Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-16 / 224. szám
e Dunántúlt Tlaplo 1979. augusztus 16., csütörtök A közművelődés ellentmondásai Igények és lehetőségek Szentegáton n szakképzettség és a nyereséges gazdálkodás El lehetett gazdálkodni néhány holdon különösebb iskolai végzettség, speciális szakmai képzettség néllküil is hajdanán. Ismeretek nélkül akikor sem. Apáról fiúra öröklődött a természet figyelésének évszázados tapasztalata; mikor a legjobb vetni, hogyan lehet túrót 'készíteni, ■mit ne egyen a jószág, hogy fel ne fújódjon. Nagyüzem igencsak nehezen állná meg a helyét, ha csak ilyen ismeretek 'birtokában dolgoznának irányítói, tagjai, munkásai. Nem véletlen, hogy az agráriskolák, akadémiák a múlt században azon a vidéken alakultak, ahol a nagybirtok volt a jellemző — igényelték ezek a tudományt a megfelelően nyereséges gazdálkodás érdekében. Képzettség, képzetlenség Ma egyetemek, főiskolák, szakközépiskolák tucatjai árasztják o mezőgazdaságba a speciálisan képzett szakembereket. Valamikor a parasztembernek egyformán kellett értenie a gabonatermesztéshez, az állattenyésztéshez, a kerti munkához, ma ez már elképzelhetetlen. Olyannyira, hogy az állattenyésztésen belül is elkülönülitek a szakemberek, egyikük a sertéstenyésztés ismerője, másikuk a szarvasmarháé. Ám azzal, hogy egyre több, és egyre jobban specializálódott szakember kerül a gazdaságokba, ma még az is vele jár, hogy a munkák jó része különösebb ismeret nélkül is elvégezhető. Történelmi távlatokban szűknek becsüljük ezt az időszakot, ám annak, aki ebben az időben él, kényszerűen hosszúnak bizonyul. Vegyük példának a Szigetvári Állami Gazdaságot. Az itt dolgozók közül egyetemi, főiskolai végzettségű ötvenkettő. A tavaly indított analfabóta-tanfolyamot öten kezdték el, s hárman tanultak meg írni-olvasni. Nincs meg a nyolc általánosa több mint háromszázhatvan dolgozójuknak. A fizikai dolgozók közül szakmunkás 33,9 százalék, betanított munkás 20,1 százalék, a maradék 46 százaléknak semmiféle szakmai képzettsége nincs. Mert igaz, az egyetemen tanultak is kevesek némelykor az 1200 szarvasmarha szakszerű és hatékony gyarapításához, a hozamok növeléséhez, s a gondozóknak is kell szákmai tudásának fenni. Ám milyen képesítésit igényelne annak a hatvan asz- szonynak, lánynak a munkája, aki naphosszat tojást válogat? A gazdaság körművelődési tevékenységéről beszélgetünk a szentegáti 'központban Mányi Lajossa'l, a közművelődési bizottság titkárával. Szorgalmasan jegyzem a szakmunkásképző tanfolyamok, TlT-előadásak, klubprogramok, kiállítások, öntevékeny körök adatait. A falon hatalmas térkép, rajta nyolc nagyobb színes folt, elszórva a szigetvári járásban. A távolságok meglehetősen nagyok ahhoz, hogy a Ikishárságyi dolgozók is, a csatahelyiek, meg a további hét településen szétszórtak akár csak munkahelyükről, a Szigetvári Állami Gazdaságról képet nyerhetnének. Nemhogy helyüket is 'lássák benne. Első hát a tanulás, taníttatás. Az ipariak előnyben ? A közművelődést, ha épületnek képzeljük, ugyancsak szokatlan: úgy folyik a tetőn a cserepezés, hogy lent még alapoznok, közben falaznak, ráadásul még lakják is. Analfabéta-tanfolyam és TIT-cso- port: ,jki -tud -többet- ion i-ki üb’' és múzeumlátogató út Budapestre; négy mozi 'kilenc településre, a tv-iben meg operaközvetítés. Meg Onedin csalód is, persze. A brigádokról kérdezem a titkárit, sok mindenek hordozóiról. Vetélkedőkről szól és vállalásokról, s a legjobbak között olyanokat sorol, kik egy helyen dolgoznak, s akik ipari jellegű munkát végeznek. A gépszerelők Ságvári- brigádját például. Mindegyikük szakmunkás, többen kö. zépfokút végeztek, véradók és a társadalmi munkában is részt vesznék. Újságokra fizetnek elő, s könyvtárba járnak. S viszonylag gazdag a brigádpénztár. így történhetett, tavaly buszt béreltek, idegenvezetőt fogadtak, s megismerték Zágrábot. Ám az öttagú pásztorbrigád, fönn a Zselicben, hogy hagyhatná ott a marhát, mert közművelődni volna kedve? Az erősödik bennem, minél szervezettebb, minél iparosodottabb egy munka, annál könnyebb o brigádmozgalom szervezése, irányítása, vele a közművelődés helyzete. A gépszerelő szakmunkás imár önként jelentkezik magasabb iskolára, több tudásért, míg más alig arra, hogy elvégezze a nyolc általánost. Ez utóbbi, ment csak azt látja, hogy a gazdaságnak „jó” valamilyen statisztika miatt, hogy tanuljon, kedvezményt csikar ki: munkaidőben, átlagkeresetért. S hozzák ide azt az iskolát. .. r Áldozatokat is kíván A munka tette az embert hajdanán emberré, a munka milyensége teszi ma 'műveltté. Oe lehet-e, szoba d-e addig várni, míg minden munka műveltséggyarapítóvá lesz? Nem. Vállalni 'kell, mégha áldozatokat is kíván, s látványos eredményt ritkán szül, az aprómunkát is. A beiskoláztatást. Mondják, van a gazdaságiban olyan üzemvezető, aki, ha a munika nem engedi, nem enged senkit sehova. Sem vetélkedni, sem tanfolyamra. Olykor meg ki. vezényli az egész társulatot, kötelező jelleggel. Ám ha egyszer arról kapnék hírt, akár Szentegátról, hogy a futballcsapat bérelt saját pénzen buszt, hogy győzzön, vagy kikapjon a szomszéd faluban, miközben mások a cég buszán, önköltséggel színházban jártak valahol, elgondolkodnék, talán új szakasz kezdődik a közművelődés munkahelyi segítésében. S ebben nincs semmi él. Tudom jól, Szentegáton is az olyan gazdálkodás megteremtése a cél, ahol nem kell mojd hatvan asszonynak tojást válogatni, ahol a munka teszi igényessé, érdeklődővé az embereket. Ahol a fejlett szocialista nagyüzem minden emberből kibontja, ami benne lehetőségként ma még csak rejlik. Bodó László Diákok turisztikai találkozója Mozogjanak, túrázzanak többet az egyetemisták és a főiskolások — ennek jegyében ren. dezi meg a KISZ KB az egyetemisták és főiskolások IV. országos turisztikai találkozóját. Augusztus 22-e és 26-a között Nyíregyháza-Sóstón az ifjúsági parkban ver sátrat a több mint 1200 résztvevő. Az ország minden tájáról érkező lányok és fiúk ezernyi formában tesznek majd tanúságot ügyességükről. így többek között tájékozódási futóversenyen és éjszakai természetjáró akadályversenyen. Ezenkívül politikai fórumon ejtenek szót az őket foglalkoztató tjei, és külpolitikai kérdésekről. A városismereti versenyen Nyíregyháza nevezetes helyeit keresik fel és ellátogatnak a város dolgozó fiataljainak klubjaiba is. Tévéforgatás a nemzetiség lakta falvakban Régmúlt Kapoli Ilona megmutatja a gyerekeknek a népi faragás motívumait. Pálfy Cézár felvétele idők titkai nyomában Csillagtúrák Gyűjtőportyák A hajdani grófi kastély cédrusokkal, tulipánfákkal, égig érő mammutfenyőkkel és szebbnél- szebb cserjékkel ölelt parkjában vidám az élet. Egy csapat gyerek éppen most veszi birtokba a tábort, izgatottan osztozkodnak a fekhelyeken, é-ppúgy, mint azon, ki milyen feladatokat, milyen felelősi tisztségeket vállal. A Szigetvári Állami Gazdaság kishárságyi üzemegységének központjában úttörők táboroznak. Amint Lutz László somogyhár- ságyi csapatvezető tájékoztatásából megtudjuk, ez a szemérmes-szépségű, dombok, völgyek közé bújt táj nagy forradalmi hagyományokkal rendelkezik. Nem ok nélkül nevezték valamikor „Vörös sarok”-nak a Vá- sárosbéc—Somogyhárságy— Kishárságy községek által bezárt háromszöget. 285 tagú pártszervezet működött ezen a területen a két párt egyesülésének időszakában. Szigetváron, a munkásőrség által létrehozott emlékszobában megkopott vörös zászló tanúskodik az 1947-ben Kaposváron kapott kitüntetésről. A forradalmi hagyományokból az ifjúság is kivette részét, az 50-es években erős MADISZ-szervezet működött e térségben. 1959-től járási úttörőtábornak adott otthont a tündéri szépségű táj. 1977 nyarán, az úttörő- mozgalom 30. évfordulóján született újjá Kishárságyon az úttörők jutalomtábora, amely a legutóbbi Időkben szaktábor jelleggel működik. Az ide nyáron vörösikeresztes, sport, ifivezetőképző, honismereti és természetbarát szaktábort szerveztek. A romantikus környezetben jól fölszerelt sátrakban helyezték el a gyerekeket. A gazdaság konyhája napi négyszeri étkezést biztosított számukra. Ezenkívül rendelkezésükre bocsátották a sportpályát és a kultúrtermet, ahol könyvek, rádió, televízió, magnetofon, diavetítő segítette a kis táborlakók szórakozását. A honismereti szaktábor létrehozása egyedülálló kezdeményezés a megyében’. Szigetvár, Mozsgó, Nagypeterd, Nagydob- sza, Somogyhárságy és Szent- lászló általános iskolai honismereti szakköreinek legjobbjai táborozhattak itt. A gazdag program kiemelkedő eseménye kegyeletadás volt: a Kossuth-di- jas idős Kapoli Antal sírjának meglátogatása és megkoszorúzása a hárságyi temetőben. A megható ünnepségen részt vett o híres népi faragóművész unokája, a Szigetváron élő Kapoli Ilona ifjú népművész, aki a kegyeletadás után a temető egy csendes zugában saját munkáin mutatta be az érdeklődő kis csapatnak a népi faragás alapfogásait, megmutatta a gyerekeknek, hogyan készülnek a szebbnél-szebb díszítőelemek. Meglátogatták az úttörők a Kadarkút felé eső országút mentén, Visnyeszéplak határában lévő Denna-pusztán „Palitemetőjét". A titokzatos sírdomb, amelyre naponta friss virágot tesz valaki ma is, egyes- egyedül őrzi régmúlt idők titkait. Fejfájának felirata a hajdani betyárvilágot idézi: „A vármegye katonája Lábain nyomát sokat járta Itt nyugszik Nagy Pál, Kit megölt a pipaszár." Dinnyési János, a szaktábor vezetője a rigmushoz fűződő betyárromantikát is elmondta a gyerekeknek, mi szerint a csizmaszárban rejtőző pipaszár „sörgyefa"-puska volt, a lőszer pedig meggymag. Kitűnően lehetett lőni vele. A szaktábor résztvevői ellátogattak a szigetvári vár múzeumiskolájába. Itt dr. Vargha Károly nyugalmazott főiskolai tanszékvezető tanár beszélt a gyerekeknek Zselic múltjáról és jelenéről. Meglátogatták Mozsgó, Ibafa, Boldogasszonyfa, Ro- polypuszta falumúzeumait; meghallgatták Pálfy Cézárnak, a Szigetvári Konzervgyár fotó- szakkör-vezetőjének a Zselicről szóló vetítettképes beszámolóját, részt vettek csillagtúrákon, gyűjtőportyákon. Megtanulták a munkatervkészítés módját, gyűjtöttek dalokat, mondákat, játékokat, népi hiedelmeket, régi nevelési szokásokat a zselic! falvak életéből. Elmentek a szennai búcsúba is, ahol a nép- művészeti érdekességek mellett a dudaművészek s egyéb népi hangszeresek nyári táborával is megismerkedtek. A nagyon szép és gazdag hét mottója a honismeret és a turisztika összekapcsolása volt. Hegedűs Magdolna A Rába menti szlovéneknél A hazánkban élő oly sokszínű délszláv nemzetiség köré. ben is sajátos színfoltot jelentenek a Rába mentén élő szlovének. Az ő falvaikban forgatott az elmúlt héten az MTV Pécsi Stúdiójának nemzetiségi rovata Farkas István rendező és Popo. vies István szerkesztő vezetésével. A köztudat Szentgotthárdot tartja az ország legnyugatibb csücskének, de ha figyelmesen megnézzük a térképet, e városkától nyugatra, a legnyugatibb szögletben van még hat kicsiny község: Felső, és Alsószölnök, Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Rábatót’alu és Kétvölgy, Az utóbbi kivételével valamennyi határában kétnyelvű táblák jelzik, hogy nemzetiség lakta területen járunk. Az utcán, a boltokban is hallani mindenütt a szlovén szót, az itteni különös nyelvjárást, s nemcsak az öregek szájából. Bár.azt mondják, a gyerekek kevéssé beszélik anyanyelvűket. Iskoláscsoporttal próbálkoztam, s az egyik kislány a többiek biztatására és az én kérésemre elmondta a szlovén Petőfi, Preseren egyik versének, a szlovén Nemzeti dalnak első szakaszát, A többit a felsőbb osztályokban tanulja majd meg a szlovén anyanyelvi órákon .. . De nemcsak a más szó jelezte, hogy különös vidékre érkezett a pécsi stáb. A tájból is Szlovénia üzent hegyeivel, meredek oldalaival, a szétszórt pa- rasrtházakkal, gombával teli dús fenyveseivel, a lépésenként vál. tozó, völgyektől szabdalt tájjal, mely kínálta az ihletet az operatőr Háda Sándornak. A sok új házzal büszkélkedő Felsőszöl- nök felett — azt mesélték, három nap lehet csak a falut körüljárni, oly szétszórt — élő néprajzi múzeumra találtunk annak minden szépségével és szomorúságával. A világtól szinte teljesen elzárva, kövesét nél. kül élnek az emberek a község János-hegy nevű részén, A férfiak Szentgotthárd üzemeibe járnak, mint a többi szlovén fa. luból általában, így az asszonyokra, öregekre és gyerekekre marad a mezei munka. A táj adottságaiból következően ezekben a falvakban nem szerveztek termelőszövetkezeteket. A Vend. vidék Szakszövetkezet fogja össze a gazdálkodókat. Bizony különös látványt nyújtottak a nadrág szíj parcellák a rajtuk so: rakozó búzakeresztekkel, a földeken hajladozó parasztokkal. Nehéz életű, nagyon szorgalmas emberek élnek ezekben a falvakban, ahol el kellett gondolkoznia az embernek arról, nincs-e megoldás arra, hogy a múlt századi körülményekből végre maiakba juthassanak az ott lakók, a párezer lelkes magyarországi szlovénség tagjai. Gállos Orsolya
