Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-24 / 231. szám

2 Dunántúli napló 1979. augusztus 24., péntek Országos portalanítási bemutató Vasason Középkori pénzek bélyegeken A posta a berni nem­zetközi numizmatikai kongresszus alkalmából szeptember 3-án - az érme- és a bélyeggyűjtők érdeklődésére egyaránt számot tartó — öt értékből álló bélyegsorozatot hoz forgalomba. A középkori magyar pénzeket ábrázoló bélye­geket Füle Mihály grafi­kusművész tervei alapján a Szovjetunióban készí­tették. Az egyforintos bélyegen István király dinára, a kétforintoson III. Béla réz­pénze, a háromforintoson Nagy Lajos garasa, a négyforintoson Mátyás ki­rály aranyforintja, az öt­forintoson pedig II. Ulász­ló guldinere látható. Bányásznapi randevú *79 fl Dunántúli Napló a sajtó­utcában Szeptember 2-án, vasárnap c Séta téri sajtóutcában megta­lálhatják az érdeklődők a Du­nántúli Napló pavilonját. Lapunk munkatársai délelőtt 10 órától délután 17 óráig tar­Szén- és kőbánya­udvarok útjainak tisztán tartása vvPdtitiöniia 79” A „Pannónia '79” szövetkezeti találkozó résztvevői a tanácskozás szünetében Miként lehet olcsón és gyor­san megkötni a külfejtési üze­mek porát? Ezt ismertették, teg­nap a Mecseki Szénbányák ku­tatási osztályának a szakembe­rei egy országos bemutató ke­retében, a vasasi külfejtési üzemben. Itt már egy éve folynak a házi kísérletek, jónak mondható eredménnyel: egy alkalommal kipermeteznek az üzemi utakra különféle vegyianyagokat tar­talmazó pormegkötő folyadékot, négyzetméterenként egy—más­fél liternyit — több rétegben. Ehhez vizes locsolás is páro­sul. Ez a pormegkötő réteg gyorsan szilárdul, nem síkos és „éléi”, vagyis port köt meg legalább két héten át. Két hét után ismét kezdődik a vegysze­res kezelés. Ahol a vizet alkal­mazzák a portalanításhoz, mint a pécsbányai külfejtésekben, ott naponta 150 köbméter bá­nyavíz is elhasználódik és a nagy forróságban nyolc-tízszer is locsolhatnak, mire eredményt érnek el. Ezen kívül maga a locsolókocsi üzemeltetése is na­ponta kétezer forintba kerül. Nem kis gond, hogy az elfo­lyó savas bányavíz bizonyos mértékig szennyez is, sőt a sűrű vizezés után síkos, balesetve­szélyes az út. A felszálló és le­ülepedő por veszélyezteti az embert, a gépek finom alkatré­szeit és a környék növényzetét. Pécsbánya környékén például a zöldkár évente eléri a 600—800 ezer forintot is. M ég 10 map, és közel 80 ezer gyerek, 5 és fél ezer pedagógus kezdi meg az 1979/80-as tanévet. Meg­élénkül az élet a művelődési otthonokban, könyvtárakban is. Az évadnyitás időszerű fel­adatairól tegnap délelőtt a Pollack Mihály Műszaki Főis- kalo nagytermében tájékoztat­ta a megye művelődésügyi ve­zetőit, igazgatóit és szakfel­ügyelőit a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztá­llyá. Az értekezleten részt vet­ték Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságá­nak osztályvezetője, Benkő Gyula, a Pedagógus Szakszer­vezet megyei titkára, valamint oz ágazati minisztériumok kép­viselői. A tanácskozás előadója, Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője az 1979-esév elején lefolyt minisztériumi vizsgálat tapasztalatait és az ebből falkadó tennivalókat összegezte. Az oktatásügy területén je­lentős szerkezeti változások játszódtak les 1971 óta 164 általános iskola szűnt meg a megyében, ugyanakkor 76 200- ról 76 800-ra nőtt a gyerék- létszám. 20 százalékról így 50 A vegyszeres, környezetkímé­lő portalanítási eljárás közis­mert a Szovjetunióban, Nyugat- Európában is, de a Szénbá­nyák kutatói olcsóbb, magyar változatát alakították ki. Hogy milyen anyagokat kevernek össze, milyen arányban, ez még előállítási titok. Tény, hogy a bánya győzi az új por­megkötő szer előállítását, sőt mór azon is gondolkodnak, hogy miként lehetne együttműködni az Ércbányával és a Komlói Kőbánya Vállalattal, ugyanis a porlekötő folyadék alkalmazha. tó akár kőbányában, sőt más szállító utakon is, például a mezőgazdaságban. A tegnapi bemutatón részt vettek Milley Vilmos, az Orszá­gos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal osztályvezetője, a Levegőtisztaságvédelmi Intézet tudományos munkatársai: Hor­váth Lajosné és Schönweitz Ti- vadarné, a Villamosenergia­ipari Kutató Intézet tudomá­nyos szakértője: Serege Sán­dor, valamint Polgár Antal, a megyei környezet- és termé­szetvédelmi titkár. Az országos szervek szakértői arról dönte­nek majd, hogy az újfajta út- portalanítósi eljárás elterjeszt­hető-e az egész országban és a kezelőanyag bemosódva a ta­lajba, nem veszélyezteti-e a fel­szín alatti vizeket. Az eddigi megállapítások szerint a pécsi külfejtésekben nem kerültek veszélybe a környékbeli vizek. százalékra nőtt az osztott is­kolák aránya, melyekben a tanulók 98,6 százaléka része­sül szakrendszerű oktatásban. Elismerést kapott a megye a tudatos iskolakörzetesítésért, ugyanakkor tudni kell azt is, hogy van zsúfoltság, és kevés a napközi és az 5 ezerről 7 ezerre duzzadt bejáró létszám is jellemzi ezt a helyzetet. A szakos oktatás nagy aránya mellett is a gyerekeknek csák 76 százaléka végzi el időben a nyolc általánost; megyénkben több a mulasztó, az osztályt ismétlő, a túlkoros gyerek, mint az országos át­lag, és ezzel a 19 megye kö­zött a 17. helyen állunk. El­gondolkodtató a közoktatás egy másik számadata is: 1974 óta 24 százalékkal több, je­lenleg 4250 fiatal szorul a gyermékvédelem támogatásá­ra. Szövetkezeti vezetők találkozója Harkányban Harkányban adtak egymás­nak találkozót az ország szö­vetkezeti vezetői, akiknek Ba­ranya ismert gyógyüdülője nemcsak pihenő és üdülőhely, számukra Harkány továbbkép­ző bázis. A TIT Baranya megyei Szer­vezete tizedik alkalommal ren­dezi meg augusztus 18. és 31. között a mezőgazdasági, az ipari, valamint az általános fogyasztási és értékesítési szö­vetkezetek vezetőinek orszá­gos tanfolyamát. Az elmúlt tíz év során ezerháromszázán vet­tek részt az előadásokon, kon­zultációkon, valamint a gya­korlati bemutatókon. Minden évben egy-egy átfogó gondo­lat köré csoportosították az előadások témáit, s egyben arra törekedtek, hogy idősze­rű népgazdasági, társadalom- politikai kérdéseket, feladato­kat dolgozzanak fel. Idén a tanácskozás mottója: haté­konyság, minőség, gazdasá­gosság. A találkozó ötödik napján, tegnap délelőtt dr. Misi Sán­dor, a MÉM szövetkezetpoli­tikai főosztályának vezetője A gazdasági együttműködés szerepe és fejlesztésének fő feladatai címmel tartott elő­A közművelődés területére is jellemzőek az ellentmondá­sok: amíg Pécs városa és Ba­ranya országos jelentőségű, nemegyszer Európa-szintű művészeti eredményeket pro­dukál, addig elmaradott a közművelődés intézményi el­látottsága, főleg a munikás- lakta területeken, a kisközsé­gekben és az új lakótelepe­ken. Csökkent a könyvtárak, az ismeretterjesztő előadások látogatottsága. Különösen fá­jó pontja a megye művelő­désének, hogy a krónikussá vált építőipari kapacitáshiány miatt éppen az alapellátást biztosító intézmények hiányoz­nak az oktatási-művelődési szférában, s ezek felépülése marad el, húzódik át a kö­vetkező tervidőszakra. A kö­vetkező ötéves tervre tekintve Bernics Ferenc elmondta, hogy ebben a ciklusban visszafo­adást. A szünetben négy részt­vevővel beszélgettünk. — Önök hosszú évek óta egy-egy szövetkezet élén áll­nak, rengeteg gyakorlati ta­pasztalattal rendelkeznek. Mi­lyen többletet adnak ezek az elméleti tanácskozások? LUKÁCS SÁNDOR, a kará- csondi termelőszövetkezet el­nöke: — Szövetkezet- és gaz­daságpolitikai témákról hall­gatunk előadásokat, jól fel­készült előadóktól. Rengeteg új információt gyűjtünk, úgy pillantunk vissza az eddig megtett útra, hogy helyesen ítéljük meg a jövő feladatait. Alkalmas a környezet arra, hogy a résztvevőket szinte egész nap együtt tartsa, akarva nem akarva kicserél­jük a tapasztalatainkat. Gyak­ran még a medencékben is a gottabb lesz a nagyvárosok fejlesztése, s így több erő jut a vidéki településekre. A támogatást pedig elsősorban azok fogják megkapni, akik saját erőből is hajlandóak tenni, kezdeményezni, és nem csupán felülről várják a meg­oldást. Az általános iskolák, a gyer­mekintézmények kivételével 1980. január 1-től 2 százalék­kal csökken az intézményék költségvetése az ismert gaz­dasági nehézségekből eredő­en. Éppen ezért ésszerű ta­karékosságra hívta fel a mű­velődésügy intézményeinek ve­zetőit oz előadó s hozzászó­lásában Rajnai József is. A közös tanácskozás után szekcióüléseken tárgyalták meg a résztvevők az 1979/80- as tanév, valamint az új köz- művelődési évad feladatait. Gállos Orsolya szövetkezetpolitikáról folyik az eszmecsere. DR. FEKETE FERENC, o du­naújvárosi termelőszövetkezet elnöke: — A Pénzügyminisz­térium illetékeseitől például a szabályozó rendszerekről és azok változásairól kaptunk ér­tékelést, ami lényeges, hogy a módositásokat megelőzően kaptuk az információkat, így jóval egyszerűbb a felkészü­lés, o következő évék tervei­nek megalapozása, s ez biz­tonságérzetet nyújt a vezetők­nek. — Milyen segítséget kap­nak itt, amit az otthoni mun­kájukban hasznosíthatnak? LUKÁCS SÁNDOR: —Még a szövetkezeti törvény módo­sítása előtt ismereteket sze­reztem a munkahelyi tanács­kozások fórumairól, o szövet­kezeti demokrácia művelésé­ről, így annak idején szinte töretlen volt nálunk az át­menet. DR. FEKETE FERENC: — Már három hónapja keresünk egy alkatrészt egyik fontos gépünkhöz. Most találkoztam az egyik tsz elnökével, aki se­gít a beszerzésben. KASSAI TIVADAR: — Dr. Misi Sándor az előadásában elmondta, hogy a társult gaz­daságok tizenötmiiliárd forint termelési értéket képviselnek, nyereségük meghaladja a két­milliárd forintot. Tehát léte­zésük szükségszerű a népgaz­daság számára. Mi is fon­tos kiegészítő munkákat vég­zünk: húskombinátok hűtőbe­rendezéseit szereljük. Jó volt hallani, hogy hasznos a tevé­kenységünk. LOSONCZI BENJAMIN: — Az sem mellékes, hogy itt szinte üdülve tanulunk: az előadások után pihenhetünk, Baranya szép tájaival is meg­ismerkedünk. Egy-egy tsz-el- nöknek ritkán ütemeznek be szabadságot, én ezt egyben továbbképzéssel töltöm. A szövetkezeti szakembe­rek a következő napokban gyakorlati bemutatókon, üzem- látogatásokon is részt vesznek, ellátogatnák a mohácsi ter­melőszövetkezetbe és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátba. Gáldonyi Magdolna tózkodnak pavilonunkban, és várják előfizetőinket, olvasóin­kat, hogy válaszoljanak közér­dekű és személyes kérdéseikre. Ott lesznek lapterjesztőink is, akik elfogadnak új előfizetése­ket, illetve a lapterjesztéssel kapcsolatos problémákra vála­szolnak, tájékoztatást nyújta­nak. Számítva olvasóink érdeklő­désére, a Dunántúli Napló augusztus 26-i számában el­helyezünk egy kérdőívet: „Ad­jon egy témát - mi megirjuk!" címmel. Reméljük sok olvasónk kitölti és bedobja majd szep­tember 2-án a sajtóutcában felállított pavilonunkban talál­ható gyűjtőládába. A legérde­kesebb javaslatokat felhasznál­juk, megírjuk, megjelölve, hogy kitől kaotuk a témát. Szeret­nénk a jövőben több olyan ké­pet közölni lapunkban, me­lyeknek fotóriporterei olvasóink. Ezért kérjük, hogy a nyár fo­lyamán külföldi és hazai uta­zásaikon készített felvételeikből a legérdekesebbeket hozzák magukkal és dobják be az e célra elhelyezett gyűjtőládába. A legjobb képeket egy szakér­tői zsűri véleményezése után la­punkban közöljük majd, az ér­tük járó szokásos tiszteletdíjat természetesen a szerzők meg­kapják. A Dunántúli Napló pavilon­jának két vendéae lesz. A Bá­nyásznapi randevúra jelenik meg lapunk főmunkatársának, Rab Ferencnek riportkönyve, melyet szeptember 2-án, vasár­nap délelőtt 10 órától 11 óráig és 14 órától 15 óráig pa­vilonunkban dedikál. A könyvet a sajtóutcában található könyv­árusító pavilonban lehet meg­vásárolni. A Dunántúli Napló augusztus 26-i számának 6. ol­dalán jelenik meg Fürtös György keramikusművész egy egész oldalas rajza. Fürtös György a Bányásznapi rande­vún a Dunántúli Napló pavi­lonjának vendége lesz és akik e rajzot magukkal hozzák, ré­szükre dedikálja. Még egv kedves meglepetés várja vendégeinket: fotóripor­tereink díjmentes emlékképet készítenek róluk a pavilonunk mellett felállított nagyméretű bónyásznapi figura felhasználó­sával, melyet címükre néhány nap múlva elküldünk. Csak leértékelve árusíthatók A forgalomban leíró termé­kek minőségének rendszeres hatósági ellenőrzése során a KERMI több, az osztályba so­rolás feltételeinek nem meg­felelő ruházati cikket talált. A spanyol importból szár­mazó T 126 és 300 L cikkszá­mú türkiz színű női kardigá­nokról megállapították, hogy a fénnyel szemben nem szín­tartó. A 404 cikkszámú pakisz­táni gyermekpizsamáknál ugyancsak a színtartóságot ki­fogásolták, azt, hogy a mosás után szint „eresztenek”. Ezen kívül a beérkezett pizsamák egy része' kellemetlen, petró­leum szagú. A KERMI a megállapított hi­bák miatt a kifakuló kardigá­nokat és pizsamákat osztályon kívülinek minősítette. Csuti J. lile csak felülről ivarjuk a megoldást...! Megnyílt az oktatási, közművelődési évad Baranyában

Next

/
Oldalképek
Tartalom