Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-14 / 161. szám

1979. június 14., csütörtök Dunántúlt napló 3 hibák Múlt év augusztus 22- én „Bosszantó számszaki hibák" című cikkben rész­letesen beszámoltunk a PM Bevételi Főigazgató­ság Baranya megyei Hi­vatalához a gazdálkodó szervezetek által benyúj­tott 1977, évi mérlegek, adóbevallások hibáiról. Mivel a cikk alapján a gazdálkodók nagy része magatartásán jelentős mértékben változtatott és a beszámolók minősége megyei szinten javult, ezért a munkánk további javítása érdekében szük­ségesnek tartjuk a hiva­talunkhoz benyújtott 1978. éves adatszolgáltatásokról (mérleg, adóbevallás, gyorsjelentés) részletesen beszámolni. A 'bevételi szervezet egyik jelentős felkészültséget igény, lő és szinte valamennyi dol­gozóját érintő feladata évről évre az év végi mérlegbeszá­molók és bevallások átvétele, országos számítógépes feldol­gozásra való előkészítése. Az el őírá ssze rű adatszol gá Itató s számszaki, összefüggés beli és tartalmi helyessége mind lé­nyeges feltétele a pénzügyi információrendszerbe bekerülő adatok megbízhatóságának. Az adatszolgáltatás meg b irha tó ­sága és jó minősége különö­sen fontos azért, tmert annak számítógéppel feldolgozott anyaga és összesítői képezik alapját az országos szintű ter­vezésnek és a döntéseket meg­alapozó elemzéseknek. Csökkenteni a hibákat Dr. Kállai Lajos pénzügymi­niszter-helyettes elvtárs múlt év augusztusában a Pécsett megrendezett I. országos szám­viteli konferencián elhangzott beszédében is hangsúlyozta, hogy az 1977. évi mérlegbe­számolókban és adóbevallá­sokban több mint 71 ezer hi­Az adatszolgáltatások minősége Baranyában Megnehezíti a helyes döntéshozatalt a helytelen tartalmú adatszolgáltatás vántunk még válaszolni. (Ezzel a lehetőséggel azonban a gaz­dálkodók nagyon csekély ré­sze élt.) — Biztosítottuk revizoraink részére a megfelelő felkészü­lést az átvételi munka meg­szervezésére és lebonyolításá­ra. — Az adatszolgáltatási mun­ka színvonalának javítása ér­dekében kilátásba helyeztük a büntető szankciót, s ezzel sok­kal szigorúbban éltünk is. — Az átvételi munka színvo­nalának növelése érdekében kilátóiba helyeztük a revizo­rok eddiginél sokkal differen­ciáltabb anyagi elismerését. Az adatszolgáltatási fegye. lem alakulása. Ha figyelembe vesszük az átvétel során a revizorok ál­tal és a központi gépi feldol­gozás során javított összes hi­bát, a bizonyos mérvű javulás ellenére sem lehetünk elége­dettek az adatszolgáltatások minőségének alakulásával. Hi­vatalunkhoz 189 gazdálkodó szervezet által benyújtott mér­legbeszámolóból 100 db hibás volt (53 százalék), melyben a revizoraink 1473 hibát javítot­tak. A gépi adatfeldolgozás 62 egységnél további 150 db hibát mutatott ki. 155 gazdál­pénzügyi adatszolgáltatások minőségének javítása érdeké­ben. Németh István osztályvezető Napellenző hálók a kertészetek számára Különleges tippelj enző hálókat készítenek a Sze­gedi Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalatnál a nagyüzemi kertészetek szá­mára. A fóliaházakban nevelkedett növények ér­zékenyebbek a hirtelen időjárásváltozásokra, mint a szabadföldiek. Ezt el­lensúlyozza a finomszálú háló. A levegőt átengedi, az erős napsugárzást Vi­szont megszűri. Ugyan­akkor az esetleges jégve­réstől is megvédi a para­dicsomot, a paprikát és a többi növényt. Az idén több mint 50 ezer négy­zetméter ilyen napellenző hálót készítenek a mező- gazdaságnak. A belvárosi rekonstrukció-program részeként folyik a sortatarozás Pécsett, a Széchenyi tér keleti oldalán Megfelelő az ellátás vetőmagokból Takarmánynövények és kertészeti növények nyári és másodvetéséhez kinált fajták ba volt, ami még mindig sok felesleges költséget és időrá­fordítást jelentett. Ennél na­gyobb gond, hogy a pontat­lan, helytelen tartalmú adat­szolgáltatás — vállalati és nép­gazdasági szinten egyaránt — megnehezíti a helyes döntés- hozatalt. Mindent meg kell tenni te­hát annak érdekében, hogy az adatszolgáltatási fegyelem erő­södjék, a mérlegek, bevallá­sok pontosan rögzítsék a szűk. séges információkat. Az adat­szolgáltatási fegyelmet a vál­lalatok, szövetkezetek részére nyújtandó segítséggel, a szak­emberképzés és továbbképzés minőségének fejlesztésével is meg kell szilárdítani. Ha pe­dig ismétlődő hanyagsággal, gondatlansággal, esetleg szán­dékossággal találkozunk, ak­kor nem szabad visszariadni a következetes és szigorú fele­lősségre vonástól, szankciótól sem. Mit tettünk az adatszolgál­tatási hibák csökkentése ér­dekében?- A nyomtatványokat és a kitöltési utasításokat az éves átvételt megelőzően megfele­lő időben a gazdálkodók ren­delkezésére bocsátottuk, hogy ezáltal az alapos felkészülés biztosítható legyen. — Olyan egyeztető táblát adtunk ki, melynek alkalmazá­sával az eddig elkövetett hi­bák nagy része kiszűrhető volt az adatszolgáltatásból.- Az átvételeket megelőző­en értekezletet tartottunk az adatszolgáltatással közvetlenül foglalkozók részére, amelyen egyrészt az adatszolgáltatói te­vékenységet részletesen érté­keltük, másrészt az előző idő­szak pozitív és negatív ta­pasztalatait konkrét példákon keresztül ismertettük. — Az átvételi időszak előtt és alatt folyamatos konzultá­ciós lehetőséget biztosítottunk, melyen az időközben felmerült kérdésekre és problémákra kí­kodó szervezet által benyújtott adóbevallásból 103 volt hibás (66 százalék), melyben revizo­raink 787 hibát javítottak. A gépi feldolgozás 44 egységnél további 108 hibát mutatott ki. Gyorsjelentést 154 gazdálkodó adott le. Ebből 61 db (40 százalék) hibás volt. Ezek a szárnak mind aztbi- zonyítják, hogy a gazdálkodó szervek változatlanul nem he­lyeznek kellő súlyt az adat­szolgáltatások minőségének ja­vítására. Sok esetben a hibák figyelmetlenségből, vagy a jogszabályok helytelen értel­mezéséből adódtak. Szigorúbb elbírálás, Az adatszolgáltatási fegye. lem javítása és megszilárdí­tása érdekében sokkal szigo­rúbbnak kell lennünk a válla­latok és szövetkezetek fegyel­mezetlensége miatt, ezért a saját hatáskörben és a taná­csaknái kezdeményezett sza­bálysértések számát növelni kívánjak. Az eddiginél sakkal hatékonyabb, a kialakulttól is tartalmasabb segítséget vá­runk a felügyeleti és érdek- képviseleti szervektől is. Azt várjuk ugyanis, hogy jelzésünk alapján az irányításuk alá tar­tozó szervek munkájának mi­nősítésénél az adatszolgálta­tási hiányosságokat is vegyék figyelembe. Szorosabbra kívánjuk fűzni kapcsolatainkat a gazdálkodó szervekkel és megfelelő okta­tással, előzetes konzultációval, prőbamérleg készítésével sze­retnénk kiszűrni mindazon hi­batípusokat, amelyek a jog­szabályok helytelen, nem egy­séges értelmezéséből adódnak. Bízunk abban, hogy erőfe­szítéseink nem lesznek hiába­valónk és az adatszolgáltatá­sokat készítő és ellenőrző dol­gozók a hivatalunk dolgozói­val közösen a jövőben min­dent megtesznek az alapvető A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat másod- és tar­lóvetések céljára 30 növényfaj­ból elegendő vetőmagkészlettel áll a termelőüzemek és a la­kosság rendelkezésére. Másodvetéshez bőséges hib­ridkukorica készlettel rendelke­zünk vegetatív és generatív hibridekből. Szemes termesztésre elsősor­ban Szegedi DC 289, Bema DC 250, valamint a szuperkorai Eta MSC 210, Tau TC 210 hibrideket ajánljuk a gazdaságok adott­ságainak figyelembevételével. Siló- és csalamádékukoricával az üzemek az őszi kalászosok tarlójába vetett hibridkukorica vetőmaggal jelentősen enyhít­hetik a kedvezőtlen időjárás miatt jelentkező takarmányo­zási gondjaikat. Az előzőekben felsorolt hib­rideken kívül ajánljuk a Beke TC 270, MVDC 460-as hibride­ket. Takarmánynövények termesz­téséhez rendelkezésre álló ve­tőmagkészleteink mennyiségi­leg és minőségileg is megha­ladják az elmúlt évit. Gazdagítja a választékot a tavasztól őszig vethető Emerald takarmány repce, amely köny- nyen emészthető, fehérjében gazdag zöldtakarmányt ad. Új takarmánynövényünk a le­veles olajretek is. E növény jó hatásfokkal felhasználható zöld­takarmányként, szarvasmarhák részére, silózási célra, legelő juhok számára és kiváló vad­legelő. Az olajretek hektáronkénti zöldhozama még késői vetés esetén is eléri a 200-300 má­zsát. Másodvetéshez keveréktakar­mányokat adó növények vető- magvaiból — napraforgóból és vegetatív típusú takarmánybor­só fajtából — minden igényt kielégít vállalatunk. A másod- és tarlóvetésekhez hagyományosan használt köles, mohar, pohánka és szudánifű vetőmagvaiból korlátlan meny- nyiségű készlet van a vállalat raktáraiban. A fővetésű zöldségnövények­nél o májusi aszály miatt nagy­mértékű terméskieséssel kell számolni. A korán letakarított növények után biztonságosan és gazdaságosan hasznosíthat­juk elsősorban öntözhető terü­leteinket: uborka, cékla, retek, bab, borsó, saláta, csemegeku­korica kultúrákkal. Ezen növényfajokból, mind a nagyüzemek, mind a házikert tulajdonosok számára széles körű választékot és nagy kész­letet ajánlunk. Külön kérjük az áfész és ve­tőmag szakboltok vezetőit, hogy a lakosság igényét mérjék fel és mielőbb jelezzék területi központunknak, hogy igényei­ket maradéktalanul kielégíthes­sük. Szakái László, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-dunántúli Területi Központjának vezetője Kinek mi a dolga? Önvizsgálattalks. tamosaik vagyunk arra, hogy jól körülhatároljuk mások dol­gát, miközben azt hisszük, hogy mi aztán tudjuk mit kell tenni, s jól is csináljuk dol­gunkat. Természetesen leg- hálásabb téma a bűnügyi tu­dósítás. Félresiklott életekről, sikamlós történetekről, az élet periférikus területein kalan­dozni, meseszép riportokat ál­modni. Minden újságíró szíve szerint ezt tenné, dehogyis szeretünk a takarékosságról, a hatékonyságról, az árakról, munkaversenyről írni, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb ol­vasó alig jut tovább a cikk címénél. Pedig az emberek naphosszat éppen ezekről a témákról beszélnek, minden­napi létünk alapjairól van szó, és mégsem tudjuk a tö­megek nyelvén, érdeklődésé­nek megfelelően elmondani, mit kell tennünk, kinek mi a dolga. Nemrégiben érdekes ta­nácskozást hallottam, szen­vedélyesebb hangú vitát ta­lán sohasem rendeztek sem az ifjúság magatartásáról, sem szexuális kérdésekről, a ter­melékenység növelésének le­hetőségeiről különösen nem. Pedig munkáról volt szó. A vállalati klubban kiállítást rendeztek, a klub-bizottság egyik vezetője oroszlánrészt vállalt a fiatal iparművész munkáinak elhelyezésében, bemutatásában, a megnyitó beszédet is ő mondta. A ta­nácskozáson az intézmény szocialista brigádjának veze­tője a közösség munkáját értékelve említést tett a ki­állításról, annak sikeréről. Igen ám, de a rendező, a szakszervezeti bizottság tagja is, sőt párt» és KISZ-tag is, valamennyi szervezet saját munkájának értékelésében a saját rendezvényének tekin­tette a kiállítást. Némi igaz­ság van is ebben, hiszen a KISZ miért is ne tekintene sa­játjának olyat, amit kiszes produkált. Tegyük fel, hogy a válla­lat kulturális tevékenységét elemezve valaki valamennyi jelentést elolvassa és az a hiedelme támad, hogy élénk kulturális élet folyik, négy kiállítást is rendeztek abban az évben. Még nagyobb a tévedés lehetősége, ha csu­pán a társadalmi órák szá­mát adják össze, a kiállításra fordított öt órából azonnal húsz lesz, talán nem tévedek nagyot, talán nem kisebbítem a lelkes közösséget, társadal­mi munkások érdemét, ha megkockáztatom, hogy a ha­zánkban végzett sokmillió társadalmi órában nagyon sok ilyen átfedés lehet. Tulajdonképpen t9 Z" ne olyan nagy baj, félő azon­ban, hogy nem kizárólag a társadalmi tevékenységet ad­minisztráljuk így. Egyik ter­melőszövetkezetben például a pártszervezet cselekvési programját ismertető taggyű­lésen a titkár azzal fejezte be mondanivalóját, hogy az elv­társak előtt bizonyára nem ismeretlenek a feladatok, cse­lekvési programunk megegye­zik a szövetkezet ez évi tervé­vel. Más cselekvési progra­mokat is olvastam, amelyben a termelékenység 1 százalé­kos emeléséről, a selejt 0,5 százalékkal való csökkentésé­ről, a baleseti mutatók javí­tásáról, a gazdasági veze­tők, sőt néhol a művezetők, brigádvezetők mindennapi munkájukkal járó tevékenység szerepelt. Igaz, a különböző vezetési szinteken kommunis­ták tucatjai dolgoznak, tulaj­donképpen az ő munkájukon is múlik, hogy például az élőmunka hatékonysága mi­lyen mértékben javul, mégis úgy érzem a cselekvési programokat nem szabadna a gazdasági, műszaki, pénz­ügyi tervekkel öszetéveszteni, hanem azokat a politikai esz­közöket, módszereket kellene megjelölni, amelyek a gazda­sági célok megvalósítását elő­segítik. Ez persze a nehezebb feladat, de a párt fontos gaz­daság-segítő tevékenysége csakis így juthat érvényre. QnlfC7fir értetlenül állok, OUKiUUl amikor azt hal­lom, hogy a szakszervezet pél­dául a termékszerkezet átala­kításának lehetséges módjait, a gazdaságtalan termelés visszaszorításának szükséges­ségét, a KISZ és értelmiség helyzetét tárgyalja. Emberek tucatjai ezernyi munkaórát töltenek el a jelentések el­készítésével, megtárgyalják, visszaadják, újból tárgyalnak róla, határozatokat hoznak, amelyek többnyire ebben a munkában végterméknek is számítanak. Hiszen valóban szakszervezeti tagok, kiszesek munkájáról, érdekeiről van szó, mégsem lehet ez a tö­megszervezetek feladata. Leg­feljebb mozgósíthatnak, agi­tálhatnak a célok megvalósí­tására. Demokratikus fóru­maink csak részben képesek betölteni azokat a nemes cé­lokat, amelyek létrehozásu­kat indokolják. Talán igazat adnak azok a gazdasági, párt- és tömegszervezeti veze­tők, akik végigülik a szoci­alista brigádvezetők, a szak- szervezeti főbizalmiak tanács­kozását. a szakszervezeti ta­nács ülését, a KlSZ-értekezle- tet, a vállalati pártbizottsági ülést, s néhány kicsiny eltérés­sel mindenütt ugyanarról be­szélnek, nagyon sok esetben a résztvevők is ugyanazok. Nagyon sok esetben a terme­lési tanácskozások (álljunk csak meg néhány pillanatra, hiszen a termelési tanácsko­zásokon meg jónéhányszor külpolitikai elemzéseket, or­szágos kérdéseket hallgatunk végig) szóval a termelési ta­nácskozások feladatát veszik át ezek a fórumok. Jelentések készülnek, hatá­rozatok születnek, ezek vég­rehajtását talán még ellen­őrzik is, az eredményekről is­mét jelentések. Súlyos sza­vakkal ecseteljük a világ- gazdasági válság begyűrűzé­se miatt kialakult gondjain­kat, számba vesszük sikerein­ket, mindenki magáénak te­kinti a legapróbbat is. Klubvezető barátom újabb kiállítást tervez, ezúttal már a Hazafias Népfront aktivistája­ként, ha minden jól megy, o szervezetek jóvoltából jövőre öt kiállítást „adminisztrálhat” a vállalat. Lombosi Jenő Öntözés — szennyvízzel Újabb száz hektárral növeli a várpalotai Jószerencsét Ter­melőszövetkezet a Péti Nitro­génművek szennyvizével öntö­zött területét. A gyáróriás anya­gi támogatásával megkezdték a meliorációs munkákat, és 1980-ra kiépítik az öntöző csőrendszert. Ez a döntés egyébként az első 120 hektá­ros nagyüzemi kísérlet tapasz­talatainak összegezése után született. A Péti Nitrogénművek és a várpalotai Jószerencsét Ter­melőszövetkezet hasznos együtt­működésének híre már elju­tott határainkon túlra, s nagy érdeklődést váltott ki a KGST- tagországokban is. A módszert mára helyszínen tanulmányoz­za az NDK-belii Biesteritzi Mű­trágyagyár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom