Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-18 / 165. szám

Tudósítóink jéfentik — Tudósítóink jetentfk ~ Tudósítóink jelentik - Tudósítóink §||§|§|| A vasárnap krónikája Az időjárás kicsit rányom­ta bélyegét a vasárnapunk­ra. Tegnap mindössze 3 órán átsütött a nap. a múlt vasárnapi több mint 14 órás napsütéssel szemben. Az átlaghőmérséklet Baranyá­ban 17 Celsius fok volt, s ez egy-két fokkal alatta maradt a sokéves júniusi átlagnak. Csapadék viszont bőven esett. A múlt héten 42 milliméter hullott, tegnap pedig további 10 milliméter. Ez alaposan megközelíti az átlagos júniusi — 68 milli­méter — csapadék mennyi­séget Érthető, hogy azok, akik nem indultak el már pénteken, szombaton a für­dőhelyekre, tegnap inkább csak kirándultak. Igaz, hogy Harkányban a hűvös idő ellenére is több mint 10 ez­ren voltak, de legalább 4—6 ezerrel kevesebben, mint az elmúlt hét végén. * A Volán távolsági autó­busz állomásáról mindössze 1 pótjáratot kellett indítani Harkányba. A Mecsekre ugyan 10—12 menetrenden kívüli helyijárat kapaszko­dott, ám egy héttel ezelőtt kétszer ennyire volt szükség- ír A MÁV Pécsi Igazgató­sága pécsi állomásának egyetlen szerelvényt sem kellett megerősítenie kise­gítő kocsikkal. A menet- rendszerű balatoni vonatok azért tele voltak. Igaz, volt egyéb gondjuk is, mivel a szombat esti vihar a Ka­posvár—Siófok közötti vona­lon két helyen — Karód és Kisbárapóti — elmosta a pályát. Szombaton még autóbuszokkal vitték e sza­kaszon az utasokat. Tegnap délelőtt fél 10-re befejezték a helyreállítást és a forga­lom visszatért a rendes kerékvágásba. * Mohácson a révátkelés­nél is inkább a személygép­kocsikkal kirándulni igyek­vők jelentettek forgalmat. Strandra nagyon kevesen — a múlt heti 2 ezerrel szem­ben, tegnap csak ötszázan - mentek. * Azok, akik nem hagyták el a várost, de otthon sem akartak ülni, főként cuk­rászdákban, mozikban töl­tötték a délutánt. A Petőfi moziban mindkét délutáni előadást csaknem telt ház előtt vetítették. * Sokan készülődtek tegnap színházba, hiszen Pécsett vendégszerepei a Madách Színház társulata. Tegnap délután a Pannónia Szálló halijában Zenthe Ferenccel és feleségével találkoztunk. Épp a Tv-toronytól érkeztek s mint mondták legalább egy órát gyönyörködtek Pécs panorámájában. Dél­előtt sorra járták a Kápta­lan utca múzeumait. Zenthe Ferenc - akitől megkérdez­tük mivel tölti következő napjait, elmondta, hogy szinte egyfolytában rádió­zik, aztán pihenni mennek a Balatonra, majd két film­szerep vár rá. Hogy mik azt még pontosan nem tud­ja, de mint a felesége mo­solyogva megjegyezte, biz­tosan valami „zenthei" sze­repek lesznek. * A következő napokra is inkább fedél alatti progra­mokat ajánlanánk olvasó­inknak mivel a Meteoroló­giai Szolgálqt Központi Előrejelző Intézetétől meg­tudtuk, hogy kedd estig időnként beborul az ég, és ismétlődő zápor, zivatar várható. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 13—15, a legmagasabb nappali hő­mérséklet 20—23 Celsius fok között várható. T. É. Sikonda: Befejeződött a kempingtalálkozó Találkozunk 1981-ben! Ezek­kel a szavakkal búcsúztak egy­mástól tegnap Sikondán a dolgozó fiatalok V. kempingta­lálkozójának résztvevői, akik csütörtöktől élvezték Baranya vendégszeretetét. A mintegy kétezer fiatal több napon keresztül dacolt a ked­vezőtlenre fordult időjárással, a napjában többször zuhogó esővel, a sárral, az éjszakai hű­vösséggel. Mindez persze sen­ki kedvét nem szegte, vidáman versengtek a sportversenyeken és tréfás vetélkedőkön, hallgat­ták esténként a különböző együttesek nívós műsorait, is­merkedtek a megye üzemeivel. Sikondán régi barátságok erősödtek és újak kötődtek, harsogott a nevetés — egyszó­val mindenki jól érezte magát. Abban a reményben váltak el egymástól, hogy két év múlva újra találkoznak. Hogy hol, azt még nem tudni, de az most nem is érdekes. Az viszont igen: a dolgozó fiatalok VI. kem­pingtalálkozóját már most so­kan várják. Azért, hogy ismét néhány kellemes napot töltse­nek el egymással. Lovaglás, vadnézés, papucsvásár Turista­Bázis a gyulaji rezervátum mellett Mi kell a külföldi vendégnek? A Balaton. S ha már jól ki- fürödte magát, akkor mi kell? Természetesen valami egzoti­kum. És fő az IBUSZ feje, milyen helyi specialitást adjon a turis­tának a pénzéért. Valami egé­szen eredetit, olyat amit máshol nem kap meg. Például dámvadat! Kaptak a fejükhöz pár évvel ezelőtt a nagykónyiak, akiknek a Dama doma — ez a dámvad latin neve — sok borsot tört az orruk alá, míg a szomszédos gyulaji re­zervátumát körül nem kerítették. Miközben az erdészettel a vad­káron pörösködtek, a rezervá­tumból kibitangolt dámvadak zavartalanul legelésztek a Kop- pányvölgye Egyesült Tsz. kuko­rica földjein. És a derék kónyi- aknak annyiszor hányták a sze­mükre, hogy a dámvadat tűrni, védeni kell, mert Magyarorszá­gon csak itt található természeti ritkaság, amíg rá nem jöttek, hogy a dámvad nem sorscsapás, hanem mutogatni való unikum. Elég kárt tett eddig nekik, most hozzon valami jövedelmet is. S nem tévedtek. Az IBUSZ ka­pott az ajánlaton s megindul­tak Nagykónyiba az egynapos szafarik a dámvadnéző külföldi túrák. Devizáért. Főszezonban Nagykónyi főte­rére két-három tömött busz fu­tott be hajnalonkén csehszlovák, szovjet, lengyel, NDK-beli cso­portokkal, máskor meg nyugat­német, svájci turistákkal. Pálin­kával, bő parasztos reggelivel fogadták őket. Az iskola tsz által patronált citerazenekara és népi tánc-csoportja szolgáltatta a helyi folklórt. Na meg a kónyi tutyisok portékáikkal. Tolna me­gyében a háború előtt tutyisok- nak becézték a kónyiokat, akik a nagybirtok szorításában — herceg Eszterházyé volt a Me­csekig lenyúló Gyulji erdő dá- mostól mindenestől, Dőry bérlőé egész Meggyespuszta, Ságpusz- ta a legjobb szántóföldekkel — a földből nem tudván megélni, mellékjövedelemként virágzó háziiparró fejlesztették ki a tu- tyi készítést. A szegénység szülte a kónyi tutyit, de a népi fontázia és le­lemény tette szép és praktikus viseletté. Férfiak, nők, gyerekek mind ebben jártak. Hányféle tutyi volt? A sima fekete, a fér­fiak ünneplése, a fehér fonal- tutyi a férfiak hétköznapi vise­leté, a szutykos tutyi — kender­ből font talpát szurokba mártot­ták — aratásikor tarlón való vi­selésre. És volt a „valahová menő” tutyi, vagy cifra tutyi, fekete alapon, orrán és sarkán színes berlinerfonálból belekö­tött rózsával. Ma már csak ezt készítik, mert ezt veszik az ide­látogató külföldiek. Ám az idén nem járt külföldi csoport Nagykónyiban, mert az erdőgazdaság tiltakozott. A dámvadat a rezervátumban nem szabad háborgatni, mármint megnézni. Elmegy a vad a vi­dékről? kérdezem a kónyiakat, de azok csak nevetnek. Sose ment el innen dám, akkor sem mikor még nem volt bekerítve. A Balatont mentesítő nagy­kónyi szafarik azonban nem sorvadtak el, csak átmenetileg szünetelnek. Legfelsőbb helyen ugyanis, az ügyet támogatják, mert devizát hoz tisztes vendég­látásért. Csak még a megyé­ben nem tudtak az érintettek dűlörejutni. — Rné — Százezer látegatút várnak a PIV-re Nyitás július 13-án Hogy szemléletesebb legyen: 340 kétszobás lakás alapterü­lete lenne elég ahhoz, hogy az idei pécsi vásár termékei el­férjenek benne, ötezer négy­zetméter fedett és 12 000 négy­zetméter nyitott területen fo­gadja majd július 13-tól a 7. Pécsi Ipari Vásár látogatóit, felvonultatva az ország — de főleg Dél-Dunántúl — termé­keit. Az immáron megszokott vásárterületen, a Köztársaság téren és környékén, a Jókai úti iskolában és a sportcsarnok­ban összesen 260 kiállító sze­retne reklámot csapni, bemu­tatni, ízlést formálni, vevőt sze­rezni. Köztük jugoszlávok és az idén első ízben NŐK testvér­megyénk, Schwerin kiállítói is. Az iskolákban megkezdődött a szünet: azaz a vásárosok megkezdték a bútorok, padok pakolását, az előkészítést. A A hátralévő időben — alig egy hónap — sok a tennivaló. Érdemes e készülődésről né­hány pillanatot felvillantani, megnézni, hogy a 10 napos vásár mit tartogat majd. Kezdjük az újonccal, NDK kiál Utóival. Vadászfelszerelése­ket, kempingcikkeket, különféle bútorokat, ruházati cikkeket hoznak, bemutatják legújabb tapétáik, csempéik széles vá­lasztékát. A Köztársaság téri általános iskola bejáratánál pedig NDK idegenforgalmi pro­pagandakiállítás nyílik, feltehe­tőleg hasznos tanácsokkal, in­formációkkal szolgálva q baráti országba indulóknak. Kint az udvarban pedig — talán egy kis konkurrenciát állítva a ha­zai faházgyártóknak — egy 60 négyzetméteres, mindennel fel­szerelt faházat állítanak fel a schweriniek. Eljön Pécsre a Kiváló Áruk Fóruma: elhozzák — elsősorban piackutató szándékkal — az összes KÁV-jellel ellátott ter­méket. A szakmunkásképző in­tézetben immáron hagyomá­nyosan együtt láthatjuk me­gyénk szövetkezeti iparát: kon­fekciót, cipőt, kesztyűt, bőrdísz­műt. A Jókai úti iskola a köny- nyűipar jegyében alakul át — előterében és a szabadtéri színpadon — az OKISZ Labor és a Magyar Divat Intézet di­vatbemutatói színesítik a sereg­szemlét. A Köztársaság téri szabad területen a Dunai Vas­mű állít fel egy saját kivitele­zésű pavilont, s benne Pécs— Baranya szolgáltatóipara kap otthont. Ide jön az AUTÓKER is. A sportcsarnok a bútoripar — és főleg hazai bútoripar — felvonulását segíti. S aki ne­tán kedvet kap — és pénztár­cája engedi — helyben rendel­het a gyáraktól. Eszék minden eddiginél nagyobb területet kért, s kuriózumokat Ígér kon­fekcióból, bútorból, élelmiszer­ből és kozmetikai cikkekből. A Rét utcai lezárt szabad kiállí­tórészen többek között a kis­kertmozgalom résztvevőinek próbál hasznos ötletekkel, ta­nácsokkal szolgálni a parképítő vállalat. Több fronton árusítás is lesz: eladási szándékkal érkezik is­mét a vásárra a Kesztyűgyár, a TOZÉP, a Hazai Fésűsfonó, a Carbon — hogy többet ne említsünk. A vásárral egyidő- ben kezdődik egyébként a nyá­ri színház rendezvénysorozat is, mintegy kulturális hátteret biz­tosítva. (Mondhatjuk fordítva is: a kultúrprogram háttere lesz az ipar.) Mindenesetre egy biz­tos: nem lesz július uborka- szezon városunkban. Készül a vendéglátó is: egyidőben úgy 15—20 ezer ember fordulhat meg a vásárban. S a tumultust is állni szeretnék. A rendező, a MECSEK TOURIST 100 000 lá­togatóra számít. K. F. ¥°sl Humorfesztivál Csaknem 20 ezres vendégse­reg vidám, felszabadult hangu­latban búcsúztatta vasárnap Vá­cott az első Rátóti Humorfesz­tivált. A fesztiválbúcsú résztve­vői — hasonlóan a szombat délutánihoz — a tanácsháza előtti tér minden sarkában ta­lálhattak látni- és hallgatnivalót. Ismert együttesek zenéje szólt reggeltől estig a színpadokon. Népszerű humoristák, előadó­művészek, sportolók, újságírók, filmesek, a rádió és a tv szer­kesztői gondoskodtak arról, hogy a játékos jókedv egy perc­re se hagyjon alább. A sátrak­ban kékfestők, ötvösök, kerami­kusok és sok más mesterség mívelői kínálták portékáikat, a vásárfiát. Aki ezen a napon Vácra érkezett, minden bizony­nyal jól szórakozott. P飣L T vasárnap „Taxi. Jó napot kívánok. Igen, Geister Eta utcába el­ment a kocsi. Kis türelmet ké­rünk. Köszönöm ... Taxi. Igen. Szállítható a beteg?... Szí­veskedjék mondani. Rendben, megy a kocsi .. ." Vasárnap délután. A pécsi 12. sz. Volán taxi-menetirányí- tó központjában fekete hajú hölgy, Forgó Ferencné apró cédulákat csúsztat a másik asztalhoz, a címekkel. Itt az URH-ródióközpont kezelője, Szűcs Istvánná — népszerűén és röviden: Tánti — tizedmá- sodperceken belül továbbítja a hívást a legközelebbi taxi­állomásnak, illetve a körzet­ben tartózkodó taxihoz. Jobb keze az URH gombján, ballal áthúzza a cédulát. Ez elment. Számolom, fél percenként 3—4 hívás. Azután egy kis csönd. Ilyenkor szót is válthatunk. Ma elég gyér a forgalom, reggel sok volt ugyan a szőlőhegyek­be irányuló hívás. Most vi­szonylagos a nyugalom. A taxipark: 61 kocsi, vala­mennyi URH-rádióval. Amióta fölszerelték őket, még táma­dási kísérlet sem történt a ta­xisok ellen ... Egyébként, — mondják — ahogyan a köz­pontból lemérhető, az embe­rek általában rendesek, oly­kor ellenpélda is akad per­sze. Nemegyszer visszaszól­nak: köszönik a gyors intéz­kedést. a pontos szolgáltatást Van, aki beleszól a mikrofon­ba: „Tántikám, köszönöm” — mosolyog Szücsné s hozzáte­szi: „mit tegyek, jó húsz éve valakinek nem jutott eszébe a nevem, rám akasztotta, azóta a fél városnak Tánti va­gyok..." Közben megszólal a hang­szóró: „Igen, négy a tizenhá­romról Sopianába a Huzi- nak ... Misi beáll a 6-ra... Nagy Jenő 38-as, Berec. El­mentem. — Őz utca 1. Megy a kocsi, kérem szíveskedjék fi­gyelni. Taxi, jó napot kívá­nok. .." Megtudom: általában sok érdekes is történik. A ta­xisok látnak, hallanak útköz­ben s a központon keresztül sok segítséget nyújtanak a kü­lönböző szerveknek. A véradó központtal szinte állandó a kapcsolatuk: vért vagy dono­rokat szállítanak sürgős műté­tekhez. A rádió szerepe föl- becsülhetetlen. S mintha ezt igazolná, hallom a hangszóró­ból egy taxis hangját, útköz­ben: „Tánti, vasútállomás buszmegálló. Részeg lány fek­szik a járdán..." Alig tiz má­sodperc, a 07 máris vissza- jelzi: indulnak. Ezt Szücsné továbbítja a bejelentőnek, aki közben a Széchenyi téri állo­másra ért: „Küldik a kocsit, tér marad ..." (w. e.) Koncert a várkápolnában Ebben a siklósi várkápolnában mindig valami különös áhitat fog el, ha muzsikát hallok föl­csendülni. Eleinte azt hittem, ez attól van, hogy itt mindig jó zenét hallottam. De úgy gondo­lom, nemcsak ez a titka. A gótikus kápolna restaurált falai, freskórészletei között a csodaszép mennyezetbordák alatt fölcsendülő reneszánsz dallamok ívei, hangzatai bizo­nyára mindenkit hatalmukba kerítettek, akik tegnap délelőtt egy rögtönzésszerű kis kórus­koncertnek tanúi lehettek. Itt jöttem rá, hogy ha Pécs és Ba­ranya összes koncerthelyét ösz- szevetnénk, a siklósi várkápolna alighanem első helyen állhatna: hangzáskultúra szempontjából. Az alig félrós kis koncert elő­adói is bizonyára érezték ezt: tudással és szívvel-lélekkel, örömmel muzsikáltak. A Siklósi Vegyeskar és a Siklósi Gimná- ziun nőikara Vecchi, Dowland, Lassus, Palestrina, Schubert és Kodály műveiből énekeltek Dede Ilona vezényletével. Az éneklés öröme mindkét kórusnak sajátja. Karnagyuk meséli, hogy a gimnazista lá­nyok ősszel — éppen szüreten voltak, dolgoztak egész nap az iskolával - felkérték őket egy várbeli nemzetközi kongresszu­son való szereplésre. Hetekig próbáltak késő estig, amikor a szereplést utolsó napon lefúj­ták . .. „Eljöttünk ide, énekel­tünk magunknak. Ez is felejt­hetetlen volt..." S ezt már nemcsak az akusz­tika teszi... Milyen kár, hogy egész nyáron alig két koncert hangzik el ebben a csodaszép kis középkori kápolnában ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom