Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-24 / 231. szám
2 Dunántúli napló 1979. augusztus 24., péntek Országos portalanítási bemutató Vasason Középkori pénzek bélyegeken A posta a berni nemzetközi numizmatikai kongresszus alkalmából szeptember 3-án - az érme- és a bélyeggyűjtők érdeklődésére egyaránt számot tartó — öt értékből álló bélyegsorozatot hoz forgalomba. A középkori magyar pénzeket ábrázoló bélyegeket Füle Mihály grafikusművész tervei alapján a Szovjetunióban készítették. Az egyforintos bélyegen István király dinára, a kétforintoson III. Béla rézpénze, a háromforintoson Nagy Lajos garasa, a négyforintoson Mátyás király aranyforintja, az ötforintoson pedig II. Ulászló guldinere látható. Bányásznapi randevú *79 fl Dunántúli Napló a sajtóutcában Szeptember 2-án, vasárnap c Séta téri sajtóutcában megtalálhatják az érdeklődők a Dunántúli Napló pavilonját. Lapunk munkatársai délelőtt 10 órától délután 17 óráig tarSzén- és kőbányaudvarok útjainak tisztán tartása vvPdtitiöniia 79” A „Pannónia '79” szövetkezeti találkozó résztvevői a tanácskozás szünetében Miként lehet olcsón és gyorsan megkötni a külfejtési üzemek porát? Ezt ismertették, tegnap a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának a szakemberei egy országos bemutató keretében, a vasasi külfejtési üzemben. Itt már egy éve folynak a házi kísérletek, jónak mondható eredménnyel: egy alkalommal kipermeteznek az üzemi utakra különféle vegyianyagokat tartalmazó pormegkötő folyadékot, négyzetméterenként egy—másfél liternyit — több rétegben. Ehhez vizes locsolás is párosul. Ez a pormegkötő réteg gyorsan szilárdul, nem síkos és „éléi”, vagyis port köt meg legalább két héten át. Két hét után ismét kezdődik a vegyszeres kezelés. Ahol a vizet alkalmazzák a portalanításhoz, mint a pécsbányai külfejtésekben, ott naponta 150 köbméter bányavíz is elhasználódik és a nagy forróságban nyolc-tízszer is locsolhatnak, mire eredményt érnek el. Ezen kívül maga a locsolókocsi üzemeltetése is naponta kétezer forintba kerül. Nem kis gond, hogy az elfolyó savas bányavíz bizonyos mértékig szennyez is, sőt a sűrű vizezés után síkos, balesetveszélyes az út. A felszálló és leülepedő por veszélyezteti az embert, a gépek finom alkatrészeit és a környék növényzetét. Pécsbánya környékén például a zöldkár évente eléri a 600—800 ezer forintot is. M ég 10 map, és közel 80 ezer gyerek, 5 és fél ezer pedagógus kezdi meg az 1979/80-as tanévet. Megélénkül az élet a művelődési otthonokban, könyvtárakban is. Az évadnyitás időszerű feladatairól tegnap délelőtt a Pollack Mihály Műszaki Főis- kalo nagytermében tájékoztatta a megye művelődésügyi vezetőit, igazgatóit és szakfelügyelőit a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztállyá. Az értekezleten részt vették Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Benkő Gyula, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára, valamint oz ágazati minisztériumok képviselői. A tanácskozás előadója, Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője az 1979-esév elején lefolyt minisztériumi vizsgálat tapasztalatait és az ebből falkadó tennivalókat összegezte. Az oktatásügy területén jelentős szerkezeti változások játszódtak les 1971 óta 164 általános iskola szűnt meg a megyében, ugyanakkor 76 200- ról 76 800-ra nőtt a gyerék- létszám. 20 százalékról így 50 A vegyszeres, környezetkímélő portalanítási eljárás közismert a Szovjetunióban, Nyugat- Európában is, de a Szénbányák kutatói olcsóbb, magyar változatát alakították ki. Hogy milyen anyagokat kevernek össze, milyen arányban, ez még előállítási titok. Tény, hogy a bánya győzi az új pormegkötő szer előállítását, sőt mór azon is gondolkodnak, hogy miként lehetne együttműködni az Ércbányával és a Komlói Kőbánya Vállalattal, ugyanis a porlekötő folyadék alkalmazha. tó akár kőbányában, sőt más szállító utakon is, például a mezőgazdaságban. A tegnapi bemutatón részt vettek Milley Vilmos, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal osztályvezetője, a Levegőtisztaságvédelmi Intézet tudományos munkatársai: Horváth Lajosné és Schönweitz Ti- vadarné, a Villamosenergiaipari Kutató Intézet tudományos szakértője: Serege Sándor, valamint Polgár Antal, a megyei környezet- és természetvédelmi titkár. Az országos szervek szakértői arról döntenek majd, hogy az újfajta út- portalanítósi eljárás elterjeszthető-e az egész országban és a kezelőanyag bemosódva a talajba, nem veszélyezteti-e a felszín alatti vizeket. Az eddigi megállapítások szerint a pécsi külfejtésekben nem kerültek veszélybe a környékbeli vizek. százalékra nőtt az osztott iskolák aránya, melyekben a tanulók 98,6 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. Elismerést kapott a megye a tudatos iskolakörzetesítésért, ugyanakkor tudni kell azt is, hogy van zsúfoltság, és kevés a napközi és az 5 ezerről 7 ezerre duzzadt bejáró létszám is jellemzi ezt a helyzetet. A szakos oktatás nagy aránya mellett is a gyerekeknek csák 76 százaléka végzi el időben a nyolc általánost; megyénkben több a mulasztó, az osztályt ismétlő, a túlkoros gyerek, mint az országos átlag, és ezzel a 19 megye között a 17. helyen állunk. Elgondolkodtató a közoktatás egy másik számadata is: 1974 óta 24 százalékkal több, jelenleg 4250 fiatal szorul a gyermékvédelem támogatására. Szövetkezeti vezetők találkozója Harkányban Harkányban adtak egymásnak találkozót az ország szövetkezeti vezetői, akiknek Baranya ismert gyógyüdülője nemcsak pihenő és üdülőhely, számukra Harkány továbbképző bázis. A TIT Baranya megyei Szervezete tizedik alkalommal rendezi meg augusztus 18. és 31. között a mezőgazdasági, az ipari, valamint az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek vezetőinek országos tanfolyamát. Az elmúlt tíz év során ezerháromszázán vettek részt az előadásokon, konzultációkon, valamint a gyakorlati bemutatókon. Minden évben egy-egy átfogó gondolat köré csoportosították az előadások témáit, s egyben arra törekedtek, hogy időszerű népgazdasági, társadalom- politikai kérdéseket, feladatokat dolgozzanak fel. Idén a tanácskozás mottója: hatékonyság, minőség, gazdaságosság. A találkozó ötödik napján, tegnap délelőtt dr. Misi Sándor, a MÉM szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője A gazdasági együttműködés szerepe és fejlesztésének fő feladatai címmel tartott előA közművelődés területére is jellemzőek az ellentmondások: amíg Pécs városa és Baranya országos jelentőségű, nemegyszer Európa-szintű művészeti eredményeket produkál, addig elmaradott a közművelődés intézményi ellátottsága, főleg a munikás- lakta területeken, a kisközségekben és az új lakótelepeken. Csökkent a könyvtárak, az ismeretterjesztő előadások látogatottsága. Különösen fájó pontja a megye művelődésének, hogy a krónikussá vált építőipari kapacitáshiány miatt éppen az alapellátást biztosító intézmények hiányoznak az oktatási-művelődési szférában, s ezek felépülése marad el, húzódik át a következő tervidőszakra. A következő ötéves tervre tekintve Bernics Ferenc elmondta, hogy ebben a ciklusban visszafoadást. A szünetben négy résztvevővel beszélgettünk. — Önök hosszú évek óta egy-egy szövetkezet élén állnak, rengeteg gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Milyen többletet adnak ezek az elméleti tanácskozások? LUKÁCS SÁNDOR, a kará- csondi termelőszövetkezet elnöke: — Szövetkezet- és gazdaságpolitikai témákról hallgatunk előadásokat, jól felkészült előadóktól. Rengeteg új információt gyűjtünk, úgy pillantunk vissza az eddig megtett útra, hogy helyesen ítéljük meg a jövő feladatait. Alkalmas a környezet arra, hogy a résztvevőket szinte egész nap együtt tartsa, akarva nem akarva kicseréljük a tapasztalatainkat. Gyakran még a medencékben is a gottabb lesz a nagyvárosok fejlesztése, s így több erő jut a vidéki településekre. A támogatást pedig elsősorban azok fogják megkapni, akik saját erőből is hajlandóak tenni, kezdeményezni, és nem csupán felülről várják a megoldást. Az általános iskolák, a gyermekintézmények kivételével 1980. január 1-től 2 százalékkal csökken az intézményék költségvetése az ismert gazdasági nehézségekből eredően. Éppen ezért ésszerű takarékosságra hívta fel a művelődésügy intézményeinek vezetőit oz előadó s hozzászólásában Rajnai József is. A közös tanácskozás után szekcióüléseken tárgyalták meg a résztvevők az 1979/80- as tanév, valamint az új köz- művelődési évad feladatait. Gállos Orsolya szövetkezetpolitikáról folyik az eszmecsere. DR. FEKETE FERENC, o dunaújvárosi termelőszövetkezet elnöke: — A Pénzügyminisztérium illetékeseitől például a szabályozó rendszerekről és azok változásairól kaptunk értékelést, ami lényeges, hogy a módositásokat megelőzően kaptuk az információkat, így jóval egyszerűbb a felkészülés, o következő évék terveinek megalapozása, s ez biztonságérzetet nyújt a vezetőknek. — Milyen segítséget kapnak itt, amit az otthoni munkájukban hasznosíthatnak? LUKÁCS SÁNDOR: —Még a szövetkezeti törvény módosítása előtt ismereteket szereztem a munkahelyi tanácskozások fórumairól, o szövetkezeti demokrácia műveléséről, így annak idején szinte töretlen volt nálunk az átmenet. DR. FEKETE FERENC: — Már három hónapja keresünk egy alkatrészt egyik fontos gépünkhöz. Most találkoztam az egyik tsz elnökével, aki segít a beszerzésben. KASSAI TIVADAR: — Dr. Misi Sándor az előadásában elmondta, hogy a társult gazdaságok tizenötmiiliárd forint termelési értéket képviselnek, nyereségük meghaladja a kétmilliárd forintot. Tehát létezésük szükségszerű a népgazdaság számára. Mi is fontos kiegészítő munkákat végzünk: húskombinátok hűtőberendezéseit szereljük. Jó volt hallani, hogy hasznos a tevékenységünk. LOSONCZI BENJAMIN: — Az sem mellékes, hogy itt szinte üdülve tanulunk: az előadások után pihenhetünk, Baranya szép tájaival is megismerkedünk. Egy-egy tsz-el- nöknek ritkán ütemeznek be szabadságot, én ezt egyben továbbképzéssel töltöm. A szövetkezeti szakemberek a következő napokban gyakorlati bemutatókon, üzem- látogatásokon is részt vesznek, ellátogatnák a mohácsi termelőszövetkezetbe és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátba. Gáldonyi Magdolna tózkodnak pavilonunkban, és várják előfizetőinket, olvasóinkat, hogy válaszoljanak közérdekű és személyes kérdéseikre. Ott lesznek lapterjesztőink is, akik elfogadnak új előfizetéseket, illetve a lapterjesztéssel kapcsolatos problémákra válaszolnak, tájékoztatást nyújtanak. Számítva olvasóink érdeklődésére, a Dunántúli Napló augusztus 26-i számában elhelyezünk egy kérdőívet: „Adjon egy témát - mi megirjuk!" címmel. Reméljük sok olvasónk kitölti és bedobja majd szeptember 2-án a sajtóutcában felállított pavilonunkban található gyűjtőládába. A legérdekesebb javaslatokat felhasználjuk, megírjuk, megjelölve, hogy kitől kaotuk a témát. Szeretnénk a jövőben több olyan képet közölni lapunkban, melyeknek fotóriporterei olvasóink. Ezért kérjük, hogy a nyár folyamán külföldi és hazai utazásaikon készített felvételeikből a legérdekesebbeket hozzák magukkal és dobják be az e célra elhelyezett gyűjtőládába. A legjobb képeket egy szakértői zsűri véleményezése után lapunkban közöljük majd, az értük járó szokásos tiszteletdíjat természetesen a szerzők megkapják. A Dunántúli Napló pavilonjának két vendéae lesz. A Bányásznapi randevúra jelenik meg lapunk főmunkatársának, Rab Ferencnek riportkönyve, melyet szeptember 2-án, vasárnap délelőtt 10 órától 11 óráig és 14 órától 15 óráig pavilonunkban dedikál. A könyvet a sajtóutcában található könyvárusító pavilonban lehet megvásárolni. A Dunántúli Napló augusztus 26-i számának 6. oldalán jelenik meg Fürtös György keramikusművész egy egész oldalas rajza. Fürtös György a Bányásznapi randevún a Dunántúli Napló pavilonjának vendége lesz és akik e rajzot magukkal hozzák, részükre dedikálja. Még egv kedves meglepetés várja vendégeinket: fotóriportereink díjmentes emlékképet készítenek róluk a pavilonunk mellett felállított nagyméretű bónyásznapi figura felhasználósával, melyet címükre néhány nap múlva elküldünk. Csak leértékelve árusíthatók A forgalomban leíró termékek minőségének rendszeres hatósági ellenőrzése során a KERMI több, az osztályba sorolás feltételeinek nem megfelelő ruházati cikket talált. A spanyol importból származó T 126 és 300 L cikkszámú türkiz színű női kardigánokról megállapították, hogy a fénnyel szemben nem színtartó. A 404 cikkszámú pakisztáni gyermekpizsamáknál ugyancsak a színtartóságot kifogásolták, azt, hogy a mosás után szint „eresztenek”. Ezen kívül a beérkezett pizsamák egy része' kellemetlen, petróleum szagú. A KERMI a megállapított hibák miatt a kifakuló kardigánokat és pizsamákat osztályon kívülinek minősítette. Csuti J. lile csak felülről ivarjuk a megoldást...! Megnyílt az oktatási, közművelődési évad Baranyában