Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-11 / 127. szám
/ 1979. május 11., péntek Dunántúli napló Hz atomreaktorok árnyékában Jéki László kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese, a Részecske és Magfizikai Kutató Intézet vezetője, akivel most beszélgetek, az idén, 1979-ben lesz harmincnyolc éves . . .- A közvéleményben a tudós alakja feltétlenül magányos emberként jelenik meg ...- A tudományos kutatás ma már hazánkban általában magasan szervezett csoportmunka. A KFKl-t 1950-ben alapították, s ma már hazánk legnagyobb kutatóintézete. Kétezerkétszáz főnyi gárda dolgozik itt. Komplex intézmény, s'a több területen folyó kutatást célprogram szervezet fogja össze.- Úgy értesültem, hogy a KFKI a napjainkban nélkülözhetetlen természettudományos műveltség gyarapítása érdekében Közművelődési dijat alapított, s ezt az Igazgató Tanács elsőként 1978-ban neked ítélte.- Annak nagy múltja van. A pécsi Nagy Lajos Gimnázium önképzőkörében kritikusként szerepeltem, de különös hálával gondolok a Vasas ll-i iskolámra, ahol Kistamás Gyula volt osztályfőnököm, a haza fényderítésének kötelességét, édesapám pedig a számtan és kémia szeretetét plántálta belém, így lett öröm számomra az ismeretterjesztés, s szívesen szerkesztem már évek óta a FIZIN- FO kiadványt.- Valóban lehetséges, hogy ma élni veszélyesebb, mint tegnap, vagy tegnapelőtt volt?- A „veszélyesség" dolgában a felvilágosítás defenzívában van: a téveszmék cáfolásával foglalkozik. Az Egyesült Államokban tudomásunk szerint hetvenkét atomreaktor működik és további kilencven van épülőben, s csak most volt először, 'Pennsylvániában egy kisebb üzemzavar. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség néhány éve egy kockázatanalízist tett közzé. Kiszámították, hogy amíg egy huszonöt mérföld, tehát mintegy kettőszáz kilométer sugarú körben, ahol tizenötmillió ember él és ahol száz nagy atomreaktor működik, ott várhatóan egy év alatt gépkocsibaleset következtében négyezer- kétszáz ember fog meghalni, s ugyanakkor atomreaktor-baleset következtében várhatóan csak kettő. Ez az arány egy olyan ár, amit az energiaellátás érdekében vállalnunk kell. A példa egyébként rendkívül szélsőséges: ilyen népsűrűségű területen elképzelhetetlen száz atomerőmű. A példa csupán azt mutatja, hogy a leggondosabb műszaki intézkedések ellenére sem állítható, hogy az atomreaktorok teljesen veszélytelenek. És mégsem a gépkocsiközlekedés, hanem az atomreaktorok működése ellen rendeznek népszavazást, mint ahogy ezt például 1978 őszén Ausztriában is tették. Meggyőződésem azonban, hogy ezek a kierőszakolt népszavazások nem az összné- pesség, hanem csak egyes pártok érdekeit szolgálják. 1977 decemberében az ausztráliai választásokon is nagy viták zajlottak az uránbányászat körül. Ausztrália köztudottan hatalmas urániumkészletekkel rendelkezik, a szocialista országokon kívüli világ csaknem hcrminc százalékát termelik itt. A legnagyobb gondot tulajdonképpen az okozza, hogy a csak békés célra történő urániumfelhasználást a jelenlegi ellenőrzési rendszer nem biztosítja. — És mi van a neutronbomba hátterében, a halálsugár H, G. Wells fantasztikus regényeiből valóban kilépett? — Elképzelhető-e, hogy valakik egyszer atombombát barkácsolnak? — Már a hetvenes évek végén Theodore B. Taylor amerikai atomfizikus mély megrendülését és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor házilag akárA Nord Atomerőmű a Német Demokratikus Köztársaságban — A neutronbomba tulajdonképpen kisméretű hidrogénbomba, vagyis atombomba. Valószínű, hogy a neutronbomba hasadóanyaga nem urán vagy plutónium, hanem egy mesterségesen előállított transzurán- elem, a californium. Ennek az erősen sugárzó izotópnak egy grammja 1971-ben egymilliárd dollár volt, 1973-ban viszont már csak tízmillió. Az utóbbi évek eredményei valószínűleg még olcsóbbá tették. — A KFKl-ben jelenleg mi a fő kutatási irány? — A kutatók mindig a jövőben dolgoznak. Az atommaghasadáson alapuló atomreaktorok üzemanyaga, az urán, a tórium, de még a plutónium is egyszer, talán nem is oly sokára, lehet hogy néhány száz év múlva elfogy, s a fizikusok ezért újabb energiaforrások után kutatnak. 1980-ra már csillebérci intézetünkben is működni fog például a TOKAMAK. Ez mozaikszó: az áram, a tartály és a mágneses tekercsek jelentésű orosz szavak kezdőbetűinek ösz- szevonásából született. A Kor- csatov akadémikus nevét viselő moszkvai intézet segítségével most az atommag-egyesítésen alapuló fúziós-energiatermelés e legkorszerűbb módjának kutatásába is bekapcsolódhatunk. kiknek kellenek ezek az anyagok? Az embereknek legalább négy olyan csoportja van, amelyiknek érdeke fűződik a barkácsolt atombombához: az atombombával nem rendelkező kormányok, a terrorista szervezetek, a bűnözők és az őrültek. A csoportok nem zárják ki egymást. Egy teljes egyensúlyban élő társadalomra volna szükség, erkölcsi újjászületésre, hogy ne éljünk örökös halálfélelemben, hogy a hasadóanyagoknak és termelésüknek szigorú nemzetközi ellenőrzése megvalósulhasson. Csak így kelhet fel az emberiség számára egy új aranykorszak napja. — Mik a kilátásaink?- A hirosimai atombomba robbanása és a békekötés utón az Egyesült Államok egyre fokozta a fegyverkezést. 1948- ban már hetente egy-két bombát gyártottak. 1949. augusztus 29-én már a Szovjetunió is felrobbantotta első atombombáját, 1953. augusztus 12-én pedig a világ első sikeres hidrogénbom- ba-kísérletét hajtotta végre. A fegyverkezési-spirál következő fordulójaként pedig Carter elnök 1978-ban engedélyezte a neutronbomba alkatrészeinek gyártását... „Inventas vitám iuvat excoluisse per artes" — ez a Vergilius Aeneiséből vett idézet olvasható a Nobel-emlék- érem egyik oldalán. S valóban nagy igazság: szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni I Tehát az életet széppé keil tenni, s nem a halálra, a pusztításra kell törekedni Az emberiség régóta tudja már ezt. De hogy a művészetek virágozhassanak, ahhoz az szükséges, hogy az államok politikája ne a fegyvereken, hanem valami nemesebben alapuljon. Harcos Ottó Értékes vizsgálati eredmények Adatok a magyarországi németek néprajzához A „Magyarországi Nemzetiségek Néprajza" könyvsorozatnak a Magyar Néprajzi Társaság és a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége kiadásában 1975-ben megjelent első kötete után — az előbbihez hasonló ízléses kiállításban és gazdag tartalommal —- a napokban vehették kezükbe az érdeklődők a „Magyarországi Németek Néprajzához 2.” című újabb kötetét. Ahogy az első kötet is hozott baranyai vonatkozású közleményt, most is örömmel nyugtázhatjuk, hogy a szerkesztők ehhez a kiadványhoz is biztosítottak megyénk németségével foglalkozó anyagot: a benne közreadott hét tanulmányból három a mi tájunkra irányítja az olvasók figyelmét, igazolva, hogy itt is eredményesen folyik a nemzetiségek életének tudományos föltárása. A kötet előszavában Réger Antal főtitkár szól az első kötet nemzetközi sikeréről, és kifejezi azt a meggyőződését, hogy a tárgyköreiben gazdag, földrajzi tekintetben átfogó 2. kötet fogadtatása is kedvező lesz. A kötet első tanulmányában Mollay Károly a Haberleiter- csolád történetén keresztül rendkívül gazdag képet fest Sopron életéről a 15. század második feléből. A családra és a városra vonatkozó adatok egy 12 évig vezetett napló följegyzéseiből valók. A tanulmány a mondott időszakban részletesen bemutatja Sopron iparát, kereskedelmét, vallási és szellemi életét, szól a ruházkodásról, a szőlőművelésről és a borgazdaságról de forrása alapján megbízható adatokat tartalmaz a korabeli nyelvállapotról is. A tanulmány nemcsak a város kiváló hely- történészének mutatja a szerzőt, hanem bizonyítja néprajzi és nyelvkutatói érdemeit is. A második tanulmányban Manherz Károly a Mosoni-sík- ság németségét mutatja be. A terület földrajzi ismertetésén kívül gazdasági és település- történeti helyzetleírást is nyújt, továbbá tájékoztat a régébbi kutatásokról. Ez a dolgozat egyben bevezeti Boross Mariettának „A Mosoni-síkság német kéziratos énekeskönyveinek illusztrációi" c. tanulmányát, amelyben a szerző nemcsak az énekeskönyvek tartalmát vizsgálja, hanem az illusztrációk kivitelezését, művészi értékét és eredetét is mérlegeli. Hajdú Erzsébet a zsámbéki szőlőművelés leírásában az itt élő németek múltjának jellemzését, a község földrajzi neveit is adja, de magának a szőlőművelés munkafolyamatainak szakszerű bemutatásán túl a helyi szakszóanyagot a soproni anyaggal is egybeveti. A baranyai németséggel foglalkozó cikkek között elsőként ennek a kis ismertetésnek szerzője közöl adatokat a zselici németek betelepedéséről, további sorsáról, a településtörténeti kutatások fontosságáról, nehézségeiről, végül pedig utal a föltáráshoz nélkülözhetetlen forrásokra. Imre Mária és Manherz Károly közös dolgozata az első olyan írás, amely gazdagon szolgáltat adatokat a mecsek- nádasdi és az óbányai fazekasság néprajzi bemutatásához. A németek (főként frankok) betelepedése óto fejlődött a népi fazekasság. Az anyakönyvek a 19. század közepétől mintegy 60 fazekascsaládot említenek itt. A tanul, mány nemcsak a munkafolyamatok szakszerű leírását nyújtja, hanem közli a szakkifejezéseket, a nyelvjárásiban használatos mesterségszavakat is. Kiss Eliy — a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének munkatársaként — évekig behatóan foglalkozott a német népi tánccsoportokkal, így kézenfekvő volt, hogy éppen ő szóljon a dél-dunántúli német népi táncokról. A tanulmány megírására az is ösztönözte, hogy 1972-ben dr. Kurt Petermann, a lipcsei táncarchívum vezetőjét ő kísérte el a hazai németek körében szervezett gyűjtőkörútra. A dolgozat nemcsak ennek a dokumentációnak gazdag anyagából merít, hanem éppen Baranya földjén azt is megmutatja, hogy az 1940-es években K. Horak által végzett föltárás gazdag anyagából mi él és mi ment azóta feledésbe. Valamennyi dolgozat utal a fölhasznált forrásmunkákra; a képek, rajzok, vázlatok és kották pedig készítőik és a nyomdai szakemberek hozzáértését és igényességét dicsérik. A megjelent kötetre a nemzetközi érdeklődést nemcsak gazdag anyaga, igényes kiállítása irányíthatja rá, hanem német nyelvű színvonalas és szakszerű fogalmazása, valamint az egyes cikkek után adott angol (és magyar) ösz- szefoglalás is. A kötetről elmondható, hogy a benne közreadott dolgozatok még akkor is fontosak, ha itt-ott csak újra vizsgálnak, mai szemlélettel értékelnek régebben már részben föltárt nemzetiségi anyagot, főként pedig hasznosak azért, mert a kutatók és az érdeklődők számára is hozzáférhetővé tesznek értékes vizsgálati eredményeket, a földolgozás igényességével ugyanekkor hasonló munkára biztatnak. Dr. Vargha Károly ki készíthet atombombát. Taylor véleménye szerint — aki egyébként több bombatípus kidolgozásában is részt vett — a házilag készített atombombához csupán két dolog szükséges: a know-how, a bombakészítés receptje és a megfelelő mennyiségű üzemanyag, tehát mindössze hét-nyolc kilogramm plutónium. Becslése szerint az egész tízezer dollárból kikerülne. Nos, a technológiára előbb-utóbb rá lehet jönni, a hasadóanyagot meg sokkal kevésbé kockázatos beszerezni, mint egy bankot kirabolni”. A bomba tehát, ha talán nem is működne oly tökéletesen, mint a márkás készítmények, akkor is „jó" pusztító munkát végezne.- Van-e „maszek" gyártási veszély? — W. Brobst, az Egyesült Államok Atomenergia Bizottság szállítási felelőse néhány évvel ezelőtt így nyilatkozott: „ A lopások, az elvesztések" mindennapos dolgok; az utakon szállított összes anyagok egy-két százaléka eltűnik, és a lopások nyolcvan százalékát maga a személyzet követi el. Az országúti fegyveres támadásoknál öt eset közül négyben a sofőr a gengszterek cinkosa. Ilyen emberekkel dolgozunk”. - A kérdés most már csak az, hogy Az életet széppé kell tenni, s nem a halálra, a pusztításra kell törekedni Beszélgetés Jéki László kandidátussal, az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének igazgató- öelyettesével , /\ mikor a három magyar származású tudós, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő * *■ kezdeményezésére Einstein megírta híressé vált levelét Roosevelt amerikai elnöknek az új energiaforrásról, amellyel „rendkívüli erősségű, új típusú bomba is szerkeszthető”, az emberiség történetének egy új korszaka kezdődött 1942 decemberében a világ első atomreaktora már működött. 1945. július 17-én pedig a potsdami értekezlet megnyitásának napján Truman amerikai elnök titkos táviratot kapott: „A baba egészségesen megszületett”. Ez az atombomba sikeres felrobbantásáról adott hirt. Einstein levelének keltezésekor Szilárd negyvenkettő, Teller harminc, Wigner pedig 38 éves volt. A Pécsi Kesztyűgyár Edison úti tanműhelyében képezik ki az új bőrruházati gyár szakembereit. Nyolcvanheten tanulják itt a szakmát, ebből 22-en férfi-, 65-en pedig női szabók. Két és fél évig textilanyagokkal dolgoznak, és csak az utolsó félévben szabnak-varrnak bőrből. Az első csoport, 19 női, illetve 4 férfiszabó az idén vizsgázik. A képen a női szabók tanműhelye. Erb János felvétele
