Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-02 / 240. szám
DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1979. SZEPTEMBER 2. Látogatások Lvovban, Lahtiban Jelentős változás előtt áll a vidéki rádiózás: már csak rövid idő és a három legjelentősebb vidéki stúdió — Győrött, Pécsett és Miskolcon — nemcsak közép-, hanem ultrarövid- hullámon is sugározza műsorát. Ez a tény nagymértékben megnöveli az adók hatósugarát. Ebből az alíöTomból keresték fe| a pécsi rádióstúdiót a Pannon Krónika munkatársai, hogy a változásról tájékoztassák a tévénézőket. Ezt és a krónika többi blokkját szeptember 7-én 18.05-kor sugározza a televízió és ez az időpont bizony mór erősen nyárvégnek számít hazánkban, így érthető, hogy a krónika többi részében a közelmúlt nyári eseményeire tekintett visz- sza Hídvégi József, a műsor szerkesztője. Vitorlázórepülők Gemenc Kupája, strandproblémák Igaion, látogatás Lvovban és Lahtiban, ezek lehetnének a műsor alcímei. Lvovba a PMSC atlétáit, Lahtiba pedig az Ércbányászati Vállalat kon- cert-fúvószenekarát kísérte el a forgatócsoport, s mivel mindkét város Pécs testvérvárosa, így természetesen szó lesz a testvérvárosi kapcsolatokról is. Nincs visszaút. Tóth Benedek regényéből készült ez a tévéfilm, melynek egyik szereplője, a képen látható Horineczky Erika, a Pécsi Nemzeti Színház tagja. A Hajdufy Miklós rendezte filmet, — melyben Bordán Irén, Hegedűs D. Géza játssza a főszerepet — szeptember 6-án, 20 órakor vetítik a második műsoron. Cimbora 23. Szeptember 8-án, szombaton délután 17 óra 30- kor kezdődik a Cimbora 23., a Művészeti Magazin gyermekeknek című színes sorozat új programja. Képünkön: Káldi Nóra a Pipacsok a tengeren című könyvet ismerteti. Könyv A félelem bére Guatemala egyik nyomasztó légkörű kisvárosában tucatszám élnek különböző nemzetiségű emigránsok és kalandorok. Kalandvágy, a büntetéstől való félelem, a meggondolatlanság hajtotta ide őket, s megfeneklettek a külvárosi kocsmákban. Egyetlen életcéljuk, hogy a kényszerű semmittevés, a tespedés poklából végre kiszabaduljanak. A több ezer dolláros útiköltséget azonban egyikük sem tudja előteremteni, mert a munkaalkalom ritka, kereseti lehetőség nincs. Ekkor következik be a váratlan fordulat. A helybeli amerikai kirendeltség sofőröket keres, akik hajlandók életük kockáztatásával nitroglicerint szállítani egy kigyulladt olajkúthoz. A veszélyes vállalkozás és a hatalmas pénzösszeg felrázza a számkivetetteket: itt az alkalom a megmenekülésre. A nagyszámú jelentkezőt szigorú próbáknak vetik alá, s végül négy embert találnak megfelelőnek. Georges Ar- naud a másodiknak induló teherautó vezetőinek, a francia Gérard-nak és a román Mihalescunak lélegzeteláfli- tóan veszélyes, drámai fordulatokban és indulatkitörésekben bővelkedő, izgalmas útját írja le. Az ötvenes évek nagysikerű filmjének regényváltozata érdekfeszítő olvasmányt kínál. 1 Sorokban ÚJ KÖNYVEK Eb, ami a kanalat meg nem eszi. (Képcsarnok), Mittelstödt: Dürer (Műv. világa sor.) Rau- bach: A molekulák rejtélye (Gondolat), Füks: Az utolsó ügy (Európa zsk.) Fraser: Mária, a skótok királynője, Vian: Tajtékos napok (Európa zsebkönyv), Artner: Az ókor művészete. Csorba: Modigliani, Kästner: Május 35., avagy Konrád, a Csendes óceánhoz lovagol, Mikszáth: A beszélő köntös — Gavallérok, Szovjet Baltikum. IFJÚSÁGI PARK Szeptember 2-án Brunner Győző disco, 3-án, Tuczai József disco, 5-én, Király László disco, 6-án Tuczai József disco, 7-én Király László disco, 20.00 órától a RHYTMAND BRASS együttes tart koncertet. 8-án Király László disco. A műsorok 18.00— 22.00 óráig tartanak. Filmművészet A világ nagy filmművészei közül ez idáig jószerével ismeretlen volt a magyar közönség előtt Luis Bunuel. A századdal egyidős spanyol művész három újabb filmjét tűzi műsorra a Mokép, elsőként A vágy titokzatos tárgya címűt, majd A burzsoázia diszkrét bájá-t és A szabadság fantomjó-t. Bunuel filozófiát végzett hajdanán, s a filozófiai szemlélet ma is jellemzője filmjeinek, valamint a szürrealizmus. 1928- ban készítette első filmjét, a híres Andalúziái kutyá-t, Salvador Dalival közösen. Ez a film és az utána született Aranykor máig ható alkotás, mindkettő a „tiszta” szürrealista film klasszikus darabja. Készített nagyhatású dokumentumfilmet Kenyér nélküli föld címmel A vágy titokzatos tárgya Bunuel - háromszor (1932), Köztársasógi lévén emigrációba kényszerült, az USA-ban és Mexikóban készített filmeket. Luis Bunuel második nagy korszaka az 1960-as években kezdődött. Letisztult stílusában sorra fogalmazza meg a vallási, polgári társadalmak ellentmondásait, kiúttalanságait. A vallás megváltó szeretetének illúziójával számol le a Viridia- nában, a polgári társadalom álszent mivoltát tárja fel Az öldöklő angyalban. Ez a kritikai, elutasító vonal folytatódik az őszi moziprogramban szereplő három alkotásában is. A filmbarátok régóta várják e találkozást Luis Bunuel műKicsi gyerek „nagy” lépései Becsengetnek! Hétfőn megkezdődik az iskolaév. Gyerekeknek, pedagógusoknak egyaránt befejeződött a nyári szabadság. A hétfői esti hangos újságban, az öttől hatig- ban Kovács Imre ebből az alkalomból készített pedagógusportrét Kelemen Sándorné- ról, a pécsi Bártfa utcai általános iskola tanáráról, aki egyben úttörő csapatvezető is. 1979. nemzetközi gyermekév. A műsorban minden alkalommal foglalkoznak a gyermekekkel. Ezúttal az óvodakaputól az iskolakapuig tartó úton rögzíti egy kicsi „nagy" lépéseit, gondolatait. Az iskolaévvel egyidőben kezdődik meg a színi évad. Sok éves hagyomány, hogy a színház évadnyitó társulati ülését követően megbeszélésre hívják a közönségszervezőket. A mindig hasznos eszmecserén bemutatkoznak a színház új művészei, akiket a régi tagok, új kollégáik kísérnek az első pécsi fellépésre. A műsort a Pécsi Stúdió hangszalagra rögzíti és szombaton sugározza. Szólítson csak nyugdíjasnak! A sorozatban, mely csütörtökön jelentkezik, Tiszay László mikrofonja előtt a családban és a szociális otthonokban élő idős nyugdíjasok ezúttal nyári élményeikről, nyaralásukról, valamint a nyáron vállalt munkájukról beszélnek. Popzene Zágrábból A szerb-horvát nyelvű műsor hétfői adásában beszélgetés hangzik el a 80 éves Szél Józseffel, aki Baranyában és Pécsett a gyerekek körében különösen népszerű volt, hiszen cukorkákat, mézeskalácsokat készített és árult. Visszaemlékezésének témája: „Amikorén még cukorárus voltam". Szerdán talán sokan hallották a Petőfi adón a Belgrádi, a Zágrábi és Budapesti Rádió közös szórakoztató műsorát Arendjelovacból, melyben fellépett többek között Boba Ste- fanovic, Bisera Velentanlic, Zdenka Vuckovic, Zvonko Spi- sic. Munkatársunk, Filókovity Bran'kó a helyszínen készített beszélgetést a művészekkel és ezt adja közre vasárnap. A német nyelvű adásban több riport foglalkozik a tanévkezdéssel. Hétfőn Vaskúton, valamint a pécsi Leőwey Gimnáziumban, a német nyelvű iskolák tanév nyitó sóra látogat el Gráf Vilmos. A diákok új közösségekbe kerülnek/ különösen azok, akik kollégiumokban laknak. Hogyan próbálnak beilleszkedni /az új körülményekbe, /. megismerni és megérteni társaikat, erre keres választ Hetényi Árpád szerdai riportjában. Vasárnap pedig Szende Béla, a pedagógusok feladatairól szól jegyzetében. Mit játsszunk? A Magyar Rádió szeptember 3—9. között rendezi meg a Bolgár kultúra hetét. A zenei műsorok közül ajánljuk hétfőn a Kossuth adón a mai bolgár szerzők műveiből készült összeállítást, kedden Ana- tolij Krasztev gordonkaestjét, szerdán a Denev dzsesszkvar- tett hangversenyét a debreceni Bartók teremből és vasárnap Alekszandrina Milcseva operakoncertjét. A prózai művek közül két hangjáték ígér kellemes perceket. Mindegyik szombaton, a Kossuth adón hangzik el. Az egyik 11 óra 15 perckor kezdődik, Dimitar Deljan írta, címe: Orenda. Főszereplői: Avar István és Tomanek Nándor. A másik Emil Markov: Polipok című hangjótéka, melyben Lukács Sándort, Kállai Ferencet, Má- di Szabó Gábort és Zenthe Ferencet hallhatják. Akik szeretnek játszani, okvetlenül hallgassák meg csütörtökön a Petőfi adón 22 óra 33 perckor a Mit játsszunk? című élő adást, melyet Vitray Tamás vezet. veivel, s remélhető, hogy rajtuk kívül is sokakat vonz majd az idős mester művészete. SZIGETVÁRI ZRÍNYI EMLÉKUNNEPSÉG Szeptember 8-ón, 19.00 órakor Ecseri lakodalmas, a Magyar Állami Népi Együttes műsora a vár szabadtéri színpadán. Szeptember 9-én, 14.00 órától Térzene a Zrínyi téren. 9-én, 16.00 órakor Noé galambja — Bánffy György Jászol-díjas, érdemes művész műsora a dzsámiban. Hanglemez A drámai zene legszebb példái Vezényel: Karajan A XIX. század közepe táján az opera válságos fejlődési szakaszhoz érkezett. Az a lelkes naivitás, amellyel Mozart, Weber és Rossini zenésítették meg librettóikat, ekkor már a múlté volt. Verdi, Wagner és Puccini igen magas — bár korántsem azonos — követelményeket támasztottak a témával, az opera mögött meghúzódó emberi drámával szemben. A drámai elem gyakran különleges erejűvé vált. S ha ez arra ösztönözte a zeneszerzőt, hogy ehhez megtalálja az egyenlő intenzitású drámai kifejezés- módot, akkor olyan opera született, amelyet addig nem tapasztalt hőfokú szenvedély fűtött, s amely élénken ábrázolta az ujjongástól a kétségbeesésig táguló érzelmek hatalmas, elkápráztató erejét. Sok mindent tükröznek ezek a zenék: a tragédiával önfeláldozó módon szembenéző Violettának, a „kaméliós hölgynek" gyengéd és morbid világát (Verdi: Traviata): az elhagyott Santuzza kétségbeesését és az istentisztelet háttere előtt fellobbanó katasztrófát (Mascagni: Parasztbecsület); a tragikus anyai szeretetet, amit csak a csoda juttathat el a beteljesedésig (Puccini: Angelica nővér); a komédiás Canio vad féltékenységét, ami szinte az őrületig hajszolja őt, személyes tragédiáját beleszőve a kis komédiába, amelyet elő kell adnia (Leoncavallo: Bajazzók); a szenvedő orosz nép melankóliáját (Muszorgszkij: Ho- vanscsina); a hősnő bosszúvágyát (Giordano: Fedora); és az elkerülhetetlen végzet baljós előérzetét (Puccini: Manón Lescaut és Cilea: Adriana Le- couvreur). Wolf—Ferrari „A Madonna ékszerei" című műve másik példája a „vérszomjas” verista operának: a vadul szenvedélyes Tarantella előreveti a gonoszok erőszakos halálának árnyékát. Sokkal barátságosabb (ha némileg borús is) Mascagni „Fritz barátunk" című operájának Intermezzója. Sokkal kisebb drámai feszültséget mutat Franz Schmidt „Notre Dame" című művének híres Intermezzója, ám szimfonikus szerkezete elég erős ahhoz, hogy megálljon a saját lábán is. Massenet meglehetősen sápadt Méditationja (amelyben Thois, a kurtizán elhatározza, hogy szakít bűnös életformájával és apáca lesz), sem hasonlít a verista operák vibráló közjátékaira. Ezek közül az operák közül néhány mór nem látható a színpadokon. De az intermezzóik (amelyeket a szerzők szabadon írhattak, ahogyan az érzéseik diktálták; szabadon a librettó kötöttségeitől, a korabeli operaházak konvencióitól és korlátáitól) a legszebbek közül valók, és megérdemelten a drámai zene legszebb példáiként ismeretesek.
