Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-15 / 192. szám
DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1979. JULIUS 15. Vita a Beatricé-vel A HANGADÓ hétfői adásáról kérdeztük G°rgényi Zoltán szerkesztő-ri portért. — A nyári hónapokban egyre többen érdeklődnek, illetve háborognak aziránt — amiatt, hogy milyen zenés, táncos szórakozóhelyek vannak Dél-Du- nántúlon, illetve, miért nincsenek Pécsett? Fiataloknak szóló műsorunkban többek között erre is választ keresünk. Beszámolunk a július 6—8. között Tamásiban tartott dunántúli pop-jazz-rock fesztiválról és bemutatjuk a díjnyertes zenekarokról készített rádiófelvételeket. A legutóbbi Hangadóban a Beatrice együttes fejtette ki véleményét az állítólag „helyben topogó" könnyűzenei életről. A Dél-Dunántúl zenei életére szűkített vitát az adáskörzetünkben működő legjobb együttesek: a tamási SATUR- NUS 7090 és a bonyhádi ANI- MATO tagjaival és az illetékes szakemberekkel folytatjuk. „Muzsikáló gyerekek” címmel hangzik el pénteken 17 óra 5 perces kezdettel a mohácsi zeneiskola tehetséges növendékeinek stúdióhangversenye. Ezúttal Faddy Zsuzsa zongorázik, majd Ódor Veronika hegedül, Szabó Sára és Mayer Tünde négykezest játszik. Ezt követi a MUNKÁSMÜVELÖDÉS júliusi adása: minivetélkedő az öltözködésről, a Századunk zenéje sorozatban Ivasivka Mátyás előadása az elektronikus zenéről, valamint riport egy brigád tagjaival, akik Pécs munkás- mozgalmi emlékeivel ismerkednek. Bánky József jubileumi koncertjéről a pécsi stúdió hang- felvételt készített. Vasárnap 17 óra 5 perces kezdettel hallhatók részletek e nagy sikerű hangversenyből: Chopin, Kodály és Liszt zongoraműveit játssza a kitűnő pécsi zongora- művész. * A szerb-horvát nyelvű műsorban szerdán hangzik el Panoráma címmel kulturális ösz- szeállítós, Filákovity István szerkesztésében. Ugyancsak az ő riportjában — pénteken — arról beszélnek a pécsi „bosnyák negyed” lakói, hogy mit jelent számukra a most már „halálra ítélt" budai városrész. Ez a riport tulajdonképpen a „bosnyák negyed”, a „Poturluk”. és „Ledina" múltjáról, jövőjéről szól. A német adásban hétfőn a városiasodó falvak sorában Szentlőrincet mutatják be. * A Magyar Rádió 3. műsorában hétfőn 12.35-kor Kodály kórusművek hangzanak el. A Pünkösdölőt a Pécsi Tanárképző Főiskola női kara tolmácsolja, Dobók Pál vezényletével. Kedden a Petőfi rádióban 13.30-kor két baranyai ifjúsági kórust mutat be Varga Károly: a pécsi dr. Hal József Általános Iskola kórusát dr. Keresztes Lászlóné vezényli, a komlói Kodály Zoltán ének-zenei általános iskola énekkarát pedig Tóth Ferenc. A Kritikusok fórumán szerdán 16.08-kor a Kossuth rádióban Takáts Gyula: Polgárjelöltek; Színház az Ezüst Kancsóhoz c. könyvét ismerteti Laczkó András. „Római regék” címmel Mucius Scaevoláról hangzik el irodalmi összeállítás csütörtökön, 16 órakor a Petőfi rádióban. A rendező: Nógrádi Róbert. A műsorban a Pécsi Nemzeti Színház művészei működnek közre — Győry Emil, Kőmíves Sándor, Csányi Béla Szegvári Menyhért, Vizi György, Vallai Péter, Hartmann Teréz, Fekete András. A Kiss Manyi-sorozatban július 22-én, vasárnap délután IS óra 20 perckor bemutatják a képernyőn a Hogy szaladnak a fák cimű, Zolnay Pál rendezte filmremeket, melyben Kiss Manyi neveltfiát, a magyarbólyi származású Iglódi István alakitja. A történet röviden: Simon most végzett az egyetemen. Történész szakos. Egyik napon elvetődik gyermekkorának színhelyére, ahol már tizenegy éve nem járt. Nevelőanyja, Lina néni olyan határtalan örömmel fogadja, hogy az eredetileg egynapos „kirándulás" a múltba hosszabra húzódik, szivbemarkoló emberi sorsokat felvillantva. Lina nénit Kiss Manyi, Simont Iglódi István alakítja. (Képünkön). Szakács Eszter A talán legszebb, s legnagyobb drámai erejű magyar filmszínésznő, Szakács Eszter alakítja a világirodalom három nagy alkotója: Marlowe, Brecht és Feuchtwanger: Angliai II. Eduárd élete című drámájának női főszerepét, Anna királynőt. A három világirodalmi nagyság művéből 87 perces tévédrámát dolgozott ki Szántó Erika Balázs Béla díjas dramaturg és Horváth Z. Gergely rendezte. A magyar színművészet sok egyéniségét — Öze Lajos, Koltai Róbert, Kozák András - felvonultató darabot július 20-án este 9 óra 10 perckor vetítik. (Képünkön: Szakács Eszter.) Kisplasztikái biennálé — de hogyan? „6. Országos Kisplasztikái Biennálé 1979. július 8.—szeptember 2.” — így szól a plakát, s hogy két ponton is téved — nem oka ennek a rendezőség. Mert milyen feltételekkel lehetne biztosan, pontosan, jól dolgozni ez esetben? Vagyis: mi szükségeltetik egy ilyen nagylélegzetu kiállítás megteremtéséhez? — Természetesen mindenekelőtt a szándék. Nos, ez már megszületett 1967-ben, amióta Pécsett, ebben a történelmi múltú, művészetszerető városban kétévenként bárki szemtanúja lehet, milyen gondolatok érlelődnek a kisplasztika hazai műhelyeiben. Második lépésként következik tehát az a hosszadalmas, nagy szakértelmet igénylő és rengeteg adminisztrációval társuló muzeológusi munka, amely a kiállításra való nevezés meghirdetésétől tart, az alkalomhoz méltó műalkotások kiválasztásáig, helyszínre szállításáig, és következhetne mindjárt a rendezési Igen, de hol? A kiállítóterem, amely két évvel ezelőtt sem készült el a bien- náléra, most is várat magára. Eredetileg úgy ígérték: július 1-én sor kerülhet a megnyitóra. Aztán a több éve tartó építömunkához még egy hét kellett. Aztán a határidő ismét eltolódott. így most 15-én nyílhat a kiállítás. Hogy az építészeti szépséghibák elfedésére, a szobrok elhelyezésére, magára a rendezésre egykét nap marad csupán, ez már a muzeológus gondja-baja . . . Ha pedig valakiben, az Országos Kisplasztikái Biennáléról olvasva netán annak illúziója él, hogy ott majd a kortárs magyar kisplasztikái törekvésekről kap áttekintést, csalódik majd. A szobrászok egy része — köztük nem egy, aki Pécsett hasonló alkalommal dijat is nyert — ezúttal cserbenhagyja közönségét, a kiállításról távolmaradt. így lesz ez a 6. Országos Kisplasztikái bemutató zömmel a fiatalabb korosztályok bemutatkozása, ahova mégiscsak érdemes lesz elmenni, mert egy sor új, alakuló művészutat jelez. Akik a kiállítást nem láthatják, azok számára az MTV Pécsi Stúdiója — az elcsúszott dátumok miatt ugyancsak rekordidő alatt — bemutató műsort készít. Ezt július 18-án este 21 óra 50 perckor sugározza a televízió. Jankovich Júlia a műsor szerkesztője ÚJ KÖNYVEK: Dürrenmatt, Friedrich: Az ígé. rét. Európa zsebkönyv. Gorkij, Maxim: Mezítlábasok Válogatott elbeszélések. Jókai Mór: Egy magyar nábob. Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán. Kolozsvári Grandpierre E.: Nők apróban. Langfelder Magda: Gyermekeink ételei. Még nem késő. Le- küzdhető-e a szívinfarktus? Mó- rától-Móráról. Az író születésé, nek 100. évfordulóján. Románia—Bulgária autótérképe. Saint-Exupery, A. de: A kis herceg. Váci Mihály összegyűjtött művei. Vargas Llosa, M. kölykök. Európa zsebkönyv. NEMZETKÖZI ZENEI TABOR: Július 22-én, 11.00 órakor: ka. maramuzsika a Reneszánsz Kőtárban. III. PÉCSI CSERÉPVASAR: Július 22-én, 7.00 órától cserépvásár a Sétatéren, 8.30 órától műsor. Közreműködnek: Komlói Bányász Színpad, Bóbita Bábegyüttes, Szélkerék együttes — Bonyhád, Vada-tánc- együttes — Üjmohács, Mecsek táncegyüttes. Virágvásár — Szombathelyi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Sorokban IFJÚSÁGI PARK PROGRAMJA: Július 15-én, 19.00 órakor a Schwerin megyei Ifjú Munkás Varieté ad műsort. Július 16-ár és 18-án Brunner, július 19-én Tuczai disco, július 20-án Danyi. disco, vendége Hegedűs László a Pop-Nyár c. újság főszerkesztője. Július 21-én Király-disco, 20.00 órától a MINI együttes koncertje. Július 22-én Király- disco. A rendezvények 18—22- ig tartanak. SIKLÓSI NYÁR: Július 22-től a vár lovagtermében Reményi Katalin ötvösművész és Kolozsvári Miklós grafikus kiállítása tekinthető meg. MOHÁCSI NYÁR: Július 19-én 20.00 órakor a Szabadtéri Színpadon Bódy Magdi és együttesének hangversenye SASDI NYÁR: Július 16-tól Autodidakta cigány képzőművészek kiállítása Sásdon, a Művelődési Központban. KOMLÓI NYÁR: Máré-vári program. Július 21-én 17.00 órakor máré-vári rege. Előadja: Vitay Ildikó; régi zene, népi zene, Bodza Klára műsora, közreműködik a Ca- merata Hungarica együttes; Pathelin mester c. középkori darabot a Komlói Bányász Színpad mutatja be. Hangleme Hanglemez-kereskedelmünk megint remekelt. Decemberben jelent meg a világpiacon Jean Michel Jarré, a kimagasló sikerű Oxigén cimű lemez szerzője új művével, az Equinoxe (Napéjegyenlőség) című nagylemezzel. Fél év múlva indiai licenc alapján átvettük ezt a kiadványt és a múlt héten már megjelent a hanglemez- illetve könyvesboltokban. Képünkön Jean Michel Jarré új lemezének borítólapja. Könyv Találkozás önmagunkkal Az ember természete a dinamikus változás. Már nem vagyunk pontosan olyanok, mint tegnap voltunk. Ma egy sor fontos vagy kevésbé fontos dolgot másképp látunk és teszünk, mint tíz hónappal vagy tíz évvel ezelőtt. De milyen irányban változunk? Azoknak szól ez a könyv, akik szeretnének beavatkozni saját fejlődésükbe, akik nem nyugszanak bele, hogy karakterüket a véletlen, a sors, a végzet, a pillanat vagy valami más változtassa, amit nem ismerünk; azoknak, akik szeretnék érteni, uralni önmagukat és egy kicsit befolyásolni a változást. - Az önismeret és önnevelés társasjáték a javából! Mert tetszik vagy nem tetszik: össze vagyunk kötve embertársainkkal, akár egyik áramkör a többi áramkörrel. Át- meg átjárja bensőnket az a töméntelen impulzus, amit egymástól kapunk. A többiek, a környezet nélkül nem lehet emberré válni, csak embertestű biológiai lénnyé. A fontos az, hogy társaink, barátaink „közreműködésével" sokoldalúan fejlett személyiséggé, egyben önmagunkká^ váljunk. Ki-ki egyetlen és soha meg nem ismétlődő darabja a természetnek. Ezt az egyetlen darabot kellene jobban kiismerni. De ehhez is szükség van a többiekre! A könyv néhány gyakorlatot is tartalmaz. Ezekből kiderül majd, hogy bármiről legyen szó — gyöngédségről, elismerési vágyról vagy önszeretet- ről —, többnyire nem is önmagunkat, hanem a másokkal való kapcsolatainkat kell vizsgálni. A különböző megfigyelések során a „többiek" mindig jelen lesznek. Néha valóságosan. Például úgy, hogy társainkkal együtt végzünk el egy-egy gyakorlatot. Vagy képzeletben lesznek jelen. S magunkban goldoljuk végig például azt, hogy milyennek látnak ők bennünket, és mi a való. Valóságos magunkhoz közelebb kerülni - ez a könyv legfontosabb célja - ezeket írja új műveiről a szerző, Mohos Lívia. Színház Színésztitkokról Bókay Máriával Beívódott a pécsiekbe. A hangja, a művészi pontossága, a mindenféle frizurában izgalmas, laza vörös haja, —az egész Bókay Mária beívódott a nézőkbe. Hogy itt a nyáron Bulgakov drámájában a Palais Royal Színház egyik művésznőjét játssza, az a pécsi olvasóknak már nem is hír. Természetes, hogy játszik. Mindenütt jelenlévő egyénisége teszi természetessé, ahogy ez a színészegyéniség időt, teret és műfajokat átívelve — játszik. Már Szegeden is így kezdte: a Vaszy Viktor vezette híres operaegyüttesben Papagénát énekelte a Varázsfuvolában. A friss prózai színészi diploma mellett ez a teljesítmény még többeket kellemesen lepett meg. Nemsokára már csak azért nem énekelte el a Bohémélet Mu- sette-jét, mert rendezői nem engedtek a prózai szerepigényekből, várták őt. Aztán jöttek a városok, színházak, szerepek, műfajok. Volt évad, hogy nyolc féle alakot formált meg. A szerepínséges színészvilágban, ahol általában „sok az eszkimó, kevés a fóka!” irigylésre méltó ez a feladatmennyiség, így aztán eldönthetetlen, hogy a sok műfaj sok szerepe növelte-e Bókay Máriát a színi pálya mindentudó művészévé, vagy született alkata, külsőbelső képességrendszere emelte ide. Igazi művészeknél az efajta ok-okozat viszony eldönthetetlen. Egy Bulgakov próba előtt mondta múlt héten: — Nem mindig szerencsés helyzet a műfajok felett lenni. Néha azért nem kaptam meg valamelyik, számomra kedves, vágyott szerepet, mert a másik kolléganő „szerepkörös” volt, „csak” azt tudta eljátszani, én viszont mást is. Mindenes lettem, sok műfajban, igen gazdag repertoárral, de ez sem könnyű színészi életforma ... Tudatos színész Amellett a színház egyik magas műveltségű alkotó egyénisége. Most, amikor Popper Péter pszichológus könyveként megjelent az első magyar színészlélektan, ismét elevenné vált a vita a színészi tudatosságról és ösztö- nösségről. Bókay Mária így gondolkodik a színészi intelligenciáról : — Intelligencia? Tudatosság? ösztönösség? — Nem pontosak ezek a fogalmak. Pályakezdő éveimben nagyon tudatos művész voltam, de akkor is dolgozott bennem az ösztön. Amikor felismertem magamban az ösztön erejét, elkezdtem arra is építkezni. Aztán, ugyancsak pályakezdő időmben, maszk nélkül játszottam és nagy öröm volt, hogy néha fel sem ismertek, annyira átváltoztam. De ez sem az igazi, mert a nézőt az érdekli, hogy adott szerepben maga a színész milyen. Tehát az egyénisége. Bókay Mária Is sokféle, ám mégis: egy. Akárhány pontos jellemrajzára, színpadi jellemfejlődésére rásüt még önmagából eg) tónus: a végzetes-veszélyes ne sejtetése. Földessy Dénes
