Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-20 / 136. szám

DN HÉTVÉGE 3. 1979. MÁJUS 20. GAZDASÁGPOLITIKA A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1979 első negyedévéről (Folytatás az 1. oldalról) is. Ugyanígy az előző évinél ki­sebb arányban, de most is nö­vekedett a tejértékesítés. Nőtt a vágójuh, csökkent a nyúl el­ső negyedévi eladása. A vágó­baromfi-értékesítés nagy ará­nyú (33,6 százalékos) növekedé­se elsősorban a termelőszövet­kezeti szektorból származik. A lakosság bevételei Az I. negyedévben Baranya megye lakosságának készpénz- bevétele mindössze 2,4 száza­lékkal volt magasabb a tava­lyinál, de ebben az alacsony ütemben szerepet játszott az is, hogy a múlt évben az április 1- től esedékes bérek nagy részéi márciusban fizették ki. A pénz­bevétel tényleges növekedése 4—5 százalékra tehető, ami még így is tükrözi a jövedelemnöve­lés visszafogottabb, azaz a ter­vezettet közelítő ütemét. Az összes bevételeken belül a munkások és alkalmazottak bér­es bérjellegű bevételének ösz- szege 2,1 százalékkal volt na­gyobb, mint egy évvel koráb­ban, a mezőgazdasági munká-. val összefüggő lakossági jöve­delmek pedig 3,4 százalékkal haladták meg az egy évvel ko­rábbi összeget. A vállalatoknál és szövetkezeteknél, valamint a nagyüzemi mezőgazdaságban egyaránt kisebb volt a béren felüli jövedelmek összege, köz­tük a részesedési kifizetéseké. A lakosság a mezőgazdasági termékeladásból 12,5 százalék­kal nagyobb bevételhez jutott, mint egy évvel korábban, azon­ban e bevételek összege — fi­gyelemmel a múlt évi vissza­esésre — alig haladta meg a két évvel korábbit. Az összjövedelmek viszonylag mérsékelt emelkedése mellett a kiskereskedelmi vásárlások fo­lyóáron számított értéke 9,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami — a növeke­dés ütemét tekintve — mindössze 1 százalék-ponttal maradt el az 1978-as év azonos időszakában mutatkozott növekedéstől. A la­kosság szolgáltatásokra fordí­tott kiadásai a múlt évinél na­gyobb mértékben, 14 százalék­kal emelkedtek. Kiegyensúlyozott áruellátás A megye takarékbetét-állo­mánya március 31-én megha­ladta az 5 milliárd forintot, s ez az összeg az egy évvel ko­rábbinál 15,8 százalékkal mago­sabb volt. A betétképződés üte­me a múlt évihez képest las­sult. A lakossági hiteltartozások állománya az I. negyedév vé­gén 16 százalékkal haladta meg a tavalyit, ez évben elsősorban a lakásépítési és -értékesítési kölcsönök összege nőtt. de va­lamennyi középlejáratú hitel iránti érdeklődés is fokozódott. A kiskereskedelmi árszínvonal 5,3 százalékkal magasabb volt, mint a múlt év azonos hónap­jaiban. A belső felhasználás növeke­dési ütemének lassulásával összhangban az ez évi népgaz­dasági terv a kiskereskedelmi forgalom 3,4 százalékos emelke. désével számol összehasonlítha­tó áron. Az I. negyedévben a megye kiskereskedelmi forgalma 2,7 milliárd forint volt, az elő­ző évinél 4,3 százalékkal na­gyobb. A növekedés üteme na­gyobb volt az országosnál. Az év első hónapjaiban az áruellátás viszonylag kiegyen­súlyozott volt. A sertés tőkehús kivételével az élelmiszer-ellátás kielégítő volt, az iparcikkek kí­nálatánál pedig határozott ja­vulás mutatkozott. Nyershúsból a múlt évihez hasonló mennyi­ség került az üzletekbe, a ko­rábbiaknál nagyobb hiányérze­tet elsősorban az egyenetlen kí- -nálat váltott ki. A ruházati cikkek forgalma csak 1,9 százalékkal emelkedett. A vegyes iparcikkek 8,5 száza­lékos mennyiségi forgalom- emelkedésében ez évben is je­lentős szerepe volt a tartós fo­gyasztási cikkek iránti kereslet növekedésének. Számos cikkből kiugró volt az értékesítés, így például 28 százalékkal több au­tó került a megyébe az I. ne­gyedév során, 27 százalékkal több hűtőszekrényt vásárolt a lakosság. A jobb kínálat tette lehetővé, hogy számottevően nőtt a híradástechnikai cikkek eladása: 14 százalékkal több rádió, 55 százalékkal több mag­netofon és három és félszer több lemezjátszó talált gazdára, mint egy évvel korábban. A közúti szállítás feladatai 1979. I. negyedévében valamivel mérsékeltebben nőttek, mint egy évvel korábban. A' Volán jármű­parkja tovább korszerűsödött, számottevő cserélődésre azon­ban csak a tehergépkocsiknál volt lehetőség és csak 6 új au­tóbusz forgalomba állítására ke­rülhetett sor. A táppénzen lévők állománya 1979 I. negyedévében 6,4 szá­zalék volt, az előző év azonos időszakához képest nem emel­kedett. A megye gazdasági valamelyest csökkent, állami beruházásokra 14 millió forint­tal, 6 százalékkal fordítottak többet, mint az előző év azonos időszakában. A tavalyinál több folyósítás azt jelzi, hogy a megye 1979. évi beruházási feladatai — elő­zetes számítások szerint — na­gyobbak az elmúlt évinél. Ez több tényező hatása. Kiemelen­dő közülük egyrészt az, hogy még az 1978. év folyamán szá­mos nagyobb szabású új fejlesz­tés kivitelezési munkáit kezdték, meg a megyében. Ezeknél eb­ben az esztendőben fokozott mértékben bontakozik ki a be­ruházási tevékenység. A termelő beruházások közül a legfontosabb 1979. évi célki­tűzések a következők: — Továbbra is folytatják az V. sz. bányaüzem kivitelezési munkáit. — A szénbányászati beruhá­zások volumene is növekszik. — Az 1978-ban megkezdett, finanszírozás szempontjából nagyberuházásként kezelt bere- mendi mészvertikumra terv sze­rint idén a tavalyi teljesítmény nyolcszorosát fordítják. — üzembe kell helyezni az ev folyamán néhány kiemelkedő fontosságú termelő létesítményt. Ilyenek: Jelentősen növekedett a vágómarha-értékesítés ágainak többségében csökkent a táppénzes arány (legnagyobb mértékben a szénbányászat­ban), némileg növekedett a me­ző- és erdőgazdálkodásban, va­lamint a kereskedelemben. Az igénybe vett betegnapok száma 7 százalékkal emelkedett, a be­tegség átlagos időtartama hosszabbodott. Sok év tendenciájától eltérő­en az üzemi balesetek száma ezúttal növekedett. 1979 I. ne­gyedévében 852 baleset történi, 12 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az év eddig eltelt időszakában 11 halálos végű üzemi baleset tör­tént (ebből 10 a szénbányászat­ban, T az építőiparban), szem­ben az egy évvel korábbi há­rommal. A megye közútjain 128 sze­mélyi sérüléssel járó közlekedé­si baleset történt, 3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. Beruházások Az első negyedév folyamán élénk volt a beruházási tevé­kenység. A pénzintézetek itteni fejlesztési célokra 791 millió fo­rintot fizettek ki, 12,3 százalék­kal többet, mint az előző év el­ső negyedében. A növekedés ezúttal is elsősorban a vállala­ti beruházások körében jelent­kezett: 422 millió forintot folyó­sítottak vállalati beruházásokra, 78 millió forinttal, 23 százalék­kal többet, mint tavaly. A szö­vetkezeti beruházások összege — a Baranya megyei Építő­ipari Vállalat központi telepe, — az Egyesült Izzó pécsi gyáregységének befejezése, — a pécsi és mohácsi építő­gép-gyáregységek, — a Pécsi Kesztyűgyár bőrru­házati gyára, — a pécsi vágóhíd rekonstruk­ciójának befejezése, — a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát agrokémiai létesítmé­nyei, valamint a bári baromfi­telepe. A nem termelő fejlesztések zöme 1979-ben is a tanácsok számára valósul meg. A megye részére előírt beruházási szín­vonal ebben az esztendőben közel 1,5 milliárd forint értékű tanácsi beruházást tesz lehető­vé, alig valamivel kevesebbet, mint az elmúlt évben. Ennek az összegnek legnagyobb részét továbbra is lakásépítkezésre, il­letve az új lakótelepek kapcso­lódó létesítményeire fordítják. A megyei tanács ötödik ötéves terve erre az esztendőre 3273 lakás felépítését irányozza elő, közülük 2629 lakásnak a váro­sokban, 644 lakásnak pedig a községekben kell felépülnie. A városi lakások közül — az öt­éves terv szerint — idén 1869 la­kásnak Pécsett, 404 lakásnak pedig Komlón kell elkészülnie. A tanácsi beruházások színvo­nalának ez évi korlátozása az 1979-ben. átadandó lakások számát összességében nem mér­sékli (az ötödik ötéves terv elő­irányzatához képest), Pécsett azonban az eredetileg tervezett 1328 helyett csak 1276 célcso­portos állami lakás épül. A garéi hulladéktároló egyik katlanja Fotó: Erb János Az egész társadalom ügye a környezet védelme Modern világunk egyre több környezeti károsodást, sőt ártal­mat okozhat az embernek, ami­vel távlati tervezéseinkben, de mindennapi tevékenységünkben is mindinkább számolnunk kell. Nem arról van szó, hogy a tu­dományos-technikai forradalom­ban felgyorsuló urbanizáció, motorizáció és kemizáció ne va­lósuljon meg, hanem arról: ez a korszerűsödés úgy jöjjön lét­re, hogy közben egészséges kör­nyezetünk bizonyos kompro­misszumok útján fennmaradjon. Környezet- és Természetvé­delmi Bizottság hivatott arra, hogy a tennivalókat illetően mindannyiunk lelkiismeretét éb- rentartsa és koordinálja az ösz- szes állami és társadalmi szerv környezetvédelmi tevékenységét. A környezetvédelem ugyanis függetlenül attól, hogy ki hol dolgozik, mindannyiunk ügye. Néhány évig nem gondolhatunk arra, hogy jelentős beruházás­sal a kedvezőtlen tényezőket kedvezőbbé változtassuk, de ab­ban eredményt érhetünk el, hogy minden olyan károsítást megakadályozzunk, amely kör­nyezetünk további romlását idézné elő. Termő földek Nem kívánom rangsorolni a feladatokat, de amikor környe­zetvédelemről szólok, mindenek­előtt a termőföldre kell irányí­tanunk a figyelmet. A Dráva mentén fekvő sík te­rületet a Dráva kiöntése, vala­mint az északi hegy- és domb­vidékről lezúduló nagyvizek tel­jesen elmocsara$ították. A mély, az elöntések által rend­szeresen veszélyeztetett talajok jó termőképességűek, a károsan magas talajvizek eltávolításával' gazdag termést nyújtanak. Gaz­daságos és szükséges ezen a területen komplex meliorációs munkát végezni. Az elvezető csatornákat úgy építjük meg, hogy azokban szükség esetén a víz visszatartható legyen. A csatornákból hordozható esőz- tető öntözőberendezésekkel nagy területekre lehet a vizet eljuttatni. A földek termőképességét, a növények védelmét egyre több kémiai szer használatával segít­hetjük elő. Ma már jogszabály írja elő a talaj tápanyag-ellá­tottságának vizsgálatát és ez lehetővé teszi, hogy a jövőben a műtrágya és növényvédőszer túladagolása csökkenjen. Ezál­tal csökkenni fog vizeink szeny- nyeződése is. .A növényvédőszerek tárolása az agrokémiai szervezetek létre­hozásával megoldódott. Ugyan­ez azonban nem mondható el a műtrágya tárolásáról. Az üze­mek és agrokémiai társulások nem rendelkeznek megfelelő tá­rolótérrel, ami nemcsak pazar­lással jár, hanem a szabadon tárolt vegyianyagok a környeze­tet is szennyezik. Tiszta vizek A környezetvédelem szem­pontjából a másik jelentős te­rület a vizek védelme. Az egyre nagyobb mennyisé­gű vezetékes ivóvízfelhasználá­sával egyidőben nő a szennyvíz. Mivel nincs elegendő szenny­víz-közművünk, * szennyvizeinkkel az élővizeket károsítjuk. A híg­trágya szakszerű kezelése és felhasználása mind nagyobb je­lentőséget kap, ezzel a környe­zetszennyezés megszűnésén kí­vül a talaj szervesanyag pótlá­sát is biztosítják. Legsúlyosabb a szennyeződés a Pécsi-vízen, a Komló környéki Kaszárnya-patakban és a Bük- kösdi-víz vízgyűjtő területén. Környezetvédelmi tennivalóink vannak a levegő tisztaságának védelmében. Az 1976-78-ban vizsgált 73 település közül erősen szennye­zett levegőjű 20, tiszta levegőjű 30. Az erősen szennyezett leve­gőjű kategóriába tartozik a megye valamennyi városa és nagyközsége Sásd és Pécsvárad kivételével. A pécs—komlói, o beremendi és a mohácsi régió egybefüggően szennyezett, Ba­ranya Budapest és Borsod után harmadik az orszáq légszennye- zettségi „rangsorában". Az ipari eredetű légszennye­zés meghatározói megyénkben a szénbányák külszíni létesítmé­nyei, a pécsi hőerőmű, a BCM, valamint a kőbányák (Komló, Nagyharsány), a Szigetvári Konzervgyár és a Zsolnay Por­celángyár. Vizsgálatok igazol­ják, hogy a pécsi hőerőmű fi­nom pernyéje és füstgázai 100— 120 km, a BCM pora 30—40 km távolságban is azonosíthatók. Ennek hatására a lehulló csa­padék savas irányba tolódott el, számolni kell a mezőgazda- sági termelés hozamcsökkenésé­vel, a költségek növekedése mellett. A bőr, a faipari üzemek a felhasznált vegyszereket mo még tisztítás nélkül bocsátják ki a levegőbe. A felhasználó mun­kahelyen a hatásos elszívás ré­vén alacsonyabb a mért érték, mint a környező lakóépületek­ben, ahová az elszívott és kifújt gőzök, gázok bekerülnek. Légszennyező tényező a ház­tartások egyedi fűtése, a közúti gépjárművek kipufogó gázából származó szénmonoxid, amely Pécsett évek óta 3—4-szerese a megengedhetőnek. Igen fontos az élővilág vé­delme. Több olyan természetvé­delmi területtel rendelkezünk, amelynek flórája kedvező élet- körülményeket jelent az ember számára. Baranyában a véde­lem alatt álló terület összesen 1988 hektár. A növénytani je­lentőségű értékeink közül ez- ideig 46-ot nyilvánítottak védet­té. Ebből 42 helyi és 4 országos jelentőségű érték. Védett park­jaink száma kilenc, összterüle­tük 74 hektár. A parkok, a fel­üdülést szolgáló erdők, rétek karbantartására megfelelő gon­dot fordítanak természetvédel­mi szerveink. Azonban a természetvédelem­ről szólva a megye vadfaunájá­ra is gondolunk. A halvédelem érdekében az egész megyére kiterjedő társadalmi ellenőri hálózat működik. A madárvé­delem területén is szervezett munka folyik. Nekünk kincsünk a baranyai táj szépsége. Gondolnunk kelf képi állapotának megtartására Ilyen szempontból községeink hagyományos külsejének fenn­maradására és karbantartására kell gondot fordítaniuk a taná­csoknak. Településeink milyensé. gét, az új telepek építését meg­tervezhetjük. S itt nagyon sok a tennivalónk, A jövőt illetően a nagy parkok, a zöld felület biz­tosítására éppúgy gondolni kell, mint ahogy például egy telepü­léshez megtervezzük a lakosság ellátását szolgáló ABC-áruhá- zat. Környezetünket nap mint nap szennyezzük magunk is. Itt köz- tisztasági vállalatok a szemét qyűitésével, elszállításával, a te­lepülések takarításával megte­szik a magukét, de mit sem ér munkáiuk, ha maga a lakosság sok helyen nem veszi igénybe a kijelölt szemétlerakó helyeket, hanem az árkokba, utcavégek­re, erdőterületekre rakják a ház­tartási hulladékot. Egyre na- qyobb aondot jelent a terme­lésből származó ioari szemét és hulladék elhelyezése, illetve megsemmisítése vagy esetleges újrahasznosítása. Szokják meg a gyermekek! Sokoldalú tehát tennivalónk a kedvező környezet fennmara­dásában. Sokat tesznek ifjúsági szerveink, a pedagógusok, de a szülők is, amikor gondolnak arra, hogy gyermekeik megszok­ják a rendet, igényesek legye­nek környezetük tisztaságára. Valljuk, hogy az egész társada­lomnak feladata van a környe zetvédelemben. Maradandó eredményt csak úgy fogunk el­érni, ha az egész társadalom a maga feladatának vallja kör­nyezetünk továbbromlásának megakadályozását. Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom