Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-12 / 220. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli naplö Kevesebb a szőlő, de jobb XXXVI. évfolyam, 220. szám 1979. augusztus 12., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Minőség, hatékonyság A z 1979. évi népgazdasági terv célul tűzte ki, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében a gazdasági növekedés ütemét és a belső felhasználást mérsékelve a minőségi és hatékonysági tényezőket helyezzük előtérbe. Baranya megye gazdasági fejlődését jelző adatok azt mutatják, hogy. az év első felében e célkitűzések csak részben valósultak meg megyénkben. Ipar Értékesítés A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei igazgatóságának jelentése 1979. I. félévről A megye szocialista iparának termelése az I. félévben 0,2 százalék, bányászat nélkül 2,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A termelésnövekedés üteme elmaradt a múlt évitől, a II. negyedévben már nemcsak mérséklődés, hanem visszaesés következett be. (A II. negyedévi termelés 2,5 százalékkal alacsonyabb az előző évinél.) A termelékenység viszonylag kedvezően alakult: az egy foglalkoztatottra jutó termelés 0,4 százalékkal, az egy munkaórára jutó termelés 0,6 százalékkal növekedett. A minisztériumi iparba tartozó vállalatok felénél 1—26 százalék közötti termeléscsökkenés következett be, így a szektor együttes termelése nem érte el a múlt évi szintet. A helyi iparban is mérséklődött a termelésnövekedés üteme, főleg a szövetkezeti iparban, A nehézipar termelése az I. félévben 1,3 százalékkal, ezen belül a II. negyedévben 3,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakában. A bányászat termelése 3,0 százalékkal maradt el a félév során a tavalyitól. A feketeszén mennyisége a jelentős számú szabadnapi termelés ellenére 0,1 százalékkal kevesebb volt a múlt évinél, fűtőértékben számítva azonban 0,3 százalékkal meghaladta azt. Számottevő emelkedést a nehéziparon belül csak a gépipar tudott elérni (11,2%), a villa- mosenergia-ipar és a kohászat csak kis mértékben múlta felül az előző év első félévét. Az építőanyag- és a vegyiparra is a visszaesés a jellemző. A könnyűipar az országoshoz hasonlóan nem érte el az előző évi szintet, a félév során I, 9 százalékkal, ezen belül a II. negyedévben 6,8 százalékkal termeltek kevesebbet. A minisztériumi iparba tartozó 10 vállalat közül 7-nél csökkent a félév folyamán a termelés a kereslet visszaesése, az import alapanyag behozatali korlátozása stb. miatt. Az élelmiszeriparban az I. félévben 12,6, a II. n. évben 9,4 százalék volt a növekedés üteme. vóbbfeldolgozást szolgáló értékesítés részaránya. A megyei székhelyű vállalatok és a telepek exportra történő értékesítése a félév során 2,1 milliárd Ft-ot ért el, ez folyóáron 8,8 százalékkal több. az egy évvel korábbinál. A dollár viszonylaté kivitel ezt meghaladóan, 16,5 százalékkal növekedett. A tőkés piacokra történő kivitel kedvező alakulását a megyei székhelyű vállalatok érték el, dollár viszonylaté értékesítésük 32,8 százalékkal haladta meg az előző évit. A telepek exportra történő értékesítése mindössze 0,3%-kal növekedett, és összetételében jelentős arányváltozás történt a rubel viszonylaté értékesítés javára. Dollár elszámolású kivitelük 22,2 százalékkal elmaradt a múlt év I. félévitől. Létszám A belkereskedelem részére történő értékesítés 6,1 százalékkal, a külkereskedelem részére történő átadás 8,7 százalékkal volt több. mint egy évvel korábban. A beruházási célú értékesítés növekedett a legnagyobb mértékben, 11,6 százalékkal. Ugyanakkor csökkent a vállalatok és szövetkezetek részére történő és a to. A foglaíkoztatottaik szó má nak alakulásában új tendencia jelentkezett: a szocialista iparban foglalkoztatottak I. félévi átlagos állományi létszáma 0,2 százalékkal, 162 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A létszám csökkenése a II. negyedév során kövekezett be, az átlagos állományi létszám 803 fővel csökkent az első negyedévhez képest. Az iparban dolgozó fizikai foglalkozásúak 0,4 százalékkal kevesebb munkaórát teljesítettek, de az egy főre jutó teljesített munkaórák száma 0,1 százalékkal magasabb volt az egy év előttinél. Ez szoros összefüggésben van a túlórák számának 12,9 százalékos emelkedésével. A szocialista iparban foglalkoztatottak átlagbére 5,4 százalékkal, átlagkeresete 4,4 szó-, zalékkal növekedett, a béren kívüli kifizetések I. félévi összege 6,8 százalékkal alacsonyabb volt a múlt évinél, a csökkenés a fizikai dolgozóknál ennél kisebb mérvű volt (3,8%). A bér- és keresetnövekedések ágazati különbségei csökkentek. A megyei székhelyű szocialista építőipar 1979. első félévében 990,8 millió Ft építőipari termelést ért el. Termelése összehasonlítható árakkal számolva 0,4 százalékkal kevesebb, mint amennyi az elmúlt esztendő azonos időszakában volt. Ezt a termelést az 1978. első félévinél 1 százalékkal kisebb foglalkoztatott létszámmal érték el, a közvetlen építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaiak száma továbbra is ennél nagyobb mértékben, 5 százalékkal csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó, változatlan áron számított termelés 0,7 százalékkal, az egy építési tevékenységen foglalkoztatott fizikai dolgozóra számított termelés 5,1 százalékkal volt nagyobb mint az előző esztendő azonos időszakában. Az első félév termelési eredményei a minisztériumi, a tanácsi és a szövetkezeti építőiparban egyaránt mérsékeltek. A közelmúlt kapacitásbővítő beruházásainak nem jelentkezett oly gyors hatása, hogy számottevő mértékben és kedvező irányban befolyásolta volna 1979. I. félévének termelési eredményeit. A fizetőképes építési igények ezúttal is több munkát, több termelést kívántak meg, számos beruházás befejezése húzódott e| az építőipar késedelmes teljesítése, ill. kötelezettség-vállalása következtében. Az építőipari kapacitás- hiány mégis az erőteljesen korlátozó beruházáspolitika hatására csökkent: a megyei székhelyű szocialista építőipar által elutasított építési munkák értéke 45,7 millió Ft-ot tett ki, ami 21 százaléka az egy év előttinek. A Pécsi Közúti Építő Vállalat esetében már nem kapacitáshiány, hanem megrendelés-hiány zárta ki az egyensúlyi helyzetet: a legjobban gépesített munkahelyeiken az eddigi két műszakos munkarendről egy műszakra álltak át a II. negyedév folyamán. Ez év első felében a megyei székhelyű szocialista építőipar 562 lakást adott ót megrendelőinék, 172-vel kevesebbet, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Az I. félévre előirányzott lakásátadási tervet azonban így is teljesítették, a lakásátadások zöme azonban a II. félévre maradt. Az év első hat hónapja folyamán átadott lakásokból mindössze 262-re adtak ki a félév végéig használatba vételi engedélyt. Ez az átadottátvett lakások egy részének használhatatlanságát jelzi. (Pl. üzembiztos lift hiányában csak 50—60 napos késéssel lehetett használatba venni a Lvov-Kert- vórosbon átadott lakóépületeket.) A megyei székhelyű szocialista építőiparban a fizikai foglalkozásúak átlagbére 3306 Ft, átlagos havi keresete 3440 Ft volt 1979 első félévében. Az előző év azonos időszakához képest az átlagbér 3,9 százalékkal, az átlagos kereset csupán 1,5 százalékkal nőtt. Az átlagkereset összességében mérsékelt emelkedése a nyereségrészesedés elmaradásával, ill. többnyire alacsony voltával függ össze. Mezőgazdaság A megye vetésterülete 1979. május 31-én 227 956 hektár volt, valamivel kevesebb az egy év előttinél. A vetésszerkezet több fontos növényt érintően változott: részben azért, mert a kipusztult őszi vetések helyébe tavasziakat kellett újravetni, részben azért, mert gazdaságossági megfontolásokból növelték, vagy csökkentették egyes növények vetésterületét a gazdaságok. A téli és tavaszi kedvezőtlen időjárás az amúgy is gyengén kelt őszi vetéseket károsította. így az előző évinél amúgy is kisebb búza vetésterület tovább csökkent. Helyette viszont nőtt a tavasziak (köztük a tavaszi árpa) és a kukorica vetésterülete. Kukoricából a nagyüzemek vetésterületének növekedése ellensúlyozta a kisüzemekének csökkenését. Az országos tendenciának és kívánalmaknak megfelelően csökkent a cukorrépa terület, a csökkenés főként a közös gazdaságokban jelentkezett. Jelentősen nőtt a napraforgó vetésterület, ezt a fontos olajos növényt majdnem teljes egészében a termlőszö- vetkezetek termelik megyénkben. A szójabab vetésterülete is nőtt, így az idén közel 3 és fél ezer hektárt foglal el. A gyenge búzavetéseket a 'májusi szárazság tovább károsította, azokat fokozott mértékben kellett fejtrágyázni; a megnövekedett termelési költségekkel szemben a hozamok elmaradtak a tavalyitól, A zöldségfélék megsínylették a májusi szárazságot, zöldborsóból a nagy- és kisüzemek egyaránt kevesebbet tudtak értékesíteni, mint az előző évben a konzervgyártásra szerződött mennyiséget sem tudták a termelők a vállalt meny. (Fohytatás a 2. oldalon) Javában szedik a csemegeszőlőket Szüret előtti helyzetkép Baranya szőlőiben Az időjárás kedvez a szőlők érésének Baranyában. Nagyobb gond, hogy még mindig sok az eladatlan óbor-készlet, így az új szőlőnek, mustnak és bornak nehezen tudnak helyet biztosítani. A mintegy tíz tsz és állami gazdaság, mely kisebb-nagyobb szőlészetekkel rendelkezik, már most köti a szerződéseket az általános és középiskolákkal, hogy a szüret idejére munkát vállaljanak. Pécsett, a Mecsek-oldalban, a fagyzugos helyeken a korai fajtákat megtizedelte a kemény tél, de a közepesnél jobb termést várnak a mintegy ötezer kiskertben. Különösen gazdag termést ígér az olaszrizling. A rizlingszilváni már tükrösödik, kezdi elveszíteni mélyzöld színét, világosodik. Tramini-fajtákból kevéssel számolnak. A májusi és a mostani kánikula gyorsította a fejlődést, a Csabagyöngye például már július végén 16—17 cukorfokot mutatott. Megyénkben a kistermelők 3200 hektáron termesztenek szőlőt, tavaly leadtak az áfésze- ken keresztül 22 ezer hektó új bort, az idei terv 25 ezer hektoliter. A Csabagyöngye már lefutott, most a Cardinált, az Irsay Olivért szedik és javában érik a Pannónia kincse. Remélik, hogy a vörös borok idén előretörnek. A szakcsoportok a Ma délelőtt 10 órakor nyílik Martyn Ferenc kiállítása. Képűnkön a művész alkotásai közt. (Tudósítás a 12. oldalon.) Fotó: Cseri László rí« borkombináttal és a Szaporítóanyag Felügyelőséggel közösen, több mint egymillió alanyvesz- szőt raktak le, aminek az ere- dése közepes. A Villány körüli csoportok szeptember 1-től már szüretbe fognak. ^ Villány-Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát Baranya megyéből felvásárol, feldolgoz ezen a szüreten 120—125 ezer mázsa szőlőt, ez a mennyiség a tavalyival majdnem azonos szinten, a saját termés is benne van. A terméstervüket jelentősen módosította a súlyos siklósi jégverés, mintegy 20 ezer mázsa szőlő ment kárba. Közel ezer hektár termőszőlőt fognak szüretelni, legalább 1500 szedő dolgozik majd a „csúcsban”. Nagyon jó minőségre van kilátás, remélhető a még magasabb cukorfok. A rendkívül gyors érés korai szüretet sejtet, évtizedek óta nem emlékeztek arra, hogy a piros Tramini július derekán színesedjen, vagy hetek óta egyék asztali szőlőként az Oportót és a napfényes órák száma sem volt még ekkora. Ilyen korai szüretkezdési időpontot még soha nem terveztek, de a még jobb minőség érdekében mégis szeptember derekán akarnak kezdeni. Saszlából szüretelnek majd augusztus 20-a körül 15 vagonnal, amiből még exportálnak is. A belvárdqyulai Közös Út Tsz július végétől naponta tíz mázsa csemegeszőlőt küld a pécsi üzletekbe. Itt hektáronként 80- 90 mázsás termést várnak, húsz százalékkal jobbat, mint tavaly. A szigetvári Zrínyi Tsz-ben augusztus második hetében mór előszüretelnek. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz-ben a mennyiség kevesebb lesz, mint tavaly, szerencsére a jég elkerülte a szőlőiket. A villányi Új Alkotmány Tsz-ben a szőlőhegy nyolcvan százaléka mesz- sziről kéklik, az érés három héttel előbbre. A Cabernet-vel kivárnak, hogy magas cukorfokot érjenek el. A kisharsányi Kossuth Tsz-ben 40 hektárt vert meg a jéq, hektáronként 119 mázsával számolnak, de a minőség kitűnő. A bólyi Kossuth Tsz-ben meglesz a hektáronkénti 154 mázsa, de nagyon kevés a tárolóhelyük, mert 250 hektoliter tavalyi eladott bort még nem tudtak elszállítani. A diós- viszlói Kossuth Tsz már megkötötte a szerződéseket a környékbeli általános iskolákkal: hektáronként 95 mázsát remélnek. Cs. I.
