Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-29 / 206. szám
A temesvári December 30. utca A Stadion-negyed részlete. Háttérben a megyei kórház. Temesvári noteszlapok Gyalogosan könyebb. Nem kell kivárnom az útlevél- és vámvizsgálat előtt álló hosszú kocsisort. Cseh, lengyel, keletnémet, román és magyar au- tósturistákait megelőzve pillanatok alatt végzek. Poggyászom egy kisebb bőrönd és egy kézitáska. Átbújok a leeresztett piros-fehér-zöldre mázolt határsorompó alatt és a szemerkélő esőben átballagok a nagylaki román határátkelőhöz. Itt is a várakozó kocsik elé vágok: A vámos megkérdi mivel érkeztem: kissé furcsállja a gyalogosan átkelő vendéget ritkán történik ugyanis, hogy valaki csak úgy, egy bőrönddel ... Megnyugtatom, a parkolóban már várnak temesvári kollégáim. A fehér Dácia ott áll a megbeszélt helyen, Sipos János a temesvári Szabad Szó, magyar nyelvű testvérlapunk gazdaságpolitikai rovatának munkatársa azzal fogad: már kezdtek elbizonytalanodni a kétórás időeltolódás miatt. Hát igen nálunk még reggel nyolc óra van, itt pedig már tízre jár az idő. Egy hetet töltöttem Temesváron és ez alatt a hét nap alatt testvérszerkesztőségünk jóvoltából módomban állt valamennyire megmintázni Temes megyét, ezt az iparilag igen dinamikusan fejlődő területet, a mező- gazdaságáról oly híres bánáti földet. Benyomásaimat úgy egyekeztem csokorba gyűjteni, hogy a megye gazdaságáról, ha naplószerűen is, de átfogó képet adhassak az olvasónak. Az eligazodásban nagy segítséget jelent, hogy első kézből kapok információkat ö megyéről és annak központjáról, Temesvárról. Jordake Marin, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda titkára részletekbe menően beszél eredményeikről. — Temes megye az ország második legnagyobb megyéje, amely termelését tekintve is előkelő helyet foglal el. a román gazdaságban. A mezőgazdasági termelést tekintve a második, az ipari termelést figyelembe véve pedig az ötödik helyen állunk A megye ipari termelésének döntő többségét a temesvári üzemek adják, szinte valamennyi iparág meghonosodott városunkban. Az ágazatok megoszlását harmonikusnak tartjuk, hiszen jelen van a nehézipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar, a vegyipar és az építő-, illetve építőanyagipar. A fejlesztéseknek valamint a munka termelékenysége növelésének köszönhetően ebben a tervidőszakban megkétszerezzük az ipari termelést A többtucatnyi temesvári üzem közül kettőbe látogattam el: a város legidősebb és legfiatalabb gyárába. Gyárváros. Az 1718-ban Temesvár első üzemeként alapított sörgyárról kapta a nevét, a régi épületek egy része még most is áll, de köztük új üzemrészeket húztak, többszintes sör- főzőt építettek és e mellett még ma is használják a több tízezer hektoliteres föld alatti ászok- pincét. Kerekes Vazul főmérnök röviden ecseteli az üzemre legjellemzőbbeket. A hatszáz főt foglalkoztató gyár évente átlagosan hatszázötvenezer hektoliter sört állít elő, amelynek negyven százaléka hordóba töltve kerül az éttermekbe. Az üzem fejlődését, no meg a sör közkedveltségét szemléletesen érzékeli a következő adat: 1944- ben mindössze százhatezer hektoliter sör hagyta el a gyárat. Ám hiába termelik ma hatszorosát a harmincöt évvel ezelőttinek, az igényeket nem tudják kielégíteni. Módomban volt tapasztalni mindezt a Kontinentál —Temes. vár legelőkelőbb szállodája — teraszán, ahol időszakonként azt mondta a pincér: a sör elfogyott. Aztán egy-vagy két óra múlva újra kaphatott a vendég Az volt a benyomásom, hogy ilymódon próbálják behatárolni a fogyasztást, beosztani a készletet. Temesvár a robbanásszerű fejlődés időszakát éli. Néhány év alatt háromszázezres nagyvárossá fejlődött és ez érződik. A nagyarányú ipari fejlesztés tízezreket hozott évente a megyeszékhelyre. A betelepülőknek, a mezőgazdaságból és más megyékből érkezőknek lakást kellett biztosítani. Az 1980- ig tartó tervidőszakban harmincnégyezer lakást építenek — 1945— 1975 között húztak föl ennyi új otthont — amelyből eddig harmincezret adtak át. A kellőszámú lakás megépítése igen nagy terheket ró az építőiparra és ez a minőségen még érződik. Bármerre és bármikor jártam a város utcáit, akárhová tértem is be, mindenütt diákokba ütköztem. Temesvár amellett, hogy ipari centrum, kulturális és oktatási központ is egyben. A városban százhúszezer diák él, tizenhatezerre tehető a főiskolások és egyetemisták száma: a négy főiskolán közel hetven országból, főként a fejlődő államokból érkezett diák tanul. Ott- jártamkor sajnos már a színhá. zakban is megkezdődött a nyári szünet, így nem volt alkalmam megtekinteni a magyar, a román illetve a működő német színház előadásait Az, hogy Temesváron három nemzetiségi társulat működik, a lakosság összetételét is tükrözi A statisztika szerint a megye lakóinak hetven százaléka román, tizenhárom százaléka német, tizenegy százaléka magyar, még három százaléka szerb anyanyelvű. A megyeszékhelyen román, német és szerb-horvát nyelvű napilap jelenik meg. Az imént Temesvár legidősebb . üzeméről szóltunk, látogassuk meg most a legfiata- tabbat az Elektrotimist! Ami elsőként megkapott: több tucatnyi lyuukkártya vezérlésű eszterga és marógép, precíziós berendezés üzemel a csarnokokban. Többségük japán, svéd és egyéb nyugati gyártmány. A másik, amit mi is széles körűen alkalmazhatnánk: a szakmunkástanulók tanműhelye szerves része az üzemnek. Az Elektro- timis születése a kormányprogramnak köszönhető, miszerint a minimálisra kívánják csökkenteni a nyugati gépek importját. Az üzem főként egyedi berendezéseket gyárt, mint ahogy erről Arke Markas igazgató tájékoztatott. Ebből fakad, hogy termékskálájuk igen széles, hat esztendő alatt — azóta működik az Elektrotimis .—■ ezerkétszáz féle terméket állítottak elő: villanyvezetéksodró gépeket, tekercselő berendezéseket, programozható galvanizálót, különböző hegesztőgépeket, sajtolóberendezéseket valamint célszerszámokat. A tervezőmunkát közel háromszáz fős mérnökökből és technikusokból álló gár. da látja el. Közöttük is sok a fiatal, mint ahogy a csarnokokban is alig találkoztam idősebb szakmunkással. Arke Markas megemlítette, hogy ez okozza az egyik legnagyobb gondot a számukra: — Mi azt szoktuk mondani, hogy ha valakinek még nincs meg a szükséges szakmai gyakorlata, „nagyobb a kalapja mint a feje”. Emellett létszám- hiánnyal is küszködünk. Kevés a marósunk, az esztergályosunk, az öntő, a formázó. A képzési rendszerünk nem tud Jépést tartani az igényekkel. Ezt az érvényben lévő bérezési rendszer is erősen befolyásolja. Mindezen úgy kívánunk segíteni, hogy úgynevezett fióküzemeket hozunk létre a megyében. Az első ilyen üzemegységünkben Gátalján száz helybeli dolgozik. Terveinkben további három ilyen kisüzem létrehozása szerepel. A munkaerőhiány nem csupán az Elelctrotimisre jellemző. Hasonló a helyzet a megye mezőgazdasági üzemeiben is. A nyolcezer lakosú Perjómos — Temesvártól alig egy órára — termelőszövetkezete is uugyan- ilyen gondokkal küzd. A fiatalok bejárók, vagy végleg felszívták őket a megyeszékhely ipari üzemei A gazdaságban negyvenöt év a korátlag, a jövő útja Bota Zoltán elnök szerint is csak a fokozott gépesítés lehet. — Több minit kétezernyolc- száz hektár szántón gazdálkodunk. Búzát, kukoricát, árpát, szóját, babot, burgonyát és vetőmagot termesztünk. Ezer szarvasmarhánk, négyezernyolcszáz sertésünk, ezerötszázas ju- hászatunk van és évente kilenc- venháromezer baromfit bocsájt ki telepünk. A szükséges 1,1 kilogrammos csirkesúly eléréséhez két és fél kilogramm tápot használunk föl. Az idei termésátlagunk az aszály miatt sajnos nem éri el a megszokottat. Búzából legalább tizenöt százalékos a kiesésünk: a Libelulla és a Rana II. átlagosan negyvenkilenc mázsával fizetett hektáronként. Árpából ugyancsak ennyit takarítottunk be. Kukoricából ötvennyolc mázsás átlaghozammal számolunk. Erőgépeink közepes teljesíményűek — hatvan—nyolvan lóerősek — a nagytáblás termelés kialakításával szükségessé vált a nagyobb teljesítményű gépek alkalmazása. Mezőgazdasági gépgyártásunk nemrég kezdte el a száznyolcvan lóerős traktorok előállítását Bízom abban, hogy a későbbiek során már egy hektárnyi kukoricát sem kell kézzel kapálnunk, általánossá tehetjük a vegyszeres gyomirtást is. m A jegyzettömb uutolsó lapjain néhány vázlatszerű bejegyzés: Buziásfürdő, a szívbetegek mokkája Évente több tízezer gyógyulni vágyó keresi föl. A környezetnél ideálisabbat aligha kívánhat magának az ember. A nagy kiterjedésű parkba lépve önkéntelenül halkabbra veszem a szót. A sétálók között mókusok ugrálnak, aki dióval érkezett szerencsés, pillanatok alatt körbeveszik, kézből esznek, a vállra ugrálnak ezek az emberekhez idomult egyensúlyművészek. Megállók Deák Ferenc pihenőpadja előtt, végigsétálok a parkot hálószerűén átfonó fi- lagóriasoron, és arra gondolok hányán érkezhetnek ide nap mint nap reménykedve és bízva e gyógyvíz hatásában. És ismét Nagylak. Ugyanaz a a vámtiszt fogad, aki ideér- kezésemkor. Rámnéz, s csak ennyit mond: maga az a gyalogos, akit odaát kocsival várnak? No siessen! Salamon Gyula A temesvári sörgyár főzöháza Az Elektrotimis Gyárban új gépeket szerelnek a hazai elektrotech- mkai ipar számára Buziásfürdői részlet
