Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-10 / 218. szám

2 Dunántúli napló 1979. augusztus 10., péntek Költözés októberben? Megkezdődött az új megyeházán a műszaki átadás Tereprendezés és bontás a környéken Majdnem kerek tíz eszten­deje annak, hogy megkezdték Pécsett az új megyeháza épí­tését. Elkezdték, aztán abba­hagyták - 1972-től három évig állt a munka —, majd újra folytatták, közben 1975-ben módosították a terveket, míg most lassan elkészül, s két-há- rom hónapon belül beköltöz- hetővé válik. Az impozáns 11 szintes köz­épület Pécs új intézményi köz­pontjában, a Rákóczi út-Jókai utca—Szalai András út—Szabad­ság út által határolt tömbben már lényegében elkészült. A főépületen apró építészeti mun­kák vannak vissza, főként hi­ánypótlások, amelyeknek szám­ba vétele a tegnap kezdődött és előreláthatóan két hétig tartó műszaki átadás során szintenként történik. A székház első emelete - pontosabban magasföldszintje — magassá­gában készült nagy kiterjedé­sű terasz alatt épül a garázs, amelyet december 15-re kell átadni. Erre a határidőre vé­geznek a tereprendezéssel és a parkosítással is. Hátralevő Ötszázezredik MMiV-utas A Ferihegyi repülőtéren csü­törtökön köszöntötték a MALÉV képviselői az idei 500 000. uta­sukat: Szlávik Andrást, az Athe­naeum Nyomda fiatal közgaz­dászát, aki a Magyar Labdarú­gó Szövetség megbízásából utazott külföldre egy nemzetkö­zi játékvezetői konferenciára. Az üdvözletekkel együtt két menettérti repülőjegyet kapott a jubiláns utas, aki tetszése szerint ajégi közlekedési válla­lat bármelyik járatára érvénye­sítheti majd ezeket. A MALÉV forgalmának növe­kedését jelzi, hogy ezúttal egy hónappal hamarabb köszönt­hették a félmilliomodik utasu­kat, mint tavaly. A géppark nö­vekedése révén az idén több új járattal bővítették a MALÉV nemzetközi útvonalhálózatát, így a vállalat mór 26 ország 39 városába szállít utasokat és út­vonalhálózatának hossza — egy irányban számítva — megha­ladja a 40 ezer kilométert. feladat még a megyeháza klí­maberendezésének beszabályo­zása, erre is nemsokára sor kerül. A legnagyobb gond egyelőre a telefonszerelés, amelyet hosszas huzavona után hétfőn kezdenek el és várha­tóan csak szeptember végére —október elejére fejeznék be. Legalább is ezt szeretnék a ta­nács vezetői, de ebben a pilla­natban semmi garancia nincs rá, hogy így is lesz. Minden­esetre ha a posta elkészül a szerelési munkákkal, utána rö­videsen kezdődhet a költözés. Az egyelőre meglehetősen csúf környék sorsa is eldől még az idén. Amennyiben ki­derül, hogy jövőre megkezdő­dik a megyeházával szomszé­dos telken a bíróság új épü­letének építése, akkor a mos­tani ácstelep — sajnos — meg­marad, ha nem kezdődik a középület felhúzása, eltüntetik a csúnya látványt nyújtó tele­pet. Az már biztos: 1980 elején lebontják a Rákóczi út 32., 36. és 38. számú házakat, helyü­kön parkírozó létesül. Ezzel va­lamelyest sikerül kiszabadítani a négy utca által határolt tömb belsejébe szorult új me­gyei tanácsi székházat. 1981-ben Pécsett lesz a IV. anyanyelvi konferencia Csütörtökön délelőtt az Euró­pa Szállóban záró tanácskozá­sát tartotta az anyanyelvi kon­ferencia védnökségének kibőví­tett ülése. Az anyanyelvi mozgalom kö­vetkező két esztendőre megha­tározott feladatait összegezték. A nyelvmegőrzés jegyében tel­jessé vált tankönyvsorozat leg­újabb köteléhez, a „Beszéljünk magyarul!" című olvasókönyv­höz — a rendeltetésszerű hasz­nálata érdekében — tanári út­mutatót és gyakorló munkafüze­tet készítenek. A balatoni üdü­lők gyermektanfolyamai számá­ra a közvetlen nyelvtanítást kí­sérő „Tábori olvasókönyv”-et terveznek. Folytatják a külföldi magyar nyelvoktatók tovább­képzését, a jól bevált néptánc­oktatói tanfolyamokat, népfesz­tiválokat. Az anyanyelvi konfe­rencia védnöksége — amint a záróülésen hangsúlyozták — to­vábbra is igen fontos feladatá­nak tartja a magyar szellemi élet kiemelkedő külföldi képvi­selőivel, írókkal, művészekkel, tudósokkal való kapcsolatok erősítését. Döntött a védnökség arról, hogy a IV. anyanyelvi konferen­ciát 1981 augusztusának első felében rendezik meg Pécseit. A konferencia központi témái között szerepel majd: a kétnyel­vűség kérdése, a magyar mint második nyelv; a nyelvoktatás és a kultúraterjesztés hatékony­ságát növelő módszertani fel­adatok; az eddigi képzési és továbbképzési formák értékeié, se, fejlesztése. Ajándék a gyermekeknek mi Játszótér társadalmi munkában Hímesházán Nem rendeztek avató ün­nepséget, a gyerekek egysze­rűen ' átvették a hintákat, má- szákákat. Számlákat sem nyúj­tott be senki a hímesházi köz­ségi tanácshoz. A hímesházi Petőfi Termelőszövetkezet, a Bólyi Költségvetési Özem bri­gádjai, valamint a község fa­kói társadalmi munkában há­rom hónap alatt készítették el a játékokat gyermekeiknek. A szépen rendezett főtér — tavaly itt Petőfi Sándor szob­rát avatták - és a nemrég átadott művelődési ház köze­lében, a templom mögötti te­rületen alakították ki a játszó­teret, amely a nemzetközi gyer­mekév tiszteletére is készült A termelőszövetkezet gépműhelyé, nek lakatosai szerelték fel a lengő és billenő hintákat, a Bólyi Költségvetési özem bri­gádja mászakót állított fel. A Mohácsi úttörőtáncosok nemzetközi találkozókon Három hetet töltött Csille­bércen a mohácsi Park utcai Általános Iskola 40 tagú ma­gyar népitánc-csoportja. Eb­ből egy hetet a Béke és Ba­rátság elnevezésű nemzetkö­zi nagy tábor, két hetet pe­dig a nemzetközi gyermek­találkozó vendégei és sze­replőiként vettek részt a prog­ramokban. Mint az úttörő táncosok ve­zetője, Dezső Attiláné el­mondta, felejthetetlen élmé­nyekkel tértek vissza az elmúlt hét végén. A sportcsarnokban tartott megnyitó színes forga­taga, a parlamenti fogadás az emeletes tortával — mely­ből a mohácsiaknak is ju­tott — a Parlament négy termében látott irodalmi mű­sor, a szentendrei, visegrá­di kirándulások, a lovas, kaszkadőr-, íjász-, motokrossz- bemutatók csak néhány a tá­boron kívüli programok közül, de valamennyi emlékezetes marad számukra. A táborban a mohácsiak több táncházat vezettek, bemutatták hazánk táncait, dalait, játékait S hogy milyen sikerük volt, ar­ra bizonyíték az, hogy a len­gyelek, hollandok, németek, finnek külön is kérték a Park utcai úttörőket, hogy tanítsák meg nekik táncainkat. A mohácsi pajtások me­gyénket képviselték a nemzet, közi találkozókon, a komlói úttörőház fotószakkörének tagjaival együtt. B. M. játékok betonalapjait a Mezei János kőművesbrigád tagjai rakták le. Mitzinger György helybeli műköves kisiparos egy műkő pingpongasztalt készí­tett és ajándékozott a község­nek. A tanácsnak nem volt más dolga, csak a szervezés, mon­dotta Péter János tanácselnök, aki számlák nélkül most ké­szítette el a jelentést a felet­tes szerveknek, ebben a társa- dami munkák becsült összege harmincnégyezer forint. Hozzá­tette, hogy még nem fejezték be a játszóteret: a mezőgaz­dasági munkák befejeztével a tsz gépműhelyének dolgozói ér­dekes körhintát készítenek egy teherautó fél tengelyéből és gumiabroncsból. Jövőre fából faragott kerti bútorokat, játé­kokat is felállítanak majd a hinták közelében. Régóta patronálják a szocia­lista brigádok a községi tanács intézményeit. Társadalmi mun­kában végzik el az öregek napközi otthonában, az óvo­dában és az iskolában a szük­séges szakipari munkákat. Jö­vőre a tanács újabb munka­akciót szervez: a népes lako­dalmak miatt az új művelődé­si ház épülete is kicsinek mu­tatkozott, mellette szeretné­nek kiegészítő létesítményeket, edény- és ételtároló helyisé­geket, konyhát építeni a köz­ség lakóinak támogatásával. G. M. „Haditanácsunk úgy döntött...” Üttörő-munkásőrök tábora Balatonmáriafiirdőn Aki nem ismeri a jelszót, bi­zony nehezen jut be a tábor­helyre. Az úttörőtáborok szo­kásos rendje még valami jó­ízű, katonás fegyelemmel Is gazdagodott, amikor augusz­tus közepe táján a szigetvári járás balatonmáriai úttörőtá­borát az úttörő munkásőrök vették birtokba.- Az ifjúság honvédelmi ne­velésében a munkásőrség is részt vállal — tájékoztatott az üdülés jellegéről Varga József munkásőr, táborparancsnok. — 1976-ban alakult meg az■ első úttörőmunkásőr alegység a so- mogyhárságyi általános iskolá­ban. Azóta hasonló alegysége­ket szerveztek a nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói, két- újfolui és a két szigetvári ál­talános iskolában is. Éves prog­ram alapján havonta egy fog­lalkozást tartanak a munkás­őrök az úttörőknek. A kis ön­kéntesek megismerkednek eze­ken a munkásőrség létrejötté­vel, feladataival, a hírközlő eszközökkel, a néphadsereg és a honvédelem törvényeivel. Tar­tanak terepgyakorlatokat, meg­tanulják a tájoló használatát, gyakorolják a térképeken való eligazodást, a világtájak meg­határozását. Részt vesznék lő- gyakorlatokon, járőrversenye­ken, sportvetélkedőkön. Min­den év március 21-én járási honvédelmi napot tartanak, ekkor adnak számot a kis mun­kásőrök a tanultakról, és a versenyben legjobbnak bizo­nyuló alegység elnyeri a ván­dorzászlót. A járási és városi úttörőel­nökség hozzájárulásával és a járási KISZ-bizattság támoga­tásával lehetőséget teremtettek arra, hogy évente egyszer, a nyári szünidőben a legjobb munkát végzett úttörők részé­re önálló tábort szervezzenek. Az idei táborban 68 úttörővel 2 pedagógus és 6 munkósőr foglalkozik. A programokat a munkásőrök szervezik és veze­tik társadalmi munkában, párt- megbízatásként. Nem egy kö­zülük a szabadságát áldozza, föl ezért a munkáért.- Mi tetszett a legjobban az eddigi programban? —kér­dezem a hamarjában összese- reglett gyerekcsapatot. Van, akinek a járőrverseny, amit a szigetvári 2. számú csa­pat nyert meg, másóknak a mezei futóverseny, a sportve­télkedő, a hajókirándulás, a KRESZ-verseny. — Ma lesz a számháború — mondja Riszt Jancsi — az lesz a legizgalmasabb. Tessék csak elolvasni a tábori híradón az ultimátumot. „Mi, a balatonmáriai úttörő munkásőr-tábor I. szakasza azt tapasztaltuk — tudósítja a fon­tos „hadiokmány” —, hogy a tábor II. szakaszának tagjai az általunk gyakorlat céljára hasz­nált területen rendszeresen át­járnak, ezt az utóbbi időben jogtalanul birtokba . vették. Ezért haditanácsunk úgy dön­tőt! ..." A gondosan fogalmazott szö­veg mellett a válasz is olvas­ható: „A hozzánk küldött ultimátu­mot visszautasítjuk. A terület, melyet sajátotoknak véltek, kö­zös. Azt saját részetekre nem sajátíthatjátok ki. Jogainkat megvédjük, s ha kell, azokért harcolunk is. Ezért magunkat ma reggel 7 órától hadiálla­potban levőnek tekintjük..." A gyerekek dicsérték a kosz- tot, a napi kétszeri fürdést, né­hányon kifogásolták a szigorú fegyelmet, de a többség le­hurrogta őket. — Nagyon jól érezzük itt ma­gunkat — mondták szinte kó­rusban, csak az a kár, hogy nemsokára haza kell menni. Varga József táborparancs­nok „civilben" a nagydobszai termelőszövetkezet általános el­nökhelyettese, kistamási lakos, régi munkásőr, számtalan ki­tüntetés tulajdonosa. Három gyermeke és három unokája mellett a mások gyerekeiért is felelősséget érez. Évi szabad­ságából áldoz a nyári tábor napjaira. — Olyanók vagyunk mi most, mint az osztályfőnök, akinek ki kell fürkésznie, me­lyik gyerekkel, hogyan lehet és kell bánni — mondja búcsúzó­ul. — Pedagógiai érzék és sze­retet kell hozzá - ismétli el többször is meggyőződéssel. Hegedűs Magdolna Biztató I. félév után A munkaverseny eredményei a Vízügyi Igazgatóságnál Tegnap délután a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság válla­lati szakszervezeti bizottsága — egyebek mellett — azt vitatta meg: miként lehetne a változó gazdasági viszonyok közepette a szocialista munkaverseny- mozgalomban rejlő lehetősége­ket fokozottabban a jobb ered­mények szolgálatába állítani. Tették ezt annak ellenére, hogy az első félévi eredményeik szinte bizonyossá teszik: az a terven felül vállalt 2 százalék, amit a versenymozgalomban részt vevők felajánlottak 1979 végére, meglesz. Mégis vannak olyan területek, részfeladatok, amelyekre a második félévben nagyobb figyelmet fordítanak, így például szükség van a kö­rültekintőbb készletgazdálko­dásra, a gépek jobb kihasznált­ságára, a túlórák csökkentésé­re. Az igazgatóság 950 dolgozója vesz részt a munkaversenyben. Eddig — hallottuk a szakszer­vezeti bizottság ülésén — 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek ebben az év­ben. Ezek között olyan jelentő­sek is vannak, mint a rossz ivó­vízzel rendelkező községek gondjainak megoldása — ugyancsak társadalmi munká­ban. Az ez évre tett különböző felajánlások közül jelentős eredményeket értek el a gáz­olaj-megtakarításban is. Az- igazgatóságnál dolgozó szo­cialista brigádok az első fél­évben 17 újítási javaslatot nyújtottak be, s ez jelzi: a mun­kaversenyben részt vevők min­den területen előbbre szeretné­nek lépni. Jó termést ígér a kender A rendkívül meleg időjárás előbbre hozta a kender aratá­sának megkezdését a Dél-AI- földön. Csongrád és Bács me­gye gazdaságaiban csütörtö­kön mintegy negyven szovjet kenderkombájn látott munkához. Baranya, Bács, Békés, Csong­rád, Fejér, Hajdú és Tolna me­gyében több mint nyolcezer hektárt foglal el ez az ipari nö­vény, és az idén — sok év után — ismét Csongrádban termesz­tik a legnagyobb területen, két­ezerötszáz hektáron. A kender jól tűrte az időjá­rás viszontagságait, s a ter­més jó minőségű, ipari feldolgo­zásra kiválóan alkalmas. Felejthetetlen élmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom