Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-27 / 234. szám
WüéMtámk i||!||l|!l ^éósH^0IÍMétt^ |Í!|Íi|||||||||li jétentfk ||| Szeptemberben már birtokba vehetik a diákok az új nevelési központ első ütemében elkészülő építészetileg is igen érdekes épületet Képeinken a pécsi nevelési központ homlokzata, folyosó, és előadóterem részlet, valamint a lépcsőház látható. Fotó: Cseri László Augusztus utolsó vasárnapja Vasárnap legkorábban Komlóról érkezett autóbusz — 1 óra 10 perckor — a pécsi távolsági autóbusz- pályaudvarra, legkésőbben pedig Szegedről: 23 óra 45 perckor. A Volán 12-es Vállalat Pécsről legkorábban és legkésőbben induló járata Komlóra megy 4 óra 45 perckor, illetve 23 óra 30 perckor. E két időpont között pedig egy-egy vasárnap 90—100 távolsági autóbusz indul Pécsről, attól függően, hogy mennyi mentesítő járatot kell beállítani. Egy-egy nyári vasárnap 4—5000 emberre rúg az utasforgalom. Tegnap, a naptár szerinti utolsó nyári vasárnapon nemcsak az olykor-olykor földre pergő száraz falevelek jelezték az ősz közeledtét az autóbusz-pályaudvaron: megcsappant az utasok száma is. 10 órakor a Harkányba induló autóbusz tele volt ugyan, de mindenkinek jutott ülőhely, pedig nyáron vasárnaponként 9 és 11 óra között szokott lenni a legtöbb utas. — Az utasforgalom nagyon élénken reagál az időjárás változásaira — magyarázta Fischer lános, aki tegnap reggel 7 órától 19 óráig rendelkező forgalmi szolgálattevőként dolgozott az autóbusz-pályaudvaron. — Ha kinyitjuk a szolgálati naplót, a mentesítő járatok számából megtudhatjuk, hogy egyes napokon milyen volt az időjárás. A május végi, június eleji forró hétvégeken 15—20 mentesítő járatot is kellett indítani naponta Harkányba, Orfűre, Sikon- dára, pedig április közepétől szeptember közepéig ezeken a vonalakon külön menetrendszerű fürdőjáratok is közlekednek. Most vasárnap csendes napunk lesz: összesen 3 mentesítő autóbuszt kellett indítanunk, mindhármat Harkányba. Horváth Alajos autóbusz- vezető egy harkányi járattal érkezett vissza fél 11 tájban: — Jó közepes volt a forgalom — meséli, Harkányba körülbelül 60 utast vittem, vissza Pécsre 15— 20-at. Eddig nyáron 80— 100 utassal közlekedtünk, amennyi csak befért az autóbuszba. Az autóbuszjáratok sűrűsége és az utasforgalom természetesen még nyáron is hétköznap a nagyobb, s nem vasárnap, és ez az ősz közeledtével méginkább így lesz. D. I. □ hétfői Koral-si kér Százezer magyar bányász ünnepel (Folytatás az 1. oldalról) Zsúfolt nézőtéren mutatkozott be szombaton este a budapesti Korái rockegyüttes a Pécsi Ifjúsági Házban. Az egyre többszínű, egyre gazdagabb magyar rock-kultúrából ismét egy igen jó és egyéni arculatú zenekart ismerhettünk meg. A néhány évvel ezelőtt még Koncz Zsuzsa kíséretében dolgozott Balázs Ferenc másfél esztendeje szervezte ezt az együttest. Ő a zenekar énekese, billentyűse, zeneszerzője és a vezetője. Tagjai: Dorozsmai Péter dobos, Fischer László szólógitáros és Schauer Zsolt basszusgitáros. A Korái másfél esztendővel a háta mögött már két kislemez tulajdonosa és karácsonyra várják első nagylemezük megjelenését. Általában a hardrock, tehát a kemény rock képviselői. De készülő nagylemezük néhány dala, így Nagykanizsán a hétvégét ezúttal a rézfúvósok hangszerelték. A IV. olajbányász művelődési hetek alkalmából hazai és külföldi fúvószenekarok találkoztak, s a közel háromszáz tekintélyes súlyú hangszerrel felszerelt zenész sajátos hangulatot teremtett a zalai városban. A szombat délelőtti próbák után a szemerkélő eső ellenére színpompás felvonulás keretében mutatták be, rwilyen egyedi szórakozást nyújthat a fúvószenekar a mai gitárkorszakban. A magas színvonalat nyújtó szovjet Déli Hadseregcsoport központi fúvószenekara mellett az oroszlányi szénbányász koncert fúvószenekar, a salgótarjáni, a szolaz Anyám című, de leginkább a „Neveddel ébreszt a szél”, a magyar lemezpiacon és rádióban sajnos ismeretlen, híres New York-i Eletric Light Orchestra nevű zenekarhoz hasonló a stílusuk. Például az egyes dalok szélsőséges dinamikájával és a kemény rockkal párhuzamosan vállalt mély emberi érzésekkel. Amellett Balázs Péter rokonszenves módon teremt kapcsolatot a közönséggel, és szép, tiszta lírai tenorjával érthetően énekli a szöveget. Egyáltalán: a négytagú Korái nagy sikert aratott Pécsett. Nem hiába szerepel az országos sikerlisták mellett a pécsi sikerlistán is előkelő helyeken. Szeptemberben már újra jönnek Pécsre, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán adnak koncertet 28-án este. noki és nagykanizsai bányász, illetve olajbányász zenekarok adtak ízelítőt műsorukból. A látványosságról a Csehszlovákiából érkezett Stéti Papírgyár koncert fúvószenekarát elkísérő 15 fős női tánckar gondoskodott. A műsor az időjárás miatt nem az eredetileg tervezett szabadtéren, hanem a Hevesi Sándor Művelődési Központ színháztermében zajlott. Elsőként a hat együttes tagjai Erkel Ferenc ünnepi zene c. művével gondoskodtak az alaphangulatról, majd a 20- 25 perces műsorok következtek, amelyet az ugyancsak közösen -megszólaltatott Rákóczi- induló *árt. Gy. A. Zala vár: Újabb ásatások Zalaváron, a hajdani Árpád-kori megyeközpont területén kisebb-nagyobb megszakításokkal 1946-tól folynak ásatások. Az itteni régészeti kutatások jelentőségét növeli, hogy ez az egyetlen hely az országban, amiről a IX. századi források is megemlékeznek, s amelynek a magyar honfoglalás utáni történetét is ismerjük. Avarok, szlávok és betelepült bajor telepesek békésen éltek itt egymás mellett. Ezeknek a bonyolult etnikai kapcsolatoknak, voltaképpen Pannónia IX. századi szerepének a tisztázásához járulhatnak hozzá a zalavári ásatások. Az idén folytatódik a Zala és a Kis-Bafaton hajdani mocsaraitól védett Mosaburg feltárása. Az ásatások nagyságára jellemző, hogy csupán a központi szerepet betöltő egykori erődített település területe, a Vársziget mintegy 150 ezer négyzetméter, s ebből eddig csak tízezer négyzetméternyi részt tártak fel. Az idén a Vársziget északi részén kezdődtek az ásatások. Ennek során most egy, a IX. századtól a XII. századig terjedő leletegyüttes került elő, egy külső várfalszakasz, valamint egy IX. századi partvédelmi sövényrendszer. Mintegy száz sírt is feltártak. A temető egy része azonban még a XI. századi várfal építésekor megsemmisült, A temető keresztény jellege azt sejteti, hogy valaha egy templomhoz tartozhatott. A szeptember közepéig tartó ásatások talán majd erre is feleletet adnak. Sikerült megtalálni az egykori szigeteket összekötő út torkolatát is, aminek most a folytatására kíváncsiak a szakemberek. Si. L. 22 óra 45 perctől éjjel 2-ig. A zenéről a Fórum együttes gondoskodik. Megemlítjük még, hogy már este 7-től lesz táncest, ugyancsak 20.00 óráig a Május 1. Művelődési Ház kerthelyiségében. Vasárnap zenére ébred Komló: reggel 6-tól 8-ig tart a zenés ébresztő. Fél 8-tól a piactéren népművészeti vásárt rendeznek, ahol műsort ad a Bányász Fúvószenekar, a Bányász Színpad, a bonyhádi Szélkerék együttes, a magyar- egregyi citerazenekar, fellép a Roli nevű bűvész is, kíséretével. Lvov-Kertváros utolsó házaitól alig 300 méterre, a pellérdi réten nemrég még háborítatlan kis mocsárvilág húzódott. Aztán néhány évvel ezelőtt megjelentek itt az első emberek, s a nedves rétekre jellemző sá- sos vadonban, „nád-dzsungel- ben" elkezdtek ásni. — Mintha vödörrel akarnák kimerni a Balatont — mondták a hitetlenke- dők. Ám a reménytelennek tűnő munkának mégiscsak meglett az eredménye. Lassan-lassan visszaszorították a nádast, mind nagyobb és nagyobb területeket hódítva el a mocsártól, s ma már a mélyebb területeket — ahol még most is a nád az úr — U alakban körülvéve 110 parcella húzódik, és az egykor értéktelen, még legeltetésre sem alkalmas területen ma ápolt kiskertek láthatók. — Nem volt könnyű idáig eljutni — mondja az egyik kerttulajdonos, Juhász János. — Ez a talaj nehezen adja meg magát. Kis szakaszonként kellett engedelmességre bírni. Lecsapolni, évekig a nád gyökereit tisztítani, kosarakban odahorDélelőtt 10 órakor a Petőfi téren térzene lesz. Az érdekes délutáni programok közül kiemeljük a sikondait: ejtőernyőugrás lesz fél 3-kor, majd 3 órakor lovasbemutató. Végül —- még mindig Sikondán — délután negyed 5-kor a kemping előtt felállított szabadtéri színpadon a mohácsi magyar és délszláv népi együttes ad folklórműsort. (Rossz idő esetén ezt a műsort a Zrínyiben rendezik meg.) A Bányásznapi randevú eseményei lapunk 3. oldalán olvashatók. dott rétitalajjal átforgatni, kézzel morzsolgatni. S a küzdelemnek ezzel nincs vége, ha nem vigyázunk, a nád újból eluralkodhat. Télen és ősszel ezeket a kerteket ellepi a víz. Tavasz- szal figyeljük, mikor jelenik meg rajta a tőzike nevű virág, ez jelzi, járható már a talaj. Tanár vagyok, eqy-egy szellemileg fárasztó nap után élvezem a fizikai munkát, s jól jön a konyhára a friss zöldség is. A lakótelepen lakom, a panelból ide menekülök. Dénes Dezső tűzoltó őrmester a nagyon szép málnásra és a négy szilvafára büszke, amit sikerült meghonosítani. A telken három kis fabódéja van (csak erre adnak építési engedélyt, s a vizenyős talaj miatt különleges alapozásra van szükség), ahol három kislánya és azok pajtásai is elférnek. — Van egy szőlőskertem is fenn a Mecseken — mondja. — Tulajdonképpen most az köt le. Készülődni kell a szüretre, hordómosás, meg egyéb, de ide majdnem szívesebben jövök, hisz itt van a szomszédban. S. Zs. F. D. Nagykanizsa: Rézfúvósok randevúja L. J.—M. A. Lvov-Kertváros: Kiskertek a mocsárvilágban °rfü: Arcok a porondról Legszebb dolog az embereket megnevettetni — Bohócot csináltam a feleségemből — mondhatja büszkén hitveséről, Éváról Rajnai László, akivel úgy zsörtölődnek a világot jelentő deszkákon, mint egy igazi házaspár. Ők, Laci és Éva bohóc — hétköznapi a nevük, az még nem ingerel a kacagásra, annál inkább Laci kerek műorra és poénjai. Laci és Éva sok-sok színes kellék mellett Tyutyuval lép a színre. Tyutyu okos, ügyes és folyton nevető, hófehér pamacskutya, aki végrehajtja a világszámot, a halálugrást. Hosszú utat tett meg a bohócházaspár a porondig, Éva a színművészetivel próbálkozott, s amikor nem vették fel, valami hasonló pályát keresett. Aztán találkozott Rajnai Lászlóval, és most azt mondja, legszebb dolog az embereket megnevettetni. És ez ma, amikor szerencsére nagyon el vagyunk kényeztetve mindenfajta látványossággal, nagyon nehéz, és éppen ezért nagy öröm. Rajnai László a Tatabányai Munkásszínpadról indult, most hivatásos bohóc és pantomimművész. Dolgozott a Thália Színházban, a Mikroszkóp Színpadon, most feleségével a Cirkusz és Varieté Vállalat tagjai — járják az országot más társaikkal. S nem említettük még a keleti sportokat, melyekből Rajnai László ízelítőt adott az orfűi strandon másik partnerével, Papp Lászlóval, aki polgári foglalkozása mellett — eladó egy irodaműszer boltban — szabad idejében judó- zik, karatézik. Ő az, aki fejjel vág szét 12 egymásra rakott cserepet. Most kapta első szerződését Kaposvárra, és minden vágya, hogy végleg felhagyjon polgári foglalkozásával. G. O. Éva és Laci bohóc az orfűi strandon
