Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-27 / 234. szám
Ha az ellenőr kéri a kávét... Vegyes ellenőri tapasztalatok két megye üdülőhelyein Egy ismerősöm egyszer 40 forintért felvásárolta a presszóban lévő összes zaccot, s amikor nyélbe ütötték a szokatlan üzletet, s átvette a kis csomagot, így szólt: „És most kérek egy kávét...” A zacc nélküli már zoma- sabb volt, mint amiket az előző napokon főztek, no de a presz- szókávé minőségét még más módokon is lehet gyengíteni. Hiszen úgyszólván nincs olyan étel. vagy italféleség, amivel ne lehetne manipulálni. „Takarékoskodni” az alapanyagok, kai, fölhígítani az italokat, ily módon megkárosítani a vendégeket, és jogtalan haszonra szert tenni. A vendéglátásnak is megvannak a maga eszközei, sokszor egészen meghökkentő trükkjei, amikről az ellenőrök tudnának egyet-mást mesélni. Az Élelmiszerellenőrző és Vegy. vizsgáló Intézet munkatársai, akik az ellenőrzést, ezt a — nyugodtan mondhatjuk — szélmalomharcnak is beillő tevékenységet végzik. Hogy miért szélmalomharc? Mert úgyszólván semmi sem változik. Vagy alig valami. Egy- egy sorozat fagylaltmintáról, presszókávéról vagy fröccsről kimutatják, hogy minősége elégtelen, több helyre elküldik a jelentést, megbírságolják a vétkeseket, akik ezt a pénz- büntetést kifizetik, aztán legközelebb megint kifogásolható lesz a kávé. Persze azért — legalábbis elméletben — vég nélkül nem lehet manipulálni a minőséggel. Akit ugyanis kétszer szabálysértésen kapnak, az ellen bűnvádi eljárás indítható, sőt, a harmadik szabálysértés esetén a foglalkozástól is el lehet tiltani valakit. Ennek ellenére, ha egy-egy ellenőrzés eredményét megnézzük, nem valami szívderítő a látvány. A 16 ellenőrrel dolgozó intézet idén nyáron is be. járta a baranyai és tolnai üdülőhelyek vendéglátó egységeit. Abaligeten, Harkányban, Or- fűn, Sikondán, Siklóson, Sziget- várott, Mohácson, Dunaszek- csőn, Domboriban, Gunarason és Tamásiban vizsgálták a fagylalt, a kávé, az üdítők, a fröccsök és a bor minőségét. A legriasztóbb eredmények Harkányban mutatkoztak. Csak egy adat: a hat kávéból ötnek volt kifogásolható a minősége. Sőt akadt olyan kávé is, amit mindössze csak 27,5 százalékban lehet — jóindulattal — kávénak nevezni. Vagy pl. Siklóson 3000 forint pénzbírságot szabtak ki a helyszínen készített üdítőital miatt. De ami a legcsodálatosabb, hogy nem csupán a helyben készülő üdítőkből lehet kispórolni ezt, azt. No nem, A Cor- nélius automata is „csodákra" képes. Csak meg kell találni a módját. És sok helyen megtalálták. Bizonyítják ezt az ellenőrző körutak. S hogy ez az ellenőrzés sokszor kilátástalan, ennek van egy másik oka is. Egyrészt az ellenőröket a legtöbb helyen már felismerik. S ilyenkor mi sem természetesebb, mint hogy mire átérnek a második vendéglátó egységbe, addigra hírük már megelőzi őket. S miután megy a „drót", így már nincs sok értelme aznap folytatni a munkát ugyanazon a helyen. így alakult ki az a gya. korlat, hogy egy üdülőhelyen egyszerre csak egy vendéglátó, hoz és egy áfészhez tartozó egységből hoznak mintát. Dücső Csilla Úristeni Vigyétek ki innen, ez zacc-allergiásl Erb János rajza fiz ízmester Magyaros izek és korszerű táplálkozás. E látszatra ellentmondó két fogalom vajon ösz- szebékíthető-e a fazekakban, serpenyőkban, tányérokon, az ízekben és csökkenő kilóinkon? — szegezem a kérdést Serény/ Imre mesterszakácsnak, a Me- csekvidéki Gasztronómiai Társaság elnökének, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat ízmesterének. — Kezdjük azzal, hogy minden étel jó, ha jól készítették el. A magyar konyha jellemzője: a kozmás, aromás ízhatás, tehát a húsok pörzsösíté- sével domborítja ki az ételek karakterét. A külföldiek számára még ma is a pörkölt, a gulyás, a pecsenyehús az igazi magyaros étel. Ez aztán jócskán tartalmaz sertészsírt, fűA mecseki növények oltalmazója A Mecsek botanikai tit- csett élő 78 éves Millner kaiba avat be a Pé- Pál, nyugdíjas könyvelő, míg beszélgetünk az udvarán, ahol az említett hegy flórájából legalább félszáz faj megtalálható. Féltett, ritka, eredeti lelőhelyükön pusztulásnak indult növények. Van olyan, ami már csak itt pompázik és nem egy, aminek a termőhelyét csak ő tudja. Aggódóan őrzi ezeket a helyeket, csupán kutatókat, botanikusokat kalauzol e| oda. A természetbarát és amatőr botanikus élő kútforrás a tudósoknak, nálunk kutató külföldieknek, a Mecsek legszakér- tőbb botanikai kalauza. Horváth A. Olivér, az Európa-hírű tudós igen sok könyvében, tanulmányiban az ő adatait, megfigyeléseit említi. Gyerekkora óta járja céltudatosan Almamelléktől Fékedig a hegyeket, dombokat, hegyhátakat: alig múlik el nap, hogy ne menne ki és most is lejárja a napi 15—20 kilométert a szikár, de szívós ember. Akár a tenyerét, a legeldugottabb zugok botanikai rejtélyeit ismeri. A Botanikai Közleményekben rendszeresen publikál, tagja a PAB természetvédelmi munka- bizottságának. Megismert több mint nyolcszáz sajátosan helyi növényt a Millner Pál Mecsekből és mindegyik virágzásának az időpontját szinte naprakészen tudja. Néhány olyan is akadt, amelyeket előtte csak a múlt század nagy botanikusai: Nendtvich, Majer, Simonkai, vagy épp a XVIII. századi Kitaibel említenek, mint a Mecseken találhatóakat. Ezek száma tízen felül, köztük három kosborféle, így a Sömörös és a Poloskaszagú kosbor, valamint a Füzértekercs. Egyedül Kitaibel talált Francia lent 1799. augusztus 30-án Bodán, aminek a hosszú lappangás után újra szem elé került példányainál azonban egy eddig ismeretlen forma tűnt fel. A most megfigyelt példányok szirmai kezdettől az elvirágzásig összenőttek és így is hullanak le. Valószínű, hogy a Jakabhegy permi homokköve alatti urán- előfordulás okozza a módosulást. Nem egy virágot ő fedezett fel az elmúlt félévszázad alatt: ezek száma is majdnem tíz. Legnevezetesebb Mázaszász- vár környékén a Bajuszvirág, mert erről eddig csupán a Pilisben és a Bakonyban tudtak. A Keménypikkelyű, valamint a Lágylevelű búzavirág is csak az ország északibb részén terjedt el. Mosolyogva cáfol meg egy kedves feltételezést, hogy Baranyában őshonos lenne a vadciklámen: 1923-ban a Mecsek négy pontján ültették el ő és társai az eredeti soproni példányokat. Kedvencei a kosborok, régen 16 féle is virított, de a húszas években már csak 5-6 félét csodált meg. Erőteljesen pusztulnak, így a pécsi lőtéri domboknál eltűnt a Poloskaszagú kosbor, a Bodzaszagúból is már kevés nyílik a Dombay- tónál, de a Lőtérnél az odahordott szemét végleg elfedte a ritka zöld mentát és a szibériai nőszirmot is. Alig száz négyszögöles kertjében, a Kertváros szívében még mindenből van, így tündérfürtből, hölgypáfránybcl, bo- roszlánból, turbánliliomból, pá- zsitos nősziromból. Épp 12 éves a magán-arborétum, a Mecsek legritkább fajainak a gyűjteménye. Az öreg házat a Veitsch- szőlő óriás lugasa fedi, még az ablakokon is örökzöldnek tűnő levélfüggönyök csüngenek. Csuti J. Kétnapos politikai, kulturális fesztivál Országos és megyei hírközlő szervek találkozója a város lakosságával, bányászaival szerpaprikát, hagymát, borsot, is, és eltúlozva alkalmazza a rántást. Szeretném mindezt múltidőben mondani... — Miért, mi jellemzi a ma ételét? — Ha nem is nyert tért, de előretör a növényi zsiradék, kevesebb a zsír, a fűszerpaprika, a húsok is kevésbé zsírosak, mint mondjuk jó három évtizede, amikor kezdtem a szakmát. A háziasszonyok és az éttermi szakácsok is egyre gyakrabban nyúlnak a talán még különlegességnek számító fűszerekhez. A hajdani ízesítőszerek újra divatba jöttek — hála a Herbáriának —, ezek átlendítik az íz-holtponton ételeink aromáját. A Herbária keverékek és fűszerek: a tárkonylevél, a bazsalikom, gyömbér, a mustármag, borókabogyó, stb. összetételű pástétom fűszerkeverék, vagy az illóolajos fűszerek: a szerecsendió és virága, vagy az indiai keverékek, a csilipor és a küripor emelik az étel jellegét, ízét, karakterét. Ráadásul egészségesebbek is a hagyományosnál, mert segítik az emésztést. Az újonnan „felfedezett” hurkavirág például a káposztás ételféleségeknek ad kellemes ízt, csábító illatot. Egyre kedveltebbek a hidegsaláták, a saláták és a zöldköretek, bár még nem állt rá a gyomrunk. Brillant Savarin, a hajdan híres francia szakácsművész így voll a főzés tudományáról: „Az ételek tisztasága, külleme, íze meghatározza létünk, közérzetünk, hangulatunk egészét.” Mennyire igaza van! — Mit ad a holnap konyhájának a Gasztronómiai Társaság? — Reméljük, sokat. Szeretnénk feltámasztani a régvolt magyar, baranyai és főleg a nemzetiségi ételeket. Régi receptek után kutatunk a levéltárakban, a még emlékező öregeknél. Eddig 30 eredeti és a mai követelményekre átdolgozott receptünk van, tizenhetet most dolgozunk át és kísérletezünk ki. Ezeket szeretnénk kiadatni. Addig is tájjellegű ételként nemegyet bevezettünk az éttermeinkben. A jövő útja is feltétlenül ez marad. Minden étterem egy-két, akár több tájjellegű étellel csalogassa és „etesse" magához a vendégeket. Murányi László Új színhelyen, sok meglepetéssel, az elmúlt évinél gaz- dogabb programmal rendezik meg a hétvégi bányásznapon az országos és Baranya megyei hírközlő szervek a Bányásznapi randevút, találkozójukat Pécs város lakosságával, bányászaival. Az elmúlt évben közel húszezer ember vett részt a találkozó programjában. Nem kevés gondot jelentett a rendező szerveknek a nagyszámú vendég elhelyezése, megfelelő szórakoztatása, a vendéglátás biztosítása. Sajtóutca a Sétatéren Az idén szeptember 2-án o legnagyobb érdeklődésre számot tartó sajtóutcót Pécsett, a Sétatéren építik fel a hírközlő szervek. Itt találhatják meg az érdeklődők a Népszabadság, a Dunántúli Napló, a Mecseki Bányász, az Ércbányász, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója és a Képes Újság pavilonját, ahol megismerkedhetnek a hírközlő szervek munkájával, azok munkatársaival, választ kophatnak tőlük közérdekű és alsó sétatéren geyrmekszóra- koztató rendezvényekre kerül sor. Lesznek ügyességi játékok, melyeket o pécsi Vidámpark szervez, ott lesz a Bóbita Bábegyüttes, a Szélkiáltó együttes, Sólyom Kati, a Pécsi Nemzeti Színház művésze mesét mond a gyerekeknek, o pécsi sütőipari és tejipari vállalatok ajándékaként díjtalan tej- és kifliosztásra kerül sor. Délután 14 órakor diszko- műsorral folytatódik a sajtóutcában a program. 15 órakor kezdődik a Népszabadság politikai fóruma a sajtóutca szabadtéri színpadán, melynek keretében országos és megyei vezetők, o lap munkatársai válaszolnak a feltett kérdésekre. Ezt követi a Nép- szabadság szórakoztató műsora, melyben fellép az Apostol együttes, Zsoldos Imre, Sáros/ Katalin, Hlatky László, Kibédi Ervin, Takács Marika. A kora esti órák programja a sajtóutcáiban igen gazdagnak ígérkezik. A Magyar Rádió Pécsi Stúdiója nyilvános vetélkedőt rendez, a pécsi Konzum Áruház divatbemutatót tart, góltotó- és tárgynyereménysorsolásra kerül sor, majd egy vidám szórakoztató műsorral zárul az utca programja. A tavalyi események egyik fénypontja: megérkeztek a szegedi olajbányászok. (Cseri felv.) személyes kérdéseikre. Külön érdekessége lesz a sajtóutcának, hogy ott lesznek megyénk testvérvárosi lapjainak képviselői is Schwerinből, Szli- venből, Eszékről. A sajtóutcát szeptember 2-án délelőtt 10 órakor dr. Nagy József elvtárs, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitja meg. Ezt követően a pavilonokban megkezdődik az élet. A sajtóutca szabadtéri színpadán kétórás kulturális műsor szórakoztatja majd a vendégeket. Fellépnek: a Mecseki Szénbányák és az Ércbánya fúvószenekarai, o Mecsek Táncegyüttes, a szalántai délszláv együttes, a PMSC sportolói, Dévényi Tibor disz- kovezető. A sajtóutcában állítja fel pavilonját a Pécsi Nemzeti Színház, lesz könyv- és lemezárusítás, virágbemutató, ajándékvásárlási lehetőség. A vendéglátást o Rózsakért, a Kioszk és több elárusítópavilon biztosítja. « A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója délelőtt élő közvetítést ad a sajtóutcából! A nemzetközi gyermekév jegyében délelőtt 10 órától az SZÚR az újhegyi stadionban A Bányásznapi randevú rendezvényeinek másik központja az újhegyi kézilabdastadion lesz, ahol délután fél 5-kor a Mecseki Szénbányák fúvószenekarának műsora nyitja meg a több órás programot. Ezt követően fellépnek neves és közismert művészek, majd este nyolc órai kezdettel kerül s°r a hagyományos SZÚR, a pécsi színészek és újságírók villanyfényes labdarúgó-mérkőzésének megrendezésére. A Dunántúli Napló augusztus 26-i számában négyoldalas összeállitásban jelent meg a Bányásznapi randevú részletes programja, sok olyan írással, publikációval, mely segítséget nyújt vendégeinknek ahhoz, hogy jól szórakozzanak jövő vasárnap az országos és megyei hírközlő szervek vendégeiként. Ezért javasoljuk az érdeklődőknek lapunk e számának megvásárlását és megőrzését. m. - e. -