Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-21 / 198. szám

Dunántúlt napló 1979. július 21., szombat Sertéstenyésztési rendszerek Pécsett tanácskoztak a szak­emberek az ágazat problémáiról Tegnap délelőtt 9 órai kez­dettel tartották Pécsett, a Technika Házában a sertés­tenyésztési rendszerek tanács­kozását. Az ülés célja az volt, hogy a megyei szakemberek jobban megismerjék a külön­böző termelési rendszereket, és teljes, átfogó képet kap­janak róluk. Ez megkönnyíti majd a választást az egyes rendszerek között. A tanácskozáson — ahol megjelent Czégény József, o megyei pártbizottság titkára - részt vett: a Bábolnák Tetra, a HUNGAROHYB, az ISV és o KAHYB. Az AGROKEMPLEX szintén a meghívottak között szerepelt, de képviselői nem jelentek meg. Az öt termelési rendszer közül mindegyik ér­dekelt Baranyában, a legna­gyobb mértékben a KAHYB, amelynek- összesen 21 együtt­működő, illetve partnergazda­sága van. A megnyitó után Horváth Adóm, a MÉM állattenyésztési osztályának csoportvezetője tartott vitaindító előadást a sertéstenyésztési rendszerek te­vékenységéről és szerepükről a sertéságazat fejlődésében. Horváth Adóm előadásában elmondta, hogy az első ter­melési rendszerek 1971-ben jöttek létre - a növényter­mesztésben, majd azt köve­tően 1974-75-ben az állatte­nyésztés, illetve a kertészet te­rületén is. A rendszerek sze. rinti termelés a szántóföldi nqf- . vénytermesztésben a legálta­lánosabb, de igen jelentős a sertéstenyésztésben is: a ko­cák 51 százaléka tartozi. va­lamelyik rendszerhez. Az állattenyésztési rendsze­rek tevékenységében a legál­talánosabb a technológiák adaptálása végrehajtásának helyszíni irányítása és a szak­emberképzés. Ugyanakkor szé­les körű kapcsolatokat építe­nek ki a különböző ipari vál­lalatokkal, így nagyobb lehe­tőség nyílik a kooperációra. A termelési rendszerek gaz­daságosságának megállapí­tásához még sok adat hiány­zik, mégis elmondható, hogy összességében elősegítik a ter­melés növekedését: részben a termelékenység fokozásával, részben pedig az üzemszerve­zéssel. A termelési rendszerek­nek fontos feladata a techno­lógiák megújítása, illetve az anyagok és gépek beszerzése. Horváth Ádám a hiányossá­gok között említette, hogy az egyes termelési rendszerek nem vizsgálták meg eléggé a partnerüzemek fogadóképes­ségét, és emiatt túl nagy kü­lönbség alakult ki az egyes gazdaságok között. Ugyanak­kor a szakemberek nem min­dig tudtak újítani. A rendsze­rek gyakran olyan ágazatokra is kiterjesztették a tevékeny­ségüket, ahol nem volt kellő jártasságuk. Nem eléggé ki­épített a szerviztevékenység. Baj, hogy a termelési rend­szerek munkája sokszor csak egyes folyamatokra terjed ki, fontos lenne, hogy a termelés és a fejlesztés, sőt a forgal­mazás és az értékesítés egé­szében részt vegyenek: Hor­váth Adóm ezzel a gondolat­tal fejezte be előadását. Ezután az egyes rendszerek képviselői szólaltak fel. Elő­ször ismertették a rendszer főbb tevékenységét, működé­sének kezdetét, a partnerek számát. Utána beszéltek a rendszerek működésének sajá­tosságairól, arról, hogy miben nyújtottak újat. Szóba került a genetikai munka, a tartósí­tó ka rmányozási-ál lategész­ségügyi technológia. Beszá­moltak a rendszer- és a part­nergazdaságok közötti kapcso­lat erősítésére irányuló tevé­kenységükről, a rendszer mű­ködésének a partnerek terme­lési eredményeire, illetve a ter­melés jövedelmezőségére gya­korolt hatásáról. A rendszerek képviselői felszólalásukat a fejlesztési célkitűzéseknek, a fejlesztési tevékenység költségi kihatásainak, illetve a partner­gazdaságokban várható ered­ményeinek ismertetésével fe­jezték 5e. A tanácskozás utolsó prog­rampontjaként a résztvevők a rendszerek képviselőinek veze. tésével a Pécsi Ipari Vásáron kiállított berendezési tárgya­kat tekintették meg. Kapcsoljuk a PfV-et Ma 17.00 órától ismét jelentkezik a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának ze­nés szolgáltató-információs műsora, a Szombat délután. Az adás ideje alatt többször kapcsolják a Pécsi Ipari Vásárt, ahol szót kapnak a nagydíjjal kitüntetett vállalatok dol­gozói, vezetői. A rádióhallgatók a műsor elején elhangzó kérdésekre a 10-424-es telefonon válaszolhatnak, míg a játékos kedvű vásári közönség a Köztársaság téri Általános Iskola udvarán parkoló riporterkocsinál ad­hatja meg a válaszokat. A dijakat a játékban részt vevő négy vállalat: a Pécsi Bőrgyár, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat, a Pécsi Kesz­tyűgyár és a Villány-Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát ajánlotta fel. A másfél órás élőadás ideje alatt hasz­nos információk hangzanak el a Pé­csi Nyári Színházzal kapcsolatosan, valamint előzetes tudósításban szá­molnak be a vasárnap rendezendő cserépvásárról. A műsor riporterei: a stúdióban Felső Pál, a vásári helyszínen pedig Müller István. Császár Lajos átnyújtja a Pécsi goszláv kiállítók részvételét szer Ipari Vásár plakettjét és oklevelét Stevie Nedelkonak, a ju- vező Osijek Export-Import cég vezérigazgatójának. ffN&éei MINI«? Stiithö« Vendégünk volt Bősze György Sokan emlékeznek még a pé­csi színházlátogatók közül Bő­sze György alakításaira, saját­ságos fanyarsággal, humorral és iróniával megformált alak­jaira. öt éve ment el Pécsről, ahol ezen a nyáron régi isme­rősként fogadták, nemcsak Ghelderode darabjában, hanem utcán, üzletekben s a kávéház. ban, ahol régi italát hozta ki a pincérnő. — Pécsről a Vidám Színpad­hoz mentem, majd két év után átszerződtem a 25. színházhoz, amely akkor az átalakulás előt­ti időket élte. Nehéz félévet él­tem végig akkor magam is. Az­tán Szinetár Miklós meghívott a Trisztán című Thomas Mann- darab tévéváltozatára, s ez o munka, a darab sikere tovább­segített. Újabb pár rossz hónap után pedig találkoztam Iglódi Istvánnal, aki mint rendező és mint barát segített talajt találni. Aztán jött — már a Várszínház­ban — sok más bemutató mel­lett Czakó Gábor Disznójátéka Iglódi rendezésében, egy nagy­szerű Brecht-előadás, a Világ­színházi Fesztivál a dél-ameri­kai Caracasban ... Rengeteg kollégával, sok helyen dolgozom együtt, s az eltelt öt év alatt megtanultam rugalmasan helyet változtatni, — Hol van a jelenlegi helye? — A várbeli Népszínházban, örülök, hogy ott voltam a kez­désnél, hogy benne voltam a vállalkozásban. Szinte megfia­talított, hiszen harmincnyolc évemmel a társulatban én öreg. nek számítok. De szellemileg is felfrissített. Ez egyébként a legveszedelmesebb kor, így negyven felé. Ilyenkor, minden­ki gyűjt, megpróbál valamit el­érni, építi a karrierjét, s bele­öregszik mindebbe — én vi­szont most kezdtem új vállal­kozásokba, kalandokba. És nem érzem magam, idestova negyven évesnek. — Mindig átüt szerepein az irónia. Mindent így szemlél? — Nemcsak irónia van ben­nem. Hiszek sok mindenben, el­sősorban a pályámban, akkor is, ha érnek csalódások. Sok mindenben vagyok fegyelmezet­len, az életben nincs energiám szerepelni, hiszen rengeteget dolgozom. Én a 'pályámon va­gyok fegyelmezett — Mennyire fedi egymást a színpadon játszó színész és az ember? — Ez a pálya az egyénisé­gek pályája És a bőrünkből nem tudunk kibújni. Annyi min­dent szerettem volna már el­játszani — persze azokat a sze­repeket, melyekről mindenki ál­modik, Hamletet például... de ezek a nagyon vágyott szerepek színpadon általában rosszul si­kerülnek. Tizenöt éve vagyok színész, és most már ki merem mondani, hogy nem tudom, mi a nekem való szerep. Megpró­bálom valamennyit magamra húzni — és addig mesterkedem a próbákon, amíg ez végül si­kerül. — Érz/'-e a közönség szerete- tét? — Sose éreztem részvétlen­séget, úgy hiszem, szeretnek. Minden előadás előtt borzal­masan ideges vagyok. De ami­kor kilépek a színpadra, olyan nyugalom száll meg, mintha ha­zaérkeztem volna. A figura fed engem, és akkor magamat játsz- hatom. Nem jövők zavarba, ren­geteg beugrásom volt Pécsett is, a Népszínházban pedig sú­gó nélkül játszunk — de a szín­padon mindig otthon vagyok. Gállos Orsolya Mai program: Szabadtéri Táncszin: Balettest ’79. Barbakán: A nagy halál balladája. Csontváry Múzeum udvara: Egy kiáilitás képei Tettyei szabadtéri színpad: Alszentek összeesküvése. Hotel Minaret udvara: Népi vigasságok. Barbakán bástya: Énekek éneke. Jugoszláv nap a Pécsi Ipari Vásáron IPARI V/ A tegnapi nappal hatvan­ezer látogatója volt a vasárnap este záró 7. Pécsi Ipari Vá­sárnak. A teg­napi nap ki­emelkedő ese­ménye a jugo­szláv nap volt, melyet a jugoszláv vállalatok pécsi részvételét szervező Osijek Export-Import cég ren­dezett. A jugoszláv napon megjelen­tek a magyar-jugoszláv határ menti árucserében érdekelt vál­lalatok és szövetkezetek képvi­selői, a jugoszláv kiállítók né­pes számban Pécsre érkező képviselői, az eszéki testvérte­rület küldöttsége, akiket reggel a határon Bocz József, a me­gyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság titkára, majd Pécsre érkezésükkor dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadott. A jugoszláv ki­állítóknak az 500-as Ipari Szak­munkásképző Intézet díszter­mében tegnap délben megtar­tott ünnepi fogadásán jugo­szláv részről megjelent Janlcő Pocuca, a baranyai-szlavóniai tanácsok közötti pártbizottság titkára, Stanic Vladimir, az eszéki városi pártbizottság első titkára, Mijo Tucic, a ju­goszláv kereskedelmi kamara titkára és Ivan Broz, a horvát kereskedelmi kamara alelnöke. Az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságát a fogadáson dr. Mol­nár Zoltán képviselte. Gajódi József jugoszláv ki­állítási igazgató üdvözölte a megjelenteket, ezután Stevic Nedelko, az Osijek Export—Im­port vezérigazgatója szólt, majd Jankó Pocuca mondott pohárköszöntőt. A Pécsi Ipari Vásárok jelentőségét méltatva megjegyezte, kiállításunk évről Lottósorsolás Harkányban I nyerőszámok: 15, 32, 34, 51, 84 Ennyi ember talán még soha­sem volt egyszerre egy meden­cében, mint tegnap délelőtt a harkányi strandon, ahol élénk érdeklődés mellett bonyolították le a lottó 29. heti sorsolását. Az igazi izgalmakat, a szá­mok kihúzását megelőző műsor fél kilenckor kezdődött, de már ekkor százak és százak próbál­tak a vízben helyezkedni, mi­nél jobb helyhez jutni, ahon­nan közelebbről tekinthették meg Bodza Klári, Horváth Vil­mos, Bujdosó Mária, Puskás Sándor és a Nautilus együttes produkcióit. Nézték a műsort a vízből, a partról, a távolabb le­terített pokrócokról is. Tíz óra előtt néhány perccel vette kezdetét a ceremónia, ekkor sorsolták ki a medencé­ben szorongok, s a parton né- zelődők közül az előre kiadott tombolák alapján a számhúzó­kat, akik némelyike stílszerűen fürdőnadrágban, illetve -ruhá­ban volt mások szerencséjének kovácsa. Harkányi üzletvezető, gyöngyössolymosi MÁV-vonat- vezető, kiskunlacházai állatte­nyésztési főfelügyelő, szigetvá­ri konyhai dolgozó és siklósi se­gédmunkás forgatta meg ezút­tal a piros gömbökkel teli sze­rencsekereket, majd emelte ki a kiválasztott golyócskákat a sorsolást szemlélők hangos tet­szésnyilvánítása közepette. A 29. játékhét Harkányban tartott lottósorsolásán egyéb­ként a következő számokat húz­ták ki: 15, 32, 34, 51, 84. évre bővebb, érdekesebb, szín­vonalasabb, reméli, egyre felfe­lé ívelőbb lesz. Mindez csak egy láncszeme a nagyon ered­ményesen fejlődő magyar—ju­goszláv kapcsolatoknak, mely­hez nagyban hozzájárult Barq- nya-Szlavónia és a magyar Ba­ranya közötti sokoldalú — a párt-, a tanácsi, a gazdasági szervek együttműködése is. Eb­ben az együttműködésben - szögezte le Jankó Pocuca — a magunk részéről érdekeltek va­gyunk. Sok sikert kívánva, a to­vábbi jó együttműködésre emelte poharát. A pohárkö- szöntő után a vásárigazgatóság részéről Császár Lajos a kiállí­tó jugoszláv cégek képviselői­nek átnyújtotta a PIV plakettjét és oklevelét. Sok hivatalos és magánvéle­ményt hallottam már a vásár­ról. Egyszólamú megnyilatkozá­sok: érdekes és színvonalas az idei seregszemle, hasznos, erőt adó volt felmutatni azokat az eredményeket, amit a gyárt­mányszerkezet korszerűsítésé­ben, a termékek minőségének emelésében a hazai ipar eddig elért, mindemellett jó kitekintést kaptunk, hol és merre felé tar­tanak az NDK-beli Schwerin megye és Jugoszlávia vállalatai. Mellesleg, egy képaláírás ere­jéig pénteki lapunkban említést tettünk már, NSZK-beli cég is itt van vásárunkon — a solin- geni Manibs cég. A Pécsi Víz­mű jóvoltából jelent meg a ki­állításon, a Rét utcában, o vízmű szomszédságában. Ez a kiállítás érdekes színfoltja a vásárnak. A vízmű felvonultatta azt az impozáns technikai kel­léktárat, amit a vállalat fiatal, szakmai megszállottságtól fű­tött szakemberei az évek folya­mán megszereztek és bevetettek a munkába. Hogy a vízszolgál­tatás zavartalan biztosításán e technika birtokában milyen eredménnyel dolgozik immár a Pécsi Vízmű, ezzel kapcsolatban Krauth Miklós főmérnök mind­össze arra utalt, az idei rekke- nő forróság idején Pécs volt az egyetlen hazai nagyváros, ahol nem kellett locsolási tilalmat elrendelni. Visszatérve még a jugoszlá- vokra, Gajódi József kiállítási igazgatótól érdekes hírt hallot­tam egy új termelési együttmű­ködés gyümölcsöző kilátásairól, ami a világhírű élelmiszerfeldol­gozó Podravka céggel kapcso­latos. Az együttműködés értel­mében a Podravka nyersanya­got termeltet Magyarországon, és azt — csemegeuborkát, bor­sót, zöldbabot — magyar re- ceptúra szerint dolgozná fel, ugyanakkor a .Konzervipari Tröszt szigetvári és nagyatádi gyárában Podravka-receptúra alapján néhány olyan közked­velt Podravka-konzervet gyárta­nának, mint a dzsuvets, az Aj- var-étel ízesítő. Mindezekkel a termékekkel pedig közösen a harmadik piacokon is meg kí­vánnak jelenni. Miklósvári Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom