Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-28 / 175. szám
a Dunántúlt napló 1979. június 28., csütörtök A hiányosságok ellenére is pozitív kép a megye knltnráiis életéről Három minisztérium föfeliigyeleti A Kulturális, az Oktatási és a Munkaügyi Minisztérium 1979. február 20. és március 31. között általános főfelügyeleti vizsgálatot tartott Baranya megyében. A központi művelődéspolitikai célok teljesülését ellenőrizték az elmúlt öt év időszakában. Áttekintették a párt- és kormány- határozatok, miniszteri rendeletek, utasítások végrehajtását; a tanácsi testületek és kulturális szakigazgatási szervek irányitó tevékenységét; a kulturális és oktatási intézmények munkáját, a tervezési és fejlesztési tennivalók megvalósulását Az ágazati területeken szerzett főbb tapasztalatokról, javaslatok- ' ról a három szaktárca ösz- szefoglaló jelentést készített. vizsgálata Baranyában Országos üdülőhellyé fejlesztik Orfűt Ülést tartott a megyei tanács vb. Észrevételek, javaslatok Ezt a három jelentést vitatta meg tegnapi ülésén Horváth Lajos elnökletével a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár; dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára; Molnár Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője; Téglás Gyula, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, s jelen volt a vizsgálatban érintett művelődésügyi területek több vezető beosztású tisztviselője. A megyei szerveknek, szak- igazgatási vezetőknek a vizsgálatban nyújtott széles körű támogatásért dr. Blahó Pál, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője mondott köszönetét. Egészében véve — a különböző művelődésügyi területeken tapasztalt gondok, problémák - mellett is — a főfelügyeleti vizsgálat pozitív képet nyújt a megyében folyó oktatáspolitikai munkáról, a megye kulturális életéről, ennek irányításáról; a tervezési munkáról és a végrehajtás erőfeszítéseiről. Ez nemcsak a minisztériumi összegezésekből érezhető, de mind a testület tagjainak, mind a szaktárcákat képviselő vendégeknek a felszólalásaiból is tükröződött. Megoldandó feladatok Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese a megoldásra váró problémákat sorolta fel hozzászólásában. Az intézményhálózat gyenge állapota miatt naponta érezzük az ebből eredő feszültségeket, és az országos helyzet is hasonló. Objektív okok is magyarázzák ezeket a nehézségeket: örökségünk, településszerkezetünk, beruházási nehézségeink. A probléma annál is nagyobb, mert hamarosan 5—6000 gyermekkel többet kell az általános iskolába befogadnunk, és nem arányosan elosztva, hanem főleg a városokban és a körzetközpontokban. Ami a beruházásokat illeti: sajnálatosan nem készül el 1980-ra a pécsi szakmunkás- képző intézet és kollégium, a művészeti szakközépiskola építése pedig meg sem kezdődik. A siklósi, mohácsi általános iskolák építésével is várni kell. Jobb pozíciót kellene tehát kapnia a hátralévő tervidőszakban és a következő ötéves tervben az intézményfejlesztésnek. Atol- dozgatások helyett modern iskolákat kell építenünk, amelyek hosszú távra megoldják egy- egy terület ilyen problémáját. ’ Vita tárgyát képezik, pozitív és negatív visszhangot váltanak ki a művelődésügy belső arányai. Sokszor felvetődik, hogy Baranya túlfejleszti-e a múzeumokat a művelődés más ágazatainak rovására. Meg kell jegyezni, hogy amint a minisztériumi vizsgálat is leszögezi, megyénkben az utóbbi öt év alatt az országos átlagot sem érte el az ilyen irányú feljesztés. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza a jelentés, hogy a modern képző- művészeti gyűjtemény nem megyei, hanem országos jelentőségű, olyan feladat, amit a megyével összhangban a KM osztott Baranyára. Ezzel tehát az országos munkamegosztásban vállalunk szerepet, a kulturális decentralizáció, a szelektív fejlesztés jegyében. Más kulturális területen — könyvtárügy, művelődési otthon — megyénkben kisebb a fejlesztés, ugyanakkor a meglévő szellemi energiákat kihasználva igen sok a rendezvény. Ezeket az energiákat a ke szakmunkástanulók száma. El>l(ell készülni rá, hogy a demográfiai növekedés itt is nagy feszültséget okoz majd a közeljövőben. A szakmunkásutánpótlást azonban egyedül az iskolák nem vállalhatják. A feladat végrehajtásához a járható út továbbra is — az iskolák mellett — a felnőtt- és az iskolán kívüli képzésben keresendő. Dr. Molnár Ferenc államtitkár felszólalásában utalt arra, hogy a főfelügyeleti vizsgálat tapasztalatait a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának áttekintéséhez is felhasználhatják. Ezeknek, valamint a közművelődési párthatározathangba kell hozni, annak ismeretében, hogy a fejlesztés csak hosszú távon oldható meg. Erősítsük a szocialista tudat- formálást Dr. Nagy József felszólalásában abból indult ki, hogy ez a főfelügyeleti vizsgálat nemcsak a kongresszusi határozatok végrehajtásáról adott számot: a XII. pártkongresszusra való felkészülést is elősegíti. A továbbiakban egyebek közt kiA képen szemben, balról a harmadik dr. Molnár Ferenc, kulturális minisztériumi államtitkár, tőle jobbra Horváth Lajos és dr. Nagy József kitüntetések helyi rendszerével is szeretnénk tovább erősíteni. A könyvtárügy, a felnőttoktatás, a nevelőotthonok, a szakmunkásképzők mellett lemaradást állapít meg a vizsgálat az általános iskolai lemorzsolódások miatt. A baranyai gyerekek csupán 76 százaléka végzi el időben az általános iskola nyolc osztályát, így ebben országosan a legutolsó három megye között vagyunk. Ez a helyzet ösz- szefügg a cigánylakosság nagyszámú jelenlétével, a baranyai településszerkezettel, s ebben hirtelen változtatást nem is tudunk elérni. Egyöntetű vélemény Az itt felvetett gondolatokat a felszólaló vb-tagok is megerősítették. Egyöntetű vélemény alakult ki a vita során a baranyai művelődésügy fent elősorolt néhány kényes pontjáról. Molnár Gyula, az OM főosztályvezetője összegezésében először is azt| szögezte le, hogy Baranya időarányosan teljesíti az 1972. évi párthatározatban kitűzött oktatási feladatokat. A megye kiemelten, rendszeresen foglalkozik a cigánylakosság oktatási problémáival, ösztönözzék és jutalmazzák meg rendszeresen azokat a pedagógusokat, akik nehéz és áldozatos munkát végeznek a cigány- tanulók oktatásával. Fontosságának megfelelően foglalkozik a megye az itt élő nemzetiségek iskoláztatásával, viszont fel kell mérnie, mely községekben van igény kétnyelvű iskolák beállítására. A hétezer baranyai szakmunkástanuló ügyét elemezte Téglás Gyula, a MÖM főosztályvezető-helyettese. Kifejtette, hogy r.agy eltérések vannak az iskolák között és a pedagógusmunka terén a megye intézeteiben. Szerepe van ennek is a lemorzsolódásokban, s annak is, hogy 120—130 gyerek jut Baranyában egy-egy tanterembe, kevés a kollégiumi férőhely, s nagy a bejárók, albérletben Iának a megvalósításában színvonalas irányítással találkoztak Baranya megyében. A különböző rövid- és hosszabbtávú feladatok dokumentumai rendkívül jó és átgondolt tervezőmunkáról tanúskodnak. A megyei tanács testületé nagy figyelmet szentel a kulturális élet kérdéseinek, ami nem mondható el minden megyében. Feltűnő, hogy a kulturális témákat nem elszigetelten, hanem társadalompolitikai összefüggéseiben vizsgálják. A vb egyes részterületek vizsgálatára is sort kerített, de itt is a tevékenység tartalmi közelítése dominált, nem egy-egy intézmény beszámoltatása. Gazdag eredmények születtek a különböző művészeti ágak területein. Ami itt Baranyában a képzőművészeti gyűjtemények terén és múzeumi fejlesztésben történt, azzal a megye — ahogyan erre Takács Gyula is utalt — országos feladatokat teljesít. Sok szép kezdeményezés született Baranyában, és a nemzetiségi politika kulturális feladatait illetően is igen pozitívan értékelték a vizsgálatnál az itt folyó tevékenységet. A művelődő közösségek kialakítására és tevékenységére nagyobb gondot kell fordítani, figyelembe véve az oktatás és a közművelődés együttes feladatait: azt, hogy a legfontosabb közművelődési intézmény az iskola. Kétségtelenül a megyében nagy a feszültség a szellemi erők aktivitása és az intézményellátottság jelenlegi állapota között. Ezeket össztért arra, hogy a kulturális élet valamennyi területén fokozni kell a tartalmi munkát, a munka tartalmasságát. Ennek érdekében többen említették a vitában a személyi feltételeket. Valóban, feladatainkhoz a jövőben sok területen szakmailag, politikailag képzettebb kul- túrmunkásokra van szükség. Ezeket a személyi feltételeket a szükséges eréllyel is biztosítani kell, s ebben eddig is többet tehettünk volna. Pedagógiai munkánk ■ még sok tekintetben nem kielégítő és nemcsak feltételeiben, de tartalmi vonatkozásokban is. A szocialista tudatformálás, a politikai elkötelezettségre való nevelés még nem elég intenzív. Több területen már előbbre léptünk, de például a lemorzsolódások csökkentése, az iskoláztatás terén akad még jó néhány tennivaló. Kezdeményezéseink a megyében általában rengeteg ütközéssel tudnak csak megvalósulni, ami abból is adódik, hogy differenciáltabb igényeket támasztunk e térség kulturális fejlődésében, ugyanakkor az elosztás (állami támogatás, hozzájárulás stb.) lineáris jellegű - mondotta felszólalásában a megyei pártbizottság első titkára. Horváth Lajos elnöki összefoglalójában kiemelte, hogy mind a vizsgálati jelentések, mind az itt elhangzott gazdag testületi vita jelzik, hogy a főhatóságokkal ritka jó együttműködés alakult ki. Az előterjesztést a vb elfogadta azzal, hogy a legközelebbi ülésre készüljön el a szaktárcákkal egyeztetett határozati javaslat. G. O. — W. E. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén döntött a levegőtisztaság-védelmi beruházások pénzügyi támogatásáról. Az egészségügyi osztály előterjesztése alapján határozatot hozott, amelyben a vonatkozó egészségügyi miniszteri rendelkezés értelmében egyetért Orfű országos üdülőhellyé nyilvánításával, és utasította az egészségügyi osztály vezetőjét: kérje az Egészségügyi Minisztériumtól a Pécsi Tervező Vállalatnál kidolgozott tervdokumentációban körülhatárolt területek üdülőhellyé nyilvánítását. Tanácskozott a városi Népi Ellenőrzési Bizottság Szövetkezeti demokrácia és a vagyonvédelem Működési szabályzat a Pécsi Nemzeti Színháznál A Pécs városi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap délelőtti ülésén olyan ügyek, témák szerepeltek a napirenden, amelyeknek már majdhogynem történetük van, korábban — akár a bizottság, akár más szervezet vagy testület - már foglalkoztak velük. 1977-ben névtelen közérdekű bejelentés alapján vizsgálatot folytatott a megyei NEB a Pécsi Nemzeti Színházban. (Hasonló vizsgálat már 19Ő3- ben is volt.) A tapasztalatokat mindkét vizsgálat, sőt a tavalyi minisztériumi vizsgálat alapján is a következő címszavakban lehet összefoglalni: a bizonylati és okmányfegyelem lazasága, a belső ellenőrzés és a takarékos gazdálkodás hiánya, a társadalmi tulajdon védelmének elégtelensége, a gazdasági igazgató által elkövetett gazdasági szabálytalanságok s a városi tanács pénzügyi osztálya által „liberálisan” kezelt ellenőrzések. A városi tanács művelődési osztálya a vizsgálatok lefolytatása után egy végrehajtási ütemtervet határozott meg a színház vezetői számára a hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére. A városi NEB tegnapi ülésén Nógrádi Róbert, a színház igazgatója számolt be ennek az ütemtervnek a végrehajtásáról. Beszámolóját egy újabb NEB- vizsgálat is alátámasztotta. Idén másfél évi huzavona után új gazdasági igazgatót neveztek ki, mivel a régi nem volt alkalmas a feladatok ellátására. Megszervezték a belső ellenőrzést, megszilárdították a bizonylati fegyelmet a gazdasági ügyek intézésében. Elkészült a színház szervezeti és működési szabályzata, s ez országos jelentőségű kísérlet, hiszen más színházak még nem rendelkeznek ilyennel. Kiegészítésre szorul, de lényegében elkészült a munkaköri leírás is, amely rendezi a művészek, dolgozók, alkalmazottak kötelezettségeit, s evvel együtt a különmunkákért járó javadalmazások rendszerét is. A városi NEB elfogadta a beszámolót, mivel azonban a pozitív változások • hatása a színház gazdasági munkájában csak igen későn, az utóbbi hónapokban érződik, elhatározta, hogy két év múlva újabb átfogó vizsgálatot tartanak a Pécsi Nemzeti Színháznál. A lakásfenntartó szövetkezetek működésével kapcsolatban igen sok gond, megoldandó feladat, visszás helyzet, sőt visszaélés tapasztalható az utóbbi időben, s ez a NEB-hez eljuttatott közérdekű bejelentésekben is tükröződik. ANEB- vizsgálat jelentős visszaéléseket fedezett fel a Pécs, Szigeti II. Lakásfenntartó Szövetkezetnél (az ügyben éppen tegnap kezdődött el a rendőrségi nyomozás!) s számos bejelentés alapján végrehajtott vizsgálat a Kertvárosi Lakás- fenntartó Szövetkezet működésében is olyan hiányosságokat talált — elsősorban a szakképzetlen ügyintézés miatt —, amelyek végül is odáig vezettek, hogy Pécs megyei város Tanácsának elnöke június 30-i hatállyal a szövetkezet igazgatósága és felügyelő bizottsága elnökének megbízatását határozatlan időre felfüggesztette, s hatósági megbízottat nevezett ki a szövetkezet ügyeinek intézésére. . A most leginkább szem előtt lévő két példán túl is akadnak olyan gondok, amelyek szinte mind a 17 pécsi lokás- fenntartó szövetkezetre jellemzőek. Már a számuk is túlzott, az anyagi erőforrások óhatatlan szétaprózódásához vezetett. A vezető funkciókat, a szakképzettséget igénylő ügyintézést társadalmi munkában szakképzetlen emberek látják el, gyakran hibát hibára halmozva. Több helyen- nincs biztosítva a vagyonvédelem, pedig ezekben a szövetkezetekben is társadalmi vagyonról van szó. Az ellenőrzés, a törvényességi felügyelet, az érdekképviselet hatékonysága gyakran szembeütközik a szövetkezeti demokrácia öncélú, merev értelmezésével, Az sem ritka, hogy az ellenőrzés, a pénzügyi revízió már eleve felszínes, vagy éppen teljesen elmarad. A tapasztalatok értékelése alapján a Pécs városi NEB elhatározta, hogy jövőre kiterjedt vizsgálatokat indít a lakásfenntartó szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatban. D. I. SZÜLETTEK; Rédey Barbara, Ré- dey Kinga, Bordás Judit, Temesvá- ri Klára, Temesvári Bea, Fábián Attila, Hajdinák Éva, Lénárt Balázs, Csabrák Anett, Kádár Anett, Szalai Roland, Ripszám Szabolcs, Horváth Andrea, Sziics Balázs, Keszler Róbert, Hauser Zsanett, Léhmann Judit, Frank Attila, Agyag Tamás, Schveibert Róbert, Mayer Dóra, Kop- ronczai Hajnalka, Tóth Bálint, Pető László, Rudolf Ferenc, Müller Agnes, Kisgadó Tímea, Erős Bernadett, Kol- tai Zsuzsa, Kalányos Zsolt, Varga Tibor, Nádas Ditto, Szreda Péter, Kacsándi Dóra, Somfalvi Eszter, Farkas Melinda, Koritnyik Zsuzsanna, Mehlmann Norbert, Bállá Balázs, Grün Lajos, Horváth Mónika, Antal Renáta, Virág Kálmán, Szűcs Krisztián, Márkus Bálint, Grim Balázs, Kauker Roland, Farkas Tamás, Molnár Gábor, Porgesz Tímea, Hubertovics József, Táborosi Timea, Vranesics Csaba, Birkás Csaba, Te- mesi Judit, Molnár Judit. Balázs Attila, Varga Zsanett, Gimes Ilona, Kaczera Krisztina, Tüdő Attila, Zson- gor Emese. Serföző Anikó, Kovács Petra, Halász Rita, Nagy Norbert, Szirtes Eva, Kappel Tamás, Soás Rita, Jegenyés Martina, Turnacker Katalin, Kovács Krisztina, Hoffer Krisztina, Kordély Norbert, Gáspár Jenő, Rusz Róbert, Márkus Szabolcs, Szabadi Gábor, Horváth Eszter, Klein Anita, Boros Bálint, Mihalik Miklós, Majorosi Ákos. Vörös Attila, Nádori János, Bánusz Gábor, Kávai András, Zsifkó Csaba, Sütő Blanka, Mezőfi Tibor, Juhász Ákos, Faluvégi Anita, Taloga Szilárd, Székelyi Tamás, Molnár Gábor, Bartis Eszter, Sánta Tünde, Bakó Péter, Varga Timea, Rack Barna, Matus Zsófia, Szabó Tamás, Wagner Balázs, Arató Dávid. Balázs Ferenc. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kovács István és László Irén, Kalmár Gábor és Neményi Márta, Büki Béla és Szabó Éva, Vasmegyei András és László Ilona, Vásári József és Fis esek Tetéz, Kalányos Imre és Varga Irén, Keresztes József és Gerencsér Júlia, dr. Zadravecz György és Fa- ludy Györgyi, Padutsch László és Thomaidisz Eftimia, Varga József és Szíjártó Zsófia, Szerényi István és Gazsá Anikó, Ffitzlauf Lajos és Faluhelyi Kornélia, Kertész László és Szörényi Éva, Völgyi József és Fikó Györgyike, Harmath Antal és Szujó Margit, Szujó József és Zele Magdolna, Toldi József és Király Erzsébet, Bucher Mihály és Bodai Edit, Szabó András és Szíjártó Ilona, Szilbert József és Gelencsér Éva, Hajós Ödön és Ruper Zita, Dvorzsák József és Veintraut Mária, Kappel István és Biró Ilona, Kis János és Bárdos Ildikó, Chlebovics Miklós és Bálint Edit, Töreki József és Kovács Ilona, Nagyapáti Sándor és Lukács Mária, Blum László és Bereczky Éva, Horváth András és Besenyei Kornélia, Hegyi Sándor és Nagy Ágnes, Király Mihály és Papp Margit, Duga Károly és Szántó Éva, Krisztián József és Nagy Gabriella, Dallos Sándor és Haál Anikó, Tamás Pál és Háber Julianna, Tor- dai Gábor és Szél Mária, Pelczer Ferenc és Berg Hajnalka, Kerbolt Béla és Deutsch Beáta, Orsós János és Fekete Ilona, Szentannai József és Vecsernyés Edit, Kovács István és Staubach Mária, Strausz József és Jekl Ilona, Nagy Zoltán és Kiefer Valéria, Petron István és Doni Mária, Lendvay György és Gyárik Gabriella, Gál Péter és Schaf- hauser Éva, Duthweiler Ferenc és Deák Ágnes, Hajdú Kálmán és Farkas Rita, Rubinszki József és Orsós Rózsa, Hantos János és Barka Ildikó, Dal Porto Roberto és Vajda Erika, Kálmán Zoltán és Vajda Anna, Kaufmann Tibor és Kovács Agnes, Biró Antal és Ebert Beáta, Légrádi Sándor és Hamvas Erzsébet, Rab János és Kovács Ibolya, Lusztig József és Hörnyéki Erzsébet.
