Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-19 / 227. szám
1979. augusztus 19., vasárnap Dunántúlt napló 5 A Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesültek Borsy Károly Nyomdászként ismertem és olykor érdékes, igényes hely- történeti cikkeiből. Csöndben, nagyon szerényen dolgozott mindig, s nem is akármilyen poszton. Sok százezres értékek: kinyomtatásra kerülő könyvek mentek át a kezein évtizedekig. Most már két éve nyugdíjas, de ma is nagy szeretettel emlékezik élete egyik nagy szerelmére, a készülő könyvékre. Fiam nincs — mondogatja — de ikönyvgyerékem több mint háromezer... (Másoktól tudom, a kiadók mindig előszeretettel küldték kéziratokat a Pécsi Szikra Nyomdába. Nemcsak a várható gondos munka felől alhattak nyugodtan, de itt azt is megmondták, hogyan llehetne szebb, mutatósabb a készülő kötet.) Nyugdíjas élete most jórészt otthonában, szépen berendezett dolgozószobájában telik: nagyon sok munkával. Élethivatásán túl mindig is foglalkozott valami más, hasznos tevékenységgel, valami habby- val, amiről úgy tartja, hogy nélküle partra vetett hal az ember nyugdíjas éveiben: Borsy Károly egyik kedvteléséként jó három évtizedes helytörténeti kutató munkára és számos publikációra tekinthet vissza. Felsorolásuk oldalaikat kívánnál, igy hadd álljon itt a ■néhány legfontosabb. A pécsi nyomdászat kezdetei című önti á l ló kötete könyvészeti leg is remekmű. Jólesik ránézni is. 1973-ban jelent meg, a magyar nyomdászat 500. és a pécsi nyomdászat 200. jubileumán. A tekintélyes és nagyon gondos, szakszerű munka kb. 1840-ig dolgozza fel a pécsi nyomdászat történetét. Régóta melengetett vágya felmutatni a következő időszakot, a XIX. század újabb évtizedeit és megírni a téma második kötetét is. Részkutatásaiból több érdekes tanulmánya megjelent már, pl. A pécsi nyomdászegylet első évei (1869—1875) vagy oz 1905-ös forradalom pécsi hatását és következményeit taglaló dolgozata. Nagy szeretettel foglalkozott a proletariátus életének egyéb jelenségeivel és dokumentumaival is. Ő szerkesztette a nemrég megjelent Munkásmozgalmi emlékhelyek Pécsett c. dokumentum- kötetet, s ebben a hely-, névés egyesületi mutatók elkészítése is az ő munkája. Hány tíz- vagy százezer adat, cédula, gondolat lehet e köteték és tanulmányok mögött? Borsy Károly nyugdíjasnak nem hiszem, hogy ez valaha eszébe jutna. Derűsen és nagy örömmel mesél újabbter- veinől, mostani kutatásairól. Részt vesz egy kollektívában a készülő Baranyai községtörténeti lexikon anyagának felkutatásában. Jelenleg éppen a püspöki levéltárban cédalázza a korabeli püspöki falu-„vizi- táciök" adatait, megsárgult latin nyelvű jegyzőkönyvekből. Ez több éves munka, kitart még jó ideig. Közben folytatja a pécsi nyomdatörténet forrás- kutatását, ebben több nyomdászcsalád történetét is feldolgozza. Régóta - gyűjti az anyagot, már több cikke is megjelent egy nagyszerű emberről és tudósról: Kiértő György pécsi püspökről. Ha elfárad, felüdülésként képes! eve! ezőlap. gyűjteményét rendszerezi, eddig 60 000 darab gyűlt össze, többsége rendezett. Szabad idejében előadásokat tart a TIT-ben, kiadványt készít elő a „Műszaki nagyjaink” emlék- bizottságban, s cikkéket ír munkáról, emberségről a nyomdászfiatalok újságába. Aktivitása, életigemlése, energiája bámulatba ejt és őszinte tiszteletet ébreszt iránta. (w. e.) Aki járt már az ország legszebb falujaként emlegetett Hollókő utcáin, bizonyára múlhatatlan emléket szerzett a zsúpfedeles,. faragott oszlopú házak együttes látványa révén. Gyönyörködünk ebben a falu- rezervátumbani s aligha jut eszünkbe, kihez fűződik a település méretű falusi műemlékegyüttes helyreállítása, megóvása. A tervező szakmérnökök nevét általában nem őrzi tábla rekonstruált műemlékeinken. Magam is beszélgetés közben, mellesleg említve tudtam meg, hogy ennek az együttesnek a kialakítását Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség mérnöke kezdte meg s vállalt benne oroszlánrészt. De ez már egy későbbi periódus. Mendele Ferenc olyan negyvenes. Halk beszédű. Szívesen emlékszik pályaindulására, ilyenkor hangja árnyalatnyival melegebb. Tervezőnek készült, mint sok más társa, de történelmi ismeretei, érdeklődése és táji környezethez való kötődése juttatták el kezdetben néhány roskadozó falusi talpasház elé, hogy azután rajztábla fölé hajolva fölszítsa bennük a kihunyó élet szikráját. A tizenkettedik óra utolsó perceiben ... Bejárta különböző tájainkat, országos és személyes ügyének érezve népi építészeti emlékeink megmentését. Eleinte csupán egy pár évre gondolt. De egyre több feladat kötötte ide, elodázva a tervezett néhány esztendőt. Korábban nemigen volt gyakorlat nálunk — törvény is csak 1949-től ismeri el —, hogy falusi parasztházak is lehetnek műemlékek, amiket a helyreállításban ugyanolyan igényesség, figyelem illet meg, mint a történelmet lehelő falakat. Nagyvázsony, Balatonszentgyörgy; Borsodban egy festőház; Kiskunhalason, Túristvándiban szélmalom, vizimalom; Ráckevén az ország egyetlen hajómalma. Ezek a falusi műemlékek — mintegy 30 eddigi pályája során — örökmécsesként világítanak eredeti könyezetükben. Sorozatukhoz jött a hollókői műGaszler József Azon emberek közé tartozik, akik életrajzuk helyett — egy magyar író szavaival — „munkarajzot" adnak. Gaszler József, a hétszeresen kiváló címet nyert sombereki termelőszövetkezet elnöke ugyanis szívesebben beszél a munkájáról, mint önmagáról — eközben azonban kirajzolódik a tenniakaró, korszerűen gondolkodó ember portréja is. — Tagközségünkben, Görcsönydobokán kezdtem a pályát, agronómusként, 1960-ban. Onnan származom, ma is ott élek, 1964-ben egyesült tsz-ünk a somberekivei, ettől fogva az állattenyésztési ágazatot vezettem. 1966-ban lettem függetlenített pártmunkás. 1971-ben egyesült a sombereki tsz a pa- lotabozsokival, 1976-ban kerültem az elnöki posztra, amikor az elődöm nyugdíjba ment. Az évek folyamán magam is tanúja voltam a mezőgazdasági nagyüzem ikialaikulásánalk. Eközben, munka mellett magam is elvégeztem a szükséges szakmai és vezetői tanulmányokat, s körülöttem is kialakult egy fiatal vezetői gárda. — Hogyan telnek a napjai? — Mindennap egyformán nehéz. Mégis hiányozna, ha nem lennék itt, ha kimaradnék az ál- Icndóan mozgó életből. Nagyon leköt a munkám, abban érzem jól magam. Nagy örömet jelent, ha sikerül határidőre végrehajtani a feladatainkat, ha túlteljesítjük a mennyiségi mutatókat. Egyébként évek óta hitel nélkül dolgozunk, s ez lehetőséget ad arra, hogy köny- nyítsünk nemcsak a termelőszövetkezet, hanem a tagközségek gondjain is. — Hogyan fest ez a gyakorlatban? — A tsz kezdeményezőként és anyagi, kivitelezői támogatással siet a tanács segítségéA népművészet mestere Kálmán Endréné ságoSan gyümölcsözőnek, nem Felsőszentm á rtan i volt az a sz- szony, aki időről időre megjelent a szőtteseivel Pécsett, s házról házra járva árusította portékáját. Kálmán Endréné ekkor kapott kedvet ahhoz, hogy maga is megismerkedjen a szőttesek, s általaiban a népművészet világával. Pedig nem akart ő semmi más lenni addig, csakis lakberendező. Az ötvenes évek elején azonban ez a szaíkma nem látszott túlbeszélve arról, hogy Ilyen képzés nem is igen indult akkoriban. Megszületett viszont a Háziipari Szövetkezet, amelynek az elnöke addig-addig ,,'kapacitálta” Kálmáonét, míg belépett tagnak. Az elnökkel együtt hárman voltak. Ebben az Időben — 1954-et írtak — ifj. Kodolányi János vezette a múzeum néprajzi osztályát. Ő volt első patrórvusuk és tanácsadójuk. Kálmán Endréné vele járta a Dráva-menti falvakat, s gyűjtötte az eredeti szövés- mintákat. A kaposvári szövetkezet nem foglalkozott ezzel a területtel, így csatlakoztak például a llakocsai asszonyok is a szövetkezethez. A hosszú gyalogolásolkról, vasúti várakozásokról emlékezetes hőskor a múlté. Ma száznegyven bedolgozó asszony tartozik Kálmán Endréné keze alá, aki autóval járja a vidéket Hivatalos beosztása a szövetkezeten belül: a hagyományos népművészeti részleg vezetője, s egyben tervező. A „hagyományos” jelző elbben az esetben azt jelenti, hogy minden asszony, aki Kálmánná terveit valósítja meg, szövőszéken dolgozik, többnyire mindenki a sajátján. Innen tehát gépi munka nem kerül ikí. A bedolgozók közül csalk egy lakik Pécsett, a többiek falusiak, többnyire Dróva-menti horvát és sokac asszonyok. Drávasztá- rán például harminc szövőszék ontja az anyagot. A délszláv szőttesek a legkeresettebbek, munkaigényessége miatt nagyon kevesen vállalkoznak az ormánsági magyarra, erre — úgymond — kereslet sincsen. A kétévenként meghirdetett szőttespályázaton mégis magyar anyaggal nyert értékes díjakat Kálmán Endréné. A Drávához közel eső belső-somogyi szőttesékkel nagyon kevesen foglalkoznak, s az innen származó motívumok fel- használásával készült termékek országosan is nagy sikert arattak. Tizenöt évvel ezelőtt szerezte meg a Népi iparművész címet, később — részben a nemzetiségi tárgyi kultúra ápolásáért — a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta meg. Alapelve az, hogy — bár a szövetkezetben sorozattermelés folyik — valamennyi kikerülő darab őrizze meg az eredeti motívumok tisztaságát. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a mai funkciónak megfelelő változtatásokat nem szobád megtenni — úgy véli, ez elengedhetetlen a népművészet továbbéléséhez —■, de a változtatás nem érintheti az alapvető formákat, színeket és szövési technikát. — A vásári bóvlit sokan megveszik olcsósága miatt, és nem is tudják, mennyire értéktelen az ilyen gépi tucattermék. Az én véleményem szerint a kispénzű emberék inkább vegyenek egyetlen szőttest — hímzést, kerámiát —, de az igazi legyen ... Ez az értékítélet az alapja Kálmán Endréné tervezői munkájának is, amelyet az idén a Kulturális Minisztérium A népművészet mestere címmel honorált. Jóllehet ő maga nem ül a szövőszék mellett, az általa tervezett szőttesekké! sok ezer vásárló ízlését alakítja, H. J. emlékegyüttes, majd néhány újabb szép feladat: falusi műemléktemplomok — 'köztük három baranyai (Mólom, Bogdósa, Nagyharsány) — s egy- egy kollégájával társként várak helyreállítása. Dunaföldvár, Si- montornya reneszánsz vára; a hollókői vár majd a siklósi vár Perényi bástyája, néhány várfalszakasza s a siklósi ferences kolostor felmérési rajzai révén sorakoztak egymás után a tennivalók. Közben nevezték ki az OMF igazgató-helyettesévé. Legújabb munkája Baranyában a siklósi Malkocs bej dzsámijának helyreállítása, ennek jelenleg már a kiviteli tervei készülnek. Pécsett az északi városfal helyreállításába kapcsolódott bele, ennek egy szakaszát vállalva. Tervezőként — így mondta — aligha kívánhatna szebbet és jobbat, mint ezeket az éveket. A maga gondjai persze a műemléki mérnöknek is megvannak." Fogyatkozik a hagyományos építészetben járatos szakemberek száma, nincs utánpótlás. Pedig hazánk műemlékekben szegény ország — pl. északi és nyugati szomszédainkhoz képest — mindössze kb. 8500 a védett műemlékünk. S a kevés megőrzésében nagyobb o felelősség. Ennek áldozatos szép munkáját végzi Mendele Ferenc. W. E. re. Az a felismerés vezet bennünket, hogy nemcsak munkahely van — a munkaidőn túl is lehetőséget kell adnunk a három tagközség lakóinak a korszerű, kulturált életvitelre, a szórakozásra, a művelődésre. Igy támogattuk a művelődési ház, a sporttelep, a palotabo- zsoki tornaterem kialakítását, oz ottani iskola felújítását. Régi, tízéves elképzelésünk valósult meg e nyáron a sombereki iskola tanterembővítésével, s ez év őszén hozzáfogunk az óvodaépítéshez is. Korszerű falupolitika, a helyi erők összefogásának képe rajzolódik ki Gaszler József szavaiból, melyek már a következő ötéves terv elképzeléseiről szólnak: egészségügyi központ — rendelő, gyógyszertár, orvoslakás — szerepel a tervben. A tsz-ben egyébként már régóta van orvosi ellátás a dolgozók részére. Szeretnének kialakítani egy szolgáltatóházat is. Másik tervük a szolgálati lakások építése. A vendéglátás, a szórakozás magas színvonalát egy úgynevezett tsz-ház megépítésével szeretnék valóra váltani. Támogatni kívánják a tanácsot egy modern házassógkötőterem kialakításával is. Mindez Somberekén készülne el, a három község részére. G. O. Dr. Horváth Béla „Nem találtuk föl a spanyol- viaszt, de hat éve együtt vagyunk, viszonylag állandó gárdával, százan, százhúszon. Ide senkisem falból jár, mert sehol sem szerezhet vele jó pontot. Érdekli őket a politika, a körülöttünk lévő világ. Igényesek. A klub baráti körrel indult, ám egy-kettőre tovagyűrű. zött a híre és ennek nagyon örülök.” Az átlagosnál valamivel hosszabb hajú, szemüveges fiatalember a kezével is magyaráz. Időnként elmosolyodik, ahogy a klub keletkezéséről és saját, sokak által furcsának tartott érdeklődési köréről beszél. Ha énekkarba járnék, vagy citeráznék, senki sem nézne csodálkozva rám, mondja. De dr. Horváth Béla, a pécsi politikai klubot vezeti. Már „nagylajosista" korában szervezett külpolitikai beszámolókat az osztálytársainak, majd a jogi karon a tudományos szocializmus diákkör titkára lett. Évfolyamtársaival, barátaival sokat vitázott, beszélgetett, keresték az okokat-összefüggé- seket a politika alakulásában. Elképzelését a klubról, a városi tanács művelődésügyi osztálya anyagi támogatásával valósította meg. — A politikát tágan értelmezzük: külpolitika, belpolitika, kultúra, gazdaság, sport Járt nálunk például Marosán György. Pozsgai Imre, Avar János, Végh Antal, Papp László —■ emlékezik vissza a programokra dr. Horváth Béla. — Csak az a baj, hogy mindenütt működünk és seholsem. Hivatalosan a Doktor Sándor Művelődési Központ klubja vagyunk, — szívesen is fogadtak minket a helyszűke ellenére —, de kértünk más helyiséget a TIT-től vagy a MTSZ-től. Olyan terem kellene, ami csak a miénk, ahol elférünk és mégis otthonosan érezzük magunkat benne. Ahol az előadások után még órákig beszélgethetünk, és ha a tagság igényli, rendezvény nélkül is találkozhatunk — teszi még hozzá a klubvezető, aki egyéb, ként a Cserkúti MEZŐGÉP Vállalat jogtanácsosa. Két éve elnyerték az aranykoszorús kiváló klub minősítést Ritka is az olyan klub, amely esztendők óta egyformán vonzza az érdeklődőket, ahol száz ember már annyira ismeri egymást, hogy szinte nem is kellene a havonta többszöri előadásokra meghívót kiküldeni. Vannak köztük ügyvédek, orvosok, eladók, gépírók, egyetemisták. Húsz-harmincöt évesek. Elegendő öt-hat tagnak szólni és elindul a láncreakció. Egymást értesítik, egyenként vagy a szorosabb baráti köröket. Mentegetőzik, hogy a valóságban ez sokkal egyszerűbb, természetesebb, mint így elmondva. Nem túloz, menjek el, hallgassak végig egy előadást, figyeljem meg, mennyire lelkesek a résztvevők. Különben mindenkiben van igény, hogy jobban megismerjen egyes kérdéseket és egyáltalán nem mindegy, hol és kitől kap rá választ — magyarázza. Dr. Horváth Béla eddigi tevékenységét Szocialista Kultúráért kitüntetéssel jutalmazták. Auqusztus 20-a alkalmából. B. A. Mendele Ferenc
