Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-17 / 164. szám
1979. JÚNIUS 17. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Az új követelményekhez alkalmazkodni Interjú dr. Soós Gábor államtitkárral, a mezőgazdaság állami irányításának továbbfejlesztéséről Lippői utca Fotó: Erb János Nevelési központ, egészségügyi komplexum együttes erővel H lippöí példa A társközségek sem szenvednek hiányt Több mint tíz éve alakult ki a mezőgazdaság területi, álla- mi irányításának jelenlegi szervezete és működési rendje. Közben nogyarányú fejlődés következett be a mezőgazda- sági nagyüzemek termelésének színvonalában, területi elhelyezkedésében, növekedett a szakemberek száma. Korszerűsödött az üzemi szervezetük, nagyarányú koncentráció zajlott le, csökkent a nagyüzemek száma. Emellett mind nagyobb teret nyert a közigazgatási határokat túllépő gazdasági társulások rendszere. Az új követelményekhez már nem tudott alkalmazkodni a területi állami irányító szervezet. A járási hivatalok és a városi tanácsi szervek mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályai eredményeik ellenére a nagyüzemek, társulások felügyeletét és irányítását, azok járáson, városon túlterjedő területe miatt sem tudták már kellően ellátni, ezért a területi állami irányító szervek feladatát és hatáskörét, valamint szervezetét az említett változásokhoz kellett igazítani. Ezekről a változásokról és az irányítás korszerűsítéséről beszélgettünk dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkárral.- A bevezetőben említett változások választ adnak arra, hogy milyen tényezők indokolják az irányítás korszerűsítését. A kérdés viszont az, hogyan láttak ennek a fontos feladatnak a kidolgozásához és milyen célokat tartanak szem előtt? — Elöljáróban annyit, hogy a munkát az MSZMP Központi Bizottsága 1978. márciusi ülésén hozott határozat előkészítése idején kezdtük meg. A Központi Bizottság állást foglalt, hogy a minisztériumhoz tartozó ágazatok állami irányítását, különösen a területi irányítást tovább kell fejleszteni. A korszerűsítés kidolgozása a területen a párt- és a tanácsi szerveknél dolgozó munkatársak aktív közreműködésével, sokoldalú konzultációval történt. Rendszeres tanácskozásokat tartottunk a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Pénzügyminisztérium és a megyei tanácsok illetékes vezetőivel. Különösen szem előtt tartottuk, hogy emelkedjen az állami irányítási tevékenység színvonala, összehangoltabb legyen a mezőgazdasági termelés területi irányítása. Az ágazatok fejlesztésére vonatkozó programok, azok gazdaságpolitikai feltételei gyorsabban, kevesebb áttétellel kerüljenek a gazdálkodó szervezetekhez. Növekedjék a mezőgazdasági üzemek önállósága, felelőssége. Egyszerűsödjék az irányítás, az ügyintézés, megszűnjenek az indokolatlan párhuzamosságok. Csökkenjen a nélkülözhető adatszolgáltatás, s nyújtsunk lehetőséget az elavult szabályozások, különösen a hatósági előírások és az engedélyezési eljárások egyszerűsítéséhez. — Mely tanácsi szerveket érintenek a hatásköri változások? Mit vesz át a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, mi kerül községi hatáskörbe, továbbá a szakigazgatási intézmények jogkörébe?- A területi állami irányítás továbbfejlesztése legnagyobb mértékben a járási hivatalok, városi tanácsok által eddig ellátott mezőgazdasági feladatokat, hatásköröket érinti. Nagyon lényeges, hogy a jövőben valamennyi, a mezőgazdasági nagyüzemekkel kapcsolatos feladatot és hatáskört közvetlen a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok látják el. Közülük Indokolt néhányat kiemelni. Ilyen például a mezőgazda- sági szövetkezetek és a keretükben működő szakcsoportok törvényességi felügyelete, a tsz-ek személyzeti munkájával kapcsolatos állami feladatok, a mezőgazdasági szövetkezetekben o munkavédelmi előírások betartásának hatósági ellenőrzése, az élelmiszeripari üzemek üzembe helyezés előtti megvizsgálása műszaki és élelmezés-egészségügyi szempontból. Ezenkívül a kedvezőtlen adottságú tsz-ek szakemberei részére tanulmányi szerződések alapján a továbbképzési támogatás engedélyezése, a tsz-ek részére homok, agyag, tőzeg helyszíni kitermelésének engedélyezése, az építményekbe beépített faanyagokon kívül a faanyagvédelmi hatósági ellenőrzési feladatok ellátása, a termékértékesítési szerződésből származó minőségi vitákban állásfoglalásra jogosult szakemberek kijelölése, a tsz-dolgozók részére saját gépkocsihasználat után megállapított átalány jogosságának ellenőrzése stb. A helyi társadalmi és szakmai egyesületek felügyeletét általában az egyesület székhelye szerint illetékes járási hivatal, illetve városi tanács igazgatási osztálya gyakorolja. A vadásztársaságokkal kapcsolatos szakmai, hatósági feladatok mellett a jövőben a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok látják el azonban a vadásztársaságok, mint helyi egyesületek felügyeletét is. A községi tanácsi szervek hatáskörébe kerülő feladatok közül meg lehet említeni például, hogy a járási hivatal elnöke helyett aj állategészségügyi községi zárlatot a jövőben a községi tanácselnök rendeli el. A mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási intézmények (a takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség, az állategészségügyi állomás, növényvédelmi és agrokémiai állomás, a földhivatal stb.) a tanácsi szerveknek a hatáskörükbe tartozó döntés előtt véleményt nyilvánítanak. Egyes ügyekben épp a párhuzamosságok megszüntetésére, a véleménynyilvánítási jogkör helyett a jövőben döntési jog. körrel fognak rendelkezni. Azt is szükséges megemlíteni, hogy a járási hivatalok a jövőben többet tudnak foglalkozni a községi tanácsok alapvető mezőgazdasági feladatát jelentő, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését szervező munkájának segítésével, ellenőrzésével. A járási hivatalok látják el a kistermelők esetleges fellebbezéseinek, panaszainak elbírálásával kapcsolatos munkát. Módosítást igényelt a testületek és a szakigazgatási szervek közötti hatáskör elrendezése is. A jogszabályok jelenlegi és a folyamatban lévő módosításánál azt az elvet érvényesítjük, hogy a megyei tanács és annak végrehajtó bizottsága csak az ágazat egészét érintő gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozzon, egyes feladatok, különösen pedig az egyedi jellegű, szakmai, hatósági feladatok jelentőségüknek megfelelően a megyei tanácselnökhöz, illetve a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályra kerüljenek. — Milyen intézkedések történtek az állami gazdaságok és az erdőgazdálkodás, valamint az elsődleges faipar irányításának korszerűsítéséért? — Az elhatározott szervezeti módosítás egy része már meg is valósult. Az Állami Gazdaságok Országos Központja alapvető feladatának változatlanul hagyása mellett ugyanis a központ 12 területi főosztályát megszüntették. A termelést irányító operatív feladatok teljes mértékben az állami gazdaságok hatáskörébe kerültek. A 124 állami gazdaság felügyeleti, revizori, ellenőrzési tevékenységét a jövőben az Állami Gazdaságok Országos Központjának vál- lalalatfelügyeleti főosztálya irányítja, mivel a feladatot az ország egész területén kell ellátni, a munka végzéséhez öt ki- rendeltséget szerveztünk. Az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területén figyelembe vettük, hogy ez is többszektorú ágazat, melynek egységes állami irányítását kell kialakítani úgy, hogy még hatékonyabban gazdálkodhassunk országunk erdő és favagyoná- val. Ezért az erdőgazdálkodási szolgáltató és igazgatási jellegű feladatokat kettéválasztottuk, és ellátásukra külön-külön szervezetet hoztunk létre. — A területi irányítás továbbfejlesztésére vonatkozó szervezeti és működési intézkedéseket június 30-ig kell végrehajtani. Az intézkedések több embert érintenek. Hogyan oldható meg mindez a legkisebb feszültséggel? — Megállapítható, hogy a munka jó ütemben halad, s a megszabott határidőre a megyei tanácsnál, a Járási hivatalnál, a városi szakigazgatási szervnél a szervezeti, létszám, stb. változások végrehajtása megoldható. Mindenütt figyelembe vették, hogy a korszerűsítés kapcsán nemcsak létszámátcsoportosításról, hanem mintegy tíz százalékos megtakarításról is szó van. Ez természetesen emberi sorsokat érintő kérdés, és ennek megfelelően kell megoldani. A létszámcsoportositásnál azt az egyébként minden munkahelyre, munkakörre érvényes alapelvet igyekszünk érvényesíteni, hogy mindenki képességének, felkészültségének megfelelő munkakörben, beosztásban dolgozzon. A feladatoknak megyei szintű ellátására is alkalmas dolgozókat a megyei mezőgazdasági osztályoknál helyes foglalkoztatni. Tekintettel azonban arra, hogy a járási székhelyek, városok és a megyei székhelyek között néhol nagyok a távolságok, némelyeknek esetleg családi körülményei nem teszik lehetővé, hogy a megyénél vállaljon munkát, az ilyen jellegű problémákra is meg kellett keresni a megoldási lehetőséget. Egyes munkakörökben például a megyei mezőgazdasági osztálynál foglalkoztatott dolgozók a jövőben a lakóhelyükhöz legközelebb eső körzetben végzik majd munkájukat és csak beszámolni utaznak a megyei székhelyre. Azokkal, akik nem kerülnek a megyei osztályokra, a helyszínen megbeszélik elhelyezkedési lehetőségeiket. Megállapításaink szerint, valamennyi dolgozó elhelyezése megnyugtató módon megtörtént. Ugyancsak sikerül fokozatosan megoldani legkésőbb a jövő év elején, a megnövekedett létszámú megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok elhelyezését. Az állami területi irányítás korszerűsítése mindenesetre hozzájárul majd ahhoz, hogy erősödjön a központi irányítás, és növekedjen egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek önállósága. Várható, hogy az irányítás és a hatósági ellenőrzés kevesebb áttétellel, összehangoltabban valósul meg. A mezőgazdasági nagyüzemek önállóságának növelését erősíteni fogja az is, ha a mezőgazdasági osztály munkájában, munkamódszerében érdemi változás következik be (például rövid ellenőrzések, a látogatások gyakoriságának csökkentése) és a közvetlen operatív beavatkozást mellőzve, az irányító, ellenőrző munkában abból indul ki, hogy az üzemek nagy többsége külön operatív, állami beavatkozás nélkül, önállóan és felelősségteljesen képes ellátni az állami intézkedésekben előírt és saját döntései alapján a népgazdasági tervből ráeső feladatokat. Cs. F. Mesélik — hiteles a forrás —, hogy itt nem ritka az olyan esküvő, amelyiknél százezer forintot is hoz a menyasszonytánc. Meg aztán, az ördög tudja, honnan hozták ezt a szokást, egyszer nem is lehetett látni az újasszony ruháját, mert teletűzdelték ötszázforintosokkal. Sok egyéb mellett kétségtelenül azt is bizonyítja ez, hogy jól élnek itt az emberek. De vajon csak az-e a jólét, ha valaki kérkedhet lehetősségével? Egy, illetve a hozzá tartozó több község egészének életét már más léptékkel mérik. Például a hétköznapok, a közös gondok mércéjével. Az öreg kocsi zihálva félkapaszkodik a dombra, majd a kanyar után szinte megkönnyebbülten gurul be Lippó házai közé. - Tankolni kellene — gondolom — s mintha egy jó tündér varázslata segítene, olyan benzinkút fogad, hogy akármelyik ÁFOR-töltőállomással állná a versenyt. Normál, szuperbenzin és háztartási tüzelőolaj kapható. Mint megtudtam, a helyi termelőszövetkezet, amely a benzinkutat létesítette, a körzet lakóinak — nemcsak a tsz-tagok- nak! — házhoz szállítja a tüzelőolajat, önköltségi áron. Szinte forr a levegő ebben á szokatlan, júniusi kánikulában. A félig leeresztett redőny is alig véd a hőségtől a lippói Közös Községi Tanács elnökének szobájában. Mészáros Károly tanácselnök időnként az égre tekint, egyszer reménykedve megszólal: — Onnant, északnyugatról, mintha valami felhő jönne. Ha a másik oldalról felhősödik, akkor nyugodtan otthon hagyhatja bárki az esernyőjét. De talán ebből lesz valami. Már egy hónapja nagyon várunk egy kiadós esőt. Bevallom, nem így képzeltem a beszélgetés kezdetét. „Aszály, alig van mag a kalászban ... kisül a borsó (még szerencse, hogy az idén ebből kevesebbet vetettek) ... a kukorica egyelőre bírja, segít a hajnali harmat ..Hát ez is tanácselnök gondja lenne? Később kiderült, ez sem közömbös. A mohácsi járás és egyben Baranya megye egyik legdélibb részén, dombok övezte területen található négy község: Sárok, Ivándárda, Bezedek és Lippó, ez utóbbi a központ, itt a közös köszségi tanács és a helybéli termelőszövetkezet, a sokszorosan kiváló Béke őre tsz. Itt már szerencsésen találkozik a gazdasági és közigazgatási területi egység. Hogy miért is jó ez, azt a községek fejlődése is bizonyítja. A tanács és a tsz jó együttműködésére sok egyéb mellett az is garancia, hogy a tanácsi végrehajtó bizottságban egy kivételével — nem számítva természetesen a tanácselnököt és a titkárt — valamennyien a termelőszövetkezet tagjai. A körzetben, a négy községben összesen mintegy 1600-an laknak, egyre növekvő, de jogos szociális, kulturális igényekkel. A tanácsi költségvetés pedig talán a tizedrészét sem fedezhetné annak, amivel már a lip- póiak büszkélkedhetnek. A két évvel ezelőtt elkészült 75 férőhelyes óvoda építésére a terv 3 millió forintot irányzott elő. A termelőszövetkezet építőbrigádja azonban hat hónap alatt (!) tető alá hozta, 1,3 millióért. Igaz, sok volt ebben a szocialista brigádok társadalmi munkája és a lakosság is a zsebébe nyúlt: 68 ezer forinttal támogatták az óvoda építését. No, és ott a már említett benzinkút, azt is a termelőszövetkezet ajándékozta a környékbelieknek. Az igény megvolt rá, hiszen minden nyolcadik embernek személygépkocsija van a körzetben. Lippó keleti határában van az új telep, sok nemrég épült házzal és a nevelési központtal, amely az egész körzet részére képes biztosítani az oktatási, kulturális és sportolási lehetőséget.- öt évvel ezelőtt épült fel az új körzeti iskola — mondta a tanácselnök. Akkor maradt némi pénz, gondoltuk, hogy kellene építeni egy sokféleképpen használható kultúrházat. Ezúttal is segített a termelőszövetkezet és a lakosság. így lett egy háromszáz főt befogadó előadóterem, amely a hétköznapokon tornateremként szolgál, van egy 60 négyzetméteres, jól felszerelt könyvtár, klubhelyiség. Lehetőségünk nyílt arra, hogy az iskola, óvoda, művelődési ház egységével szervezetileg is egy nevelési központot hozzunk létre. Ugyancsak az elmúlt néhány év eredménye Lippón az új posta, a Takarékszövetkezet új épülete, az áfész felújította az iparcikk-élelmiszer és vegyesáru boltját, valamint a Pipacs kisvendéglőt söntéssel, presszóval, étteremmel. Idén készül el az egészségügyi komplexum, melyet igencsak jutányos áron a tsz épít fel. •— A társközségek nem szorulnak túlságosan háttérbe? — Egyáltalán nem. Menjen csak el akár Sarokra, Bezedekre vagy Ivándárdára. A legkisebb utcában is szilárd burkolatú úton autózhat. A helyi vegyesboltokban naponta friss péksüteményt kaphat — kivéve Sárokot, ahol hetenként háromszor kapnak friss árut. — Gond azért bizonyára itt is akad. — A legfőbb gondunk a megoldatlan vízkérdés. Rendezési tervünk tartalmazza egy telepszerű, kétszintes, hatvan lakásos tömb létesítését, de természetesen ez csak vezetékes vízzel lehetséges. Sajnos, a község kútjainak vize kálival, nitráttal fertőzött. Most abban reménykedünk, hogy az új kút, amelynek próbafúrása remélhetőleg augusztusban megtörténik, megoldja ezt a problémánkat. A bevezetőben említett jólét nem véletlen, de nem is ölbe hulló ajándék. A körzet munkaképes lakosságának többsége a termelőszövetkezetben dolgozik, és kemény munkát végeznek a; háztájiban is. Csak néhány adat: az elmúlt évben 20 millió forint értékű volt az állatfelvásárlás. Legnagyobb részt ebből a sertéshizlalás adja, de foglalkoznak kisállat- és szarvasmarhatartással is. A legfrissebb adatok szerint a körzetben összesen 595 tehén, bika és növendékállat van a háztájiban. Természetesen nem volna ekkora az állattartói kedv, ha a, termelőszövetkezet nem nyújtana ehhez ilyen nagy támogatást. Lippón és Bezedeken tápértékesítő helyeket létesítettek a tanáccsal közösén. Nemcsak a tagoknak, hanem a körzet lakói közül bárkinek házhoz szállítják a malac- és nyúltápot csakúgy, mint a Sátorhelyről, tartálykocsival hozott savót. ^Csekély ellenértékért legelőket biztosítanak. Egy anyanyúl után, három forint ellenében 10 négyszögöl lucernát adnak a tagoknak. Devecseri József, a mohácsi járási pártbizottság első titkára így fogalmazta meg e környék gazdasági, társadalmi szerepét: — Egy község szerepkörét az élet, a gazdasági realitások alakítják ki. Ivándárda, Bezedek és Sárok számára Lippó adhatja meg a "színvonalas egészségügyi, kulturális és kereskedelmi ellátást. Az egész körzet számára pedig egy erős, jól gazdálkodó termelőszövetkezet adhatja meg az ehhez szükséges segítséget. A tsz-nek is érdeke a községpolitikai célok segítése, hiszen nem lehet közömbös számára a dolgozók hangulata, s az, hogy az utánpótlás is ezt a vidéket szeretve, itt telepedjen meg. Kurucz Gyula
