Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-01 / 209. szám

2 Dunántúli Tlaplö 1979. augusztus 1., szerda Az új tanévre készülnek Mindenki óvodája épül Sellyén Pécsi Nyári Színház Vélemények, nyilatkozatok flz összefogás eredménye: új gyermekintézmény A kétmillióból hatmillió lett így közlekedünk mi Segédmotor-kerék­pározó fiatalok Korszerűsített iskolák Pécsen Talán a diákok sem veszik ünneprontásnak, ha már au­gusztus első napján szóba hoz­zuk az iskolákat, amelyeket már nyáron elő kell készíteni az őszi tanévkezdésre. Festés, meszelés, fűtéskorszerűsítés, berendezések cseréje. Pécsen az iskolák felújítására a kultu­rális ágazatból évenként 12 millió forintot fordíthatnak, de ezt az összeget minden esz­tendőben kiegészítik a tanácsi pénzmaradványokkal. A Petőfi utcai általános is­kola mind ez ideig „híres” volt arról, hogy telenként hidegek a termei. Idén erre remélhe­tőleg nem panaszkodnak töb­bet a tanárok és a diákok, mert az olajkályhás fűtésről áttérnek a távfűtésre. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat a szerelési munkákat már elvé­gezte és a fűtési idény kez­detére a hőközpontot is átadr ják. A külső homlokzatot, a nyílászárókot és a csatornát újítják föl a meszesi iskolá­ban, az Acsády útiban pedig már elkészült a megsüllyedt konyha helyreállítása. Az ősz­szel költözik a Székely Berta­lan úti volt általános iskolába a dolgozók általános iskolája. Az épületet kívül—belül a La­kásépítő és -Karbantartó Szö­vetkezet hozza rendbe egymil­lió forint értékben. Átadása szeptember közepére várható. Idén is folytatódik a Kisegítő és Foglalkoztató Iskola tömb­jének rekonstrukciója. Korsze­rűsítik a villamos berendezé­seket, felújítják a tetőszerke­zetet, de mindez nem zavarja majd a tanítást. Ugyancsak a tanév alatt végzik el a Mátyás király úti iskola külső tataro­zását. Kisebb felújításokra több iskolában is sor kerül, így például az Egyetem, a Fel- sővámház utcai, a Köztársa­ság téri vagy a fehérhegyi is­koláknál. A munkálatok min­denütt befejeződnek a tanév­nyitó ünnepség előtt. Az idei évben egyetlen új intézménnyel, a siklósi város­rész leendő nevelési központ­jának általános iskolájával gazdagodik Pécs oktatási há­lózata. Az ígéretek szerint szeptember elejére a beren­dezések is a helyükre kerül­nek az új iskolában. Az 506. sz. Ipari Szakmun­kásképzőben egymillió forint értékben kicserélték a régi ra­diátorokat, az Egészségügyi Szakközépiskolában bevezet­ték o központi fűtést. A Ja­nus Pannonius Gimnázium kül­ső renoválása csak a napok­ban kezdődik és már nem ké­szül el őszre, a tanítás azon­ban a rendes időben megin­dul. A tornoterem felújítása már befejeződött. Még az új tanévre is áthúzódik a Koma­rov Gimnázium megsüllyedt konyhájának helyreállítása. Az épületrész ugyanis annyira ká­rosodott, hogy felújítását az új alapozással kellett kezdeni. Költségei négymillió forintot tesznek ki. A diákokat tovább­ra is a Ságvári étteremben étkeztetik. A Vegyipari Szak- középiskola a Hunyadi úton egy háromszobás lakás felszcs- badításával negyven fős kollé­giumot alakít ki őszre. A fé­rőhelyek létszáma azonban ösz- szességében mégsem bővül, mert a Rókus utcai épületből az iskola visszaadott néhány termet a Műszaki Főiskolának. Augusztusban kezdődik és ok­tóberre fejeződik be a Nagy Lajos Gimnázium keleti hom­lokzatának felújítása. Apróbb korszerűsítéseket a Radnóti Közgazdasági Szakközépiskolá­ban és a Zrínyi Szakközépis­kolában is végeztek. A felújí­tásokhoz általában időben hozzáfogtak, gondoskodtak or­ról, hogy zavartalanul kezdőd­hessen a munka az iskolák­ban. Arra kell törekedni, hogy oz elhúzódó tatarozások is minél hamarabb befejeződje­nek és jövőre, o tanévzáró után, minél előbb elkezdőd­jenek. b. a. Hogyan lehet kétmillió forint­ból hatot csinálni? Hogyan le­het a semmiből óvodát építeni? Erre adták meg a választ Sely- lyén a nagyközség vezetői, la­kói. Mint azt dr. Kasza Gyula tanácstitkár említette, égető óvodai helyhiánnyal küszköd­nek évek óta: többszörös a túl­jelentkezés és mindig nehéz volt nemet -mondani. Óvodaépítés céljára a megyei tanács csak kétmillió forintot tudott biztosí­tani. Be kellett látniuk, hogy csak ennyi van, s ennyiből még elindulni sem lehet. Többszöri koordinációs érte­kezletek során próbáltak moz­gósítani : a községben működő gazdálkodó egységekhez for­dultak segítségért, kidobolták a gondot a községben is. A helyi pártszervezetek, népfrontosok, vöröskeresztesek soraiból gyűj­tőpárokat szerveztek, akik sorra bekopogtak a sellyei otthonok­ba, s elmondták a gondot. S ami ezek után nem meglepetés: innen is, onnan is csurrant-csep- pent valami, a sok kicsiből sok lett. Volt aki 1000 forintot tett az asztalra, más társadalmi munkát, szakipari munkát aján­lott fel. így aztán átlagban minden sellyei család 400 fo­rintnyi anyagi-eszmei értékkel járult a közös kasszához. Érdemes megnézni, hogy mi­lyen intézmények, gazdálkodó egységek sorát sikerült Sellyén az ügy számára megnyerni. Pénzt, társadalmi munkát, fu­vart, anyagot kaptak az aláb­biaktól. Belépett az óvodaakció­ba a DÉDÁSZ, a posta, a helyi költségvetési üzem, a helyi és a drávasztárai termelőszövetke­zetek, az Agrokémia Vállalat, a Fűz- és Kosárfonó Vállalat, adott a tejipar, az Áfész, a VILLGÉP, a szakmunkásképző Hatalmas széllökésekkel kí­sért zivatar vonult végig hétfő este a Balatonon. A körülbelül fél kilenckor kezdődött szélvi­har hirtelen támadt a déli part településeire. Az Állami Biztosí­tó fonyódi fiókjának tájékoztatá­sa szerint tegnap délig 15 épü. letkárról tettek bejelentést o károsultak. A vihar fákat tépett ki és azokat az épületekre, kéri. tésekre döntötte. A legtöbb be­jelentés a biztosítóhoz Fonyód­intézet, az erdészet, a vasút. Ki többet, ki kevesebbet, de vé­gül is a szándék és a tett egy­beesett. Jellemző: a leendő 150 személyes gyermekintézmény alapozási munkálatait teljes egészében társadalmi munká­ban építette meg a helyi víz­gazdálkodási társulat. Már állnak a falak: az impo­zánsnak ígérkező óvoda átadá­sát 1980 szilveszterére tervezik. Ha egy kicsit előbb sikerül, úgy is jó, még jobb, ha a tanévre sikerül beindítani. Ez már a sellyeieken múlik. Hatmillió fo­rintból elkészül — képeztek 900 ezer forintos tartalékalapót is, számítva az áremelkedésekre —, s ragyogó otthont ad majd az apróságoknak. Cserébe a jelen­legi, szűkös feltételek között működő 90 személyes óvodát bölcsődévé alakíthatják majd át, s ezzel egycsapásra a böl­csődegondokon is úrrá lesznek. Jó hallani ezt az összefogást, jó tudni, hogy a gyermekintéz­mény terveit is társadalmi mun­ka szülte: a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanára, Szilá­gyi Sándor tervezte, s ők vál­lalták a tervezői művezetést is. Érdekesség még, hogy a társa­dalmi munkákat koordinálja, számontartja egy tíztagú bi­zottság, melynek vezetői két helybeli nyugdíjas. Ráérnek, s szívvel-lélekkel dolgoznak is. Már állanak a falak — bár a fényképfelvétel még nem sokat mond —, az idén szeretnék tető alá hozni, téliesíteni a létesít­ményt. így válik láthatóvá — és kézzelfoghatóvá — az a kezde­ményezés, melynek indító gon­dolatát, első sorait ez év ja­nuárjában vetették papírra Sellyén. Kozma F. ról, Balatonfenyvesről és Bala- tonboglárról érkezett. Balaton, bogláron például a Sellő kém. pingben óriási fákat döntött ki, a szél, megsérült és üzemkép­telenné vált tíz külföldi állam­polgár gépkocsija, illetve lakó­kocsija. Ezen kívül sátrakat bon­tott . meg és tett tönkre a vi­har. A többi helyiségben is ab­laküvegek törtek ki, nagyobb faágak sodródtak a szélvihar­ban és zavarok voltak az áram­szolgáltatásban is. Hétfőn este segédmotoros né­zőbe indulunk Pécsett. Az első tapasztalat: új divathóbort ka­pott szárnyra az ifjak között, a „hónalj-kipufogó." Hogy ez mi­lyen? A kipufogót nagy szakér­telemmel úgy szerelik át, hogy a vége majdnem az ülésig ér fel. Ettől ugyan nem száguld jobban a kismotor, csak némi­leg veszélyesebb a vezetőjére, viszont szerintük így menőbb. (Tudhatnák, hogy a gyáritól el­térő változtatáshoz mindenne­mű jármű esetén engedély kell.) Háromnegyed nyolckor Pécs- szabolcson megfagy a vér az ereinkben a látványtól: Verhovi- na száguld el előttünk hátsó vi. lágítás nélkül, kamaszsrác ve­zeti, mögötte hat év körüli szö. szi kislányka kapaszkodik a fiú derekába, lábával a levegőben kapálózik. A rendőrautó vezető­je jelez, hogy álljon meg, a srác észreveszi — és teljes gáz­zal húz el előttünk árkon-bok- ron át a zsákutcának jelölt Klapka György utcába. Jelzést adva utána hajtunk „Csak le ne essen a kislány” — mond­juk egyszerre, A kismotor egér- utat nyer, a kocsi jobb első ke­reke megfeneklik. Nem lóghat meg — mondja útitársam és a Verhovina után szalad. Pár perc után előkerül, ölében hozza a megszeppent, horzsolt-térdű lánykát. A környékbeliek össze­csődülnek, előkerül a kislány édesanyja és maga is ijedten veszi tudomásul a történteket, majd nyugtatni kezdi gyerme­két, hogy ne féljen. Kis idő múl­tán a lakásán várjuk a súlyos szabálysértő segédmotorkerék­párost. Nevelőapja nem hisz a fülének, amikor elmondjuk az esetet. Jön a srác. Záporoznak a kérdések: „Miért nem álltái meg, amikor jeleztünk?" „Meg­ijedtem.” „Eszedbe se jutott, hogy a kislány lezuhan és ösz- szetöri magát?” „Nem.” „Mennyivel hajtottál?" „ötven. nel.” Nem volt nehéz meggyőz­ni, hogy hatvannal iszkolt elő­lünk D. Tibor 16 éves ipari ta. Az előadásokon sok ismerős arcot láttam. Néhányukat megkerestem azzal a kéréssel, mondják el, milyen benyomá­sokat szereztek, milyen élmé­nyek birtokába jutottak oz idei bemutatók után. Újvári Jenő, a Pécsi Tanár­képző Főiskola tanszékvezető­je: — Nagyon tetszett, hogy a balettprodukciók adják követ­nuló talán elfelejtette, hogy a segédmotorkerékpárján nem szállíthat utast, hogy a lakott területen a megengedett leg­nagyobb sebesség 40 kilométer­nél több nem lehet, talán fel sem fogta, hogy egy kisgyerek életét veszélyezteti felelőtlensé­gével. Tőle nem kaptunk egy­értelmű választ. A vezetői en­gedélyétől mindenesetre búcsút vehet.. . Az Engels úti szerpentinen két fiatal áll a kanyarban két se­gédmotorkerékpárral, az egyik lámpáját szerelik. „Legalább ne itt a kanyarban, a sötétben, könnyen elüthet egy lefelé jö­vő autó”. A fiúk a rendőr ta­nácsát megszívlelve félrehúzód­nak az útról. A Kórház téren háromnegyed kilenckor kerékpá­ros fiatalember hajt át. sem­miféle világítási felszerelése sincs a gépen. „Csak ide me­gyek a szomszédba” — védeke­zik. Nem hitte volna, hogy rendőrök karjaiba szalad. A szabálysértési feljelentés meg­győzi, este világítás nélkül se­hová se kerekezhet. A Szent István tér alján, a Kolumbia presszó előtt csattanás Két fia­tal érkezett gördeszkán a for­galmas járdán. (Kezd divatba jönni ez a nagy ügyességet fel­tételező négykerekű alkalmatos­ság. A baj az, hogy a járdá­kon és az úttesten élvezik a vele való száguldást, ahol saját és mások testi épségét is ve­szélyeztetik.) A bőrgyári gyalogátkelőhely villogó sárga lámpájánál Verho­vina lassít, észrevesszük, hogy nincs hátsó világítása. Aztán kiderül, más se stimmel, már­mint a vezetőjével. Mik a „bű­nei”? Nincs vezetői engedélye, bevallása szerint két üveg sört ivott, a motort is úgy kapta kölcsön egy körre. G. Csaba kénytelen lesz elgondolkodni az emlékezetes július 30-i esti mo­torozásán. Vajon megérte-e így az a pár kör... ? Murányi kezetesen a program gerincét. Érdemes lenne több ismert együttest meghívni vendégsze­replésre, ezáltal a műsor vál­tozatosabb lehetne, a nyári színház pedig a nemzetközi találkozó rangjára emelked­hetne a jövőben. Különösen megragadó volt az amatőrök és hivatásos színészek együtt­működése a Tettyén. Egészé­ben véve a nyári színház ki­váló alkalom arra, hogy ösz- szefogja, mozgósítsa a pécsi szellemi erőket, az alkotómű­vészeket, muzsikusokat, képző­művészeket. Együttműködésük gyümölcsözőbbnek tűnik, mint az év többi részében. Jónak tartom azt is, hogy magáról a nyári színházról beszélgetés kezd kibontakozni az alkotók, szereplők és a közönség rész­vételével. A program egyéb­ként színesebbé válhatna az­által is, ha például a kapos­vári színház sikeres nyári ba­latoni előadásait kicserélhet­nénk itteni produkciókkal. Fülöp Gáborné nyomdai dol­gozó: — Különös élmény volt krr rábbi balettelőadásokat vi­szontlátni és hallani nagy színpadon: zenekorral, kórus­sal. Tetszett A nagy halál bal­ladája is, de úgy érzem, Eck Imre Stabat Materét többször is látni kellene ahhoz, hogy közelebb kerüljön . .. Brandstötter György, a Ba­ranya megyei Tanács osztály­vezető-helyettese: — Tavaly négy különböző nyári színházat láttam. A pé­csi egészen különleges színt jelent az ország nyári színpa­dainak sorában, ezt a közép­pontjában álló tóncproduk- ciók eredményezik. A legkel­lemesebb élményt számomra a Carmina Burana felújítása je­lenti, de nagyon izgalmasnak tartom Kós Lajos bábműsorát, az Egy kiállítás képeit is. A 'Bulgakov-bemutatónál úgy ér­zem, még nem sikerült meg­találni az amatőrök és profik együttes játékának összhang­ját. Maga a kezdeményezés, a vállalkozás elismerésre mél­tó. .. Elbert János kritikus, műfor­dító, a Magyar Színházi Inté­zet igazgatója: — Először láttam néhányat a Pécsi Nyári Színház prog­ramjából. Érzésem szerint oz, amit Pécs megvalósít a külön­böző helyszíneken, igen jelen­tős mozzanat a magyar sza­badtéri színpadok életében. Talán elsősorban azáltal, ami nagyon megfogott: nem is tu­dom, valaha éreztem-e, hogy egy város életében ennyire, ilyen sokoldalúan jelen van a színház. Megrogadó a több helyszínen való játék. Ezeknek a helyszíneknek jól megválasz­tották és jól értékesítik a sa­játosságait. És néhány napos ottlétem alatt az a benyomás alakult ki bennem, hogy a város ezt a nyári színházat a magáénak érzi. — A színházat élményekkel mérem, s el kell mondanom, hogy mióta táncot nézek szín­padon, kevés olyan élményem volt, mint az Egy kiállítás ké­pei a Barbakán-bástyábon, ahol a groteszkül vad és kü­lönös mozdulatok körtáncából végül is az élmények legsze­lídebbje bontakozott ki ben­nem. Vagy a tánc a villányi szoborparkban ... A tánc min­dig kapcsolatokról szól, itt a táncos a környezettel, a szo­borral tud új kapcsolatokra lépni. De a Tettyén látott Bul- gakov-dráma is nagy élmény­nyel ajándékozott meg. — örökre legszebb színházi pillanataim közé sorolom a Moliére befejező pillanatát, amikor egy hatalmas fekete lepel beborítja a játékteret, alatta az előadás szereplőivel, és mi velük együtt részesei vagyunk egy megrendítő Mo- liére-rekviemnek. Ezek a pil­lanatok azok, amik Igazolják a vállalkozás, a Pécsi Nyári Színház létjogosultságát; s bi­zonyítják azt a vállalkozást, amelyet ez a mediterrán kul­túrával érintkező város terem­tett meg, hisz kétségtelen, hogy van valami mediterrán hatása annak, ami itt fo­lyik ... Károkat okozott a vihar a Balaton déli partján

Next

/
Oldalképek
Tartalom