Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-27 / 143. szám

1979. MÁJUS 27. GAZDASAGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Az atomerőműnél már nincsenek csendes hétköznapok Már a második lépcső munkagödrében is dolgoznak Tíz nap munka, négy nap pihenő Az atomerőmű éttermében ebédet éjfélkor is kiszolgálnak: levessel, tésztával. A folyamatos munkarendben dolgozó éjszaká­soknak ugyanis ekkor van az ebédidejük. A paksi atomerő­mű építésénél most már nincse­nek csendes hétköznapok, az ötvenholdnyi területen több mint hétezer ember, gépkocsik, földmunkagépek, daruk százai dolgoznak, szinte minden órá­ban elkészül hazánk legna­gyobb beruházásának egy-egy apró részlete, vagy kezdődik egy másik létesítmény építése. Délelőtt például a főüzemi épület tetőtartói még felkiáltó­jelként meredtek az ég felé, délutánra az óriásdaru jó né­hány tetőelemet helyére ra­kott. Maradjunk azonban még né­hány percig az étteremben, ugyanis ez az atomerőmű fóru­ma, naponta legalább egyszer ugyanis itt valamennyi dolgozó megfordul. Mint Kásádr Márk, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat itteni üzemének veze­tője mondja, naponta 12 ezer adag ételt szolgálnak fel az atomerőmű 3500 adagos és a paksi lakótelep 3000 adagos éttermében. Felrémlik egy régebbi kép, amikor még az itteni kék-sár­ga mozaikkal díszített, tükrös mosdósorral ellátott önkiszol­gáló étterem épült, a Zápor ut­cai lakótelepről néztük az épü­lő atomerőművet, a napsüté­ses Duna-parton játékautók sü- rögtek, papírhajónyi uszályok úsztak a folyón, a hidegvíz­csatorna kiflinyi víztükörnek lát. szott, Kásádi Márk a BCM épí­téséről beszélt. Távolról vala­mennyi nagy beruházás egyfor­ma: először a földmunkagépek beletúrnak a földbe, őszre la­tyakká válik az egész terület, aztán hosszú ideig csak göd­rök és autónyomokkal baráz­dált terület látszik, aztán tel­jesen váratlanul elkezdenek az épületek felállni, a daruknak már magasra kell nyújtaniuk gémjeiket, hogy az épületek fölé nyúlhassanak. Beremenden azonban akkoribein még barak­kokban voltak a lakások, az ét­termek. Itt pedig a lakótelepen összkomfortos lakásokban ren­dezték be a munkásszállókat, az éttermekben illik a védősi­sakokat levetni, szinte minden étkezésnél alkalma van az itt dolgozó több tucat vállalat dol­gozóinak rövid operatív meg­beszélésre. Az északi és déli horizontá­lis utak, a két vertikális út, és összekötő utak 20 kilométernyi betonút-rendszerrel hálózzák át az atomerőművet. Leglátványosabb a főépület: az állványerdő lekerült róla, ke. leti felén már az üvegezés is megkezdődött. Félelmetesen le­nyűgöző épület: húszezer átla­gos méretű lakószobát gond nélkül el lehetne helyezni ben­ne, a gépházban dolgozó au­tódaruk gyermekjátéknak tűn­nek, amint ügyesen manőve­reznek a gépek között. A hűtő­víz-csatornákban akár a ce­mentszállító teherautó is köz­lekedhetne. Méternyi vastag fai lak... Két esztendeje még csak az atomerőmű csontváza látszott: óriás kristályrácsnak tűnt az acél- és állványerdő, mostanra azonban már tömö­rek a falak. Tizenkét vasbeton­pillér valóságos kerengőnek tű­nik, ezeken nyugszik majd a reaktor. Két méter vastagságú nehézbeton falak zárják körül az aktív zónát, csupán a reak­tor köré 3 ezer tonna acélt építettek be. Tulajdonképpen előregyártott acélcellákból, szo­n 2 * bányi vasdobozokból képezik ki a hermetikusan záródó térsé­get, amely biztonsággal képes lesz megfékezni a felszabaduló energiákat, elnyelni a sugár­zást. A nehézbeton falakba ólomsörétet kevertek, a fal bel­ső és külső borítása légmente­sen záródó szénacél, rozsda- mentes vaslemez. Az itt dolgozó mérnökök, technikusok és szakmunkások is különleges képzésben részesül­tek, a hegesztők például sok évi gyakorlat után sem kaptak itt azonnal bizalmat, csak kü­lön kiképzés után kezdhettek munkához. Valamennyi „pa- ket”-ről (előregyártóit házfalnyi vasszerkezetek), ezek hegeszté­seiről töb tízezer röntgenfelvé­telt készítettek, amelyeket az archívumból akár évtizedek múltán is előkereshetnek, el­lenőrizhetik a hegesztések mi­nőségét, teherbírását, sugárbiz. tonságát. A húsz futballpályá- nyi üzemi főépület alja egy méter vastag vasbetonlemezzel van borítva. Dél felé tekintve néhány táv­vezetékoszlop már megközelí­tette a főépület falát. Amott már látszik a szabadtéri transz, formátor-állomás, kívülről úgy tűnik, elkészült a vízlágyító is. Észak felé épül a speciális fürdő; öltöző és mosoda: Innen kijönni majd csak megfürödve, tetőtől talpig átöltözve lehet. Minden nap tiszta ruhát kell majd a dolgozóknak hordaniuk. Még messzebb észak felé a tmk-műhely, raktár, kazánház. Óránként 75 tonna gőzt képe­sek itt előállítani, ezzel fűtik majd fel az induláskor az erő­művet. is. Tovább megyünk — illetve néhány percig érdemes meg­állni az atomerőmű kevésbé, most még kevésbé látványos munkáinál is. Készül az atom­erőmű második üzemi főépüle­tének alapgödre. Félelmetesen gyorsan múlik az idő, gyorsan (nekem legalábbis úgy tűnik) épül az erőmű, öt esztendővel ezelőtt, amikor a mostani fő­épület helyén még az alapgöd­rön dolgoztak a földmunkagé­pek, Szarka Gyula lánctalpas kotrót irányított, mint mondta, csaknem kettőszázhatvanezer köbméter földet kell megmoz­gatniuk (az atomerőmű egész területén akkor már 1 millió köbméter földet megmozgat­tak), lehetséges, hogy egyik gépen éppen ő ül most is. Saj­nos, gyorsan tovább kell men­nünk, ma már gyalogszerrel aligha lehet az atomerőművet akárcsak egy nap alatt is be­járni, autónk pedig útban van itt a forgalmas vertikális úton. A tiszányi hűtővízcsatorna mellett megyünk a Duna felé, elkerüljük a nehézkikötőt. Vas­kos betonoszlopokon, acélpá­lyán sárga daru, 200 tonna emelésére alkalmas, ugyanis ennyi a reaktor súlya, itt rak­ják majd ki. A folyó partján horgásznak, kék sátorban vala­ki tanyát is ütött. Alig elkép­zelhető, hogy ezen a békés építkezésen, amely valóban olyannak látszik távolról, mint bármely beruházás, ahol ce­mentet, acélt, húst, cukrot kí­vánnak előállítani, a mostani ismereteink szerinti legfélelme­tesebb energiát állítjuk szolgá­latunkba. L. J. Először a BNV-n Gyógyszeriparunk a mezőgazdaság kemizálásáért Antistressz pirulák, szinkronizáló szerek, növekedés szabályozók Gyógyszergyáraink merőben új oldalukról mutatkoztak be szokott helyükön, a BNV III. kapuja közeiében lévő Fabulon feliratú körkörös pavilonban. Eddig az őszi BNV-ken kozme­tikumokat, a tavaszi BNV-n humán gyógyszereket láthatott itt a nagyközönség. Most va­lami egészen mást, egészen újat kapnak az ide érkező ha­zai és külföldi látogatók, szak­emberek. Már a bejárat feletti mondat is programot jelez: „Gyógyszeriparunk a mezőgaz­daság kemizálásáért”. A kör- pavilonban a Magyar Gyógy­szeripari Egyesülés hat nagy és méltán világhírű gyógyszergyá­ra; az Alkaloida, a BIOGÁL, a Chinoin, az EGYT, a Reanal és az RG — a Fabulon sikere óta Richter Gedeon névjegyet bel­földön is viseli a Kőbányai Gyógyszerárugyár — közös, s tegyük hozzá, ami a termékek újszerűségét illeti, világszínvo­nalú bemutatón kínálja fel megtekintésre azokat a készít­ményeket, amelyeket a hazai gyógyszeripar gyárt a mezőgaz­daság számára az állati és nö­vényi hozamok fokozására, a gazdasági növények és haszon­állataink egészségvédelmére. Különösen az állattartás ké­szítmények növekedésserkentők, antistressz pirulák, ivari illetve ellésszinkronizáló szerek, szol­gálnak igazi meglepetéssel, hisz e téren a hazai gyógyszer- ipari kutatások alig pár éves múltra tekintenek vissza. De, mint azt dr. Vágó Györgytől, a Gyógyszeripari Egyesülés vezér­igazgató-helyettesétől megtud­tuk, a kutatás és gyártási trend mindinkább e felé tolódik el, s ez egybeesik a fejlett orszá­gokban tapasztalható tenden­ciákkal. Érdekes volt megtudni,. hogY gyógyszeriparunk tavalyi termelésének — ami 18 milli­árd forint értékű volt — egy­ötödét már a mezőgazdaság kemizálása növényvédőszerek­kel, állatgyógyászati szerekkel és egyéb vegyi készítmények­kel történő ellátása tette ki.. . Több, mint 100 féle gyógyszert gyártanak a hazai gyáraink a mezőgazdaság részére, ennek közel a felét mutatják be Kő­bányán a közös pavilonban, mindenekelőtt az újdonságo­kat, amelyeket részben hazai kutatók fejlesztettek, részben külföldi licencek vásárlása alapján készülnek a gyárak­ban. A kiállításból az is kiderül, hogy a hazai gyárak nagyon összehangoltan dolgoznak, egy-egy növényi vagy állatbe­tegség leküzdésére. A nagy­üzemi baromfitartás egyik leg­veszedelmesebb betegsége pél­dául a coccidiosis, vagy vér- has.- Egyetlen gyógyszer nem oldja, mert a kórokozók re- zisztenssé vájnak. - Ezért van szükség a kutatás folytonos fejlesztésére és újabbnál újabb gyógyszerek előállítá­sára. így nyilatkozott erről dr. Tóth László, a Kőbányai Gyógyszerárugyár főosztályve­zetője a RIGECOCCIN felta­lálója, mikor a készítményét bemutatta. De a többi gyár is kihozta Coccidiosis elleni új készítményét; az EGYT, az ANTAGONAL-t, a Chinoint, a Chinococcint, az ARDINON-t, illetve az RG. az USA licenc alapján gyártott ELAGOBAN-t. Van tehát választék. Ezek a szerek 100 millió broiler csir­két védenek meg a veszedel­mes betegségtől. Hasonló eredményeket ér­ték el a hazai gyógyszergyá­rak a sertésék úgynevezett hiz­lalás! véres hasmenésének le­küzdésében. A vásáron be­mutatott RIGEDAZOL, a Dl- METRIDAZOL, a METROMIDA­ZOL és az IPRONIDAZOL ké­szítmények már részben kap­hatók. A kutatások most a külső- és belső paraziták el­leni védelem irányába indul­tak meg nagy erőkkel. Ennék első lépéseként forgalomba hozták a DETRIL-t a szarvas- marhák és juhok mélymétely- kórjának korszerű, nagyon ha­tásos gyógyszerét. Az állattenyésztésben úgy­nevezett ivari szinkronizáló szerekkel — vagy másképp el lésszabályozókkal jelentkez­nek gyógyszergyáraink a BNV-n. Az RG., a SINCHRO- VET-tel a Chinoin az ANSA- POST F-él. Ezek a szerek le­hetővé teszik, hogy nagyüze­mi telepéken ne spontán, időben széthúzódva, hanem csoportosan elljenek az álla- tök. Tavaly júliusban jött létre Bábolnán, s a tavaszi BNV-n a gyógyszergyári pavilonban már­is önálló kiállítóként jelentke­zik a BCR — Bábolna—Richter— Chinoin-művek, amely takar­mány- és gyógypremixeket mu­tat be meglepően nagy vá­lasztékban a vásáron. Mint azt Fazekas Árpád gépészmérnök, a BCR főosztályvezetője elmon­dotta, napi 30 000 tonna ilyen premixet gyártanak, 24 féle változatban. Ez a mennyiség, tekintve, hogy a premix a ta­karmánynak csak az 1 százalé­kát teszi ki, napi 3 millió ton­na takarmányhoz elegendő. Be­mutatták a háztáji gazdaságok kistermelők részére gyártott ba­romfi vitamin tablettákat. Ezek árusítását a BNV megnyitásá­tól a budapesti Skála Áruház 1 kilogrammos kiszerelésben megkezdte. Olyan újdonságokkal is kijöt­tek a bábolnaiak a vásárra, mint az ADERIN nyugtató tab­letta, vagy antistressz pirula, ami hízómarhák szállításánál csökkenti a káros stresszhatást és az állatok törődését. Újdon­ságnak számítanak takarmány­ízesítőink is, a FIRAMIX K és a FIRAMIX—M. Ezeket a szoptatós kocákkal etetik meg, hogy te­jük íze választás előtt meg­egyezzen annak a tápnak az ízével, amit a kismalac fogyasz­tani fog. így lecsökken a vá­lasztás utáni étvágytalanság, elmarad átmeneti súlyvissza­esés. A BCR célja, mint azt Faze­kas Árpád elmondotta: a gyógyszeripart közelíteni a me­zőgazdasághoz. Most a Kőbá­nyai Gyógyszergyárral közösen egy fermentációs üzem létesí­tésén dolgoznak, amit Ácson épít meg a BCR Ebben az üzemben a speciális táptalajon mesterségesen elszaporított hasznos gombák fognak anti­biotikumot gyártani, az úgyne­vezett Monenzint, amely igen széles spektrumú állatgyógyá­szati szer, megelőzésre és gyó­gyításra egyaránt használható majd. A Kőbányai Gyógyszer- gyár eredeti szabcdalma egy gyár területén működő kísérle­ti üzem, ahol sertés hígtrágyá­ból fermentációval fehérjét ál­lítanak elő. Ebben a gyárban baktériumok dolgoznak, testük­be építik és ezzel feldolgozzák, fehérjévé alakítják a trágyában levő káros anyagokat. Áz így nyert állati fehérjét sertésen kívül minden állatfajjal — ba­romfi, szarvasmarha, juhhal — lehet takarmányoztatni. Egyide­jűleg megoldódik a környezet szennyeződési probléma is. A módszer előreláthatólag nem jár nagy költségekkel. A jövő­ben a gyáriak szerint minden napi 200 köbmétert kibocsátó hígtrágya telepre érdemes ilyent építeni. —Rné— Az ebed éjfélkor kezdődik

Next

/
Oldalképek
Tartalom