Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-17 / 164. szám

1979. JÚNIUS 17. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Az új követelményekhez alkalmazkodni Interjú dr. Soós Gábor államtitkárral, a mezőgazdaság állami irányításának továbbfejlesztéséről Lippői utca Fotó: Erb János Nevelési központ, egészségügyi komplexum együttes erővel H lippöí példa A társközségek sem szenvednek hiányt Több mint tíz éve alakult ki a mezőgazdaság területi, álla- mi irányításának jelenlegi szer­vezete és működési rendje. Közben nogyarányú fejlődés következett be a mezőgazda- sági nagyüzemek termelésének színvonalában, területi elhe­lyezkedésében, növekedett a szakemberek száma. Korszerű­södött az üzemi szervezetük, nagyarányú koncentráció zaj­lott le, csökkent a nagyüzemek száma. Emellett mind nagyobb teret nyert a közigazgatási ha­tárokat túllépő gazdasági tár­sulások rendszere. Az új köve­telményekhez már nem tudott alkalmazkodni a területi állami irányító szervezet. A járási hivatalok és a váro­si tanácsi szervek mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyai eredményeik ellenére a nagyüzemek, társulások fel­ügyeletét és irányítását, azok járáson, városon túlterjedő te­rülete miatt sem tudták már kellően ellátni, ezért a területi állami irányító szervek felada­tát és hatáskörét, valamint szervezetét az említett változá­sokhoz kellett igazítani. Ezek­ről a változásokról és az irá­nyítás korszerűsítéséről beszél­gettünk dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi ál­lamtitkárral.- A bevezetőben említett változások választ adnak arra, hogy milyen tényezők indokol­ják az irányítás korszerűsítését. A kérdés viszont az, hogyan láttak ennek a fontos feladat­nak a kidolgozásához és mi­lyen célokat tartanak szem előtt? — Elöljáróban annyit, hogy a munkát az MSZMP Központi Bizottsága 1978. márciusi ülé­sén hozott határozat előkészí­tése idején kezdtük meg. A Központi Bizottság állást fog­lalt, hogy a minisztériumhoz tartozó ágazatok állami irányí­tását, különösen a területi irá­nyítást tovább kell fejleszteni. A korszerűsítés kidolgozása a területen a párt- és a tanácsi szerveknél dolgozó munkatár­sak aktív közreműködésével, sokoldalú konzultációval tör­tént. Rendszeres tanácskozáso­kat tartottunk a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala, a Pénz­ügyminisztérium és a megyei tanácsok illetékes vezetőivel. Különösen szem előtt tartot­tuk, hogy emelkedjen az álla­mi irányítási tevékenység szín­vonala, összehangoltabb le­gyen a mezőgazdasági terme­lés területi irányítása. Az ága­zatok fejlesztésére vonatkozó programok, azok gazdaságpo­litikai feltételei gyorsabban, ke­vesebb áttétellel kerüljenek a gazdálkodó szervezetekhez. Növekedjék a mezőgazdasági üzemek önállósága, felelőssé­ge. Egyszerűsödjék az irányí­tás, az ügyintézés, megszűnje­nek az indokolatlan párhuza­mosságok. Csökkenjen a nél­külözhető adatszolgáltatás, s nyújtsunk lehetőséget az elavult szabályozások, különö­sen a hatósági előírások és az engedélyezési eljárások egy­szerűsítéséhez. — Mely tanácsi szerveket érintenek a hatásköri változá­sok? Mit vesz át a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya, mi kerül községi hatáskörbe, továbbá a szakigazgatási in­tézmények jogkörébe?- A területi állami irányítás továbbfejlesztése legnagyobb mértékben a járási hivatalok, városi tanácsok által eddig ellátott mezőgazdasági felada­tokat, hatásköröket érinti. Na­gyon lényeges, hogy a jövőben valamennyi, a mezőgazdasági nagyüzemekkel kapcsolatos fel­adatot és hatáskört közvetlen a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok látják el. Közülük Indokolt néhányat kiemelni. Ilyen például a mezőgazda- sági szövetkezetek és a kere­tükben működő szakcsoportok törvényességi felügyelete, a tsz-ek személyzeti munkájával kapcsolatos állami feladatok, a mezőgazdasági szövetkezetek­ben o munkavédelmi előírások betartásának hatósági ellenőr­zése, az élelmiszeripari üzemek üzembe helyezés előtti meg­vizsgálása műszaki és élelme­zés-egészségügyi szempont­ból. Ezenkívül a kedvezőtlen adottságú tsz-ek szakemberei részére tanulmányi szerződések alapján a továbbképzési támo­gatás engedélyezése, a tsz-ek részére homok, agyag, tőzeg helyszíni kitermelésének enge­délyezése, az építményekbe be­épített faanyagokon kívül a fa­anyagvédelmi hatósági ellen­őrzési feladatok ellátása, a ter­mékértékesítési szerződésből származó minőségi vitákban állásfoglalásra jogosult szak­emberek kijelölése, a tsz-dol­gozók részére saját gépkocsi­használat után megállapított átalány jogosságának ellenőr­zése stb. A helyi társadalmi és szak­mai egyesületek felügyeletét általában az egyesület székhe­lye szerint illetékes járási hiva­tal, illetve városi tanács igaz­gatási osztálya gyakorolja. A vadásztársaságokkal kapcso­latos szakmai, hatósági fel­adatok mellett a jövőben a megyei mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályok látják el azonban a vadásztársaságok, mint helyi egyesületek felügye­letét is. A községi tanácsi szer­vek hatáskörébe kerülő fel­adatok közül meg lehet emlí­teni például, hogy a járási hi­vatal elnöke helyett aj állat­egészségügyi községi zárlatot a jövőben a községi tanácselnök rendeli el. A mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási intézmények (a takarmányozási és állattenyésztési felügyelő­ség, az állategészségügyi állo­más, növényvédelmi és agroké­miai állomás, a földhivatal stb.) a tanácsi szerveknek a hatáskörükbe tartozó döntés előtt véleményt nyilvánítanak. Egyes ügyekben épp a párhu­zamosságok megszüntetésére, a véleménynyilvánítási jogkör helyett a jövőben döntési jog. körrel fognak rendelkezni. Azt is szükséges megemlíte­ni, hogy a járási hivatalok a jövőben többet tudnak foglal­kozni a községi tanácsok alap­vető mezőgazdasági feladatát jelentő, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését szerve­ző munkájának segítésével, el­lenőrzésével. A járási hivata­lok látják el a kistermelők eset­leges fellebbezéseinek, pana­szainak elbírálásával kapcso­latos munkát. Módosítást igényelt a testü­letek és a szakigazgatási szer­vek közötti hatáskör elrendezé­se is. A jogszabályok jelenlegi és a folyamatban lévő módosí­tásánál azt az elvet érvényesít­jük, hogy a megyei tanács és annak végrehajtó bizottsága csak az ágazat egészét érintő gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozzon, egyes feladatok, különösen pedig az egyedi jel­legű, szakmai, hatósági felada­tok jelentőségüknek megfele­lően a megyei tanácselnökhöz, illetve a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályra ke­rüljenek. — Milyen intézkedések tör­téntek az állami gazdaságok és az erdőgazdálkodás, valamint az elsődleges faipar irányításának korszerűsítéséért? — Az elhatározott szervezeti módosítás egy része már meg is valósult. Az Állami Gazdasá­gok Országos Központja alap­vető feladatának változatlanul hagyása mellett ugyanis a köz­pont 12 területi főosztályát megszüntették. A termelést irá­nyító operatív feladatok teljes mértékben az állami gazdasá­gok hatáskörébe kerültek. A 124 állami gazdaság felügyeleti, re­vizori, ellenőrzési tevékenységét a jövőben az Állami Gazdasá­gok Országos Központjának vál- lalalatfelügyeleti főosztálya irá­nyítja, mivel a feladatot az or­szág egész területén kell ellát­ni, a munka végzéséhez öt ki- rendeltséget szerveztünk. Az erdőgazdálkodás és az el­sődleges faipar területén figye­lembe vettük, hogy ez is több­szektorú ágazat, melynek egy­séges állami irányítását kell ki­alakítani úgy, hogy még haté­konyabban gazdálkodhassunk országunk erdő és favagyoná- val. Ezért az erdőgazdálkodási szolgáltató és igazgatási jellegű feladatokat kettéválasztottuk, és ellátásukra külön-külön szerve­zetet hoztunk létre. — A területi irányítás tovább­fejlesztésére vonatkozó szerveze­ti és működési intézkedéseket június 30-ig kell végrehajtani. Az intézkedések több embert érintenek. Hogyan oldható meg mindez a legkisebb feszültség­gel? — Megállapítható, hogy a munka jó ütemben halad, s a megszabott határidőre a megyei tanácsnál, a Járási hivatalnál, a városi szakigazgatási szerv­nél a szervezeti, létszám, stb. változások végrehajtása meg­oldható. Mindenütt figyelembe vették, hogy a korszerűsítés kap­csán nemcsak létszámátcsopor­tosításról, hanem mintegy tíz százalékos megtakarításról is szó van. Ez természetesen em­beri sorsokat érintő kérdés, és ennek megfelelően kell megol­dani. A létszámcsoportositásnál azt az egyébként minden mun­kahelyre, munkakörre érvényes alapelvet igyekszünk érvényesí­teni, hogy mindenki képességé­nek, felkészültségének megfele­lő munkakörben, beosztásban dolgozzon. A feladatoknak megyei szintű ellátására is alkalmas dolgozó­kat a megyei mezőgazdasági osztályoknál helyes foglalkoztat­ni. Tekintettel azonban arra, hogy a járási székhelyek, vá­rosok és a megyei székhelyek között néhol nagyok a távolsá­gok, némelyeknek esetleg csa­ládi körülményei nem teszik le­hetővé, hogy a megyénél vállal­jon munkát, az ilyen jellegű problémákra is meg kellett ke­resni a megoldási lehetőséget. Egyes munkakörökben például a megyei mezőgazdasági osztály­nál foglalkoztatott dolgozók a jövőben a lakóhelyükhöz leg­közelebb eső körzetben végzik majd munkájukat és csak be­számolni utaznak a megyei szék­helyre. Azokkal, akik nem ke­rülnek a megyei osztályokra, a helyszínen megbeszélik elhelyez­kedési lehetőségeiket. Megál­lapításaink szerint, valamennyi dolgozó elhelyezése megnyug­tató módon megtörtént. Ugyan­csak sikerül fokozatosan megol­dani legkésőbb a jövő év ele­jén, a megnövekedett létszámú megyei mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályok elhelyezé­sét. Az állami területi irányítás korszerűsítése mindenesetre hoz­zájárul majd ahhoz, hogy erő­södjön a központi irányítás, és növekedjen egyidejűleg a gaz­dálkodó szervezetek önállósága. Várható, hogy az irányítás és a hatósági ellenőrzés kevesebb áttétellel, összehangoltabban valósul meg. A mezőgazdasági nagyüzemek önállóságának nö­velését erősíteni fogja az is, ha a mezőgazdasági osztály mun­kájában, munkamódszerében ér­demi változás következik be (például rövid ellenőrzések, a látogatások gyakoriságának csökkentése) és a közvetlen ope­ratív beavatkozást mellőzve, az irányító, ellenőrző munkában abból indul ki, hogy az üze­mek nagy többsége külön ope­ratív, állami beavatkozás nélkül, önállóan és felelősségteljesen képes ellátni az állami intézke­désekben előírt és saját dönté­sei alapján a népgazdasági tervből ráeső feladatokat. Cs. F. Mesélik — hiteles a forrás —, hogy itt nem ritka az olyan es­küvő, amelyiknél százezer fo­rintot is hoz a menyasszony­tánc. Meg aztán, az ördög tud­ja, honnan hozták ezt a szo­kást, egyszer nem is lehetett látni az újasszony ruháját, mert teletűzdelték ötszázforintosok­kal. Sok egyéb mellett kétség­telenül azt is bizonyítja ez, hogy jól élnek itt az emberek. De vajon csak az-e a jólét, ha valaki kérkedhet lehetősségé­vel? Egy, illetve a hozzá tarto­zó több község egészének éle­tét már más léptékkel mérik. Például a hétköznapok, a közös gondok mércéjével. Az öreg kocsi zihálva félka­paszkodik a dombra, majd a kanyar után szinte megkönnyeb­bülten gurul be Lippó házai közé. - Tankolni kellene — gon­dolom — s mintha egy jó tündér varázslata segítene, olyan ben­zinkút fogad, hogy akármelyik ÁFOR-töltőállomással állná a versenyt. Normál, szuperbenzin és háztartási tüzelőolaj kapha­tó. Mint megtudtam, a helyi ter­melőszövetkezet, amely a ben­zinkutat létesítette, a körzet la­kóinak — nemcsak a tsz-tagok- nak! — házhoz szállítja a tüze­lőolajat, önköltségi áron. Szinte forr a levegő ebben á szokatlan, júniusi kánikulában. A félig leeresztett redőny is alig véd a hőségtől a lippói Kö­zös Községi Tanács elnökének szobájában. Mészáros Károly tanácselnök időnként az égre tekint, egyszer reménykedve megszólal: — Onnant, északnyugatról, mintha valami felhő jönne. Ha a másik oldalról felhősödik, ak­kor nyugodtan otthon hagyhat­ja bárki az esernyőjét. De talán ebből lesz valami. Már egy hó­napja nagyon várunk egy ki­adós esőt. Bevallom, nem így képzeltem a beszélgetés kezdetét. „Aszály, alig van mag a kalászban ... kisül a borsó (még szerencse, hogy az idén ebből kevesebbet vetettek) ... a kukorica egyelő­re bírja, segít a hajnali har­mat ..Hát ez is tanácsel­nök gondja lenne? Később kiderült, ez sem kö­zömbös. A mohácsi járás és egyben Baranya megye egyik legdélibb részén, dombok övezte területen található négy község: Sárok, Ivándárda, Bezedek és Lippó, ez utóbbi a központ, itt a kö­zös köszségi tanács és a hely­béli termelőszövetkezet, a sok­szorosan kiváló Béke őre tsz. Itt már szerencsésen találkozik a gazdasági és közigazgatási te­rületi egység. Hogy miért is jó ez, azt a községek fejlődése is bizonyítja. A tanács és a tsz jó együttműködésére sok egyéb mellett az is garancia, hogy a tanácsi végrehajtó bizottságban egy kivételével — nem számítva természetesen a tanácselnököt és a titkárt — valamennyien a termelőszövetkezet tagjai. A körzetben, a négy község­ben összesen mintegy 1600-an laknak, egyre növekvő, de jogos szociális, kulturális igényekkel. A tanácsi költségvetés pedig talán a tizedrészét sem fedez­hetné annak, amivel már a lip- póiak büszkélkedhetnek. A két évvel ezelőtt elkészült 75 férő­helyes óvoda építésére a terv 3 millió forintot irányzott elő. A termelőszövetkezet építőbrigád­ja azonban hat hónap alatt (!) tető alá hozta, 1,3 millióért. Igaz, sok volt ebben a szocia­lista brigádok társadalmi mun­kája és a lakosság is a zsebé­be nyúlt: 68 ezer forinttal támo­gatták az óvoda építését. No, és ott a már említett benzinkút, azt is a termelőszövetkezet ajándékozta a környékbeliek­nek. Az igény megvolt rá, hi­szen minden nyolcadik ember­nek személygépkocsija van a körzetben. Lippó keleti határában van az új telep, sok nemrég épült ház­zal és a nevelési központtal, amely az egész körzet részére képes biztosítani az oktatási, kulturális és sportolási lehető­séget.- öt évvel ezelőtt épült fel az új körzeti iskola — mondta a tanácselnök. Akkor maradt né­mi pénz, gondoltuk, hogy kelle­ne építeni egy sokféleképpen használható kultúrházat. Ezúttal is segített a termelőszövetkezet és a lakosság. így lett egy há­romszáz főt befogadó előadó­terem, amely a hétköznapokon tornateremként szolgál, van egy 60 négyzetméteres, jól felszerelt könyvtár, klubhelyiség. Lehető­ségünk nyílt arra, hogy az is­kola, óvoda, művelődési ház egységével szervezetileg is egy nevelési központot hozzunk lét­re. Ugyancsak az elmúlt néhány év eredménye Lippón az új pos­ta, a Takarékszövetkezet új épülete, az áfész felújította az iparcikk-élelmiszer és vegyesáru boltját, valamint a Pipacs kis­vendéglőt söntéssel, presszóval, étteremmel. Idén készül el az egészségügyi komplexum, me­lyet igencsak jutányos áron a tsz épít fel. •— A társközségek nem szorul­nak túlságosan háttérbe? — Egyáltalán nem. Menjen csak el akár Sarokra, Bezedek­re vagy Ivándárdára. A legki­sebb utcában is szilárd burko­latú úton autózhat. A helyi ve­gyesboltokban naponta friss péksüteményt kaphat — kivéve Sárokot, ahol hetenként három­szor kapnak friss árut. — Gond azért bizonyára itt is akad. — A legfőbb gondunk a meg­oldatlan vízkérdés. Rendezési tervünk tartalmazza egy telep­szerű, kétszintes, hatvan laká­sos tömb létesítését, de termé­szetesen ez csak vezetékes víz­zel lehetséges. Sajnos, a köz­ség kútjainak vize kálival, nit­ráttal fertőzött. Most abban re­ménykedünk, hogy az új kút, amelynek próbafúrása remélhe­tőleg augusztusban megtörténik, megoldja ezt a problémánkat. A bevezetőben említett jólét nem véletlen, de nem is ölbe hulló ajándék. A körzet munka­képes lakosságának többsége a termelőszövetkezetben dolgozik, és kemény munkát végeznek a; háztájiban is. Csak néhány adat: az elmúlt évben 20 millió forint értékű volt az állatfelvásárlás. Legna­gyobb részt ebből a sertéshiz­lalás adja, de foglalkoznak kis­állat- és szarvasmarhatartással is. A legfrissebb adatok szerint a körzetben összesen 595 tehén, bika és növendékállat van a háztájiban. Természetesen nem volna ek­kora az állattartói kedv, ha a, termelőszövetkezet nem nyújta­na ehhez ilyen nagy támoga­tást. Lippón és Bezedeken táp­értékesítő helyeket létesítettek a tanáccsal közösén. Nemcsak a tagoknak, hanem a körzet lakói közül bárkinek házhoz szállítják a malac- és nyúltápot csakúgy, mint a Sátorhelyről, tartályko­csival hozott savót. ^Csekély el­lenértékért legelőket biztosíta­nak. Egy anyanyúl után, három forint ellenében 10 négyszögöl lucernát adnak a tagoknak. Devecseri József, a mohácsi járási pártbizottság első titkára így fogalmazta meg e környék gazdasági, társadalmi szerepét: — Egy község szerepkörét az élet, a gazdasági realitások alakítják ki. Ivándárda, Beze­dek és Sárok számára Lippó adhatja meg a "színvonalas egészségügyi, kulturális és ke­reskedelmi ellátást. Az egész körzet számára pedig egy erős, jól gazdálkodó termelőszövetke­zet adhatja meg az ehhez szük­séges segítséget. A tsz-nek is érdeke a községpolitikai célok segítése, hiszen nem lehet kö­zömbös számára a dolgozók hangulata, s az, hogy az után­pótlás is ezt a vidéket szeretve, itt telepedjen meg. Kurucz Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom