Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-21 / 198. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 198. szám 1979. július 21., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Nyugdíjasmunka a a nyugdíjaskor elérése után több mód is kínálkozik a továbbdol. gozásra. Az egyik a nyugdíj melletti részmunkaidős foglalkoztatás, amely — műszakokban számolva — mintegy négy és fél hónapos elfoglaltságot jelent esztendőnként. (840 óra.) Semmiféle engedély nem szükséges az ilyen időtartamú mun. kavállaláshoz. Az 1260 órás munkát viszont olyanok vállalhatják, akik nagy munkaerőhiánnyal küszködő területen akarnak tevékenykedni. Azok pedig, akiknek a nyugdíja nem éri el a havi 1470 forintot, mindenfajta korlátozás nélkül vállalhatnak és végezhetnek munkát. Ismert lehetőség a nyugdíj- korhatáron túli „tovóbbdolgo- zás”. Anyagi kihatása: fizikai munkásoknak évi 7, alkalmazottaknak évi 3 százalékkal növekszik így a nyugdíjalapjuk. A meghatározott óraszámú „nyugdíjasmunka”, illetve a to- vábbdolgozás közül az előbb említettet veszik többen igénybe. Álljanak itt erre vonatkozóan is az adatok: a csaknem kétmillió nyugdíjaskorú közül jelenleg több mint 400 ezren dolgoznak, ám csak minden ötödik az úgynevezett továbbdolgozó. A többiek a nyugdíj mellett végzett részfoglalkozást választották. Vagy — és erről is kell szólni — így kellett dönteniük. A kényszerűségnek több oka is van. Elsősorban a nők körében, s ott is főleg a nehéz fizikai munkát végzőknél figyelhető meg, hogy munkás éveiket nem kívánják meghosszabbítani. Nem csupán a fáradtság okán. Az otthoni kiskert, az állattartás, nem utolsó sorban az unokák felügyelete vonz másfajta, kevésbé kötött elfoglaltságként. Megfigyelhető, hogy a könnyűipari üzemekben, az egészségügyben viszonylag kevesen vállalnak nyugdíjas órákat azok közül, akik korábban nehéz fizikai munkát végeztek. A férfiak elsősorban nem a családi elfoglaltság, inkább az egészségi állapotuk gyengülése miatt nem vállalják a korábbi munkát. A gerontológusok, üzemi orvosok, munkaügyi szakemberek egyöntetű és azonos előjelű megfigyelése: tartósabb az egészség, erősebb a fizikum azoknál az időseknél, akik első perctől kezdve vállalnak rész- munkaidős foglalkozást, illetve kapnak erre lehetőséget. De kapnak-e valóban? Többféle, bár nem a teljes nyugdíjaskorú népességet átfogó célvizsgálat zajlott rtiár le e témakörben, kezdve a főváros néhány kerületéből a megyei népi ellenőrzési, illetve tanácsi munkaügyi felmérésekig, helyenként és a módszereket tekintve is különbözőképpen. A lényeg, a végkövetkeztetés viszont egybecsengett. A nyugdíjas munkásoknak elsősorban a szolgáltatóipar kínált, s kínál bőséggel fizikai állapotukhoz igazodó elfoglaltságot. Viszonylag bőségben jeleznek nyugdíjasok, nak való hasznos munkaalkalmakat a közlekedési és az építőipari vállalatok, valamint esetenként a kereskedelem. Egy részük könnyen elvégezhető szakmunkát kínál, másutt — s ez már az ötlettelenséget, a nyugdíjasok foglalkoztatása iránti közönyt is sejteti — csupán segédmunkás, éjjeliőr, hivatalsegéd, portás, esetleg takarító, söprögető állást ajánl fel. Azok számára, akik jó erőben lévén, kvalifikáltabb munkát is el tudnának végezni. Az időskorúak foglalkoztatásának „kényszerű” értelmezésére mutat az a megállapítás is, hogy a munkabérük többnyire alacsonyabb az átlagosnál. S ez nem annyira a nyugdíjasok teljesítményének színvonalát jelzi, sokkal inkább a hátrányos helyzetüket. Mindebbe korántsem szükséges beletörődni. A jó erőben lévő, szívesen dolgozó időskorúak tábora a jövőben tovább növekszik teljes népességi viszonylatban. Érdemes tehát a helyes — nekik leginkább megfelelő, társadalmilag is hasznos munkavállalásukon a mainál többet töprengeni. A mi elsősorban kínálkoznék: olyan tevékenység, amely összefügg korukkal és több évtizedes tapasztalataik hasznosításával Fiatalok betanítása, gépbeállítás, karbantartás, különböző szervizmunkák, apróbb, nagyobb műszaki feladatok, szolgáltató tevékenység a lakóhelyeken, kisegítő munka az egészségügyben, az oktatási intézményekben, a mezőgazdasági üzemekben — hogy most csak a „foglalkoztatási választék” kis részét említsük. S ami talán a legfontosabb: ne elsősorban karitatív, ne csupán szociális indítékú, hanem valós haszonra épített legyen a nyugdíjasok foglalkoztatása. Várkonyi Margit Menekültügyi konferencia Kurt Waldheim ENSZ főtitkár pénteken a délkelet-ázsiai menekültek ügyével foglalkozó genfi nemzetközi konferencia megnyitásakor mondott beszédében a menekültkérdés mielőbbi megoldására alkalmas konkrét és hatékony lépések keresésére szólította fel az értekezlet résztvevőit, A találkozó sikerétől tízezrek sorsa függ — hangsúlyozta a főtitkár. Az értekezlet feladata, az indokínai országokba átte- lepülteknek nyújtandó segítség humanitárius szempontjainak meghatározása — mutatott rá Kurt Waldheim, utalva arra, hogy a menekültkérdés kialakulásában politikai és történelmi tényezők játszottak szerepet. Az ENSZ főtitkára felhívta a küldötteket, kerüljék a politikai vitákat, amely megnehezítheti a problémák megoldását, figyelmüket elsősorban humapitárius kérdésekre összpontosítsák. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság állandó ENSZ képviselete levelet intézett az ENSZ- tagországok állandó képviseletéhez, melyben tiltakozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy országát nem hívták meg a délkelet-ázsiai menekültek ügyével foglalkozó genfi értekezletre. Laosz közvetlenül érdekelt a konferencián való részvételben, ha annak valóban a menekült probléma humánus megoldása a célja —, hangzik a levél. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságnak szándékában áll részt venni az értekezleten meghívással vagy anélkül. Új búzát őrölnek Baranya malmai Az őrlésnél felhasználják a tavalyi gabonát is Baranya malmai a napokban megkezdték az új búza őrlését. A kilenc közül egyelőre csak a sellyei, valamint a pécsváradi malom őröl teljesen új búzát, a többi a tavalyi gabonával keverve adja az idei új kenyérhez a kevert lisztet. A Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól kapott információ szerint eddig kilencezer vagon gabonát vettek ót a megye több mint száz átvevőhelyén, továbbá a malmoknál és a keverőtelepeken. Az előzetes becslés szerint augusztus tizedikére a magtárakba kerül a megyében megtermelt búza, amennyiben az időjárás továbbra is kedvező marad. A felvásárlást tekintve eddig nem volt fennakadás, sőt a szeptemberi átadásra tervezett sellyei ötezer tonnás tárház is üzembe lépett. Kifogástalan minőség A Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tájékoztatója szerint a búza minősége megközelíti a tavalyit, a beltartalmi értéket figyelembe véve. Mojzes János, a Siklósi Kenyérgyár vezetője elmondta, hogy e hét közepén kaptak először -az ó- és új búzából őrölt lisztből, amely sütőipari szempontból kifogástalan minőségű. A gyárból, amely hetven települést és Baranya legfiatalabb városát látja el kenyérrel, csütörtökön hajnalban szállították ki az első vekniket az üzletekbe. Egyébként a Siklósi Kenyérgyárban a közelmúltban kezdték el az úgynevezett alföldi egykilo. grammos kenyér sütését, amely közkedvelt a fogyasztók körében. Tegnap délelőtt a pécsi Szigeti úti malomban jártunk, ahol Rideg Ferenc üzemvezető volt a kalauzunk. Érkezésünkkor éppen a görcsönyi, valamint a kővágószöllősi termelő- szövetkezet búzájának átvétele folyt. Az új búza átvételét egyébként másfél hete kezdték meg a Szigeti úti malomban, a kővágószöllősi termelő- szövetkezet csütörtökön szállított először az idei terményből. A hektolitersúly meghaladja a hetvennyolc kilogrammot, a beltartalmi érték viszont gyengébb, mint öz elmúlt évben volt. Kétkilós zacskókban Az óbúzát a hétvége óta keverik .a mostani terméssel; a tavat,'Lói hatvan százalékot használna* iei, a többi o mostani aratásból szállított gabona. A malom, amely kapacitását tekintve a közepesek közé tartozik a megyében működő kilenc közül, naponta kétszáznyolcvan mázsa búzát őröl. A hónap végéig még kitart a tavalyi készlet és azt követően csak az idei búza kerül a hengerszékekre. Az acélos búza egyelőre vágyálom a molnároknak. Mindez az aszály miatti kényszerérés következménye. Emiatt az új liszt is lazább szerkezetű, ami a csomagolásnál is érezteti a hatását. A molnárok szaktudására tehát nagy szükség lesz a továbbiakban. A Szigeti úti malomból egyébként csak az üzletekbe, valamint a nagyfogyasztók részére szállítanak lisztet. Naponta száz mázsát tasakolnak kétkilogrammos zacskókba, s ezekben a napokban a FÖSZÉRT túrajáratai a mérlegelés után azonnal a boltokba szállítják a zacskóslisztet. Ezenkívül Komlóra, Sásdra, Mágocsra viszik innen az ötven kilogrammos zsákokba töltött kenyérnek valót. S. Gy. A népfrontmozgalom feladatai Sarlós István (középen) Asztalos Ferenc és dr. Nagy József társaságában a PIV-en Erb János felvétele Sarlós István látogatása Pécsett Rendkívüli és kibővített ülést tartott a HNF Baranya megyei elnöksége Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkálra, tegnap Pécsre látogatott. A Baranya megyei pártbizottságon dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Ezt követően Sarlós lstván( dr. Nagy József, dr. Ádám Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke és Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára társaságában a Pécsi Ipari Vásárra látogatott. A vendégeket Asztalos Ferenc vásárigazgató fogadta és kalauzolta. Délután a Hazafias Népfront főtitkára és a megyei pártbizottság első titkára részt vett a HNF Baranya megyei Elnöksége rendkívüli, kibővített, ülésén. A tanácskozás résztvevőit Krasznai Antal tájékoztatta Baranya megye gazdasági helyzetéről és azokról a népfrontmozgalmi feladatokról, melyeket az MSZMP KB június 29-i ülése nyomán csütörtökön tárgyalt meg a HNF országos elnöksége. Az elnökség állásfoglalása t . * Lisztcsomagolás a pécsi Szigeti úti malomban Fotó: Proksza László . alapján a megyei népfronttitkár többek között kiemelte, hogy Baranyában is fontos feladatnak kell tekinteni a VI. ötéves tervre való készülést, az igények rangsorolását. Mindez csak akkor képzelhető el, ha következetesen tájékoztatják a lakosságot az országos és a helyi célkitűzésekről Hangsúlyozta a települések fejlesztését segítő társadalmi munka fontosságát és szükségszerűségét. Mint mondta, Baranyában négy év alatt csaknem félmilliárd forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a lakosság egy- egy célkitűzés valóraváltásához. A társadalmi munkavégzés nagysága és értéke évről évre nőtt, s ez egyben azt is jelenti, hogy vannak még tartalékok. A tájékoztatót követően számos résztvevő kért szót beszámolva azokról az eredményekről és gondokról, amik lakóterületüket jellemzik, majd Sarlós István szólalt fel. A HNF főtitkára többek között kiemelte a gazdaságpolitikai célkitűzések napirenden tartásának fontosságát. Mint mondta, állandóan keresni kell annak módját, hogy miként lehet jobban dolgozni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a népfrontmozgalomnak, népfrontaktiváknak az adott munkahelyen mindig konkrétan kell megjelölniük a feladatokat, segítve az ott dolgozó embereket Szólt arról is, hogy nemcsak jobbján, de fegyelmezettebbjen szükséges dolgozni. A takarékosabb gazdálkodás jegyében emelte ki, hogy nem elég példálózni, hogy hol és milyen módon bánnak könnyedén eszközzel, anyaggal, hanem meg kell szüntetni ezt a bjánásmódot. Ugyancsak feladatot jelent — a népgazdaság és az egyén szempontjá- bjól egyaránt — a dolgozó emberrel való okosabb gazdálkodás, vagyis hogy minden munkahelyen és mindenki a legjob. bjan tudja kamatoztatni tudását, képességeit Sarlós István végül hangsúlyozta: fontos, hogy valameny- nyien ugyanolyan igyekezettel óvjuk és gyarapítsuk a közöst, a társadalmi tulajdont, mint a sajátunkat.
