Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-26 / 203. szám

2 Dunántúli napló 1979. július 26., csütörtök Több mézet vár az ország Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Gondok tanévkezdés előtt Megújul a 200 éves épület Figyelemre méltó új megyei kezdeményezés Nyíljanak meg az üzemi fogászati rendelők a lakosság előtt Pécsi Uly ári Színház Néptáncest, Vízöntő együttes m m illést tartott a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága Elnökségi ülést tartott tegnap délelőtt Sellyén a Fogyasztási Szövetkezetiek Baranya megyei Szövetsége, melyen megjelent Czégény József, a megyei párt- vb tagja, a megyei pártbizott­ság titkára. Ambrus Lajosnak, a MÉSZÖV elnökének megnyi­tója után első napirendi pont­ként a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek, valamint a szövetkezeti együtt­működési bizottságok kapcsola­tainak tapasztalatairól, tovább­fejlesztésének lehetőségeiről, feladatairól szóló írásbeli be­számolót vitatták meg a részt­vevők. Ezt követően az előter­jesztett anyag alapján a bara­nyai méztermelés és felvásár­lás helyzetéről tárgyaltak. Magyarországon méhészke­déssel mintegy 40 000-en fog­lalkoznak, a méhcsaládok szá­ma meghaladja a 600 ezret. A mézelő méhek mintegy 650 ezer hektáron több mint 90 haszonnövény megporzását vég­zik. Baranya megyében ez év elején 26 szakcsoport működött 1088 tággal. A tulajdonukban lévő méhcsaládok száma meg­haladta a 27 600-at. Az átfogó termelés és értékesítés szerve­zését az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat, a Hungaronektór látja el. A megyéből 10 fogyasztási és értékesítési szövetkezet tag­ja a közös vállalatnak. A mé­hészet fejlesztéséről a Hunga- ronektár az áfészeken ke­resztül és azok részvételével gondoskodik. Ennek keretében éves átlagban mintegy 25 mil­lió forintot fordít a méhészek támogatására. Baranya megyé­ben a méhészetek dinamikusan fejlődnek, az eredmények az or­szágos átlagnál jobbak, annak ellenére, hogy a megye méhé­szeinek 78 százaléka rendszere­sen vándorol a szomszédos megyékbe. Ez évben a vállalat 150 tonna virágpor szállítására kötött szerződést, melyből Ba­ranya megye 14 tonnával része­sedik. Baranyából idén várható­an 55 vagon mézet szállítanak el. Július 10-ig a leszerződött méz 44,5 százalékát már átvet­te a Hungaronektór. A baranyai méhészek néhány vonatkozásban az országos át­lagnál hátrányosabb helyzetben vanak. Többek között a méhes megporzásnál, az alföldi me­gyékhez hasonlóan — nem mu­tatható ki a megporzás szük­ségessége, mivel a települések egymáshoz olyan távolságra vannak, hogy a méhek vándo­roltatás nélkül, a méhész telep­helyéről is elérik a megporzan- dó növényeket. Emiatt a mező- gazdasági üzemek kevésbé ér­zékelik ennek szükségességét A mézfelvásárlás dinamikus nö­vekedése ellenére Jugoszlávia közelsége és a rohamosan fej­lődő turistaforgalom sok áru­alapot von el a szövetkezeti felvásárlástól. Hátrányos az is, hogy az erőfeszítések ellenére a megyében gyakrabban fordul­nak elő fertőzések, különböző méhbetegségek. Gondot jelent az is, hogy a megye méhészei­nek átlagéletkora az országos 49 évvel szemben Baranyában 53. Kocsis Sándor, a Hunga- ronektár igazgatója a hoz­zászólások kapcsán elmondta, hogy 1981-től a kaptárok szál­lításának korszerűsítésére hitelt vehetnek fel a méhészek. Ezen kívül 10 évre kölcsönadnak méhcsaládokat bizonyos felté­telekkel, hogy a méhészkedési kedvet fokozzák. R. N. Korszerűsítik a kisegítő iskolát Pécs egyik legszebb műem­lék épülete a Kulich Gyula ut­ca és a Hunyadi út sarkán levő épülettömb: mindkét szárnya a 18. százodban épült barokk stílusba«. Az utóbbi években már nemcsak műem­lék jellege, hanem rozzant, kopott állapota is látványos­ság volt. Nem is csoda: ötven év óta nem volt itt alopos tatarozás. Az épület 1945-ig papi gim­názium volt, a felszabadulást követően pedig az állami ok­tatást szolgálja. Jelenleg a Pécsi Kisegítő Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon talál­ható benne. Csakhogy, amíg 1945-ig ötven kispap számára jelentette az alma matert, az épület, ma több, mint ötszáz gyerek jár ide iskolába, és 180-an laknak az internátus­bán. Az ország egyik legna­gyobb ilyen jellegű iskolájá­nak igényeihez képest az épü­let régen elavult. A felújításához, pontosab­ban a műemlék épület állag- megóvásához ez év januárjá­ban kezdtek hozzá. Ebbe be­letartozik az iskola szükség- szerű korszerűsítése: a teljes elektromos és vízvezeték há­lózat, valamint a tornaterem felújítása és az északi várfal kibontása miatt megszűnő mosoda helyett egy új, 180 gyereket kiszolgáló, modern mosoda építése. A munkálato­kat nehezíti az épület műem­lék jellege, hiszen az iskola udvarában álló egyik nagy fa kivágásához is a műemlékfel­ügyelőség engedélyét kellett beszerezni. Egyébként a műemlékfel­ügyelőség egyike azon kivite­lezőknek, amelyek az épület tatarozásán dolgoznak. Ők vég­zik az épület homlokzatának, az ablakoknak és ajtóknak a felújítását és a tetőszerkezet javítását. Ez utóbbival móréi is készültek. A munkájuk be­fejezését december 31-éré vál­lalták. Az új mosodát a Sásdi Építő KTSZ építi. A munka jól halad, s az október 31-i ha­táridőre várhatóan befejeződik. Az új mosoda gépei is meg­érkeztek már. A tatarozás harmadik kivi­telezője a Pécsi Építő és Ta­tarozó Vállalat. Ez a cég vég­zi a villanyszerelést (el is ké­szült már!), valamint az épü­let belső festését és a mázo­lást. A munkák befejezését de­cember 31-ére vállalták, s öt hónappal a határidő letelte előtf semmi jogalap nincs munkájuk ütemezését bírálni, különösen akkor, ha figyelem­be vesszük, milyen nehéz fel­adatot kaptak: festés előtt a kövezetig le kell kaparniuk a falat. Tény ózonban, hogy az utóbbi két hétben az épüle­ten nagyon kevesen és keve­set dolgoztak a festők, min­dig valami más, sürgős mun­kára vezényelték őket. öt hét múlva pedig kezdődik o taní­tás, de ezt a kisegítő iskola tantermeinek jelenlegi álla­pota szinte lehetetlenné teszi. Az iskola vezetői kéréssel for­dultak az Építő és Tatarozó Vállalathoz, hogy a decem­ber 31-i határidő ellenére a tanítás kezdetéig fejezzék be a tantermek festését, erre azonban a vállalat a nyári kapacitáshiányra hivatkozva nem vállalkozott. D. I. A Pécsi Nyári Színház prog­ramjában a HVDSZ Bihari Já­nos táncegyüttese ad önálló estet csütörtökön és pénteken a Szabadtéri Táncszinen. Az együttes 1954-ben alakult, mű­vészeti vezetője Novák Ferenc Erkel-díjas koreográfus, akinek felesége, Foltin Jolán is sok szép kceográfiát szerzett a táncegyüttes számára. Novák Ferenc és Foltin Jolán ars poeticája a magyar parasz­ti tánckultúra felgyűjtése, meg­őrzése, és felhasználása mai gondolatok, problémák kifeje­zésére. Munkájuk alapjának a magyar folklór minél tökélete­sebb megismerését tekintik, ugyanakkor mindig bátran nyúl­nak az eredeti anyaghoz, ha a korszerű mondanivaló úgy kí­vánja. A HVDSZ Bihari tánc- együttese az ország vezető amatőregyüttesei közé tartozik, külföldön is számos sikert arat­tak már. Műsoruk szép élményt ígér a néptánckedvelő baranyai közönségnek. Erdélyi, dunántú­li, alföldi és észak-magyaror­szági táncokat látunk majd elő­adásukban. A Bihari táncegyüttest a Víz­öntő együttes kíséri. A zenekar 1972-ben alakult, de tagjai az­óta többször is kicserélődtek. Cserepes Károly — Pécsen volt tanárképző főiskolás —, Hasur János, Kiss Ferenc és Zsákay Győző 1976 óta játszik együtt. Valamennyien komoly zenei ta­nulmányaik során kezdtek ér­deklődni a parasztzene iránt. Törekvéseikről így vallanak: „Zenénk karakterét mindenek­előtt a magyar, illetve más ke­let- és délkelet-európai népek parasztzenéjének egyre ritkáb­ban fellelhető archaikus stílus­rétegei és kiveszőben levő hangszerei határozzák meg. A régi stílusú népzene formáinak és eszközeinek felhasználásával és megújításával szerintünk nemcsak a komoly zene gazda­godhat, hanem napjainkban szervessé váló populáris zenei kultúránk is. A hangszerhasz­nálat, a harmonizálás, a ritmi­ka, az éneklésmód, a dallamok és szövegek eredetiségét fel­dolgozásainkban is tiszteljük. Bennük azonban a hagyomá­nyos stílust korszerű zenei ele­mekkel ötvözzük, olyan új ár­nyalatok létrehozásának ér­dekében, melyek hangsúlyozot­tabban fejezhetik ki a mai em­ber érzékenységét.” A Vízöntő együttes produkciói sokak szerint akkor adják a legtöbb élményt, amikor a tánc alá muzsikálnak. Mások önálló műsoraikat szeretik jobban. Hogy kinek van igaza, eldönt­hetjük csütörtökön és pénteken este, a fél 9-kor kezdődő nép- táncesten, illetve 23 órakor az utána következő Vízöntő-hang­versenyen, a Barbaikán bástyá­ban. H. J. Mai program: Szabadtéri Táncszin: Néptáncest (Bihari együt­tes) Barbakán bástya: A Vízöntő együttes hang­versenye (23 órakor) Barbakán várkert: Beszélgetés Erdős János és Pincehelyi Sándor kép­zőművészekkel, díszleteik­ről (18 órakor) Nem lehet elégszer leírni: a fogszúvasodás korunk kínzó népbetegsége. Úgyszólván a fogak kibúvásával együtt je­lentkezik, s alig van ember, akit a fogbántalmak elkerül­tek. Rettegünk a fogfájástól, de belénk rögződött a fogor­vosi széktől való félelem is. Nyugodjunk tehát bele foga­ink elvesztésébe? Semmi eset­re sem! Mi hát a teendő? Eljárni a fogorvoshoz. De va­jon megvannak-e ehhez a szükséges feltételek? Ezt vizsgálta tegnapi ülésén a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A rend­kívül nagy betegszámot te­kintve - a lakosság mintegy 80 százaléka szorul fogászati kezelésre — a fogászati ellá­tás helyzete nem megnyugta­tó. A tízezer lakosra jutó fog­orvosi órák száma nálunk ki­sebb az országos átlagnál, s ez Pécsre is érvényes — a me­gyeszékhelyen folyó fogorvos­képzés ellenére. Nem lehetünk elégedettek a rendelők felsze­reltségével, műszerezettségével sem: a megye fogászati mun­kahelyeinek egynegyede kifo­gásolható, egyharmada pedig közepes műszaki állapotban van, a kéziműszer-ellátottság csak egynegyed részben mond­ható jónak, több helyen meg­oldhatatlan a sterilizálás, és a 36 rendelő közül 17 helyen van működőképes fogászati rönt­genkészülék. Mindezek mellett — vagy inkább ellenére — emelkedik a betegforgalom, nem utolsósorban oz eredmé­nyes egészségügyi felvilágosí­tó munka következtében, s a fogak eltávolítása és a fog­pótlások mellett mind inkább előtérbe kerül a beteq fogak megmentésére irányuló tevé­kenység. A vitában dr. Szabó József, a Baranya megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke az ugyané témában két éve foly­tatott NEB-vizsgálatra az üze­mi fogorvosi rendelők lakos­sági igénybevételi lehetőségé­nek szükségességére hívta fel a figyelmet, s rámutatott arra, hogy a magánfogorvosi tevé­kenységre fontos szerep hárul a lakossági ellátásban. SZÜLETTEK: Papp Csarrád, Retter Mónika, Marig Lívia, Mang Levente, Mang Pé­ter, Czímmer Tibor, Kisgergaly Adóm, Berki Zsófia, Kosin Imre, Gyarmati Nóra, Varga Krisztina, Béri Attila, Vasvári Zsuzsa, Ivanova Sándor, Vér Ferenc, Helder Zoltán, Sárközi Zol­tán, Lörinczi Éva, Koós Gabriella, Bálán Zsolt, Hofecker Krisztina, Bor­bély Beatriz, Meglicser Edit, hrasivka Zsófia, Kovács Norbert, Guth Melin­da, Somogyi Viola, Pintér Gábor, Illés Mátyás, Spengler Tamás, Ré­vész Zoltán, Földesi Bence, Sonntag Andrea, Németh György, Siszler Ta­más, Staub Tímea, Deák Viktória, Lubiczki Zoltán, Bállá Bernadett, Gyaraki Agnes, Puber Mária, Hásze- nek Tünde, Török Ildikó, Czetli Imre, Hős Kataiin, Szakonyi Zoltán, Iványi Emese, Daradics Tamás, Glück Lász­ló, Miskolczi Attila, Stocker Miklós, Rémes Gábor, Gémes Dóra, Korb Ri­ta, Kárpáti Ernő, Béregi Anita, Szri- mócz Gábor, György Mónika, Radics Katalin. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Petrovics József és Iglhaut Ida, Nagy János és Németh Gizella, Sár­közi Tibor és Horváth Mária, Szabó Károly és Kiszely Erzsébet, Sólyom Béla és Péterfi Magdolna, Horváth András és Komáromi Katalin, Lend- vai Csaba és Németh Csilla, Kengyel Árpád és Lovász Gizella, Kesztyűs József és Talabér Éva, Pammel De­zső és Fehérvizi Márta, Gergel Géza és Musch Erzsébet, Antalovics Ist­Takács Gyula megyei tanács­elnök-helyettes kijelentette: a fogászati ellátás teljessé téte­le a következő tíz év fontos egészségügyi feladata. Az üze­mi fogorvosi rendelőkről szól­va elmondta, hogy azok kitű­nő felszereltségük ellenére na­pi 1—2 órás kihasználtsággal működnek, megnyitásuk az is­kolafogászat problémáinak megoldásában segíthetne. Dr. Szabó Imre, a fogászati klinika igazgatója megelége­déssel nyugtázta, hogy Pécsett hosszú évek után tavedy sike­rült betölteni az üres fogor­vosi helyeket, ugyanez nem mondható el azonban a me­gyétől. A diagnosztikai rönt­genkészülékekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ezekből nemcsak kevés van, de ez a kevés is arány­talan elosztásban található, aminek hatása a minőségi be­tegellátásban is érezhető. Dr. Reményi Jenő megyei főorvos-helyettes a gyógyító­megelőző tevékenységről szól­va kiemelte, hogy az iskolás­korúak fogazatát kell olyan állapotban tartani, hogy fel­nőtt korban minél kevesebb problémát okozzon. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a fogászati ellá­tás javítására vonatkozó hatá­rozatokat hozott. Az érdekelt helyi tanácsokkol együttmű­ködve a következő tervidőszak­ban tíz új fogorvosi körzetet kell létrehozni, biztosítva a megfelelő munka- és életkö­rülményeket a letelepítendő fogorvosok számára. Fejleszte­ni kell a gyermek- és iskola­fogászati ellátást, gondoskod­va egyúttal arról is, hogy minden városban — mint járá­si székhelyen — legyen főfog­lalkozású iskolafogász. A szín­vonalas fogászati ellátás ér­dekében fokozatosan korszerű­síteni kell a rendelők felsze­reltségét. A végrehajtó bizott­ság határozata kezdeményezi, hogy a jól felszerelt üzemi fogorvosi rendelőket az üze­mek vezetőivel való megegye­zés szerint nyissák meg a la­kossági ellátás számára, első­sorban iskolafogászati felada­tok megoldására. H. I. van és Schaden Agnes, Lesch László és Gábor Marianna, Czina András és Balázsi Irén, Német Sándor és Varga Ilona, Dajcsh Ferenc és Ker­tész Anikó, Horváth István és Fuchs Erzsébet, Stelcz István és Tiszai Ag­nes, Titrich Tamás és Székedi Éva, Fekete János és Páncél Zsuzsanna, Bakk Ignác és Szabó Gabriella, Baumhakl János és Horváth Erika, Nagy András és Csécsei Erzsébet, Horváth László és Kálózdi Ibolya, Komáromi József és Boros Irén. MEGHALTAK: Orsós Sándor, Strasszer Pál, Pet­iik Istvánná Tokai Erzsébet, Tóth Jó- zsefné Katona Margit, Bódog János- né Pfundstein Borbála, Kaminek Fe­renc, Németh Jánosné Horváth Irma, Borosi Józsefné Nikolics Dóra, Kolo- nits István, Somogyvári János, Kis György, Acs Imréné Janászek Mária, Fehér Józsefné Sipos Julianna, Mo­gyorósi Jánosné Peti Zsófia, Lohner Antalné Patakfalvi Erzsébet, Vass György, dr. Szabó Károly, Pécsi Sán­dor, Ferenchalmi Vilmos. Földvári József, Kieffer Ottó, Kövesi Gyula, Dömötör Győző. Böbék Lajos, Hor­váth Józsefné Vámosi Mária, Nagy Józsefné Tóth Anna, Takács József, Kovács József, Tóbiás Jánosné Kele­men Mária, Tarcsi Lászlóné Baum Anna, Köszter Hermin, Gábris^ An* talné Kari Anna, Perlaky József, Klem Antal, Kunszt Károlyné Valkó Rozália, Kosztolányi Gyuláné Mé­száros Julianna, Svehla Pálné Szundi Erzsébet, Palotai Béla, Burschl Já­nosné Schönberger Mária, Iváncsics Mihály,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom