Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-27 / 143. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. MÁJUS 27. Évente 5000 fekvőbeteg, 232000 Járóbeteg Rekonstrukció — kérdőjellel A «ll r • m r u r • •• rr* r * siklósi kórház jovojet az elkövetkező években alapozza Egy földszintes öreg épület, a korábbi huszórlaktanya helyén éppen 85 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit oz első siklósi községi kórház. Azóta — főleg az elmúlt 30 éVben — toldozgatással-foldozgatós- sa| alakult ki a mai Városi Kórház-Rendelőintézet arca.. . Dr. Horváth Lajos igazgató többször is átjavított térkép segítségével magyarázta a rekonstrukciós elképzeléseket. Ha minden álom megvalósul, igazi egészségvédő komplexum alakulhat ki itt a várfal tövében. A kórház ugyanis most építi jövőjét. A csatatérhez hasonlító 'belső udvaron az új kazánházat, konyhát-étkezdét és irodákat, orvosi szabókat magába foglaló épület alapjait késrítik a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói. Hogy mit jelent ez? A lőhető legtöbbet: azt, hogy a kórház fenn tud maradni. Csak példaként: az elmúlt télen két ízben is kritikus napókat éltek át. Az öreg, több éve leírt kazánok közül több felmondta a szolgálatot, már szinte arról volt szó, hogy be kell csukni a kapukat. Nem beszélve arról, hogy a kórház igazgatóságán szinte egymás hátát támasztva dolgoznak a korábban kisajátított, szűkös lakóépületekben. A közel 16 milliós rekonstrukció nyomán sók-sok gond megoldódik. Ha sikerül a határidőt tartani, akkor 1980- ban, az év közepén-végén megkezdődhet a költözködés, s ezzel egyidejűleg a 'kórtermi zsúfoltság is enyhíthető. A kórház feladata ugyanis a város és a járás majdnem egészének egészségügyi ellátása. Tavaly közel 5000 beteget kezeltek a kórházi ágyakon, a szülészeten pedig 527 csöppség látott napvilágot. A kórház földszinti szárnyán 'kialakított rendelőintézeti részen pedig 232 000 beteget láttak el, ami azt jelenti, hogy naponta 806-an jelentek meg a szakrendelésen. 1960 óta 517 százalékkal nőtt a járóbeteg-forgalom. Természetesen a feladatokhoz fel szeretne nőni a Kórház-Rendelőintézet, hiszen közel 40 ezer ember tartozik ellátási területéhez. A fejlődés korábbi mutatóit érdemes szemügyre venni. Nővérotthont adtak át 1960-ban, egy évvel később emeletráépítéssel növelték a belgyógyászati osztályt, 1973-ban korszerű, llcét-munkahelyes műtőt alakítottak ki, 1974-lben épült a röntgenosztály... Szinte évről évre szépült, fejlődött a kórház, de a fejlődéssel együtt nőttek a feladatok is. Ma a 147 ágyból 33 belgyógyászati, 32 szülészeti, 27 sebészeti, 35 ágy van a gyermekosztályon és 20 ágyas a fertőzőrészleg. A 16 milliós beruházásból megvalósuló központi épület és kazánház utáni következő lépcső a rendelőintézet bővítése lesz. Itt később az ösz- szevont körzeti orvosi ügyelet is helyet kap. A VI. ötéves tervidőszakban a jelenlegi 147 ágyat 200—220 ágyra kell felfejleszteni, s ezen belül is elsődlegesen a szülészet és az újszülöttosztály jobb körülményeit megteremteni és a rekonstrukció nyomón funkcionális egységbe kapcsolni. A központi épületben az első emeletre felkerülhetne a gyermekosztály, amely jelenleg az utca túlsó oldalán, külön épületben, egy korábbi vendégfogadóban van elhelyezve. S a 35 ágyas gyermekosztályból krónikus-utógondozót — fektetőt — lehetne kialakítani. Az elképzeléseket, amely nyomán megformálódna a siklósi kórház, 1985-ig- meg lehetne valósítani. Siklós várossá lett, a korábbi egészségügyi centrum jellege ezzel erősödött, így szinte kötelesség is ez a fejlesztés. Jelenleg az egyik legmostóhább körülmények között dolgozó baranyai intézmény — a szigetvári kórházról nem beszélve —, így a siklósi álmók égető igénnyé is váltak. Éppen ezért egy dolgot említsünk meg mintegy befejezésképpen. Az új kazónház elkészül 1980-ban, de most úgy néz ki, hogy befűteni az átadást követően még nem lehet. Ugyanis a kórház fűlő- testjeinek, fűtésszerelvényeinek kicserélése is szükséges lenne ahhoz, hogy a következő telek elé nyugodtan nézhessenek. Hiányzik azonban a költségvetésből az a néhány millió, amiből az épület fűtésrekonstrukciója megoldódna. Az a paradox helyzet állhat elő, hogy elkészül a kazán- ház, s mégis hidegen maradnak o kórtermek. Sürgősen dönteni kellene tehát, hogy meg lehessen rendelni a fűtésrekonstrukció terveit, az anyagokat. Mert már ma késéiben vagyunk. Kozma Ferenc Az „eloteruezes” tapasztalatai Nyitott, társadalmasított tervmunka Hogyan készül majd Baranya hatodik ötéves terve? Már a városból falura irányuló vándorlás is megfigyelhető Még több mint másfél esztendő van vissza a hatodik ötéves terv indításától, a tervezés előmunkálatai azonban már javában folynak. Baranyában a közelmúltban zárult le ennek egy sajátos szakasza: a megyei tanács kezdeményezésére a helyi tanácsok kidolgozták előzetes elgondolásaikat a következő öt esztendőre, ezeket széles körű eszmecseréken értékelték. Az „előtervezés" jól hasznosítható tapasztalatokkal szolgált a tényleges terv- készítéshez. Piti Zoltánnal, a Baranya megyei Tanács tervosztályának vezetőjével erről beszélgettünk. — 1979 tavasza hogyan határozza meg a hatodik ötéves tervre való felkészülésünket? — Tervteljesítésünkből kitűnik, hogy fejlesztéseinkből másfélszer annyit viszünk át a hatodik ötéves tervre, mint terveztük. A beruházások lassulása hozza magával, hogy nő a befejezetlen állomány, ezzel mindenképpen számolnunk kell a célok kialakításakor, ötödik ötéves tervi fő célkitűzéseink megyei szinten— mint országosan is — teljesülnek. A termelésben területileg differenciált fejlődés figyelhető meg, a lakossági alapellátásban viszont megindult a kiegyenlítődés folyamata, de az ellátás még mindig nem mondható teljes körűnek, ez változatlanul kiemelt feladat a városokban, községekben egyaránt. Fontos jelenség, hogy a népesedés folyamata kezd kétirányúvá válni, ma már nemcsak a faluról városra, hanem a városból falura irányuló vándorlás is megfigyelhető. — Milyen gondokkal kell számolni a tervkoncepció kialakításánál? — Jelentékeny mértékű az intézményhálózat avultsága, a fejlesztés-központúság mellett kevéssé figyeltünk a felújításokra. Komoly gondot jelent a beruházások átfutási idejének növekedése, ezzel együtt a költségnövekedés. Tartós probléma az állandósult építőipari kapacitáshiány. A munkaerőhelyzetben érződik már a munkaerő- forrás kedvezőtlen alakulása, ami a következő tervidőszakban fokozódik: növekszik a nyug- díjbamenők száma, s csökken a munkába lépőké, a munkaképeskorú népesség a hatodik ötéves terv végén lényegesen kevesebb lesz, mint most. Gyors, számottevő változással, ami javíthatja munkaerőhelyzetünket, nem számolhatunk. A fejlesztési feladatok kidolgozásakor, sorolásakor ezeket a korlátozó tényezőket figyelembe kell vennünk. — Mi volt a helyi tanácsok feladata az előzetes elgondolások kidolgozásával? — Lényegében ezeket kellett a helyi tanácsoknak is felmérniük: hogyan állnak a tervteljesítésükkel, mi megy át 1981- re, s összegezni a szükségleteket, a lakossági igényeket, amelyeket az alapellátás teljes körűvé tétele érdekében meg kell oldani. A szükségletek ilyen értelmű felmérése új dolog a tervmunkában. Nem a fejlesztési keretek ismeretében kívántuk ezúttal sorolni a feladatokat, hanem a szükségletek ismeretében „elosztani" a fejlesztési eszközöket. Feltétlenül kedvező, hogy a helyi igények, szükségletek egybeesnek a társadalmilag megoldandó feladatokkal. Az viszont már ma látható, hogy e jogos igények kielégítése a középtávnál hosszabb időszakot igényel. Az előzetes elgondolások kidolgozásánál a helyi tanácsokat semmi nem kötötte a józan mértéktartáson kívül, szerintem ez volt benne a jó. — Volt-e ennek valamilyen „ellenpróbája"? — A helyi tanácsokkal egy- időben, de azoktól függetlenül a megyei szakigazgatási szervek is kialakították saját ágazati elgondolásaikat. A helyi ágazatfejlesztés nagyjából megegyezik az ágazatok településekre bontott fejlesztési elgondolásaival, az eltérő vélemények egyeztetésére a. koncepció készítés idején kell sort kerítenünk. Az egymástól független „előtervezéssel” sajátos kontroll lehetőségét teremtettük meg, amit jól lehet majd hasznosítani a későbbiekben. — Mit hozott a konyhára az a közös gondolkodás, amit az előzetes elgondolásokat értékelő tanácskozássorozat jelentett? — Ezeket a tanácskozásokat döntéselőkészítő mozzanatként is felfoghatjuk, hiszen mindazok, akik később a fejlesztési eszközök területi és ágazati felosztásáról döntenek, megismerhették a fejlesztés feladatait és a korlátozó tényezőket. Az előzetes elgondolások településenkénti kialakítása, megyei szintű ösz- szegezése és értékelése, a következtetések visszajuttatása kedvező fogadtatásra talált, ennek ismeretében ugyanis pontosíthatják, sorolhatják a fejlesztési célokat. Most a tanácsi tervezés gyakorlatilag egy lépéssel előtte van a gazdálkodó szerveknék, a következőkben a helyi tanácsoknak meg kell említeniük a gazdálkodó szervezetek elgondolásait. — Mit mutat az előzetes elgondolások összegezése? — Legnagyobb feladatként — 101 település esetében — a településeket összekötő utak megépítése, a településeken belüli úthálózat fejlesztése, felújítása szerepelt. Az egészséges ivóvíz iránti igény — új kutak fúrásával, törpe vízmű létesítésével, bővítésével — 90 településnél jelentkezett, ezek többsége nitrátos vizű. A megoldás módja a lélekszám függvénye. A vízellátás fejlesztésével jelentkező feladat a keletkező szennyvíz elvezetésének és kezelésének megoldása, ezt 54 település tervezi. Ennék az igénynek a jogosultságán nem lebet vitatkozni, de valamennyit aligha illeszthetjük be a hatodik ötéves tervbe, viszont megfelelő átmeneti megoldásokat kell keresnünk. A születési számok továbbvezetéséből helyesen ismerték fel a helyi tanácsok, hogy a következő tervidőszakban megkülönböztetett mértékben kell fejleszteni az általános iskolai tantenmi ellátást. 4,5 ezerrel nő megyénkben az általános iskolás korú gyermekek száma, ami önmagában 180—200 új tanterem építését teszi szükségessé, amiit növel a megszűnésekkel, a körzetesítéssel jelentkező többletigény. 50 település foglalkozik energiaellátásának javításával. Ez az elektromos hálózat bővítésében, új trafóállomások létesítésében, a közvilágítás korszerűsítésében, a palackos- gáz-ellátás javításában nyilvánul meg. Érdekességként említem, hogy azok a települések, amelyek a majdani földgázvezeték közelében vannak, szeretnének rácsatlakozni. Különösen izgalmas téma lesz a hőellátás a városokban, akár Komlóra, akár Szigetvárra gondolunk. Az elektromos hálózat korszerűsítése mai feladatokat old meg, de okosan tervezve távolabbi igényeknek is elébe méhet. 31 település tervében szerepel a magánerős lakásépítés területkialakítása. A hatodik ötéves terv idején feltétlenül eléri, de talán meg is haladja a jelenlegi mértéket a magánerős lakásépítés, ami kapcsolódó beruházási problémákat is hoz magával. 42 település kívánja javítani az egészségügyi ellátást orvosi rendelő építésével, a védőnői hálózat fejlesztésével, a szociális gondoskodás kiterjesztésével, bölcsődeépítéssel stb. Ezek a legjellemzőbbek, amelyek várhatóan a legnagyobb súlyt képviselik majd hatodik ötéves tervünkben. — Ez az „előtervezés" bizonyára szolgált olyan tanulságokkal, amikre a tervkészítésnél jobban oda kell figyelni. — Nem eléggé érzékelhető például a vonzáskörzetben gondolkodás, ami a tanácsok együttgondolkodását, esetleg a források egyesítését igényelné. Tapasztalhattuk, hogy változatlanul beruházás-centrikus a tervmunka. Feltétlenül nagyobb gondot kell fordítani a fejlesztések következményeinek számbavételére, a működtetés feltételeinek biztosítására. Hiába akarunk például egy új óvodát, ha nem marad erő a működtetésére. Úgy tűnik, mintha nem eléggé számoltak volna az életmód megváltozott követelményeivel, így a szükségesnél kevesebb figyelmet fordítottak a szolgáltatások, a kereskedelmi ellátás fejlesztésére, a sport- létesítményekre, s olyan ifjúsági létesítményekre, amelyek a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják. — Az előzetes elgondolások ismeretében most már a tényleges tervkészítésen a sor. Mi a teendő? — Tanácsi keretek közt ki kell alakítani a hatodik ötéves terv fejlesztési koncepcióját, ami már figyelembe veszi a várható forrásokat, számol a fajlagos költségekkel. Népgazdasági tervmunka keretébe illesztve úgy számolunk ezzel, hogy a megyei testületek ez év végén tárgyalhassák Baranya megye tanácsi gazdaságának fejlesztési koncepcióját. Addig sok megelőző vitának kell lezajlania és nagy feladat hárul ismételten a helyi tanácsokra, az ágazati szakigazgatási szervekre, a tervező szakemberekre. A tanácsi tervezéssel párhuzamosan indul a megye komplex területfejlesztési koncepciójának a kialakítása is, ami a tanácsi gazdaság mellett figyelembe veszi a termelő ágazatok fejlesztési elgondolásait is. Ennek a területi vitájára és jóváhagyására 1980 elején kerülhet sor. Az előkészítő munkálatoknál azonban már figyelembe kell venni, hogy folyamatban van mind a vállalatokat, mind a tanácsokat érintő szabályozási rendszernek a korszerűsítése. A tervkészítés soron következő szakaszában szükségünk lesz a társadalmi szervek, tudományos intézmények segítségére, tanácsára. Nyitott, tár- sadalmasított tervmunkára lesz szükség annak tudomásulvételével, hogy könnyebb pénzbőség idején tervet készíteni, mint most, amikor a feltételek korlátozottak. Hársfai István
