Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-12 / 220. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. AUGUSZTUS 12. Forma és funkció Lakónegyedek, városközpontok a tervezők rajzasztalán „A lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló tervek — köztük a lakásépítési előirányzatok — folyamatosan megvalósulnak" — állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága június 29-i ülésén. Az első 15 éves lakásépítési terv időszakában (1961—75.) több, mint egymillió lakás épült fel az országban. A következő 15 évre szóló lakásépítési program 130 települést érint: 96 városban és az urbanizálódó nagyközségekben, 1990-ig újabb egymillió lakás ad otthont két és fél millió embernek. Lényegében az ország legnagyobb beruházásának tekinthető a másfél évtizedes program, amely társadalmi jelentőségénél fogva is gondos felkészülést kíván a településfejlesztésben, várostervezésben részt vevő építészektől. A Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalatnál évente 12—14 ezer lakás terve készül el. Vagyis az országban felépülő lakóházak jelentős része a budapesti intézet tervezőinek rajzasztalán ölt formát. A lakásépítés, a tervszerű városfejlesztés meghatározza a települések szerkezetét, ellátását, az ott élők környezetét, vagyis kihat a társadalmi közérzetre. Az építész, amikor ,,felskicceli", pauszpapírra veti egy lakóház, gyár, iskola vagy bevásárlóközpont tervét, gondol-e vajon arra, amellett, hogy több milliárd forint felhasználásáról dönt, átalakítja, befolyásolja a városképet, a lakosság életét? A kérdés kiindulópontja volt annak a beszélgetésnek, amelyet Kottái Endrével, a LAKÓTERV igazgatójával folytattunk. — Évente hétmilliárd forint értékű beruházás — vagyis megtervezett épület — sorsa függ a LAKÓTERV-től. Hazai és külföldi szállodák (Volga Szálló, Duna-parti szállodasor, Déli pályaudvari szálloda, balatoni szállodák), lakóházak és az ezekhez kapcsolódó kommunális épületek, városközpontok tervezésével foglalkozunk. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 13 tervező vállalata között — beruházási értékben — a tervezési feladatok jelentős részét mi végezzük el. Az első 15 éves lakásépítési terv időszakában 100 ezer lakás tervét dolgozta ki a vállalat. Az elkészült lakásokban ma már városnyi (csaknem félmillió) ember él. A fővárosban Békásmegyer 13 ezer lakását, Újpest rekonstrukcióját, Kispest üllői úti lakóházait, lakótelepek számos épületét építészeink tervezték. Hatókörünk Budapesten kívül kiterjed a vidéki városokra is: Egerben, Szolnokon, Székesfehérvárott, Salgótarjánban, Veszprémben, Tatabányán és Szombathelyen lakótelepek, városrész-központok nőttek ki terveink nyomán. Egyik legnagyobb munkánk lesz a káposztásmegyeri lakónegyed, 30 ezer lakás építésével Győr nagyságú városrész alakul ki itt. A VI. ötéves tervben kezdődik az építkezés és áthúzódik a következő tervidőszakra. 1983- ban már négyezer lakást adnak ót, középület, iskola és óvoda is épül addig. Húsz évvel ezelőtt még nem tudtunk volna ekkora feladatot vállalni. Jelenleg 570 munkatársa van az intézetnek, ebből 450 a műszaki beosztású, 220-an végeztek egyetemet, főiskolát. — Közismert, hogy tervező- gárdájukban számos Állami-, Ybl- és nívódíjas építész tartozik, akik tervpályázati alkotásaikkal is bizonyították, hogy a jelenlegi gazdasági építőipari adottságok mellett is képesek jó minőségű művészi terveket készíteni. Ugyanakkor az ország városait járva, vagy Budapesten a lakótelepek unalmas egyhangúságából Ítélve nem éppen művészi fokon érvényesül a forma és funkció összhangja, mely voltaképpen az esztétikai hatást adja. A házak többsége „ipari tipusal- kotás", a homlokzatok uniformizáltak. — Valóban, a tervezést korábban esztétikai és rendeltetési igények kielégítése határozta meg, de most a gazdaságosság és a kevésbé élőmunka-igényes technológiák is befolyásolják munkájában az építészt. Természetesen a tervezők mindenkor a társadalmi igényekből és esztétikai követelményekből indulnak ki, az új építési anyagok és módszerek alkalmazásánál. Életszínvonal-politikánk az iparszerű, tömeges lakásépítést sürgeti. A házgyárakkal lényegesen lerövidült az építési idő. A kezdeti technika ma már elavult, ezért van szükség az ipari eljárások korszerűsítésére, új lakástípusokra. Persze azt is figyelembe kell venni, amikor bíráljuk a tervezőket, az építőipart, hogy mindössze 10—15 éves múltja van az iparosított lakásépítésnek. Az első lakótelepek egyszerűsített lakásformái még hangulatnélküliek, nehézkesek. Később az építészek megtanultak bánni a panellal: könnyedebbek, szabadabbak az épületcsoportok, az újabban épült lakónegyedeknek van terük, levegőjük. Mozgalmasabbak az épületegyüttesek, mert a szintkülönbségek, a térbeállítások, színek variációjával jobban éltek a tervezők. Tehát a rendeltetés és a forma összhangja létrejöhet akkor is, ha a házgyári lakások magukon viselik a tömegtermelés jegyeit. A VI. ötéves tervidőszakban felépülő házak típusterveire már elkészítettük a tervjavaslatot. Lényegesen differenciáltabb a korábbinál, ugyanakkor iparszerűbb is. A gazdasági adottságoktól előreláthatóan átlagosan lakásonként eléri a 60—62 négyzetmétert. Hangsúlyozom: mai lakásigényeinket csak a házgyárakkal lehet kielégíteni és valljuk meg őszintén, a lakótelepeken sokkal kulturáltabbak, magasabb kom- fortszintűek a lakások, mint a városközpontok foghíj-beépíté- sű házaiban. Egyébként a legutóbbi világstatisztikát nézve nem állunk rosszul: 1000 lakosonként 8,8 lakást építünk, ezzel megelőzzük az NDK-t, Olaszországot és Ausztriát is. — A LAKÓTERV-nek van-e szerepe a korszerű építési módszerek kialakításában? — Nem is kévéi Ismeretes, hogy a hagyományos módon készülő kommunális építkezések — bevásárlóközpontok, iskolák, óvodák, — nem tudják követni a paneles lakóházak építési ütemét. Ezért olyan technológiát kell a tervekben előírni, amellyel a kommunális beruházások befejezése a lakások átadásával egy időpontra hozható. Kezdetben az angol Claps- cég könnyűszerkezetes technológiáját alkalmaztuk, de most már magunk is kifejlesztettünk egy vázpaneles szerkezetű építési rendszert, mely olcsóbb a külföldinél és építési időben sem tér el tőle. Jól alkalmazható, a lakóegyüttesek alapfokú ellátására: iskola, óvoda, gyógyszertár, öregek napközi otthona, szolgáltatóház és más különféle épület tervezéséhez használjuk fel. Ezzel a technológiával évente 90 ezer négyzetméternyi épület készül. — Egyre többet hallani a nyílt várospolitikáról. A tervezőintézet építészeinek milyen kapcsolata van a lakossággal? — Mondhatnám: közvetlen. Az építész egy kicsit szociológus is, aki a településfejlesztés mellett foglalkozik családkutatással. Egy lakóház vagy lakás tervezésekor bele kell képzelnie magát a lakástulajdonos élet- rendszerébe. Más-más az életvitel a két-, négy, vagy ennél több tagú családoknál, tehát a térelosztásnak is ehhez kell igazodnia. A tervező a valóságból merít. Dolgozóink rendszeresen kijárnak az új városrészekbe, hogy tanulmányozzák, hogyan lehet „felébreszteni az alvó városokat", mely a jelen feladata. Találkoznak a lakókkal is: a közelmúltban részt vettünk Békásmegyeren egy lakótelepi konferencián, melyet a Magyar Rádió rendezett, s meghívta a sajtó, az ÉVM, valamint a tervező és kivitelező vállalatok képviselőit. Itt találkozhattunk a lapok munkatársaival, a lakókkal. Nagyon hasznosnak tartom az ilyen fórumot, mert segíti a lakossági igények és az építészet összehangolását. Voltaképpen ez a demokratikusan előkészített várostervezés alapja, enélkül elképzelhetetlen a nyílt várospolitika. Horváth Anita A SZÁMÍTÓGÉP PARANCSÁRA. A Szerszámgépipari Művek esztergomi marógépgyárában az idén négyszázhúszmillió forint értékben gyártanak marógépeket — tíz százalékkal többet, mint tavaly. Termelésük egyre nagyobb részét a legkorszerűbb NC-, CNC-vezérlésű — mini számitógéppel ellátott — „megmunkáló központok” képezik. A termékek mintegy nyolcvanöt százalékát exportálják a Szovjetunióba, az NSZK-ba és Angliába. A képen: Szerelik az MS—500 típusú CNC-vezérlésű szerszámmarógépet. (MTI fotó - Tóth Gyula felv.) Újjászületnek a pécsi szobrok Jövőre felújítják a Széchenyi tér burkolatát gyártani. A Zsolnay Porcelán- gyár vállalkozott rá, hogy az 1908-ban készült emlékmű burkolati elemeit és a sast újragyártsa. A Flórián-szobarról az derült ki, hogy jelenlegi állapotában nem újítható fel, a homokkő, amiiből fa rágták, nem alkalmas erre. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat jövőre mérethelyes másolatot készít róla, s az kerül majd a Flórián térre. A Széchenyi téri Zsolnay- kutat már nagyrészt megtisztították, a megújhodott kút vize még üdítőbben hat ebiben a kánikulában a szomjas vándorokra. A Jókai téri Jkis-Zsol- nay ikút"-ra ezután kerül sor. Ezt nemcsak megtisztogatni kell, hanem o vízköpőket is meg kell javítani. E program keretében egyelőre nincs szó — mert feltehetően a 2 millió forintos keretből nem futja rá — a fel- szabadulási emlékmű térburkolatának a felújításáról. Bizonyára sor kerüli erre is. Résziben idetartozik, hogy jövőre felújítják a Széchenyi tér térburkolatát. A homakkőlapök erősen megkoptak, némélyikük megsüllyedt, a közöket felverte a gaz, s a vörös és szürke ho- mokkőlapokból kialakított motívumok alig ismerhetők fel. Tavasztól tehát a Széchenyi tér rég nem látott szépségében várja vendégeit H. I. Új sas készül A program keretében sorra vesrik valamennyi pécsi szobrot, köztéri műalkotást, amelyek mindegyike kínál valami különleges feladatot. A Francia emlékműről például kiderült, hogy szinte teljes egészében új pirogránfaburkolatra von szükség, sőt még az Abst Sándor alkotta sast is újra kell A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójára teljesen felújították a 48-as téren a 40. évfordulóra emelt emlékművet. Ezzel kezdődött az o nagyszabású program, amelynek keretében fel szeretnék újítani Pécs valamennyi köztéri szobrát, emléktábláját, amelyek közül nem egy bizony szerfölött leromlott állapotban van, főleg ami a talapzatokat illeti. Kétmillió, először Hogy a szoborfiatalítás egyáltalán napirendre kerülhetett, az annak köszönhető, hogy a tanács — a tavaly júniusban született, a pécsi városkép javítását szolgáló tanácshatározat jegyében — 2 millió forint felhasználását engedélyezte e célra. További 300 ezer forinttal támogatja a munkát a Mecsekvidéki Intéző Bizottság, kifejezetten a Francia emlékmű felújításáért. Megjegyzendő, hogy ez az első eset, amikor szobrok felújítására ilyen jelentős összeg áll rendelkezésre. A tanács építési osztálya először a Képzőművészeti Kivitelező Váillolat véleményét kérte. Ez a legsürgősebben felújítandó szobrokként a Francia emlékművet, a Tanácsköztársaság emlékművét, a sétatéri ze- nész-obeliszket és a Szent Fió- rián-szabrot nevezte meg azzal, hogy ezékre a munkáikra idén nem tud vállalkozni. így aztán helybeli szakemberekre maradt a munka. A szobrokat a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat diszítőszabrász részlege veszi munkába, az emléktáblák rendbetételére a Pécsi Építőipari Szövetkezet vállalkozott, a feliratok újraaranyo- zását pedig a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet végzi el. Mint új korukban A feladót az, hogy a szobrok talapzatát építészetileg teljesen felújítsák és áttisztítsák, a szobrokat a székesegyház főrestaurátorának útmutatása szerint megtisztítsák az évtizedes lerakódásoktól, s vegyszeres kezeléssel újszerű állapotba hozzák. Most Hunyadi János lovas- szobrán dolgoznak. A törökverő halálának 500. évfordulóján, 1956. augusztus 12-én avatták fel Pátzay Pál Kossuth- dijas szobrászművész alkotását, amely most első ízben esik át ilyen nagy felújításon. A Széchenyi téri szobor után a Zsal- nay-szobor következik. Pécsnek e szép köztéri szobrát 1907- ben avatták. Zsolnay Vilmos figuráját Honra! János alkotta, o mellékalakok Abst Sándor munkái, magát a talapzatot a Halászbástyát építő Schulek Frigyesnek a tervei szerint építették meg. Ennék pirogránit- elemei kilazultak, ezeket tehát vissza kell erősíteni, a feljáró ilépcsőket is helyre kell állítani, a szobor alakjait pedig — Hunyadihoz hasonlóan — alaposan át kell tisztítani.
