Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-25 / 141. szám

2 Dunántúli napló 1979. május 25., péntek Bányászokkal találkoztak a szliveni vendégek A Pécsett tartózkodó Szliven megyei szakszervezeti küldött­ség tagjai tegnap a délelőtti órákban a Mecseki Szénbányák Vállalat központjában tájékoz­tatót hallgattak meg a vállalat munkájáról, eredményeiről. A találkozó utón Komlóra utaz­tak, ahol a Zobák-bányában dolgozó szocialista brigádok vezetőivel beszélgettek a szo­cialista munkaversenyről. A délutáni program során meglátogatták a harkányi bol­gár temetőt, megtekintették a Bolgár Múzeumot, majd a har­kányi nevezetességekkel ismer­kedtek, szabad program kere­tében. Gyermekfilm- napok kezdődtek Baranyában A Dzsungel könyve című szí­nes amerikai rajzfilm vetítésé­vel gyermekfilmnapok kezdőd­tek Pécsett és Baranyában. Az úttörőszövetség és a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat ren­dezvénysorozata május 24. és 30. között szerez minden bi­zonnyal kellemes perceket a pajtásoknak. A Petőfi moziban a nyitófilm levetítése előtt Hajas Zsuzsan­na, az úttörőszövetség Pécs vá­rosi elnökségének elnöke kö­szöntötte a közönséget, majd a Bóbita Bábegyüttes és a Szél­kiáltó együttes adott rövid mű­sort. A vendéglátó moziüzemi vállalat dolgozói léggömbökkel és cukorkával kedveskedtek a gyerekeknek. A nemzetközi gyermekév al­kalmából rendezett filmhéten nagyon sok helyen feltűnik majd a vásznon Lolka és Bolka, Aladdin, Dugó a csodacsatár, Maugli, Robinson a kannibá­lokkal, Csizmás kandúr és még sok film-, illetve mesehős. rr Űrkutatás és meteorológia Újabban az időjárás meg­bízható előrejelzéséhez is az űrkutatás ad segítséget — mű­holdakkal vett adatokból áll össze a napi meteorológiai prognózis. Budapesten a pest­lőrinci Légkörfizikai Kutató In­tézet tartja a kapcsolatot a 900 kilométer magasban keringő műholdakkal, s a ciklonok hely­zetéről, a felhők alakulásáról továbbított információk tám­pontot adnak az időjárási hely­zetjelentés összeállításához, a tudományos elemzésekhez. 1960-ban lőtték fel az első meteorológiai műholdat, nálunk pedig 1977-ben épült ki a me­teorológiai műhold vevőállo­más Pestlőrincen. Itt jelenleg három, a Föld körül észak—dél irányban keringő meteorológiai műbolygó adatait rögzítik. Na­ponta három kört írnak le bolygónk körül ezek a műhol­dak, s vándorútjuk során há­romszor teremt velük kapcsola­tot a pestlőrinci intézet. nMegkérdezzük a minisztert” Pénteken a ,,Megkérdezzük a minisztert” című műsor stábja a Kohó- és Gépipari Miniszté­riumba látogat. Soltész István miniszter az ipar termelte nem­zeti jövedelem felét előállító KGM-vállalatok munkájával, export-import tevékenységé­vel, és a tartós fogyasztási cik­kekkel kapcsolatos témákban válaszol az érdeklődők kérdé­seire. A műsor este 9 órakor kez­dődik. A nézők — a sorozat ha­gyományaihoz híven - pénte­ken délelőtt 10 órától a 174-000, a 174-775 és a 174-875-ös telefonszámon tehe­tik fel kérdéseiket. Véget ért a III. országos közművesítési konferencia Építési rendszerekben Feldolgozásra vár a szigetvári járás német nemzetiségének története Ülést tartott a Baranya megyei Tanács nemzetiségi bizottsága Német nyelvű kalendárium az Idegen nyelvű könyvesboltban keil gondolkodni Napirenden a közművagyon rehabilitációja A III. országos közművesítési konferencia tegnapi zárónap­ján a résztvevők rövid tájékoz­tatást kaptak dr. Németh Lajos városi tanácselnök-helyettestől Pécs közművesítésének helyzeté­ről, majd megtekintették Lvov- Kertváros déli építési területén a közműalagút és folyosó-rend­szer már üzemelő és még építés alatt álló szakaszát, a pécsi szennyvíztelep 0-ütemű rekonts- rukcióját, majd a János utcá­ban a Pécsi Vízmű IBAK ipari televíziós csatornavizsgáló be­rendezését működés közben. A konferencia e bemutatókkal ért véget. ♦ A konferencia eredményessé, géről kérdeztük meg Hajdú Fe­rencet, az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület közműépítési szakosztályának vezetőjét, a konferencia ügyvezető elnökét: — Az előző két — Budapes­ten megtartott — konferencia a közműépítés iparosítására for­dította a figyelmet, a mostani a tapasztalatokat összegezte egy rendkívül szerencsés idő­pontban, amikor a hatodik öt­éves terv előkészítése van már napirenden. A konferencia résztvevői számára az építési rendszerekben való gondolko­dást tűztük ki célul — a jelen­tősen megnőtt követelményeket e rendszerek nélkül nem tudjuk megvalósítani. Igen fontosnak tartotta a konferencia — és ezt az ajánlásokba is belevettük — a KAF-rendszerek széles körű elterjesztését. Pécs ebben már tekintélyes előnyre tett szert. Ugyancsak fontosnak tartotta a konferencia, hogy megteremtőd, jenek a védőcsatorna nélküli távfűtőrendszerek építésének le­hetőségei. A vitában felszóla­lók nagy felelősségtudattal ve­tették fel a meglévő közműva­gyon megóvásának és rehabi­litációjának szükségességét megállapítván, hogy a tömeges közműrekonstrukciókra alkalmas jó módszer még kevés van. — Elhangzott a--konferencián, hogy sok pótolni valónk van még a szennyvízhálózat építése és a szennyvízkezelés terén. Figye­lemre méltó gondolatként vető­dött fel, hogy minden település nem építhet saját szennyvíztisz­tító-telepet, ekkora beruházá­si költséget nem bírna el a népgazdaság. De arra volna mód, hogy ún. kisregionális szennyvízrendszereket építsenek. Pl. a városkörnyéki települések szennyvízét a városi szennyvíz- telepre szállítanák, vagy egy te­lepüléscsoport közös működteté­sű szennyvíztelepet építene. Az ilyen rendszerek létrehozásá­ban viszont nagy szerepe lehet az eddig általánosan alkalma­zott gravitációs szennyvízelve­zetést felváltó nyomás alatti szennyvízelvezetésnek. — A konferencia előadói, a vitában felszólalók egyébként keresték azokat a módszereket, amelyek segítenek abban, hogy kevesebb anyagi ráfordítással többet építhessünk. A beruházá­si folyamatok megváltoztatásá­ra, az előközművesítés fontos­ságára, a szervező tevékenység javítására hívták fel a figyel­met. A III. országos közművesítési konferencián ajánlásokat fogad, tak el, amelyek a közműellá­tásban meglévő lemaradások behozását és a közműszolgálta­tások megfelelő szintre való fel­emelését célozzák. H. I. Takarékoskodjunk ax ivóvízzol! A filmhíradó Baranyában A kamera mögött: Kiss István György, a filmhíradó operatőre Baranya a filmhíradóban A hirtelen jött melegben nagy gondot jelent az ugrás­szerűen megnövekedett víz­igények kielégítése. Ilyenkor mindenki hideg vizet akar in­ni, gyakrabban akarja locsol­ni háza körül a füvet és a konyhakertet. Bizonyára nem gondol arra, hogy az egy po­hár hideg víz érdekében el­engedett több liter víz, a kert locsolására használt néhány száz liter víz a „sok kicsi sok­ra megy” közmondás szerint olyan mértékű többlet vízfel­használást jelent, melyre a vízművek nincsenek, de nem is lehetnek berendezkedve. Tudjuk, hogy a víz milyen fontos szerepet játszik éle­tünkben, éppen ezért fontos, hogy különös gonddal vigyáz­zunk rá. Most a nagy meleg­A népgazdasági terv követel­ményeinek megfelelően a ke­reskedelem legfontosabb fel­adata az áruellátás színvona­lának tartása, aminek alapvető feltétele az ipar és a kereske­delem kapcsolatának további erősítése. Ehhez nagyban hoz­zájárulhatnak a helyi közigaz­gatási szervek is — hangsúlyoz­ta Juhár Zoltán államtitkár, a Belkereskedelmi Minisztérium csütörtöki országos tanácskozá­sán a margitszigeti Thermál Szállóban. Az államtitkár összességé­ben kiegyensúlyozottnak minő­sítette az idei eddigi áruellá­tást. A kereskedelem forgalma ben arra vigyázzunk, hogy ar­ra jusson belőle, amire leg­jobban kell: a lakosság szük­ségleteinek kielégítésére. Ezt úgy tudjuk biztosítani, ha le­mondunk a pazarlásról és ta­karékos vízhasználattal hozzá­járulunk ahhoz, hogy másnak is jusson belőle. Ebben a kri­tikus időszakban le kell mon­danunk a kocsimosásról és a kert locsolásáról is. A Baranya megyei Vízmű Vállalat ennek szellemében ké­ri az intézményeket és a la­kosságot, hogy felesleges víz­pazarlással ne növeljék indo­kolatlanul a vízfogyasztást és egy esetleges vízhiány bekö­vetkezésének elejét vehessük. Baranya megyei Vírmű Vállalat az elmúlt négy hónapban 8,3 százalékkal, a tervet megköze­lítően növekedett. Élelmiszerek­ből és élvezeti cikkekből — a sertéshús kivételével — kielégí­tették az igényeket, a ruházati ellátás javult,' jobb lett a vas­műszaki áruk kínálata, és meg­felelően alakult a kultúrcikk-, a tüzelő- és az építőanyag­ellátás is. Hangsúlyozta az ál­lamtitkár, hogy a kereskedelmi vállalatok csak olyan árukat ve­gyenek át, amelyekre kereslet van, amelyeket biztonságosan tudnak értékesíteni, nehogy fe­lesleges készletek halmozódja­nak fel. Baranya megyében forgat a Híradó- és Dokumentum Film­stúdió, Zombori Katalin rendező irányításával. A filmhíradó — a tv-híradó megjelenése óta — jelentős profilváltozáson ment keresztül. Az ország összes mozijában bemutatásra kerülő filmhíradó frisseségében, gyorsaságában nem versenyezhet a korszerű elektronikus technikával. így háttéranyagokkal, filmpublicisz- tikóval, jelenségek megmutatá­sával, archív anyagok felhasz­nálásával készült visszapillantó összeállításokkal tölti be funk­cióját. Statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy a dr. Bokor Lász­ló vezette lelkes szakembergár da által készített híradóknak év­ről évre gyarapodik a nézőtá­A több mint 60 napon át — december végétől március ele­jéig — folytatott tiszavölgyi ár- és belvízvédekezésben tanúsí­tott kimagasló helytállásuk és áldozatkészségük elismerése­ként vízügyi és tanácsi dolgo­zókat, katonákat köszöntöttek és tüntettek ki csütörtökön az Országos Vízügyi Hivatal szék­házában. Gergely István államtitkár, az OVH elnöke a Munka Érdem­rend arány fokozatát nyújtotta át Benkovics Ferencnek, az ár- vízvédelmi és belvízvédelmi köz­ponti szervezet szakfelügyelet­vezetőjének, Csikász Sándor­nak, a Közép Tiszavidéki Víz­bora. Egyre kevesebben vannak olyanok, akik szándékosan csak a „nagyfilmre” kíváncsiak. A filmhíradósok időről időre ellá­togatnak egy-egy országrészbe, hogy a változásokat feltérké­pezve részletes panorámát ad­janak a vidékről. Most tehát Baranya van soron. A stáb fel­vételt készített a Pannónia Me­zőgazdasági Társulat megala­kulásáról és bemutatják azt, hogy milyen együttműködés van kialakulóban a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem Terme­lésfejlesztési Intézete, valamint Baranya termelőszövetkezetei között. A baranyai kalandozá­sok egyik témája tehát ez lesz; a többi pedig majd kiderül a filmhíradóból, jövő csütörtöktől a mozikban . . ügyi Igazgatóság osztályvezető­jének és Tausz Józsefnek, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökség­vezetőjének. öten kapták meg a Munka Érdemrend ezüst és heten a bronz fokozatot, Kiváló munkáért kitüntetésben és OVH elnöki dicsérő oklevélben ré­szesült összesen ötven-ötven, Árvízvédelemért éremben pe­dig négyszáz dolgozó és kato­na. Többségük a következő na­pokban, a vízügyi igazgatósá­gok ünnepségein veszik át eze­ket a kitüntetéseket. Az ünnepségen részt vett Ko­vács Pál vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes. terjesztett jelentés része. Esze­rint ugyanis 1941-ben a sziget­vári járásban a lakosság 21 százaléka vallotta magát német anyanyelvűnek, 1970-re azon­ban ez az arány 0,3 százalékra csökkent. A hirtelen fogyatko­zás történelmi okai sokak — főleg az idősebbek — előtt is­mertek. Tegyük azonban hoz­zá: amikor a nemzetiségi bizott­ság tegnap a nemzetiségi poli­tika szigetvári járásban történő megvalósulásáról tanácskozott, nem a 0,3 százalékkal, hanem 7,9 százalékkal számolt. Ez pe­dig már 1974-es adat. A számok a Magyarországon — konkrétan a szigetvári járás­ban — élő nemzetiségeik megál- lapodottságát tükrözik. A járásban sokat tesznek a nemzetiségi hagyományok, kul­túra fenntartása érdekében. Ehhez természetesen az is kell, hogy bennük is meglegyen az igény saját kultúrájuk életben tartására. Ezt csak azért említ­jük, mert — például — a já­rás nemzetiségi lakossága nin­csen teljes mértékben tisztában saját múltjával. Oka ennek az is, hogy — egészen a XVIII századi betelepülésüktől kezdő­dően — történetük nincs fel­dolgozva tudományos alapon. Márpedig ennek ismerete fon­tos része a nemzetiségi kultú­rának, s természetesen a lenini nemzetiségi politikának is. Jellemző például a tájékozat­lanságra, hogy többször hang­zott el a panasz: nem jutnak hozzá a német nyelvű kalen­dáriumhoz, ami egyébként egyik legkedveltebb olvasmányaik kö­zé tartozik. A példányszám eme­lését kérték, ám kiderült: a pé­csi Idegennyelvű Könyvesbolt­ban ma is 400 példány vár eb­ből a kiadványból vevőre. A szigetvári járásban nem­csak német anyanyelvűek élnek, hanem szerb-horvátok is. A kö­zelmúltban a járáshoz került — a közigazgatást érintő átszer­vezések során — több olyan község, ahol sok nemzetiségi él. Dr. Nagyváradi Jánost, a járá­si hivatal elnökét kérdeztük az ebből fakadó feladatokról: — öt községben — Felső- szentmártonban, Drávátokon, Markócon, Drávakeresztúron, Révfalun és Bogdósán — ma­gas a szerb-horvát nemzetisé­giek aránya. Az itt élő 3107 la­kos közül 1948, a lakosság 68 százaléka délszláv. Ebből követ­kezően megkülönböztetett figye­lemmel kell lennünk erre a te­rületre és lakosságára. Szeret­.nénk, ha ezek a községek meg­felelő rangot kapnának, s en­nek segítségével az itt élő nem­zetiségiek élet- és munkakörül­ményei javulnának, illetve sajá­tos igényeiket ki tudnánk elé­gíteni. Ennek már számos ered­ménye van, elég csak az anya­nyelvi oktatásra gondolni. Fel- sőszentmártonban bővítettük az iskolát és a napközi otthont, át­alakítottuk a kultúrházat. Drá­vátokon két tantermes iskolát adunk át még ebben az év­ben, ahol fakultativ nyelvoktatás is lesz. — Miután a nemzetiségi po­litikánkhoz kötődő feladatok a járáshoz csatolt területekkel megnövekedtek, felvetődik a kérdés: felkészült-e erre a járá­si hivatal? — Nem hiszem, hogy a nem­zetiségi politika nevekhez, sze­mélyekhez kötődik. Külön mun­kaerő beállítására emiatt nincs szükség, hiszen a nemzetiségi politika általános politikánk ré­sze, s ahogy ez érvényesül, úgy érvényesül a nemzetiségi poli­tika is. —mészáros— Országos értekezlet a kereskedelem és az idegen- forgalom időszerű feladatairól Kitüntették az ár- és belvíz- védekezés legjobbjait A fiatalok számára minden bizonnyal meglepő az a sta­tisztika, amely a Baranya me­gyei Tanács nemzetiségi bizott­sága tegnap délelőtti ülése elé

Next

/
Oldalképek
Tartalom