Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-11 / 127. szám

2 Dunántúli napló 1979. május 11., péntek Befejeződött a család­gondozási konferencia Az országos családgondozási konferencia első napján az or­szág minden megyéjéből és a fővárosból Pécsre érkezett közel másfél száz szakember a csa­ládgondozással foglalkozók szervezett kapcsolatának meg­teremtésén fáradozott, a szük­séges együttműködés lehetősé­geit, formáit, valamint közös feladatokat és módszereket vizsgálta. Tegnap délelőtt szekcióülé­seken folytatódott a tanácsko­zás. Az öt szekcióban már a családgondozási munka egyes részterületeinek megvitatására került sor, így például az igaz­ságügyi pártfogói felügyeletről, a családgondozói munka egész­ségügyi, szociális, felnőttvédel­mi és védőnői feladatairól, módszereiről, az állami gondos­kodás formáiról, eredményeiről és a nevelési tanácsadó háló­zat szerepéről tanácskoztak a szakemberek. A konferencián nem tartottak záróülést. A tanácskozáson el­hangzott valamennyi előadást és az ezekhez kapcsolódó hoz­zászólásokat a konferencia szervező bizottsága összegyűjtöt­te és a közeljövőben nyomtatás­ban megjelenteti, hogy ne csu­pán a tanácskozáson jelenlévő szakemberek hasznosíthassák munkájuk során a pécsi konfe. rencia tapasztalatait, hanem va­lamennyi családgondozással foglalkozó szakember Magyar- országon. Ez annál is inkább indokolt, mert a konferencia iránt óriási volt az előzetes ér­deklődés.- Megfelelt-e az előzetes vá­rakozásnak, reményeknek az el­ső országos családgondozási Kiadvány készül az előadásokból és a hozzászólásokból konferencia, elérte-e'a kitűzött célt? — kérdeztük a tanácsko­zás végén a konferencia rende­zőségének egyik tagját, dr. Gayer Gyulánét, a Munkaügyi Minisztérium főmunkatársát. — Abban a reményben ké­szítettük elő a konferenciát, hogy elindítója legyen egy to­vábbi szervezett együttműkö­désnek. A tanácskozáson el­hangzott előadások és hozzá­szólások igazolták, hogy a szer­vezett együttműködésre igény és szükség van. A koordináció megteremtése, egységes mód­szerek és szemlélet kialakítása — ezek a legtöbb felszólalásban meghatározott feladataink. Számos példával igazolódott, hogy a különböző területeken dolgozó családgondozók nem tudnak egymás munkájáról, nem ismerik a más szakterüle­tekre vonatkozó szabályokat és sajátosságokat, s ennek egye­nes következménye, hogy a sa­ját munkájuk sem hatékony. Szükség mutatkozik a család- gondozók továbbképzésére, amelynek során más részterüle­te^ munkájával is megismerked­hetnek. A konferencia jelentős lépés volt a közeledés, az együttmű­ködés irányába. Az információ és a tapasztalatcsere fóruma volt. Sikere lehetővé teszi, hogy 3—5 évenként hasonló országos konferenciákat rendezzünk. A most létrejött kapcsolatok ele­venen tartásáról pedig elindí­SZVT-szeminárium Pécsett Időszerű gazdálkodási feladatok Közismerten nehéz a vállala­tok pénzügyi helyzete, s ebből egyetlen kiút van, ésszerűbben kell gazdálkodni, minden lehet­séges tartalékot mozgósítani. Hogyan, miként? Egyebek mel­lett erre kíván választ adni az a kétnapos országos szeminá­rium, melyet a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete ren­dezett Pécsett, 350 résztvevővel. Az időszerű gazdálkodási fel­adatokat napirendre tűző, nagy érdeklődéssel kísért szeminá­rium tegnap délelőtt kezdődött a pécsi Ifjúsági Házban; meg­nyitót Lukács János, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első titkára, az SZVT megyei elnöke mon­dott. Ezt követően az éves vál­lalati tervkészítésről és annak pénzügyi vonatkozásairól dr. Nyikos László, a PM Bevételi Főigazgatóság főigazgató-he­lyettese tartott előadást. Délután újabb két előadásra került sor: dr. Lukács Lajos, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanszékvezető tanóra a vállala­ti eredménytervezés korszerű módszereivel; dr. Zányi Jenő, az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyá­ra gazdasági igazgatója a készletgazdálkodás és finanszí­rozás problémáival foglalkozott. Ma újabb előadásokkal folyta­tódik, majd vitával zárul az SZVT országos szemináriuma. Autóbuszforgalom-korlátozás A Volán 12. sz. Vállalat érte­síti az utazóközönséget, hogy május 13-án megrendezésre kerülő Nemzetközi Mecsek au­tós hegyi verseny idejére, va­lamint a május 12-én megtar­tandó edzés napra az alábbi forgalom korlátozásokat vezeti be. 1979. május 12. Helyi járatok: A 24-es vonalon a járatok 8.00—17.15. óráig a szentkúti végállomást nem érintik. A já­ratokat Újmecsekalja—Magyar- ürög-Daindol útvonalon közle­kedtetjük. A 22 és 23-as vona­lak forgalmában változás nem lesz. Helyközi járatok: Az útlezárás időtartamára — előreláthatólag 9.00—17.00 óra között — nem közlekedik a Ba­csó Béla úti pályaudvarról a 12.45., 13.45., és 16.00 órakor induló orfű—tekeresi, továbbá a 9.30 órakor induló abaligeti járat. A menetrendben 14.45­re meghirdetett bakócai járat 17.00 órakor 135 perccel később közlekedik. Nem közlekedik to­vábbá az Abaliget F. szöv-től a 8.55 és 12.12 órakor és az Orfű—Tekercsről 14.30 órakor Pécsre induló járat 1979. május 13. Helyi járatok: A 24-es járatok 8.00 órától 17.20 óráig nem közlekednek. A 22 és 23-as járatok a munka­szüneti napokra meghirdetett menetrend szerint közlekednek. Helyközi járatok: Nem közlekedik a Bacsó Bé­la úti autóbusz-pályaudvarról a 9.00, 10.30, 11.30, 12.45, 14.30, 15.30 és 15.45 órakor induló Or­fű—Tekeres, továbbá a 9.30 és 13.45 órakor induló abaligeti járatok. Nem közlekednek továbbá az Abaliget F. szöv-től 8.55 és 12.12 órakor és az Orfű-Teke- resről 8.30, 9.30, 10.00, 11.30, 12.30 és 14.30 órakor Pécsre induló járatok. tunk egy füzetsorozatot, amely hozzáférhető lesz valamennyi családgondozással foglalkozó szakember számára. D. I. Ma nyílik meg a jugoszláviai Batinán a „EÍaranyai nap”, amelyet a Horvátországi Ma­gyarok Szövetsége és a Baranya megyei Tanács művelődési osz­tálya közötti hagyományos kul­turális kapcsolatok keretében rendez meg a Baranya megyei Népművelési Tanácsadó Inté­zet ... A baranyai napon fotó- kiállítás nyílik Batinán a pécsi amatőr fotóművészek, valamint a Dunántúli Napló munkatár­sainak alkotásaiból és Bara­nyát bemutató ismeretterjesztő filmet vetítenek. Este népzenei műsorra kerül sor. A kiállítás és a filmvetítés holnaptól kezdve egy hónapig vándorol Jugoszlávia magyar­lakta községeiben. Az ember és környezete Jogi és közgazdasági problémák Környezetvédelem ügyében semmiképpen sem beszélhe­tünk a levegőbe; mivel szigo­rú gazdasági normatívák kény­szerítenek a humánus szem­pontok mellett egy nagyon bo­nyolult, jogilag is eléggé szer­teágazó problémának a meg­oldására. Ezzel kezdem tudó­sításomat a Pécsi Akadémiai Bizottság szerdai, majdnem éj­szakába nyúló klubestjéről, ahol Hanglemezre énekel, a Nevelek Háza kamarakórusa Hírt adtunk már arról, hogy kedden este a pécsi Székes- egyházban megkezdték annak a nagylemeznek a felvételeit, amelyen Monteverdi-művek sze­repelnek majd a Nevelők Há­za kamarakórusának előadásá­ban. Az orgona alatti bejárat osz­lopait mikrofonok kordonja öve­zi, kábelkígyók tekerednek az egyik fülkébe, ahol templomban szokatlan berendezések halma­zában ül Radányi Endre hang­mérnök. Vele szemben két ha­talmas hangfal, az egyiken mo­nitor, a karmestert látja innen. A tizenkétcsatornás keverőasz­taltól éppen a mikrofonok be­állítását vezényli: — Új stúdiónkban az a baj, hogy nincs visszhangja, nagyon tompa. Itt viszont sok is a vissz­hang, az orgona motorja is be­hallatszik. Az a feladatunk, hogy a legoptimálisabb helyekre te­gyük a mikrofonokat, hogy a legszebb hangzást kapja majd a hanglemezvásárló. Hézser Zoltán a zenei ren­dező. Nevét apró betűkkel je­lölik csak a lemez hátsó olda­lán, ellentétben más műfajban tevékenykedő rendezőtársaival. Ahogy a hangmérnök nem, úgy ő sem számolja hányadik lemez is lesz az, amit most készítenek. — Leegyszerűsítve, az a fel­adatom, hogy ellenőrizzem, azt játszák-e, azt éneklik-e, ami a kottában van. A dolog termé­szetéből fakadóan a karmester szava a döntő, a zenei rendező javaslatokat tehet. Többször is rögzítjük magnetofonra a mű­veket, s a karmesterrel közösen választjuk ki a legjobbat. A művészeti felügyeletet ellá­tó rendező zenetörténész nevét nemcsak hanglemezről ismerhe­ti a közönség: nemrég jelent meg Mozart életéről szóló köny­ve. Bécsi Sándor gyártásvezetőtől tudom meg, a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalat viszonylag sokszor készít felvételeket külső helyszíneken. A mostani nem­csak a Nevelők Háza kamara­kórusának premierje, hanem a Székeshegyháznak is; eddig még nem készült itt lemezfel­vétel. Ha megfelel az igények­nek, visszatérnek majd, újak ké­A hangmérnök a keverőberendezést kezeli szítésére igénybe venni. Feljegy­zem a készülő lemez számát: SLPX 12168 jelzést kap majd a várhatóan egy év múlva meg­jelenő nagylemez. A kamarakórust Ella István kíséri orgonán; ez a harmadik lemeze, egy az előzőkből önálló produkció volt. — A Székeshegyház orgonája, noha az átalakítás elég sok problémát nem oldott meg, ideális kísérőhangszer, s biztos vagyok abban is, alkalmas le­mezfelvételhez. Már régóta együttműködöm a kamrakó­russal, így örömük az én örö­möm is, érthetően jól esett, hogy engem kértek fel az együttműködésre. A legizgatottabb ember ta­lán a karmester, Tillai Aurél. Ilyen kritikus füllel, ahogy a próbafelvételeket hallgatja visz- sza, tán még nem hallgatta együttesét: — Tavaly ősszel a Zeneakadé­mia jubileumi koncertjén szere­peltünk. Ez után keresett meg a Hanglemezgyár művészeti igazgatója. Pár nap múlva a hivatalos levelet is megkaptuk, hogy felkérnek bennünket egy hanglemez elkészítésére. Hogy mennyire örült az együttes, ta­lán nem is kell említenem, hi­szen ez a vágyaink közé tar­tozott. Ajánlatot kértek tőlünk, s Monteverdi-művekre esett a választásuk. Találkozott az el­képzelésünk. Hosszadalmas munka a hang­lemezfelvétel, ennek érzékelte­téséül egyetlen adat Két perc­nyi hasznos anyag felvételét ír­ja elő a szabályzat egy órára. A résztvevők remélik, nem lesz szükség a rendelkezésükre álló maximális időre, az ötven perc­nyi lemezoldalak elkészítéséhez. A Székesegyház kapuit estén­ként a szokásosnál is jobban őrzik: idegen hangok ne zavar­ják a felvételeket a jövő szer­dáig. A Nevelők Háza . kórusának felvételei után ebben az idő­szakban még egy hanglemez ké­szül itt: Gergely Ferenc játszik Cézár Franck-műveket. A fel­vételei éjfél után kezdődnek. B. L. a téma az emberi környezet jogi és közgazdasági problé­mái voltak. Csak sejtik a hazai szakem­berek, hogy mennyi kárt okoz a népgazdaságnak a környe­zetszennyezés, feltevések sze­rint a nemzeti jövedelem 2—3 százalékát teheti ki. Ugyanis rengeteg bizonytalansági té­nyező nehezíti a károk tény­leges megállapítását, a kár­okozók és a károsultak tisztá­zatlan feltárásával együtt. So­mogyi példa, hogy a tárgyalá­son nem hittek a szemetelést leleplező mezőőrnek, mert az nem hozott magával két tanút. Az eset is bizonyítja, hogy a mező-, erdő- és természetvé­delmi őr még valójában nem hatósági személy, akinek egye­dül is számít a szava. A ha­gyományos kár-fogalom a kör­nyezetvédelem esetében na­gyon is elavult, felülvizsgálat­ra, újabb értelmezésre szorul. Nagyon bonyolult és hossza­dalmas' a kár bizonyítása, ami speciális szakemberek bevoná­sával lehetséges. Meghökken­tő, hisz végül is a súlyos kár valamennyiőnk zsebére megy. A bírságot most még könnye­dén megéri kifizetni, hisz egy­általában nem áll a kár téte­les nagyságával arányban, leg­feljebb jelképes és odaítélé­sében főként a személyi fele­lősség sikkad el. Rengeteg határozat, rende­let fogant már eddig is ha­zánkban o környezetvédelem szolgálatában, de épp a gaz­dasági szakemberek alig isme­rik ezeket, vagyis a megvaló­sításuk, az értelmezésük aka­dozik. Igaz, hogy külön kör­nyezetvédelmi jog még nincs, de a környezetvédelmi komplex törvények kidolgozásán már fá­radoznak a jogászok, közgaz­dászok épp egy KGST-prog- ram keretében. Félig-meddig már realizálódik egy ötlet, hogy a károsultak és a kár­okozók is a biztosító által megszervezve egy-egy veszély- közösséget alkossanak és ha baj adódik, máris gyorsan ká­rosíthatok. Országos nagy környezetvé­delmi koncepciók vannak ké­szülőben, bár tökéletes meg­alapozottságuk még várat ma­gára, és főleg megyék vonat­kozásában nincs még egységes intézkedési terv. El kell érni. hogy a területi . környezetvédelmi tervezés és a terület» gazdaságirányítás szo­rosan kapcsolódjon, hogy a természetet valóban tervszerűen alakítsák a gazdaságok, hogy később mind kevesebb környe­zetártalom elhárítására kerül­jön sor. Végre bekerüljön a beruházások összegébe a kör­nyezetvédelmi járulékos elem is. Érdemes volna elgondol­kodni azon is, hogy egy mik- rokörnyezetben, vagyis egy munkahelyen is létezhet a kör­nyezetvédelem. — Csuti J. — Ma már ballagnak a maturálok Az ország három középisko­lájában egy nappal korábban ballagnak a diákok, ennek az az oka, hogy a német nemzeti­ségi osztályokban már szomba­ton — a ballagás hagyományos napján — megkezdődnek a né­met írásbeli érettségi vizsgák. Megyénkben a Leöwey Gimná­ziumot érinti ez, ők tehát már ma délelőtt „túlesnek" ezen a megható, kedves diákünnepsé­gen, összesen 163-an. Szomba­ton reggel pedig, amikor a többi gimnázium matúráiéi a ballagásra készülnek, a Leöwey IV/D. osztályának harminchá­rom tanulója megkezdi négy­órás feladatának megoldását — németből. Régi diákhagyomány, hogy vizsgára, érettségire szerencsét kívánni nem illik. Megszegni ezt mi sem kívánjuk, így hát boldog ballagást, nyugodt vizsgázást, negyedévesek! Baranyai nap Batinán Klubest a PAB-on

Next

/
Oldalképek
Tartalom