Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-15 / 192. szám

DN HÉTVÉGE 4. GAZDASÁGPOLITIKA 1979. JULIUS -15. Kötelezd talajvizsgálatok Rugalmas alkalmaskodás a világpiac igényeihez Versenyképes, jél eladható termékek Ésszerűen kell felhasználni a műtrágyákat Az adagolás során a mértékletesség, a gazdaságosság a fő szempont Baranya megye közel 210 000 hektár szántóján és 15 000 hek­tárnyi gyepterületén folyamatos a talajerő-visszapótlás. Ez a munka január 1. óta rendszeres és kötelező talajvizsgálatokra épül. A Baranya megyei Állami Gazdaság Danicz-pusztai Szak- szolgálati Állomására futnak be a baranyai gazdaságokból a talajminták. Van olyan tsz, ahonnan 1600 mintadarab is érkezik, ez a szántóföld nagy­ságától függ, de az átlag 300 és 600 mintaszám között mozog. Legalább három éven­ként minden szántó sorra kerül. Ennek alapján állapítják meg, nincs-e túladagolás műtrágyá­ban, vagy éppen fordítva. Ozemi térképek alapján a táblákat 12 hektáros parcellák­ra osztják és ezekben átlók mentén húsz-húsz talajmintát' vesznek 2—20 centi mélységig. A legreálisabb eredményeket, vagyis a talaj tápanyagtelített­ségét a tarlókból szedett minták tükrözik. A Baranya megyei Agrokémiai és Növényvédelmi Állomás két új mintavevő gépet szerzett be. Ezeket bárki bérel­heti. Danicz-pusztán 14 szempont szerint minősítik a beérkezett mintákat, legfontosabb, hogy a kötöttségről, a kémhatásról, va­lamint a humusztartalomról mondjanak véleményt, de dön­tő, hogy mennyi mész, kálium, foszfor, mikroelem —• így vas, réz, cink — fordul elő a talaj­ban. Nem mindegy, hogy a ta­laj kötöttsége milyen, vagyis milyen gyorsan és mennyi mű­trágyát tud feldolgozni Újab­ban a mikroelemekre fordíta­nak nagy figyelmet, amelyek hajdan az istállótrágyában gaz­dagon előfordultak. Az adatok alapján tanácso­kat adnak az üzemeknek a műtrágyázási tervek elkészítésé­hez, de ezt kötelezően még nem írják elő. A Növényvédelmi Állomás három fős agrokémiai csoportja ellenőrzi a helyszínen, hogy a tanácsokat mennyire tartják be. Havonta legalább harminc tsz- be jutnak el és szaktanáccsal szolgálnak. De ugyanezt teszik a különféle termelési rendszerek és az agrokémiai társulások *is. Sokszor az előírt mennyiségek tartása gondot okoz elsősorban amiatt, hogy a gazdaságok takarékoskodnak a felhasznált műtrágyamennyiséggel. Jó pár gazdaság több helyről is kér szakvéleményt, hogy miként is műtrágyázzon, vegyszerezzen, mennyit használjon fel, ezért mindegyik tanácsadó szerv nagy mértékben törekszik arra, hogy megbízzanak tanácsaiban, élvezze partnerei szakmai bizal­mát. Aztán van olyan tsz, mely a sok tanácsot figyelembevéve végül is teljesen maga dönt a felhasználandó mennyiségek meghatározásában. Igaz, hogy előfordulnak ada. golási szokatlanságok. Például van, ahol egy mázsa búza elő­állításáért „bevetnek” legke­vesebb 6 kiló hatóanyagot, míg másutt a 18, vagy a 21 kiló sem ritka. Mindez kukorica ese­tében 6—8 kilótól 16—20 kilóig is terjed. Mindenképpen az ész­szerűségnek, a mértékletesség­nek kell győznie a gazdaságos, ság szabályai szerint. Ez vo­natkozik arra is, hogy az agro- nómusok nagy távlatokban, vagyis jövőben gondolkozzanak a talajerő-védelmet illetően. Pozitív tény, hogy a talaj- vizsgálatok módszerei, szem­pontjai Baranya megyében most már egységesek. A szakmai ta­nácsokra mindinkább odafigyel, nek az agronómusok. A jövőben égetően fontos a mintegy 40 ezer hektárnyi gyep gazdasági megművelése, termőképességének fokozása épp a műtrágya kiszórásával. Csak a hidrogéntartalmú mű­trágya az, ami szennyezheti a vizeket, de hazánkban ezt az állítást még sehol sem tudták bebizonyítani. Baranya megyé­ben a műtrágyák és vegyszerek alkalmazása nem okozott eddig környezetszennyeződést. Csuti J. A termékszerkezet változtatá­sának szükségességével renge­teg előadás, publicisztika és ri­port foglalkozott az utóbbi idő­ben. Arról van szó, hogy a gaz­dasági egységek minél gyor­sabban olyan korszerű termé­kek gyártására álljanak át, melyek gazdaságosan állítha­tók elő az adott üzemben és jól értékesíthetők belföldön és kül­földön. Ennek a célnak jóné- hány baranyai üzem, gyár már eleget tett, illetve tesz a jövő­ben. A Sellyéi Agrokémia Szövet­kezet idén egy új termékkel lé­pett a piacra. A nagyüzemi nö­vényvédelemben a repülőgépes és a földi permetezésnél hab- zásgátlót alkalmaznak, hogy a tartályokba minél több permel­lé kerülhessen, s ezzel termelé­kenyebbé váljék a munka. Ezt az ANTIMUSSOL nevű anyagot Svájcból importálta az ország. Évente 30 000 tonna behozatal­ra volt lehetőség, melynek ér­téke 280 000 dollár. Mezőgaz­daságunknak több habzásgátló- ra lett volna szüksége, de a pénzügyi lehetőségek korlátot szabtak az importnak. Sellyén tavaly kísérletezni kezdtek egy magyar habzás- gátló létrehozásával, aminek eredményeként megszületett az ANTIFOÁM nevű szer. Ezt a Nehézipari Kutató Intézet a svájcival azonos minőségűnek ítélte meg. Idén eddig 61 000 tonna ANTIFOAM-ot gyártott az Agrokémia. Importpótló újdonság Sellyéről A komlói Carbon sztárja a Trapper Sztár Az új terméket a svájcival szemben 25 százalékkal olcsób­ban vásárolhatják meg a mező- gazdasági üzemek. Lényeges, hogy az ANTIFOAM-ot zömmel hazai nyersanyagokból állítják elő, így a devizarófordítósa mi­nimális. Nem utolsó szempont az sem, hogy a habzásgátlóból a magyar mezőgazdaság teljes igényét kielégítik, sőt, néhány év múlva talán exportra is sor kerülhet. A világpiac igényeihez való rugalmas alkalmazkodás szép példáját valósította meg idén is vásárlói Svédország, Norvégia, Finnország és Anglia. S hogy a pécsiek a bőrdísz­műben is igazodnak a külföldi igényekhez, ezt igazolja a szov­jet partner legutóbbi moszkvai kiválasztása is: a szövetkezet 32 termékéből 27 elnyerte a szov­jet külkereskedelmi szakembe­rek tetszését. Fazonváltoztatás nélkül erre aligha kerülhetett volna sor... A FIM-hez tartozó pécsi Zsol- nay Porcelángyárban elsősor­ban a gyártásszerkezeten vál­toztatnak, ami úgynevezett pro­filtisztítást jelent. Milyen ez a gyakorlatban? HA»ZAS>C.ATlO A Pécsi Kesztyű, és Bőrdíszműipari Szövetkezet szőrmével bé­lelt kesztyűi Fotó: Háda Miklós- ...­A NTIFOAM, a legújabb növény­védőszer a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet. A kemény tél hatására a skandináv országok­ból igény jelentkezett a szőr­mével bélelt és irhakesztyűk iránt. A szövetkezet kapva ka­pott a lehetőségen, s két hét alatt átállította bizonyos tech­nológiai sorait ezen kesztyűk gyártására. A munka- és anyagráfordítós 70 százalékkal magasabb mint a hagyományos kesztyűknél, ami természetesen az árban is meg­nyilvánul. Ebben ez esztendő­ben 50 000 pár szőrmével bé­lelt és irhakeszfyűt gyárt a pé­csi szövetkezet, melyeknek fő Porcelánszigetelőket eddig Magyarországon a FIM két gyá­ra állított elő: a pécsi és a kő­bányai. Az év végétől a porce­lánszigetelők gyártása kizárólag Pécsett történik. A Zsolnay meg­lévő gyártókapacitásával na­gyobb szériákat készítenek, így a termelés jóval gazdaságosab­bá válik. Jövőre 4000 tonna por­celánszigetelőt állítanak elő Pé­csett, melynek nagy része már nagyméretű szigetelő lesz, mivel a kereslet egyre jobban e ter­mékek irányában nő. Ezek a szigetelők a tőkés országokban is jól értékesíthetők. Idén 800 tonna nagyméretű szigetelő ke­Lee Cooper bársony farmerek francia exportra a Komlói Car­bon Vállalatnál rül ki a Zsolnayból, melynek egy részét Svájcba szállítják. Edé­nyeket a FIM négy gyára gyárt. A profiltisztítás eredményeként Pécsett megszűnik a vizeskan­csók gyártása, amit a hódmező­vásárhelyi Alföldi Porcelángyár vesz át. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat termelési eredményei­nek emelkedését csökkenő lét­szám mellett valósítja meg. A komlóiak idén'is több új ter­mékkel jelentkeztek a belföldi és külföldi piacon. Idén kezdték gyártani a Lenfonó és Szövőipa­ri Vállalat Trapper Sztár nevű anyagából készült ruhaneműket, melyeket tőkés piacra elsőkén! a komlóiak szállítottak. Folytat­ják a magyar anyagos szabad­időruházati termékek exportját dán és holland piacra. Úgyne­vezett Puszta anyagból készült áruikra 150 000 dolláros próba­rendelést kaptak Kanadából. Ez a rendelés később millió dol­lárra is növekedhet. A LEE Coo­per céggel kötött megállapodás értelmében bérmunkában nad­rágokat varrnak Komlón, mely­nek minőségével elégedettek az angol—francia cég vezetői. A ci­pőgyártás terén az eddigi hagyo­mányos box anyaggal szemben magasfényű Flora box csizmá­kat gyártanak elsősorban angol piacra. Roszprim Nándor Elhasználódott a vízszolgáltató és elektromos berendezés Néha már az újságíró res- telli magát, ha egy agyon­írt témát kell újból előven­nie. Az Egyesített Egészség- ügyi Intézmények reumatoló­giai szakrendelése márpedig ilyen. Az évek során oly sokszor írtunk a mostoha kö­rülményekről — óvatosan cé­lozgatva a klinika esetleges segítségéről — a biztató jö­vőről, amely a hatodik öt­éves tervidőszakban keres­hető. És mi történt?- A helyzet még romlott. Sok olvasónk panaszos le­vele késztet arra, hogy a kérdéssel ismét foglalkoz­zunk. Az egyikből idézek: „Legyenek szívesek megírni, hogy az elmúlt fél év óta miért nincs súlyfürdő. Ge- rincsérwe! küszködöm, és hozzám hasonlóan még na­gyon sokan. Itt Pécsett is van súlyfürdő, s ha azzal Súlyfürdő helyett kényszermegoldások Ősszel is csak félgőzzel valami probléma van, miért nem csinálják meg?" Nézzük előbb, hogy meny­nyire jogos a panasz? Áz • tény, hogy jelenleg valóban nem részesülhetnek hidrote­rápiában (súlyfürdő, parafin- és iszapkezelés, masszázs) az arra rászorulók Pécsett, a Rákóczi úti rendelőben. Az ok egyértelmű: az egész épület állaga, valamennyi vízszolgáltató és elektromos berendezéssel együtt annyira elhasználódott, hogy további működtetésük lehetetlenné vált. Pécsett tehát, ahol a bá­nyászat miatt a reumatikus megbetegedések jóval meg­haladják a többi hazai nagyvárosban kimutatható arányt — nincs olyan ren­delőintézet, amely akár a szükséges minimum szintjén képes ellátni a reumatoló­giai szakrendelést. így az­után igen nagy teher hárul a hat szakorvosra, a szak­dolgozókra és — „magad uram ..alapján — a MÉV, a Szénbányák és még né­hány pécsi nagyüzem üzemi rendelőinek fizikoterápiás asszisztenseire. Egy évben összesen 270 000 beteg fordul meg a reuma­tológiai szakrendeléseken, il­letve kezeléseken. Ebből csak hidroterápiára 68 500- an szorulnak. Dr. Bencze Nándor főorvos megértő a műszaki nehézségekkel szem­ben és munkatársaival együtt igyekszik áthidaló megoldást találni. — Jól tudjuk, hogy az elektröterápiás kezelések nem helyettesíthetik a most nél- külözendőket, mégis erre kényszerülünk annak ellené- fe, hogy ezek a szakrendelé­sek is túlzsúfoltak. Harkány­ban pedig havonta legfel­jebb 20 női és 17 férfi fek­vőbeteget tudunk elhelyezni. A reumatológiai szak­rendelés egy épületben van a tisztasági fürdővel. A Pé­csi Víz- és Csatornaművek szolgáltatta a vizet itt is, ott is. A kivénhedt kazánt már nem lehetett tovább hasz­nálni, s a szakemberek sze­rint az épület sem érdemli meg azt, hogy akár egy fil­lért is rá költsenek. A víz- és elektromos hálózat kusza dzsungel, az egész — úgy ahogy van, megérett arra, hogy egy dózer eltörölje a föld színéről. Az orvosok azonban gyó­gyítani, a betegek pedig gyógyulni akarnak. Van-e va­lami biztató? — A vízmű főmérnöke, Krauter Miklós szerint a kö­zeljövőben higiéniai és gal- vánkezelési célokra ideigle­nesen egy elektromos boj­lert szerelnek fel. A körül­belül hetvenéves kazán fel­újításával, illetve átépítésé­vel őszre szeretnék biztosíta­ni a korábbi szolgáltatásnak legalább az ötven százalé­kát. K. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom