Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-14 / 161. szám

a Dunántúli napló 1979. június 14., csütörtök T ele fon, kilépő és rizling Előfordul, hogy feltétle­nül telefonálnia kell az embernek, mégha a pécsi Hullám fürdőben is tar­tózkodik. Mosoly, 'kérés az irodában, csak most az egyszer, soha többé. Be­osztottak igent intenék, az üzemvezető elutasít. Mert mi lenne, ha az egész strand odajárna te­lefonálni, az irodából nem lehet, a posta a hibás, miért nem ad egy nyilvá­nos vonalot, de különben is ott a sarkon egy fülke. A szabály, az szabály és ezért a telefonálni vágyó fürdőruhában nekiindul az útnak. A pénztárig. A jegyszedő bácsi kedvesen mosolyog, kérem, csak tessék, visszafele majd újra jegyet tetszenek vál­tani. A tiltakozás mit sem ér, vissza az üzemvezető­höz. Miért nincsen kilépő, ha szükség van rá? Más uszodákban régen bevált ez a módszer. Az üzemve­zető széttárja a karját. „Mert akkor mindenki ki­be járkálna és becipelné a bort, sört, pedig a strandon tilos a szeszes­ital-árusítás.” Ahogy vesz- szük. Mert a sört mindjárt be lehet hozni, meg aztán a Hullám étterem terasza a strandra nyílik és eddig még senki sem tapasztal­ta, hogy csak szörpöt árul­nának... A fürdő büfé­jében meg ládaszámra áll a literes szemelt riz­ling és az eladók sze­rint fröccsből a legna­gyobb a forgalmuk ... Persze, lehet, hogy a rö­vid- és hosszúlépés már üdítőnek számít, de lehet, hogy az utcáról bevitt ital konkurrenciáját akar­ják megakadályozni. Meg nem is [ossz üzlet, ha egy fürdőző kétszer veszi meg a tíz forintra fel­emelt belépőt. Ügy kell az izgága vendégeknek. Barlahidai A. Példamutató kollektívák a POTE-n Tegnap délután ünnepséget rendeztek a POTE aulájában, ahol az intézet legkiválóbb kollektíváinak okleveleket, ju­talmakat adott át dr. Tigyi József akadémikus, az egye­tem rektora. Ebben a mozga­lomban az intézet 2500 dol­gozója közül hatszázan vesz­nek részt, s a „példamutató kollektíva" címet 65 brigád pályázta meg. Az eredmények alapján a „példamutató kol- Iektívá”-nak járó oklevelet 35 brigádnak ítélték oda. Ezen kívül többen dicsérő és elis­merő oklevelet kaptak, s vé­gül átnyújtották a „Hobby- verseny" első három helye­zettjének a díját is. Élteti! kincsünk (St.) Locsolás és autómosás A pécsiek döntő többsége ott­hon megnyitja a vízcsapot és eszébe sem jut, hogy e meg­szokott mozdulat nyomán elő­törő vízsugár nélkül miként ren­dezné be életét. A szakemberek szerint egy személy napi víz­igénye 250 liter. Hogy ez mire kell? Inni, főzni, mosni, tisz­tálkodni, de sok helyütt jut be­lőle italhűtésre, öntözésre, kocsi­mosásra. A növények sem léteznek víz nélkül. Igen ám, de ínséges idő­ben dönteni kell, hogy melyik a fontosabb. Közvetlen emberi fogyasztásra és felhasználásra mindenképpen kell víz. A víz­korlátozás elrendelésével járó locsolási tilalom viszont más té­ren hat károsan. Jó lenne az arany középutat megtalálni, hogy mindenre jusson még a kevésből is. Ezt csak nagyfokú önfegyelmen alapuló takaré­kossággal lehet elérni. Naponta a pécsi vízmennyi­ség egyharmadát sem kapják meg az ipari nagy- és kisfo­gyasztók, a többit — átlag 45 000 köbmétert — a lakosság, az egészségügyi, gyermek-, szo­ciális és más intézmények hasz­nálják fel. Az ipari fogyasztókat könnyű ellenőrizni, de ki tudná a háztartások tízezreit szemmel- tartani? — Maguk a család-, tagok! Még nem rendelték el o lo­csolási tilalmat. Az utóbbi na­pok kisebb esői megitatták a kerteket, parkokat, a pár hetes aszály után o földek mohón Mindenre jusson a kevésből Ipari vízzel locsolják a közterületeket szívták be az éltető vizet. Egy ismerősöm 60—70 négyszögöles háztájijában saját fogyasztásra termel konyhakerti növényeket. A kritikus időszakon való átse­gítésre napi 200—250 liter vi­zet igényel kis parcellája, még a takarékosabb kannás öntözés­sel is. „Ha elrendelik a locso­lási tilalmat, feláldozom a ker­temet Nem vehetem el más elől a vizet” — mondja. De mi legyen a város zöld­területével? A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat 1,6 millió négyzetméter gazdája, a pécsi­ek érdekében sem hagyhatja kiveszni a cserjéket, fákat és a virágokat. Megállapodtak a Pécsi Vízművel, hogy a kiemelt zöldterületeket — Tettye, Bar- bakán, Mecsek Áruház környé­ke — éjszaka a hálózatról lo­csolják, a többi területet saját kútjaikból nyert vízzel és ipari vízzel. Gépátcsoportosítások, ütemtervek szerint teljes erő­bedobással azon vannak, hogy Pécs jó levegőt és árnyat adó,' szemet gyönyörködtető zöldte­rülete túlélje az aszályt és a lakosság elől csak a legszük­ségesebb vízmennyiséget vegyék el. A Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat se terheli MEGKÉRDEZTÜK Miért hiánycikk a szénsavpatron?- Hiánycikk a szénsavpatron. Miért? — kérdeztük Zöld Jánost, a Baranya-Tolna megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat főosztályveze­tőjét. — Nem lehet hiánycikk, hi­szen folyamatosan kapjuk a szállítmányokat Répcelakról, ahol három műszakban töltik a patronokat. Májusban 240 ezer dobozt kapott Baranya, június­ban e hét végéig 132 ezer do­boz patron került, ill, kerül for­galomba. Ez csupán 1—2 száza­lékkal kevesebb a tavaly ha­sonló időszakban szállított mennyiségnél. És 50 százalék­kal több mint pl. márciusban volt. .. — Mégsem lehet kapni. Miért? — Előkerülnek a háztartások­ból a rejtett tartalékok, a hó­napok óta nem használt több­letdobozok és most feltehetően mindenki fel akarja tölteni a készletét. Persze több szódót is iszunk... — Tehát „hibás" a vevő. De tegnap az egyik boltban pél­dául azt mondták: egy karton­nal kaptak, az pedig, .ugyebár, édeskevés... — Az az egy biztosan három volt. . . Véleményem szerint a boltok is „tartalékolnak”, ami­vel nem érthetünk egyet. A pé­csi boltok különben sem kap­nak kevesebb patront most sem a szokottnál. Sőt! Intéz­kedtünk, hogy Pécsett, különö­sen a belvárosi üzletek, vala­mint a komlói boltok a szoká­sosnál valamivel több patront kapjanak. — Mégis, a belvárosban is az a válasz mindenütt, hogy nincs ... — Tudja, hogyan van ez: ha valahol van egy kis feszültség, mindenki ront még egy kicsit a dolgokon és máris ott a hiánycikk. — Mikor várható javulás? — Ho romlik az idő és keve­sebb hideg italt kívánunk . .. H. I. Mielőbb megoldani a tisztításukat A harminc fokos hőségben egy-egy kapualjból orrfacsaró bűz csapja meg a járókelőt, * főként Pécs belvárosában. Az „íllattár” forrásai az épületek bejáratánál felállí­tott kukák. A kellemetlen sza­gokat nem szüntetik meg a hetenkénti szemétszállítások­kal, az edényeket legalább ennyiszer mosni kell. Igen, de kinek? A Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat szerint a háztulajdonosoknak, vagyis az Ingatlankezelő Vállalatnak, a lakásszövetkezeteknek. A ku­kák tisztítására három kellék is rendelkezésre áll: egy jó­kora vizesvödör, seprű és a háztartásokban használatos súrolószerek bármelyike. A mű­anyagtárolók tisztítása jóval egyszerűbb, mint a fém elő­Bűzölgő kukák deiké, mert ezek nem defor­málódnak, s nem ragad sima falukra a hulladék. Persze időnként ezeket is mosni, fer­tőtleníteni kell! A Pécsett meglevő 1285 sze­méttároló konténer mosását, fertőtlenítését a Pécsi Köztisz­tasági és Útkarbantartó Vál­lalat végzi. Az országban egye­dül itt alkalmazzák azt az el­més berendezést, amit a vál­lalat szakemberei házilag ter­veztek és állítottak elő: a gép felemeli a konténert, és per- metszerűen sugárzott vegysze­res vízzel oldja le az edény fa­láról a szennyeződést. Június 4-én kezdték meg a nyári nagymosást, s az eltelt más­fél hét alatt 430 konténert tisztították meg. Először a bel­városban, majd Meszesen, a napokban Újmecsekalján dol­goznak, és végül Lvov-Kertvá- rosra kerül sor. Egy hónap alatt átmossák a város sze­méttároló konténereit, és utá­na kezdik az egészet elölről, a megadott ütemterv szerint. Mondhatnák, miért nem vetnek be a kukák mosására is ilyen egyszerűen kezelhető, hatékony berendezéseket? Va­lóban ez lehet at egyik meg­oldás, de addig is igen egy­szerű kellékekkel elvégezhető a tisztítás, csak csinálni kell... a városi vízhálózatot, saját kút- jából nyeri a vizet — most fúr­nak újabbat —, vagy ipari víz­zel mossák a közterületeket. Megállapodtak a vízművel és a kertészeti vállalattal, az úttes­tek mosását úgy végzik, hogy az utakat szegélyező zöldterületek is kapjanak vizet. Murányi László fl Madách Színház Pécsett vendégszerepel Shakespeare Hamletje két előadásban Shakespeare Hamletje ta­lán a legismertebb, a leg­gyakrabban játszott tragédiá­ja a nagy reneszánsz alko­tónak. A különös dán királyfi alakjáról könyvtárnyi kötete­ket írtak mór az irodalomtör­ténészek, kritikusok. Mégis minden korban — sőt legalább öt—tíz évenként, olykor több­ször is — minden rendező, minden drámai színész szeret­Csak gyerekeknek! Ingyenes fagylaltkóstoló Az eperből készült nagykozári fagylalt a legkapósabb A pécsi délszláv általános iskola kisdiákjai hosszú sor­ban várakoztak tegnap dél­előtt a Konzum fagylaltozójá- nál. Kicsit szorongtak, hogy a néni nem kéri a kétforinto- kat, de hamar megfeledkez­tek róla, s csoportokba ve­rődve ízlelgették az eperfa­gyit. Bár legtöbbjük kedvence a csokifagylalt, örültek az üdí­tő eper ízűnek is. Elmondták, szerencséjük volt, mert a ta­nár néni is tudott az ingye­nes kóstolóról, így a nagysrü- netben kisétálhattak az áru­házhoz. Baranyában egyedül a Kon­zum áruházban árusítják a nagykozári termelőszövetkezet eper, barack, meggy és limon gyümölcsfagylaltjait. Tavaly 75 mázsát adtak el belőlük, s míg a nagykozári szörpök kö­zül a szamóca, fagylaltból az eper a sláger. Most, a gyer­mekév alkalmával ezzel az ingyenes kóstolóval kedveske­dik az áruház és a termelő- szövetkezet a kicsiknek, akik nem is maradtak el, jnertmár. az első fél órában legalább kétszázan álltak sorba, s volt, aki többször is próbálkozott. Takács Gyulával a Konzum büfé-vezetőjével kóstolgatták az eper fagyit: Sokan azért idegenkednek tőle, mert túl édesnek talál­ják. Nem vagyok szakértő, de cseppet sem émelyítő, kelle­mes gyümölcs íze van. — Az igaz, hogy a tsz fagy­lalt üzemében sűrített cukor­ral tartósítanak, de így meg­őrzi eredeti ízét, vitamintar­talmát a fagylalt - mondta Takács Gyula. — Megpróbál­kozunk majd a banán fagyi­val is, de „megalkotása” hosszú kísérletezés végered­ménye. A fagylaltkóstoló ma is folytatódik, s minden gyerek ingyenesen kap a nyári cse- .megéből. ne ezzel a művel valamit el­mondani a világról. Legutóbb a Madách Színház mutatta be 1977. őszén Ádám Ottó ren­dezésében. A bemutatót követően a rendező koncepcióról egye­bek között azt írta a Film- Színház-Muzsika kritikusa, hogy a színpadtér, tehát a ki­rályi udvar itt is véres harcok színhelye, s ez a környezet nagyon fontos szerephez jut a darabban. Hamlet kérdései, töprengései, gondolatai meg sem fogalmazódnának a sze­mélyes lét és a történelmi folyamat egységét helyreállító környezet nélkül, mert Hamlet, miközben egy szokványos gyil­kosság bizonyítékát keresi, az emberi létezés természetének akar a végére járni. „Ádám Ottó Hamlet-értel- mezése mindenekelőtt nosz­talgikus. Nem a darabból.ha- nem eszmékből indul ki, azt a színpadi iskolát eleveníti fel, amelyik az egyén lelki műkö­déséből próbálta a társada­lomképet kialakítani. Jelentés­világ helyett ideavilágot áb­rázol, az ehhez illeszkedő sta­tikus beállításokkal, amelyek­ben a színészek többnyire mozdulatlan figyelemmel kö­vetik azt, aki éppen be­szél ...” - írta a Film-Színház -Muzsika kritikusa. A Madách Színház július 16. és 17-én, pénteken és szom­baton este ezzel az előadás­sal vendégszerepei Pécsett. A címszerepet Huszti Péter játsz- sza, de a további főszerepek­ben is neves, ismert művésze­ket láthatunk a Pécsi Nemze­ti Színházban. Caliudus: Hau- mann Péter, Gertrúd: Psota Irén, Polonius: Bodor Tibor: Offélia: Piros Ildikó; Laertes: Kalocsai Miklós, Horatio: Tí­már Béla; Rosenkrantz: Cs. Németh Lajos; Guilderstern: Horesnyi László; Színészkirály: Dózsa László, Színészkirályné: Bencze Ilona, s a két sírásó: Zente Ferenc és Gyenge Ár­pád. A díszleteket Szinte Gá­bor, a jelmezeket Miakovszky Erzsébet tervezte; az előadás zenéjét Petrovics Emil kompo­nálta. Forgalom­számlálás Pécsett Pécs általános rendezési ter­vének keretében készül a vá­ros közlekedésfejlesztési terve. A tervezési munkákhoz vé­geztek tegnap célforgalmi számlálást a városba vezető főbb útvonalakon az UVA- TERV irányításával. A vizsgá­latban részt vettek a pécsi középiskolások is, akik a jár­műveket leállítva érdeklődtek a vezetők úticéljáról. A teg­napi forgalomszámlálás a sok hasznos útmutató mellett ké­pet ad a tervkészítőknek a város egyes körzeteinek le­terheltségéről, valamin^ adato­kat szolgáltat a bejövő és az átmenő forgalom arányáról is. Ezen a héten ugyancsak forgalomszámlálást végez Pé­csett a KPM Közúti Igazgató­ság a KÖTUKI irányításával. A mintegy húsz—harminc nyugdíjas segítségével, a for­galmasabb útvonalakon egész- napos keresztmetszeti forga­lomszámlálás során járműka­tegóriánként jegyzik fel a gépkocsikat a forgalmasabb útszakaszokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom