Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-06 / 122. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1979. MÁJUS 6. Erőltetett menet Képünkön: Dávid Kiss Ferenc, a film főszereplője Radnóti Miklós életének utolsó öt és fél hónapja a köl­tői golgotajárás szimbóluma is lehetne. Erről az időszakról, il­letve a munkaszolgálatos be­hívóinak történetéről szól a pécsi körzeti stúdió filmje, me­lyet Füzes János szerkesztett és Wiedermann. Károly rendezett, május 6-án, 16.25-kor sugároz­za a televízió l-es csatornája. A film alapötlete Ortutay Gyula egy Radnótiról írott könyve előszavának szellemé­ben készült: „Úgy tűnik, tör­vényszerű, hogy Radnóti Mik­lós életéről, költészetéről szól­va mindig is a végső pillana­tokról kell beszélni. Nem kezd­hetjük másként, nem hallgat­hatunk ezekről a végső napok­ról, ezekről az utolsó költemé­nyekről. Egész élete, jelleme, s költészete is végleges formát, értelmet nyer itt — de erről a végső pontról kiderül az is: egész élete, költészete méltó emelkedés volt e könyörtelen, megrendítő magaslathoz .. Német néprajzi tábor és a pornáli cseresznye A május 9-i nemzetiségi magazin német blokkja alap­vetően a nemzetközi gyermek­évre épül, és arra a tényre, hogy májusban van a „gyer­mekek napja” is. Néhány ese­mény előzi meg ezt az össze­állítást, amely a Magyaror­szágon élő nemzetiségek szá­mára általában — és a hazai németség szempontjából is különösen fontos. így szó lesz a Békéscsabán rendezett „anyanyelvi hét" eseménysoro­zatról, a Bács-Kiskun megyei Csátalja községben megnyitott TIT-klubról is. Utóbbi gazdag lehetőséget nyújt a három­nemzetiségű környék lakossá­gának anyanyelvi művelődésre, képzésre. A vértesbeli Várgesztesen rendezték a 3. magyaror­szági német néprajzi tábort. Egyik célkitűzése volt, hogy fiatalokat vonjon be ebbe a fontos tevékenységbe és őket önálló honismereti kutatómun­kára nevelje. Látjuk és halljuk a szomszéd községben készített filmfelvétel segítségével a vér­tessomlói gyermektriót, amely német népdalokat ad elő. A gyermekjáték funkciójáról, sze­repéről szól egy filmriport, melynek alanya, Wild néni el­mondja, hogy annak idején úgy készültek az ő játékaik kicsiben (krumpliból, kukorica­szárból, cirokból stb.), ahogy a „nagyok”, a felnőttek mun­kája zajlott az udvarban, a ház körül, vagy éppen a mezőn. A szerb-horvát műsor ezúttal azt tűzte céljául, hogy bemu­tassa a különböző tájegysé­gek egymástól elütő mezőgaz­dasági arculatát. Magyaror­szág délszlávok által lakott területei egy-egy nemes gaz­dasági hagyománnyal rendel­keznek. Pomáz például mindig is híres volt a cseresznyéről, a Maros mente pedig a kerté­szetről. Fóliasátrakban terme­lik eladásra a paprikát Szőre- gen is. Hajdan a Dráva part­ján az állattenyésztés volt a legeredményesebb foglalatos­ság — Felsőszentmártonban azonban a paprikatermesztés lett a tsz profilja. A fenti hely­színeken kívül még Baján és környékén készített Bárány György vezető operatőr érde­kes felvételeket — utóbbi he­lyen a kukoricatermesztés áll a középpontban. A májusi nemzetiségi magazin 9-én 18 óra 55 perckor látható az MTV II. csatornáján. W. P. Zenés karikatúrák Kisebb-nagyobb bosszúsá­gokat, közéleti visszásságokat tűz toll-, pontosabban szén­hegyre Nagy Bandó András szegedi humorista. A nézők előtt készülnek a karikatúrák, amelyeket montázsszerűen dol­goz össze a fiatal humorista. A rajzokat zenei aláfestés, ki­egészítés kíséri. Nagy Bandó András egy szót sem szól az ötven perc alatt. Az építésztechnikus humo­rista eddig négy önálló mű­sort állított össze. Pécsen, az Ifjúsági parkban 9-én 18.00 órakor a Szénnel a kézben cí­műt mutatja be. Ezt a műsorát hetvenöt alkalommal adta elő Szegeden, Debrecenben^ Ka­locsán, Békéscsabán. Legköze­lebb a lakótelepekről, a lakó­telepi életről, a lakógyűlésről készít műsort. Zenés karikatú­rái újfajta, egyedi színt jelen­tenek a humor világában. Két fiú a térről Az ÖTTŐL HATIG című han­gos újság szerkesztőriportere. Kovács Imre mondja o hétfői adás tartalmáról: — A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat sok dolgo­zója munka után az újmecsek- aljcri munkásszállodában ta­lálja meg hétköznapi pihené­sét. Délelőtt a munkahelyen, délután, illetve kora este a szállóban beszélgetünk egy ku­bikos brigád tagjaival, munká­ról, otthonról, illetve „második otthonról". Folytatjuk a nem­zetközi gyermekév alkalmából indított portrésorozatunkat: ez­úttal két fiút mutatunk be a térről... A horgászoknak szóló aktuális összeállításban szó lesz a most időszerű ragado­zóhal-telepítésről és elmond­juk, hogy mi tilos és miért ti­los! - Megkezdődött többek között a ponty tilalmi idősza­ka. TAVASZ A MOHÁCSI JÁRÁS FÖLDJEIN címmel készített ne­gyedórás riportösszeá'llítást Fel­ső Pál, mely kedden 17.30-kor hangzik el. E járásban talál­ható ugyanis Baranyában a legtöbb eredményesen gazdál­kodó termelőszövetkezet Eb­ben közrejátszanak a kedvező talajviszonyok, amelyéket jól használnak ki a közös gazda­ságok. Az összeállítás célja a máshol is hasznosítható mód­szerek bemutatása. A mohácsi földeken készült riportot e táj dalai követik, a mohácsi Boj­tár László feldolgozásában. A szerdán adásra kerülő HÉT KÖZBEN című aktuális zenés magazin ezúttal is sok témával, érdekes problémával foglalkozik, többek között a környezetvédelemről lesz szó, a parkok, játszóterek helyzeté­ről, valamint a jó és rossz munkaerő-gazdálkodásról. Pénteken jelentkezik a MŰ­VÉSZETI MAGAZIN májusi szá- ma. Rezes Zsuzsa szerkesztésé­ben beszámolót nyújt a köz- művelődési filmhét eseményei­ről, értékeli a kezdeménye­zést. A Pécsi Galéria új 'kiál­lításáról mond véleményt, va­lamint arról tájékoztat, hogy milyen célokat tűz maga elé az idei Pécsi Nyári Színház? Sebestyén Jánosnak a Petó- fi-adón elhangzott sorozatá­ban, melyben zenei szerkesz­tők és rendezők műhelyébe lá­togatott el, bemutatta a Pé­csi Stúdió zenei szerkesztőjét, dr. Nádor Tamást is. Beszél­getésük során kirajzolódott a vidéki stúdiók zenei szerkesz­tőinek sokoldalú tevékenysége, amelyet számos hangfelvétel­lel, műsorrészlettel illusztráltak. Ez a zenés beszélgetés hang­zik el szombaton 17.05-kor a Pécsi Stúdió adásában. Érdekesen alakul a vasárna­pi műsor: Szívesen hallgattuk címmel részletek hangzanak el a MÁJUSI MUZSIKA című ze­nés játékból, melyet a Pécsi Nemzeti Színház mutatott be évekkel ezelőtt. A szokásos va­sárnapi zenés kívánságműsor és Szluka Emil jegyzete mel­lett több sportközvetítés is szol­gálja a gyors informálást: hangképek számolnak be az aznapi izgalmasnak ígérkező autóversenyről, majd körkap- csolásos helyszíni közvetítéssel tudósítanak az NB ll-es baj­noki labdarúgó-mérkőzésekről Kaposvárról, Nagykanizsáról és Pécsről. Nyelvápolás, hagyományőrzés A „Kisközségek Baranyában" sorozatban, a szerb-horvát nyelvű adásban csütörtökön Marázát mutatják be. A kis­községi tanácsok évi fejlesztési alapja jó esetben haladja meg a kétszázezer forintot, ami nem nevezhető jelentős összegnek. Mégis a sokszínű, sok kisköz­séget számláló Baranya dina­mikusan fejlődik. A lakosság társadalmi munkában csinosít­ja szűkebb hazáját, faluját, így van ez a háromnemzetisé­gű Marázán is, ahol a riport készült. - A német nyelvű adá­sok közül figyelmet érdemel a pénteki Kulturális Magazin, melynek egyik témája a me- cseknádasdi németoktatás. Gráf Vilmos riportjában arról az egyedülálló kezdeményezés­ről szól, hogy a tanulók nép­rajzi értékű, nyelvi hagyomá- kat gyűjtenek hozzátartozóik­tól, ismerőseiktől. Az össze­gyűjtött anyagot közvetlenül az anyanyelvi Oktatásban haszno­sítják. Az Oktatás így válik tel­jesebbé és egyben elősegíti a hagyományok megőrzését, mű­velését. ■Iliit? Hal? ■Iliikor? IFJÚSÁGI HÁZ: 6-án, vasárnap 18 órától a Szélrózsa Klubban Jónás-nap. Műsoron: Biblia — Jónás könyve; Babits Mihály — Jónás könyve; Batizi András — Jónás próféta históriája; Petro- vics Emil — Jónás könyve (be­mutatja Kircsi László); Sorescu — Jónás (a zalaegerszegi Ref­lex Színpad vendégjátéka. Merő Béla rendezésében); A Folk mesterei IX. — Mahalia Jackson. 11-én, pénteken 19 órakor az IH-Filmklubban Howard — As­quith: Modern Pimpernel c. kém­filmjét vetítik. Kaszkadőrök ven­dégszerepelnek az IH-ban 13-án, vasárnap. A délelőtt 10 órakor kezdődő gyermekműsor keretében Walt Disney rajzfilmjeiből vetíte­nek. A délután 6 órakor sorra kerülő felnőttműsorban pedig dzsúdó-, karate-, uikidó- és ken- dóbemutatókra, valamint kara­tefilmvetítésre kerül sor. IFJÚSÁGI PARK: 6-án, vasár­nap Liszecky László 18 órakor kezdődő műsorában Somló Ta­más, az LGT basszusgitárosa tart filmvetítéssel egybekötött élmény- beszámolót az együttes omerikai turnéjáról. 7-én, hétfőn 18 órá­tól Brunner József tart discót. 9-én, szerdán 18 órától Bene Gá­bor mutatja be Nagy Bandó András szegedi humoristát. 10- én, csütörtökön 18 órától Tuczai József tart disco-műsort. 11-én, pénteken 18 órától Danyi Attila műsora után a Generál együttes koncertjére kerül sor. 12-én, szombaton 18 órától Király Lász­ló, a pécsi Bütykös együttest mu­tatja be, másnap discot tart. A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ­BAN 7-én, 19.00 órakor ad kon­certet a Magyar Állami Hang­versenyzenekar, Ferencsik János vezényletével. A LISZT-TEREMBEN 9-én, 19.30- kor Ligeti András hegedűművész és Jandó Jenő zongoraművész tart szonátaestet. Vasárnap dél­előtt fél tizenegykor ugyancsak a Liszt-teremben lép föl a Pécsi Filharmonikus Zenekar. Vezényel Udo Niessen vendégkarmester (NDK). A SAGVARI PINCEGALÉRIA BAN 10-én, 18.00 órakor nyílik Giczy János festőművész kiállí­tása. A DOKTOR SÁNDOR MŰVE­LŐDÉSI KÖZPONTBAN 11-én, 18.30-kor Balatoni szimfónia I. címmel a Mecseki Fotóklub ren­dez diavetítést. A fizika kultúr­története A fizika tudománya nélkül nehe­zen képzelhetnénk el életünket, még­is, az emberek jó részének érdeklő­dését nem a fizika köti le. Sokak szemében e tudomány szükséges rossz, s csak arra szolgál, hogy ered­ményeivel kényelmesebbé tegye lé­tünket. Pedig a fizika története el­választhatatlan az emberi kultúrától, szerves része annak. Aki tehát igényt tart elődeink gazdag szellemi kin­cseire, igényt kell, hogy tartson a fizikai gondolkodás kincseire is, hi­szen az elválaszthatatlan az embe­riség kultúrájától, művészetétől. A Gondolat Kiadó jelentette meg nemrég elegáns kivitelben Simo- nyi Károly A fizika kultúrtör­ténete című munkáját. E könyv nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a fizika történetét az egyetemes em­beri kultúra történetének részeként mutassa be, összefüggésben a filo­zófiával, más tudományágakkal, sőt, az irodalommal, művészetekkel is. A gazdagon illusztrált, idézetek­kel bőven ellátott, jól szerkesztett könyv meg is felel célkitűzésének, így nemcsak a címében jelzett té­makörben ad rendszerezett képet az olvasónak, hanem az általános kul­túrtörténet fő vonulatait is ismerteti. A könyvet tehát nemcsak a fizika iránt különösebben érdeklődők for­gathatják haszonnal. A szűkén vett fizikai rész túlnyomó többsége ál­talános iskolai tudással is érthető és élvezhető, ám az egyetemet vég­zettek is haszonnal forgathatják lap­jait. A humán végzettségűeknek ter­mészettudományi része jelenthet gaz­dagodást, a reál végzettségűeknek pedig kultúrtörténeti volta okán hasznos. b. I. Kállai Ferenc és a versmondás A magyar lírának van egy te­kintélyes vonulata — az érett férfilíra —, amely szinte ,,önma­gától",is Kállai Ferenc hangján szólal meg. összegező, tanú­ságtevő, meditativ és szenve­délyes poézis. Akár Arany vagy Ady, Szabó Lőrinc vagy IMyés Gyula, Vajda János «ragy Ba­bits a költő — Kállai tolmácso­lásában azt is élvezhetjük: mennyire egységes, mennyire egymásra épülő a költésze­tünk. Szerelemről, házasságról, „elbocsátó szép üzenet”-ekről szól a műsor első része. A má­sodikban a költőnek és világá­nak ellentétében is megbontha­tatlan egység virágzik ki, szen­vedélyes vallomásokban. — Szeret szavalni? — kérdez­tük Kállai Ferencet. — Ha nem dobogón kell sza­valnom, akkor szeretek. A do­bogótól való félelmemet fiatal­korom egyik élményének köszön­hetem. A középiskolában egy­szer arra kért a magvar taná­rom, hogy Harsányi Zsolt szü­letésnapjára szavaljam el „Az ősz” című versét. Felmentem a dobogóra, de egy sor sem ju­tott az eszembe. Kínomban el­kezdtem mindenfélét mondani az őszről, majd eszembe jutott a vers is, és elmondtam, Akkor azt mondta Harsányi: Fiatal­ember, maga vagy színész lesz vagy költő, döntse el. Ez az eset olyan mély nyomot ha- gvott bennem, hogy lehetőleg elkerülöm a pódiumot. Csak a Rádióban szeretek szavalni, önálló estem nem volt, és való­színűleg nem is lesz. — Az önálló est helyett vi­szont elkészült az ön lemeze, lói mondom-e, hogy ez az ön lemeze? — Nem egészen. Én a ver­sekben nem annyira önmaga­mat akarom megmutatni, ha­nem a költőt, annak lelki ha­bitusát, idegrendszerét, gondo­latvilágát, akarásait. — Hogyan? — A vers olyan sűrített érzel­mi és értelmi esszencia, amely már-már zene. Ezért tartom a vers interpretálására a legal­kalmasabbnak a rádiót vagy a hanglemezt. Ahol nem léphet előtérbe a színész külső meg­jelenése, amely a lényegről el­vonja a figyelmet. — Tehát minden költő, min­den költemény maga adja meg az alaphangot, oz előadói stí­lust. — Igen. A verset én csak át­szűröm magamon. Azokat a gondolatokat, amelyeket ezen a lemezen elmondok, gyerekko­rom óta hurcolom magammal. Nem a megélt ötvenkét év miatt nyúltunk ilyen hangulatú versekhez, hanem a valóban átélt életérzésekből és a szen­vedélyektől átjárt életből sze­rettem volna magamon is át­szűrni mindazt, amit mások ír­tak meg. Köszönöm a költőknek a húrokat, amelyeken most játszhattam. M. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom