Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-12 / 220. szám
2 Dunántúlt napló 1979. augusztus 12., vasárnap Minőség, hatékonyság (Folytatás az 1. oldalról) ínyiségben szállítani. Paradicsomból, paprikából is kevesebb termett, és a korábbi éveknél jobban kihúzódott a „primőr"-áruk idénye és a primőráron való értékesítés. A gabonafélékkel ellentétben kedvezett az időjárás a kukoricának, a cukorrépának, jóik a terméskilátások szőlőből is, így az őszi betokarítású növények azzal biztatnak, hogy az eddigi terméskieséseket kompenzálják. Egyes területeken a tavaszi fagyok káros hatását mutatják a gyümölcsösök terméseredményei. Ez évben volt először jelentős jégverés a villány-siklósi szőlő- vidéken, amióta a jégelhárítási rendszer működik. Állatállomány Az állattartás fejlődése ez évre is jellemző. A megye szarvasmarha-állománya 102,8 ezer db, a sertésállomány 477 ezer db volt az év közepén. A szarvasmarha-állomány meglehetős stabilitást mutat. A szektorok szerinti változás azonban említésre méltó: az állami gazdaságokban nőtt, a termelőszövetkezetekben alig változott, a kisüzemekben csökkent az állomány. A sertésállomány növekedése 15,6 százalék, az egy év előttihez viszonyítva számottevő volt. A legjelentősebb a kisüzemi gazdaságokban volt az állomány gyarapodása (9,2%) és itt az anyaállomány tartásának fokozódása (22,6%) a további termelést illetően is igen kedvező. A vágóállat és állati termék értékesítés a főbb termékekből — a tyúktojás kivételével — meghaladta az elmúlt év első félévit. A vágómarha-értékesítés jelentős mértékben — 12,6 százalékkal — több volt a tavalyinál, azonban ez az első negyedév igen kedvező külpiaci lehetőségeivel függ ösz- sze. A második negyedévben már valamelyest visszaesett az értékesítés, ugyanis csökkentek a vágómarha exportlehetőségei. A vágósertésből a korábbi éveknél ugyan kisebb ütemben, de tovább nőtt az értékesítés. A 21 és fél ezer tonnából a termelőszövetkezetek 14.4 ezer tonnát értékesítettek, s ennek közöl fele a termelőszövetkezeti tagoktól értékesítésre átvett vágósertés volt. A vágóbaromfi-értékesítés növekedési üteme változatlanul magas (a félév folyamán 16,8 százalékkal haladta meg a tavalyit), a tyúktojás értékesítése viszont messze élmaradt a múlt évitől, csupán 70,9 százalékát tette ki ónnak. A tojás külpiaci ára ugyanis olyan mélyre zuhant, hogy a belföldi fel- vásárlási árakat is le kellett csökkenteni, aminek következményeként a magas önköltséggel termelő tojóállományokat a gazdaságok felszámolták. A tejtermelés növekedése lassuló ütemű, erre mutat az értékesítés alakulása is: a felvásárolt tej 4,3 százalékkal több az előző év azonos időszakáénál. (A növékedés a korábbi két évben 16,1, illetve 9.4 százalék volt.) Bérek A megye lakosságának kész- pénzbevétele a múlt évinél mérsékeltebben, 4,5 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottak részére történő bérkifizetések 4,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, viszont a munkabér feletti egyéb személyi jellegű kifizetések (közöttük a részesedési alap terhére történő) nem érték el az előző évi összeget. A fizikai foglalkozásúak átlagbérének növekedési üteme, a szállítás kivételével, mérsékeltebb az előző évinél és 4—6 százalék között alakult, A mezőgazda- sági munkából származó bevételek összességében 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A készpénzlkiáramlós mérséklődése nem járt együtt a lakosság áruvásárlási és szolgáltatási kiadásainak visszafogásával. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron 10,9 százalékkal emelkedett, a szolgáltatásokra fordított kiadósok pedig 10,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Míg a kiskereskedelmi és szolgáltatási kiadások a múlt évit meghaladó mértékben emelkedtek, a lakosság megtakarításai a múlt évinél kevésbé nőttek. A lakossági hiteltartozások állománya 15,9 százalékkal magasabb volt a tavalyinál, és az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a rövid- és középlejáratú hitelek állománya. Keres- kedelem A megye kiskereskedelmi forgalma az I. félévben összehasonlítható áron 5,0 százalékkal volt több az előző évinél. A forgalom növekedésének üteme meghaladta az év egészére tervezettet (3,4%), ebben jelentős szerepe volt a júliusi árváltozásokat megelőző többletvásárlásoknak. A bolti élelmiszercikkek 3,4 százalékos forgalomnövekedésének jelentős része származott az alapvető, és korábban standard forgalmú élelmiszer- cikkek eladásából. így pl. sertészsírból 13 százalékkal, étolajból, margarinból 9 százalékkal, cukorból 33 százalékkal több fogyott az I. félévben, mint egy évvel korábban és a vásárlásök — ismert okokból — a félév végére összpontosultak. (Csak a II. negyedévet alapul véve pl. 84 százalékkal több cukor került az üzletekbe, és fogyott el.) Nem volt egyenletes a félév során a nyershúsellátás, jóllehet összességében 6 százalékkal nagyobb mennyiség került az üzletekbe, és ugyancsak választékhiány jellemezte a húskészítmények kínálatát is. Tejből 8 százalékkal többet adott el a kereskedelem a múlt évihez képest, viszont visszaesett a fogyasztás vajból és sajtból. A legdinamikusabban növekvő értékesítés ezúttal is a vegyes iparcikkeknél mutatkozott. Az I. félévben 7,8 százalékkal több vegyes iparcikket vásárolt a lakosság, néhány áruféleségből pedig kiugróan nőtt a kereslet. A jelentősebb értékű cikkeket tekintve: személygépkocsiból 19 százalékkal több került a megyébe (összesen 3608 db), rádióból 5 százalékkal, hűtőszekrényből 20 százalékkal, magnetofonból 18 százalékkal több kelt el. A bű- torforgalom a múlt évihez hasonló volt, a nagyobb értékesítés lehetőségét a kínálat elégtelensége gátolta. Beruházások Az 1979. évi népgazdasági terv a gazdasági növékedést, a fejlesztési tevékenységet alárendeli az egyensúlyi követelményeknek. A Baranyában teljesített beruházásokra az év első hat hónapja folyamán kb. 4 százalékkal többet fizettek ki a pénzintézetek, mint az elmúlt esztendő első felében. A teljesített beruházások volumene tehát megyénkben az előző év azonos időszakához képest nemigen változott. Nagyberuházásra megközelítőleg ugyanannyi, célcsoportos beruházásökra több kifizetés történt idén mint tavaly. Ez a folyósítási többlet az óv elején mór folyamatban levő lakásépítkezések magasabb készültségi fokával függ össze. Vállalati beruházásokra 5 százalékkal több, szövetkezeti beruházásokra viszont lényegesen (csaknem 20 százalékkal) kevesebb volt a kifizetés az előző év azonos időpontjához képest. Az első félév folyamán teljesített tanácsi beruházások túlnyomó többsége ezúttal is elsősorban nem termelési, hanem infrastrukturális célokat szolgált: az anyagi ágak ösz- szesen 30 százalék, a nem anyagi ágak 70 százalékos mértékben részesedtek. Az I. félévben teljesített beruházásaik összege mérsékelt, üzembe helyezett beruházásaik összege erőteljes növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Szombat hajnali háromnegyed hat. A pécsi Felsőmalom utcai piacon már sokan tolonganak. Áru van bőven, a standoknál hömpölyög a tömeg. Mindenütt sok a vevő, csak ott ahol a gombát szokták árulni, most jóformán senki sincs. Se árus, se vásárló. — Két hét óta gyenge a felhozatal — mondja dr. Pataki Istvánná gombaszakértő. „Zörög” az erdő a szárazságtól, nincs az a párás meleg, ami kedvez a gomba szaporodásának, így hát keveset hoznak ezekben a napokban a piacra. Amikor dömping volt, 22 mázsa is megfordult itt naponta, mostanában jó, ha pár kiló. Az újabb csúcs szeptemberre várható, akkor egy-egy mozgalmasabb szombaton biztosan nem öt árus jön ide gombájával, mint most eddig. Egyébként a sorozatosan előforduló gombamérgezések hatására visszaesett a kereslet is, mintha megijedtek volna a vevők. A gombázók elég mesz- sziről szállítanak ide, innen a környékről, de Somogybái, sőt Zalából is, mert a Mecsekben nincs olyan sok gomba, mint ezekben a megyékben. A gombamérgezések megelőzésére a városi tanács kereskedelmi osztálya alig egy hónapja megváltoztatta Pécsett a Felsőmalom utcai piacon a gombavizsgálat rendjét. Azóta csak a hivatalosan lemért és igazolt gombát lehet vizsgálatra bemutatni és az ezután kapott engedéllyel kezdődhet az árusítás. — Szükség is volt a szigorításra, mert sokan egyáltalán nem ismerik fel a gombák közül Értékes leletek Üjabb értékes leleteket találtak Árpáson a győri Xántus János Múzeum régészei, akik az idén is folytatják a kora-római település feltárását a Rába és á Marcal közötti területen. Hét különböző méretű fazekaskemencét tártak fel a tavaly megtalált kőépület közelében. A kemencék munkagödreiben rábukkantak néhány fémpénzre is, amelyek a kemencék működésének idejére vonatkozóan is eligazítást ad a- szakembereknek. A pénzekről megállapították, hogy az első és a második század fordulójáról valók, s ebből arra következtetnek, hogy az edényégető kemencék az első században már működtek. a mérgeseket. Akik 30—40 éve gombáznak, már ismerik a veszélyes fajokat, illetve fajtákat, de a kirándulókkal sok baj van. A nagy gombadömping során előfordult, hogy valaki 18 darab gyilkos galócát halászott elő egy zacskóból, s azt mutatta be nekem. Egy-egy gyilkos galóca négy embert is megölhetett volna. „Ilyen szép gomba nem lehet rossz" — okoskodott a szedő —, „nem volt szívem otthagyni őket”. Általános tapasztalat: az erdőket járó, kellő ismerettel nem rendelkező kirándulók azokat gyűjtik össze, amelyeket az állandóan gombázók nem szednek fel, mivel tudják róluk, veszélyesek. Általában 40 fajt árulnak Pécsett, ám ezen belül a csiperkének például 44 fajtája van. Köztük ehetők és mérgezők. Állandóan új hibridek alakulnak ki, ezeket csak a hozzáértők ismerik. Főleg könyvekből, amiket állandóan forgatni kell. Dr. Pataki Istvánnénak is öt vaskos kötete van, ezekből frissíti fel minduntalan ismereteit, s elsajátít hozzájuk újabbakat. — Kevés a gombaszakértő, ezért nagy a munka. Most itt vagyok hajnali fél öttől fél kettőig, szombat és vasárnap délután pedig az újmecsekaljai piacon ügyelek 3-tól 7-ig. Még ha kevés is a gombaszakértő, akik dolgoznak, a gombázók rendelkezésére állnak. Az elszomorító számok, az elszaporodó gombamérgezések figyelmeztetnek: keressék fel őket, a. bemutatással életeket lehet megmenteni. Éljenek hát a lehetőséggel! h. I. A szeptember újra veszélyes lehet Dr. Pataki Istvánné gombát vizsgál Gombaszakértő a piacon Egy zacskótól 70 ember élete függött A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny segítse a nép- gazdasági tervek eredményes megvalósítását A SZOT és a KISZ KB felhívása a vállalatok, szövetkezetek, intézmények dolgozóihoz Kedves Elvtársak! Barátaink! Fiatalok! A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága örömmel üdvözli a vállalatok, intézmények, szövetkezetek dolgozóinak, szocialista brigádjainak legújabb munkavállalásait, társadalmi életünk közelgő nagy eseményei, a Magyar Szocialialista Munkáspárt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. A szakszervezetek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyesli és minden erejével támogatja e kezdeményezéseket, hiszen ezekben kifejezésre jut hazánk és népünk fejlődésének szolgálata, az egyetértés szocialista céljainkkal. Az új munkavállalások tanúbizonyságai annak, hogy a munkásosztály, hazánk dolgozó népe megértette az ország gazdasági helyzetéből adódó intézkedések szükségességét. A vállalások azt a törekvést tükrözik, hogy szocialista társadalmunk építését a nehezebb köiülmények között is töretlenül folytassuk tovább. Meggyőződésünk, hogy a széles körben kibontakozó kezdeményezések nagy segítséget, lendületet adnak növekvő feladataink végrehajtásához. A dolgozók társadalmi és termelési aktivitása, alkotó és cselekvő részvétele a termelő munka minden szakaszában szocialista viszonyaink fejlesztésének, szocialista építő- munkánk eredményes folytatásának, életszínvonalunk megtartásának, a további fejlődés megalapozásának nélkülözhetetlen feltétele. Felhívjuk a munkásokat, a termelőszövetkezeti dolgozókat, az értelmiségieket, hazánk minden dolgozóját, csatlakozzanak az MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyhez. A szocialista brigádok, az ifjúsági kollektívák, az újítók és a feltalálók, a „Dolgozz Hibátlanul!” munkarendszer alkalmazói járjanak élen e nemes versengésben. Mutassanak példát a közéleti tevékenységben, a fegyelmezett és felelősségteljes munkában, az alkotó kezdeményezésekben és a művelődésben. A kongresszusi és felszabadulási verseny segítse elő az 1979. és 1980. évi népgazdasági tervek eredményes megvalósítását, a VI. ötéves terv megalapozását. Váljék társadalmi üggyé a jó minőség, a takarékosság, a tartalékok feltárása és hasznosítása. Az iparban elősorban a korszerű, versenyképes, gazdaságosan előállítható és értékesíthető termékek gyártása, a termelési ráfordítások, az anyag- és energiafelhasználás csökkentése, a selejtmentes munka legyen a cél. Az építőiparban, a beruházásokon az építőmunka szervezettségének javítása, a kivitelezés időtartamának rövidítése, a korszerűbb meqoldá- sok alkalmazása, a munka minőségének emelése kerüljön a vállalások középpontjába. A mezőgazdaságban főként a terméshozamok növelésére érdemes törekedni minél kisebb ráfordítások mellett, a hús- és tejtermelés gazdaságosságának emelésére elsősorban a takarmánygazdálkodás javításával és a melléktermékek jobb hasznosításával. A közlekedésben kibontakozó munkaversenyben az áruszállító eszközök teljesebb kihasználása, a személyszállítás pontosságának és kulturáltságának növelése, az üzemanyag-takarékosság és a közlekedés biztonságának javítása kerüljön előtérbe. A kereskedelemben: a termékek minőségének megóvása, a takarékos gazdálkodás, a vásárlók igényeihez igazodó árukínálat biztosítása, a kulturált, szakszerű és figyelmes kiszolgálás. Mennyiségi túlteljesítés csak a népgazdasági terv igényeinek megfelelően, azzal összhangban valósuljon meg. A versenymozgalom járuljon hozzá a munka szervezettségének, a vállalatok közötti együttműködésnek a javításához, segitse elő a munkához való szocialista viszony erősítését. A versenyben részt vevők társadalmi munkaakciókkal gazdagítsák városaink, községeink szociális és kulturális értékeit A vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek vezetői gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók pontosan ismerjék a nép- gazdasági célkitűzéseket, munkahelyük terveit, biztosítsák a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket, rendszeresen értékeljék a munkaverseny tapasztalatait, jutalmazzák meg a kiemelkedő eredményeket elérőket, ösztönözzenek újabb munkasikerekre. A közös célokért együtt munkálkodva igényeljék és hasznosítsák az üzemi és a szövetkezeti demokrá^ cia adta lehetőségeket. A szakszervezeti és ifjúsági szervezetek — eqyüttműködve a gazdasági vezetőkkel — támogassák a kezdeményezések kibontakozását, népszerűsítsék a kiváló eredményeket elérő dolgozókat, brigádokat, terjesszék az élenjáró módszereket Kedves Elvtársak! Barátaink! Meggyőződésünk, hogy a párt XII. kongresszusának és fel- szabadulásunk 35. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munkaverseny országos kibontakozása jelentős mértékben segíti megszilárdítani eddigi eredményeinket, hozzájárul szocialista céljaink valóra válásához. Szakszervezetek Országos Tanácsa, Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága
