Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-22 / 199. szám
1979. JÚLIUS 22. HARMINCÖT ÉVES A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG DN HÉTVÉGE 7. dz újjászületés ünnepe Lengyelországot sokszor hasonlítják a poraiból feléledő mitikus madárhoz, a főnixhez. Valóban: Európa egyetlen államát sem sújtotta olyan mértékben a második világháború pusztítása, mint Lengyelországot. 1939 szeptemberének első napján a náci Németország ellene indította meg első agresz- szív háborúját. A hitleristák célja a lengyel államiság, a lengyel kultúra és végső soron a lengyel nép elpusztítása volt. Az egész országot koncentrációs táborrá akarták változtatni — gyilkosságaiknak 6 millió lengyel állampolgár esett áldozatul. A hazafias erők már a megszállás kezdetén megindították harcukat a nácik ellen, az ellenállási mozgalom fegyveres erői jelentős mértékben hozzájárultak o fasizmus elleni harchoz, nemcsak Lengyelországban, de az antifasiszta front többi arcvonalán is. Az ország felszabadulásához a legnagyobb segítséget a Szovjetunió adta, s a Vörös Hadsereggel együtt küzdő lengyel alakulatok is jelentős mértékben hozzájárultak a hitlerizmus szétzúzásán hoz. 1944 nyarán a felszabadító erők elérték Lengyelország keleti határát — megkezdődött az ország megtisztítása a náciktól, s július 21-én megalakult a Lengyel Nemzeti Felszabadítás Bizottsága. Ez a népi kormány adta ki július 22-én kiáltványát, amely minden lengyel hazafit felszólított arra: egyesüljenek az ország teljes felszabadítására, űzzék ki a megszállókat, alakítsák ót a lengyel társadalmat! Ez a nap azóta a Lengyel Népköztársaság legjelentősebb nemzeti ünnepe, Lengyelország újjászületésének évfordulója. Szinte teljesen a romokból kellett újjáépíteni a városokat, falvakat. Be kellett gyógyítani a háború, a náci barbárság okozta sebeket. Lengyelország egész arculata változott meg: elmaradott agrárországból fejlett iparral rendelkező hatalommá alakult, jelentős mértékben nőtt a lengyel nép műveltsége, életszínvonala. Különösen gyors fejlődés ment végbp az utóbbi nyolc évben. A Lengyel Egyesült Munkáspárt nagy igényű programot állított az ország elé. Ennek jegyében korszerűsödött az ipar, fejlődött a bányászat és az építőipar, s megindult a mezőgazdaság fokozott fejlesztése is. A lengyel kommunisták e nagyszabású tervek végrehajtásában tevékeny részesként vonják be az ország minden hazaszerető polgárát, a szocialista perspektíva minden hívét, így a katolikus hívőket is. Országaink és kommunista pártjaink kapcsolata az elmúlt évtizedekben egyre gazdagabb lett. Az ezeresztendős magyar- lengyel barátság új tartalmat nyert: két, eszmeileg azonos alapokon álló, azonos célt követő nép szövetségévé alakult. A barátság elmélyítését szolgálják a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt magas szintű találkozói, a párt- és állami vezetők eszmecseréi. Soha nem volt mértékben fejlődik az országaink közötti gazdasági kapcsolatok rendszere, amelyben túllépve az egyszerű árucserén, fontos szerep jut a kooperációnak, közösvállalkozásnak is. Jól példázza ezt a Kábán hamarosan elkészülő lengyel cukorgyár, s o magyar hozzájárulás a lengyel gépkocsiipar termeléséhez. A magyar—lengyel együttműködés fejlődéséhez alapvetően járul hozzá a tény: a két ország a szocialista szövetségi rendszer keretében a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjaként fejlődik. Az elmúlt harmincöt év folyamán Lengyelország valóban újjászületett: a háborús romokból újjáéledt ország népe most további nagy feladatok megoldásához kezd hozzá. Ehhez kívánunk újabb sikereket lengyel barátainknak! A júliusi kiáltvány Július 22-ét a Lengyel Népköztársaság hivatalosan állami ünnepnek nyilvánította. Ezen a napon tették közzé a hazájukban, az emigrációban és a fogságban élő lengyelek kiáltványát. A népi állam harmincöt évvel ezelőtt született meg. Lengyelország — sok évszázad után először — egységes állammá lett, igazságosan biztosított határokkal. Az ősrégi határokhoz való visszatérés lehetővé tette az ország egyetlen szervezetté való integrációját. A népi hatalom megerősítésével együtt eljött az idő arra, hogy a független állam létfeltételeit megteremtsük, helyrehozzuk a mérhetetlenül nagy háborús veszteségeket és lerakjuk a gazdasági élet fejlődéséhez szükséges alapokat. A kiáltványt akkor írták, mikor még tartott a háború és a legfőbb feladatunk volt, győztesen befejezni azt. Abban az időben írták, mikor az ország csaknem egészében romokban hevert, mikor területeink döntő része még csak várt a felszabadításra. Ilyen feltételek mellett a fegyveres győzelem, az újjáépítés váltak fő feladatainkká. Ezekre összpontosította figyelmét a kiáltvány, valamint arra, hogy feladatainkat a demokrácia és igazságosság légkörében kezdjük megoldani. A kiáltvány szavait és gondolatait valósítjuk meg ma és holnap, de míg születésekor a fejlődéshez, az előrelépéshez a harcmezőkön keresztül vezetett az út, addig a ma harcmezeje elsősorban a gazdaság. A júliusi kiáltvány gondolatainak továbbélését az utóbbi évek párthatározataiban is nyomon követhetjük. Láthatjuk, hogy ezek a határozatok már az elért eredményekre építenek, mindenekelőtt az intenzív fejlődést, a minőség javítását, a munka intenzitásának növelését, az anyagi feltételek jobb kihasználását, tehát a gazdasági élet ésszerűen gyors fejlesztését irányozzák elő. A tervszerű és bátor gazdasági irányítás eredményeként Lengyel- ország a világ tíz legfejlettebb iparával rendelkező országa közé küzdötte fel magát. A Lengyel Népköztársaság következetesen törekszik a világbéke megteremtésére, az enyhülés kivívására, a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal való szilárd barátsága pedig az egész világon elismerést vált ki. Azonban ezen az ünnepi napon sem felejthetjük el, hogy még nagyon sok a tennivalónk. Az, amit a Lengyel Népköz- társaság rövid élete alatt tenni tudtunk, megegyezik a szocializmus alapjainak lerakásával. Most pedig a párt programjának megvalósításával, „A népért a néppel" mozgalom tetté formálásával, a „munka minőségének javítása és az életszínvonal emelése” jelszó realizálásával a fejlett szocialista társadalom építéséhez kezdtünk. Andrzej Niczyperowicz A reneszánsz gyöngyszemének nevezik a poznani régi piactéren található tornyos városházát Itt a poznaniak kedvenc találkahelyén rendezték meg a vásárlással egybekötött árubemutatót, valamint számos művész, amatőr együttes mutatkozott be. Különösen a külföldi turisták számára volt érdekes rendezvény a „hang és fény” akció, melynek során az óváros épületei a reflektorok fényében ismét életre keltek. Fotó: St. Ossowski Munkaverseny, újítómozgalom Kilencezer munkáskollektíva, 50 000 brigád, azaz egymillió munkás a népi Lengyelország fennállásának 35. évfordulóját a még eredményesebb, még termelékenyebb munkával ünnepli. A munkaverseny-válla- lások értéke megközelíti a 20 milliárd zlotyt, nem számítva a társadalmi munkában végzett további milliókat. Lengyelországban a munkaversenyek új korszaka kezdődött. A hangsúly a mennyiségről a termelékenység emelésére, a munkaidő jobb kihasználására, az anyagokkal, nyersanyagokkal és az energiával való ésszerűbb gazdálkodásra, a technológiai és konstrukciós újdonságok gyakorlati alkalmazásának gyorsítására helyeződött át. Az UNESCO műemlékváros-listáján Krakkót, Lengyelország építészeti emlékekben leggazdagabb városát, a középkori városépítészet alkotásait híven őr. ző ősi települést az UNESCO felvette a kulturális értékeket leghívebben őrző városok jegyzékébe. A város 3500 építészeti műemléket őriz: templomok, középületek mellett a XII.—XIII. századból származó polgárházak százait. Ezenkívül több mint félmillió, a múlt művészetét idéző műtárgy található Krakkó múzeumaiban: festmények, fametszetek, kovácsolt vas- és aranytárgyak, művészi szőttesek, gobelinek Krakkó nem követte más műemlékvárosok példáját, ahol a történelmi városmag csupán turista-attrakció, amelytől távol zajlik a város élete. A krakkóiak a piacteret, a környező utcákat életük színterének tekintik, ahol a városlakók és vendégeik találkoznak egymás, sál. Az oldal anyagait írták és fényképezték a poznani Gazeta Zahodnia munkatársai POLAM, azaz világítás A jövő évi moszkvai olimpia épületei között van egy kereskedelmi központ is, szálloda részleggel. Ezt az épületet a poznani Világító Berendezések és Készülékek Gyárának, a POLAM-nak lámpái fogják világítani. A poznani POLAM kapcsolatai a Szovjetunióval öt évvel ezelőtt kezdődtek, akkor, amikor a gyár még csak egy kis szövetkezet volt. Az export egyre nőtt, de a rekordot ebben az évben érték el: eddig 70 ezer lámpára kötöttek szerződést, több mint 20 millió zloty értékben. Az export gyors növekedését a tavalyi moszkvai kiállítás is nagyban elősegítette. Ezen a kiállításon mintegy 500 lengyel világítótestet mutattak be, közülük 115 poznani volt. A szovjet szakemberek a kiállított lámpák közül 100-ra szerződést kötöttek, ebből 46- ot Poznan mutatott be. A szovjet megrendelő a legfontosabb a gyár számára, azaz a legnagyobb mennyiségben rendelnek világítótesteket, ez természetesen nem jelenti azt, hogy a legkönnyebb partner. A POLAM legnagyobb vetélytársa az NDK, de sok megrendelést kapnak Magyarországból, Jugoszláviából és Csehszlovákiából is. Zdzislaw Beryt Bár Poznan a Balti-tengertől légvonalban is 250 kilométerre fékszik, mégis jelentős szerepet játszik iparával a lengyel tengerészeiben. A H. Cegielski nevét viselő fémipari gyárban húsz éve készülnek a hajómotorok, az egész világ tengerein és óceánjain úszó hajók szívei. A fémipari gyár és a hajógyár közötti kapcsolat 1958- ban kezdődött, amikor Lengyelországban először Poznanban megkezdték a nagy teljesítményű hajómotorok gyártását. Ez előtt kizárólag kapitalista országokból importáltuk a motorokat. Jelenleg a H. Cegielski üzemben gyártják az ország legtöbb hajójának főmotorját és az aggregátorral hajtott segédmotorokat is. A hajók értékének 20 százalékát adják a H. Cegielski üzemben gyártott meghajtóművek. Az üzem nemcsak az országban vívta ki az első helyezést, hanem ebben az iparágban első Európában és ötödik a világon négy japán céggel együtt. Báj, fiatalság, elegancia. Ezek a fő ismertető jelei a művészi tornának, mely nagyon népszerű sport Lengyelországban. Egyik legnevesebb képviselője a poznani Energetyk egyesületben edző Slawo- mira Sobkowska, aki Lengyelországot képviseli a nagy külföldi seregszemléken. Fotó: St Ossowski A poznani ipari óriás
