Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-20 / 136. szám

2 Dunántúli napló 1979. május 20., vasárnap Hét pécsi produkció a Madách Színházban A Nemzeti Színház budapesti vendégjátéka Két szovjet színésznő vendégszereplése Hagyományos budapesti vendégjátékára indul hétfőn a Pécsi Nemzeti Színház társula­ta. Hét produkcióval lépnek lel a Madách Színházban, il­letve a Kamaraszínházban. Az előadásokat úgy válogatták össze, hogy azok átfogó ké­pet adhassanak a pécsi szín­házban folyó művészeti tö­rekvésekről, az évad munká­járól. Mint a korábbi évek­ben, most is nagy érdeklődés előzi meg • a fővárosban a pé­csiek vendégszereplését, amit a „nagy Madáchban” a Holdbéli csónakos című Weö- res-darabbal nyitnak meg hét­főn este. Ugyanekkor kerül színre a kamarában a Nap­pali virrasztás A legtöbben talán a pécsi Kafka-elődás (A per) iránt érdeklődnek, ezt szerdán és csütörtökön játsz- szák a pécsi művészek, a Ka­maraszínházban ezzel párhu­zamosan kerül színre két este A néma levente — ezt az előadást is nagyon várja a pesti közönség. Csütörtökön és pénteken mutatják be a Ma­gyarországon először játszott Strindberg-darabot, az Álom­játékot, a Madách Színház­ban, a Kamarában pedig ugyanekkor Sükösd Mihály darabját, A kívülállót. A ven­dégszereplés érdekes mozza­nata lesz a szovjet—magyar „koprodukcióban” színpadra vitt Roscsin-darab, a Szerel­vény a hátországba. Labancz Borbála és Hartmann Teréz moszkvai vendégszereplésének viszonzásául két szovjet szí­nésznő lép fel a 27-i vasár­napi előadáson, a moszkvai Szovremennyik Színház művé­szei. A női főszerepet Maria Nyejolova, Mása, a magára maradt fiatalasszony figuráját Álla Pokrovszkaja eleveníti meg — orosz nyelven. A bu­dapesti előadásra eljön Ga­lina Volcsek, a Szovremennyik Színház Állami-díjas főrende­zője is, aki Pécsett színpadra állította Roscsin darabját. ,Átoktatás a Pécsi Tudómányegyeienton Ülést tartón az egyetem baráti társasága Egy évvel ezelőtt alakult meg a Pécsi Tudományegye­tem Baráti Társasága abból a célból, hogy összetartsa az egyetem volt oktatóit és hall­gatóit, évről évre találkozási lehetőséget biztosítson számuk­ra az egyetem falai között. Különös jelentőségre tett szert ez a társulás /napjainkban, amikor egyre nagyobb szük­ség van a jogászok és köz­gazdászok összefogására a mindennapi életben is. A pé­csi, társadalomtudományi pro­filú egyetem két karán máris sok vonatkozásban megvaló­sították az úgynevezett „átok­tatást", vagyis a joghallga­tók a közgazdasági kar okta­tóinak előadásait is látogatják és viszont. Az idén második alkalom­mal került sor a társaság ülé­sére az egyetem aulájában. Aligha véletlen, hogy a szer­vezők dr. Csikós-Nágy Béla államtitkárt,- az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét kérték fel előadásra. Gazda­ságpolitikánk időszerű kérdé­seiről beszélt, s ez a jelenlevő jogászokat annál is inkább érdekelte, mert a közelmúlt­ban tartott háromnapos érte­kezletet a Magyar Jogász Szövetség éppen a gazdaság és a jog kapcsolatáról. Az itt szerzett tapasztalatait mondta el dr. Csikós-Nagy Béla után dr. Tamósfy József, a Pécsi Megyei Bíróság elnöke. A Pécsi Tudományegyetem Baráti Társasága emléklapot alapított az egyetem és a tár­saság érdekében végzett ki­emelkedő munka honorálásá­ra. Az idén dr. Gödöny Jó­zsef, az Országos Kriminoló­giai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója és dr. Kecskés László, a Baranya megyei ügyvédi Kamara alelnöke kap­ta meg a társaság emléklap­ját. Az egyetemi nap délután az évfolyamok találkozóival, az egyetemi létesítmények meglá­togatásával folytatódott, majd este rektori fogadással ért véget. Megállapodás a magyar és jugoszláv könyvtárosok között A közös kutatások további lehetőségei Tegnap délelőtt fejeződött be a Baranya megyei Taná­cson a magyar és jugoszláv könyvtárosok konferenciája a helyismereti gyűjtemények ku­tatásáról és koordinálásáról. Az ünnepélyes zárást megelő­zően a két fél képviseleté­ben hat tagú bizottság fogal­mazta meg azokat az aján­lásokat, melyek a háromnapos tanácskozás alatt aktuálissá váltak. A résztvevők megálla­podtak abban, hogy mindkét fél számára fontos a könyvtá­rak közötti együttműködés ki- szélesítése, a helyismereti gyűjtemények területére is, ahol pedig ez már megtör­tént, a kapcsolatok további el­mélyítése. Megegyeztek egy helyismereti kézikönyv kiadá­sában, kópiák, mikrofilmek cseréjében, illetve abban, hogy a szaksajtót magyar, illetve jugoszláv részről is tájékoztat­ják a pécsi konferencia ered­ményeiről. Kívánatos lenne hasonló kapcsolatfelvétel, a múzeumok és a levéltárak között is, hiszen a hazai, de főként a határainkon tú| élő kutatók sokszor rászorulnak a szom­szédos országok helyismereti dokumentumaira. Éppen ezért kölcsönös érdek egymás fo­lyamatos tájékoztatása, amely e megállapodás után tovább erősödik Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye, valamint a szomszédos jugoszláv terü­letek könyvtárai között. G. O. Dr. Csikós-Nagy Béla előadását tartja Kiváló Term szövetkezet a lippói Béke Őre Gazdaságosan termelnek Immár ötödször részesült Ki- váJó Termelőszövetkezet kitün­tetésben a lippói Béke Őre Mgtsz. A 488 fős kollektíva élen jár egyebek között ób­ban, hogy mer kísérletezni a legújabbért. Évek óta egyben tudományos kutatóműhely is a szövetkezet, ahol a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Szegedi Gabonakutató Inté­zet legfrissebb kutatási ered­ményeit próbálják ki a gya­korlatban, jó sikerrel, hiszen tapasztalataikat átnyújtják a majsi, a kisharsányi tsz-nek, sőt a négy nagyobb társulási rendszerben is, ahová tartozik Bts&prS rohama „szomszéd várban?: Nyitás előtti „ostromállapot'’ ar áruház előtt Megnyílt Szekszárdim a Skála Áruház Fotók: Cseri László HAJNÖVESZTŐSZER, KONFEKCIÓ, MŰSZAKI CIKKEK Már reggel kilenckor százak várakoztak az impozáns épület előtt, mivel mindenki pontosan tudja, hogyha idejében érkezik egy új bolt nyitásához, akkor rendszerint hiánycikkekhez is hozzájuthat. Bebocsátásukra azonban várniok kellett, mert tegnap délelőtt 11 órára hir­dették meg a Skála szekszárdi áruházának megnyitását Előtte a Szekszárdi ÁFÉSZ ünnepélyes igazgatósági ülésé­re került sor, melyen megjelent dr. Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Laután Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes, a megye és a város párt-, állami és meg­hívott szövetkezeti, gazdasági vezetői, közöttük dr. Gyugyi Já­nos, a Tolna megyei pártbizott­ság titkára és dr. Szabópál An­tal, a Tolna megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke. A Szekszárdi ÁFÉSZ —amely közvetlen gazdája az új áru­háznak — dolgozói nevében Izsák Lajos elnök mondott üd­vözlő köszönő szavakat, majd az áruház igazgatója, Mikóczi György mutatta be az áruhá­zát, köszönetét mondva a SZÖVTERV tervezőinek, a ge­nerálkivitelező Tolna megyei Állami Építőipari Vólialat dol­gozóinak és vezetőinek. Többek között elmondta, hogy a Skála szekszárdi áruháza összesen 5200 négyzetméter alapterüle­ten, mintegy 60 ezer féle ter­mék forgalmazásával, 70 millió forintos árukészlettel, kulturált kereskedelmi feltételek megte­remtésével segíti a város és a megye, de talán a tágabb kör­nyék lakosainak is jobb ellátá­sát. Az ünnepi igazgatósági ülés befejeztével végre sor került az áruház ünnepélyes megnyi­tására. Ideje is volt, mert idő­közben már — óvatos becslé­sem szerint is — legalább ezer­re növekedett az érdeklődők száma. Dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke, rövid kö­szöntő beszéd után a sárközi népviseletbe öltözött hölgyek­től átvette az ollót és elvágta a bejárat elé feszített nemzeti színű szalagot. A szomszéd vár legújabb létesítményében va­lóságos ostrom kezdődött. * A sietség pedig talán nem is volt indokolt, mert a polcok, pultok, árubemutató állványok szinte roskadoztak a kínált ter­mékektől. Mindjárt a földszin­ten, az élelmiszerek, háztartási cikkek csarnokában ínycsiklan­dó hidegételek, hentes- és pék­áruk, banán, narancs, datolya, eper, megszámlálhatatlan mennyiségű és fajtájú konzerv kínálta magát. No és mindjárt a bejárat közelében a sláger: a Patientia nevű hajnövesztő­szer, szinte tornyokban állt az egyik pulton. A mozgólépcső az első eme­letre viszi a vásárlót, aki ott a Az első vevők műszaki cikkek, bútorok, sport­szerek, játékok, kemping- és horgászfelszerelések között vá­logathat. Innen irányítják egyik külön szolgáltatásukat: a gyor­sított OTP-áruvásárlási hitel- ügyintézést, a tartós fogyasz­tási cikkek házhoz szállítását. (Egyébként élelmiszerre is elfo­gadnak előrendelést, Szekszárd területére pedig a házhoz szál­lítást is vállalják.) Ezen az emeleten különösen szembetű­nő volt az egyébként hiánycik­keknek számító szerszámok, al­katrészek nagy választéka. A következő szintre a ruhák, méteráruk, lakástextilek, cipők kerültek, a közvetlen felvásár­lás lehetőségeinek megfelelő, igen széles választékban. Ha pedig valaki megéhezett, megszomjazott és az áruház bejárása után még pénze is maradt, felkeresheti a harma­dik emeleten a Skála bisztró­ját. K. Gy. a lippói tsz, kamatoztatják az eredményeiket. A 31 éves mezőgazdasági üzemben a dolgozók átlagko­ra 37 év, 44 százalékuk va­lamilyen szinten szakképzett: csak ilyen szakembergárda képes arra, hogy az ötödik ötéves terv időszakában há­romszor is kiváló termelőszö­vetkezeti kitüntetést kapjon. A szorgalmat, a tudást bi­zonyító számadatok közül né­hányat említünk meg. Négy éve egy speciális középtávú fejlesztési terv elvárásai sze­rint dolgoznak és ez alatt a termelési érték megduplázó­dott, most 144 millió forint. A tiszta vagyon összege 76 millióról 94 millió forintra emelkedett, a bruttó jövede­lem ugyancsak majdnem meg­kétszereződött, a tavalyi évben 34 millió forint volt. Ami na­gyon lényeges, a kiváló termésátlagokat úgy érték el, hogy közben az önköltségeket nem növelték, vagyis a ki­használatlan tartalékokat is mozgósították, a munkaidőt valóban kihasználták és min­denkor a minőségi elvárásokat teljesítették. Kukoricából a hektáronkénti átlaghozam 91,4 mázsa. Kísérleti parcellákon elérték a 144 mázsát is. Ezek után jogos cél, hogy nagy területen is a száz mázsa fe­letti hozamot érjék el tartó­san. Borsóból hektáronként 32,2 mázsát gyűjtöttek be, ami a kukoricahozammal együtt az. eddigi legnagyobb a tsz tör­ténetében. Az ünnepi eseményen részt vevő dr. Lakatos Tibor me­zőgazdasági miniszterhelyettes Lippót mint péjdát említette azért is, hogy egy tsz-tag csaknem félmillió forintos ter­melési értéket állít elő, vagy a fajlagos abrakfelhasználá­suk valóban gazdaságos, tény­leg olcsón termelnek, csirké­jük. szarvasmarhájuk közül ke­vés hullik el. Hangsúlyozta, hogy a tsz-ben a vezetők és á tagok egysége kitűnő, kí­sérletező, kezdeményező mun­kájuk nem csupán Baranya, de az ország számára is pél­da lehet. Lippón a korábbi módszerek, szokások helyett az új, gyors tempóhoz mernek igazodni, valóban versenyez­nek. Dr. Földvári János, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese megdicsérte a tsz községfejlesztő és -szépítő tö­rekvéseit, azt az igyekezetét, ahogy a lippóiak a módsze­reik átadásával igyekeznek se­gíteni a többi termelőszövet­kezetet is. A miniszterhelyettes Karasz László elnöknek adta át a Ki­váló termelőszövetkezet kitün­tetést tanúsító oklevelet, majd Barabás Miklósnak nyújtotta át a Kiváló Munkáért minisz­teri kitüntetést. Lovas Miklós elnökhelyettes a Kiváló Ter­melőszövetkezeti Munkáért ki­tüntetést vette át dr. KissKá- rolytól, a Baranya megyei Tsz Szövetség titkárhelyettesétől. A Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó kitüntetés tulajdono­sai 11-en lettek. Az ünnepi közgyűlésen meg­jelent Devecseri József, az MSZMP Mohács járási Bizott­ságának első titkára, dr. Németh Elemér, a megyei tanács Mo­hács járási hivatalának vezető­je, valamint Novics János or­szággyűlési képviselő. Csuti J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom