Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-25 / 141. szám
1979. május 25., péntek Dunántúli napló 3 Fellendülőben a baranyai juhászat Letelepedő juhászok Jól fizet a gyapjú és a birkahús ■ ó másfél évtizede száz- ^ tizennégyezerre vplt tehető a megye juhállománya, ma alig haladja meg a harmincezret. Furcsamód a birkatenyésztés, a gyapjútermelés jelentősen háttérbe szorult. A gazdaságok egymás után számolták fel a nyájakat a nem megfelelő érdekeltségi rendszerre hivatkozva. Holott köztudott: Baranyában számos olyan terület van, ahol az egyébként nem hasznosítható ösgyepeken nemhogy megél a birka, hanem jelentős bevételt is biztosíthat a termelőszövetkezetnek. Úgy tűnik, hosszú évek után a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat megyei kirendeltségének és néhány lelkes szakembernek köszönhetően a baranyai juhászat végre elmozdult a holtpontról. A szederkényi termelőszövetkezet máriakéméndi majorjának padlásán javában folyik a gyapjúátvétel. Czimer József, a Gyapjú- és Textil nyersanyag Forgalmi Vállalat kirendeltségvezető- je beletúr a gyapjúhalomba. A minősítésnél több szempontot vesz figyelembe, többek között a szál hosszúságot, a tisztaságot. Malaticz Tibor szederkényi lőállüttenyésztő is elégedetten nyugtázza: — Megfelelő minőségű a korai nyírású gyapjú. A megyében másodikként nálunk alakult meg alig egy hónapja a juhtenyésztő gazdasági társulás, amelynek mi vagyunk a gesztor-gazdája. Az egyszerű társulásokba belépett Kátoly, Pécsvárad, Hidas, Nagykozárés a Gyapjúforgalmi Vállalat. A nyírás nagyrészt befejeződött, most folyik az állomány felmérése, az ellések számának tisztázása, az elhelyezéssel és a takarmányozással összefüggő kérdések elemzése. Az eddigi adatok szerint a társulás tagjainak mintegy kilencezer anyájuk van. Tavaly az állattenyésztési ágazaton belül harminckét százalékos nyereséghányadot ért el a juhászat. — A szakmai munkát tekintve Szederkényben jók az adottságok — mondja Czimer József. Figyelemre méltóak elképzeléseik. A félintenzív tartást tűzték ki célul. A téli legeltetés ugyanis jelentősen befolyásolja a gyapjú egyenletes fejlődését, és elősegíti a tavaszi ivarzást is. Jó elképzelésnek tartjuk a mesterséges bóránynevelés bevezetését, az ikerbárányokkal való megkülönböztetett foglalkozást annál is inkább, mert a juhászok valaha nem sok gondot fordítottak rájuk. — Az utóbbi időben mind jobban előtérbe kerül a sűrített elletés.. ■ — A jövő útját mindenképpen a kétévenkénti háromszori elletésben látom — válaszol Malaticz Tibor. — Már ma is vannak olyan gazdaságok, ahol száz anyától kétszáz bárány születik. Természetesen ehhez fiatal és jól gondozott állományra van szükség. A kialakított érdekeltségi rendszert most megfelelőnek tartjuk. Ennek köszönhető elsősorban, hogy a birkatartás ismét felfelé ível. A TEA kisgazdaságok az elmúlt esztendőben alkalmazták először a szántóföldi síkfóliás termelési módot, ebben az évben pedig a támfóliás uborkatermesztést kívánja elterjeszteni a Baranya megyei Zöldért. Ezzel a módszerrel legalább háromszor annyi uborka terem, mintha azt hagyományos módon szántóföldön termesztenék. A vetőmagot és a szükséges technológiát a Zöldért biztosítja az AFÉSZ-tagcsoportokba tömörült termelőknek. A vállalat, amely hosszú éveRIMPEX-nek átadott nagysúlyú bárányainkért kilogrammonként negyven forintot kaptunk és a végleges elszámolásnál további kilenc forinttal egészítették ki kilónként a felvásárlási árat. Ha például egy harminkét és fél kilós bárányt veszek alapul, akkor annak darabjáért ezer- hatszáz forint bevételhez juthat a termelőszövetkezet. — Az eredményes juhászat nemcsak érdekeltségi rendszer kérdése — fordulok Czimer Józsefhez. — Valóban. Nehéz szakembert találni. A legnagyobb gondot a lakáskérdés megoldása jelenti. Ugyanakkor sokszor több száz kilométerről Baranyába hajtják a maszek juhászok a nyájakat. A volt sásdi járás területén lévő, továbbá az egy- házaskozári legelők messzeföl- dön híresek. Vagy említhetném a siklósi járást: egyetlenegy gazdaságnak nincs juhászata, csak a kásádi Horváth Mátyás foglalkozik birkával. Tavaly megyei szinten huszonhét és fél vagon gyapjút vásároltunk föl, ebből tizenhat vagont adtak a szövetkezetek, tízet pedig a magánszektor. Végezetül hadd említsek még egy gondot. Országosan megoldatlan a birkanyírás. Az alkalmi nyíróbrigádokkal állandó boxmeccset vívnak a gazdaságok, ma már darabonként tizennyolc forintot is elkérnek egy juh „megkopasz- tásáért.” ♦ A magyarszéki domboldalban három — már megnyírt falka legel. — A Dankó testvérek és Ignácz András bácsi vigyáz a juhokra. — Én már úgy szerepelek itt, mint bojtár. A nyugdíjamból kitelik, hogy elüldögélek. Kétezer forintot kapok havonta — mondja Ignácz András. Aztán útbaigazít. Menjek ót ken át tárolási gondokkal küszködött, ebben az évben végre megszabadul ettől a problémától is. A fejlesztés utolsó lép- csőjeként megvalósuló szózva- gonos tároló elkészültével közel hétszáz vagon árut tárolhatnak megfelelő körülmények között, ami fedezi az igényeket. Az idei fejlesztések közül említésre méltó a hamarosan megkezdődő hűtőházi rekonstrukció: a szovjet importból származó hűtőgépek már megérkeztek a Zöldért pécsi, Megyeri úti telepére. Magyarhertelendre, a majorban dolgoznak a nyíróbrigádok. A fogók elkülönített karámrészből vezetik az első két lábukon a nyírógéphez a juhot. Vagy tizenketten állnak egymás mellett, kezükben a hajnyírógéphez hasonló villanyvágóval, asszonyok, férfiak vegyesen. László János, a magyarszéki termelő- szövetkezet állattenyésztési ágazatának helyettes vezetője elégedettnek látszik. — Átlagosan négy és fél— öt kilogramm gyapjút ad egy birka. Tavaly csak a gyapjúból több mint egymillió forint bevételünk származott. A nyíróbrigád vezetője, Tasi Vilmos szusszanásnyi szünetet tart. Kijövünk a karám elé, ahol már nem hallatszik a nyírógépek sivítása. — Több helyen nyírtunk már a megyében, de eddig a magyarszéki gyapjú a legszebb. Még egy napot leszünk itt, aztán továbbmegyünk a Fejérme. gyei Sárszentágotára. Vándorélet a miénk: február közepén jöttünk el otthonról és már erősen benne leszünk a júliusban mikorra ismét Pesten lehetünk. Ebben a szezonban százötven- ezer birkát vállaltunk nyírásra, eddig harmincháromezerrel végeztünk. — A gazdaságok azt panaszolják, hogy drágán dolgoznak. — Ahol háromezer fölött van az állomány, ott tizenhatért vállaljuk darabját, ahol alatta van, tizennyolcért. Ez az ára. Nehéz munka a miénk annak ellenére, hogy ahol dolgozunk az illető gazdaság biztosítja a szállást, az étkezést, de mindig pótolnunk kell, nekünk kalóriadús ételeket kell fogyasztanunk. ♦ A komlói járásban az egyet- let termelőszövetkezet a mind- szentgodisai, amely birkával foglalkozik. Ha valahol, akkor ezen a területen kell juhot tartani, hiszen a dombos vidék, a meredek legelők a birkának kedveznek. Mindszentgodisán a tsz megalakulása óta mindig létezett juhászat. 1965-ig négy juhászt tartottak, vagy ezerhat- szóz anyájuk volt. Aztán, hogy csökkent a gyapjú felvásárlási ára, ők is korlátozták az állományt. Három évvel ezelőtt ötszáz anyájuk volt, de látva azt, hogy a birkatartásban van fantázia, két évvel ezelőtt ezerháromszáz tenyészjerkét vettek, tavaly pedig beléptek a szent- lászlói juhtenyésztő gazdasági társulásba. — A birkatartáshoz kimondottan jók az adottságaink — mondja Dezse Károly állattenyésztési ágazatvezető. — Nagy területű legelőink vannak Ba- kócán, Gyümölcsényben és Go- disán. Amit a szarvasmarha már nem tud lelegelni, arra még ráengedjük a juhot: négyszázhatvan hektár telepített legelővel és több mint háromszáz hektár ősgyeppel rendelkezünk. Utóbbi igen értékes, legalább kétezer anyát is eltarthat, idén ennyire szeretnénk felemelni az állományunkat. Tavaly egy anyára 1,9 ellés jutott, ami jó rotációnak tekinthető. — Egy év elteltével milyen tapasztalatokról beszélhetünk a szentlászlói társulással kapcsolatban? — Egyelőre a szaktanács- adásban merül ki a segítség. Egy esztendő még túl rövid idő ahhoz, hogy elemző véleményt mondhassunk. Az viszont biztos, hogy a tartás- és takarmányozási technológia, a nyíróbrigádok szervezésében, az értékesítés koordinálásában többet várunk a társulástól. A mennyiségi felfutás után mi a minőségi jegyekre fordítjuk a fő hangsúlyt. Nem lehet olyan mesz- sze az az idő, mikor minden egyes birkáról törzskönyvet vezethetünk: az elletésék figyelemmel kísérése szempontjából óriási anyagi tartalék rejlik a törzskönyvezésben. A birkának m igen jó ára van, talán sose volt ilyen magas. Jó dolognak tartjuk, hogy mint termelők szinte nap mint nap érezzük a világpiaci ár változását, amely a felvásárlási árban azonnal jelentkezik. Mindszentgodisán, ugyanúgy mint más gazdaságokban, sokat tettek azért, hogy juhászt szerezzenek. Ma már természetes igény, hogy víz és villany legyen a pásztorházban, s a televíziót is bekapcsolhassa a juhász. Gyümölcsénybe például tavaly vezették be a villanyt, a vizet. Lovat adtak a juhász alá, hogy ne kelljen gyalogolnia Mindszentgodisa és Gyümölcsény között. A mindszentgodisai határban egy elhanyagolt pusztát most újítanak fel. Itt találkoztunk Nagy József juhásszal. — Az öné lesz a kétszobás lakás? —• Nem. Nekem van lakásom. De jól jár, aki ideköltözik majd. Vize, villanya lesz, közel van a falu és nem utolsósorban jó a kereseti lehetőség is. Nekem például a feleségem a 'bojtárom, a havi fixem háromezerötszáz forint, és a gyapjútermelés, valamint a bárányszaporulat, illetve eladásból tíz százalék a részesedésem. Salamon Gyula A jobb zöldségellátásért Százvagonos tároló épül Jugoszláv TOMOS csónakmotorok Korszerű gépek a szocialista országokból Hirtelen feltűnt Gáhi Lo- ránd az Ukrán Szocialista Szövetségi Köztársaság műszaki törekvéseit illusztráló pavilonnál, ahogy szorgalmasan jegyzetelt a MÁV Északi Járműjavító üzem beruházási osztályának műszaki főelőadója ként. — Olcsó, kevés energiát fogyasztó, pontosan üzemelő gépeket kínálnak, velük nyugati, drága importot helyettesíthetünk. A vasúton nagy szükség van az ilyen könnyen beszerezhető munkaeszközökre, de előnyük, hogy kezelésük nem nehézkes, hogy az automatizáltságuk nem bonyolult, vagyis egy jól képzett és valóban intelligens szakmunkás nyugodtan dolgozhat velük. Sajnálatos, hogy Magyarországon a beruházók alig ismerik a szocialista ex- portgép-lehetőségeket. Most a Szovjet Sztankó Import Külkereskedelmi Vállalat vaskos tájékoztatófüzetét sikerült megszereznem. Az újdonságok többek között a korszuny-sevesenkavszki- ji és a kijevi esztergagép- gyárból kerültek a BNV-re, de bemutatkozik a kujbisevi Maróműgyár a moszkvai Vörös Proletár Esztergagépgyárral együtt. Az egyik fogmaró kése az ultrahang révén tisztábban csiszol, sőt élettartama is meg növekedett. A nyolcorsós, tokmányos eszterga főként sorozatgyártásnál hasznos, ugyanis automatikusan beállítható és a dolgozót sok felesleges mellékművelettől tehermentesíti. Az univerzális vezérorsós esztergát optikai leolvasóval és mérőrendszerrel látták el, ezáltal pontosan másol, míg a főorsó fordulatszó- „ ma percenként eléri a 2000- ret. A koordináta fúró-marómű is optikai felszerelése révén mikron-pontosságú eredményt produkál. Egy másik szovjet kiállító- helyen a munkaanyagok fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságait szabványmintákban tükrözik, ez már a met- rológia tudományága. Finom, mindössze két tenyér nagyságú műszereket emelnek a magasba, melyekkel a gyors lefolyású jelenségeket lehet nyomon követni a kvantumfizikában, a kvantumelektronikában, vagy épp a lézersugarak birodalmában. Az egyik a test biológiailag aktív pontjait kutatja fel perceken belül és ezeket a pontokat valamilyen formában befolyásolja is. Az Intranszmas Magyar— Bolgár Társaság kiállítótermében egyszerre Dél-Dunántúlon éreztem magamat, amint o makettek között barangolva S. Y. Photopoulos közgazdászüzletkötő azt említette, hogy a pécsi, az oroszlányi, az ajkai és a Gagarin Hőerőműben is szeretnének kialakítani modern vagonbuktatókat, sőt Ajkán egy korszerű anyag- mozgatási rendszert terveznek és kiviteleznek. A szénszállító vagonok ürítése, mozgatása ilyen formában gyorsabb, alig igényel munkaerőt. Olyan magasraktári gépeket, anyag- mozgatási rendszereket kínálnak, apró makettben, ahol a szervezettség, az automatizáltság eleve kitűnő munkára kényszerít, ösztönöz. Az NDK- ban már nyolc koordináták szerint irányított magasraktári gépük üzemel és távirányítást vezetnek be a szolnoki, a törökbálinti raktárban, -míg Budapesten, a FŰSZERT központi raktárában teljesen -programozott irányításra térnek át a raktári anyagok, készletek gépi mozgatásában. A rakla- pos tárolások legmodernebb változatait láthatjuk az Intranszmasnál. Csikós László kereskedelmi képviselő a jugoszláv cégek hajógyártási termében a TOMOS motorcsónak-motorokkal dicsekedett, Európa legerősebb vízi motorjaival: jelenleg földrészünkön százezer fut belőlük. A mindössze 330 kilós, guruló, könnyen mozgatható hegesztő-berendezésüket is elém gördítette. Vele 0,6 milliméter vastag acéllemezt is hegesztenek, eközben védőgázokat is alkalmaznak.- Csuti J. Az első szakmai nap Csütörtökön az első szakmai nap rendezvényeivel folytatódott a tavaszi BNV. Újabb üzletkötésről is hír érkezett: a NliKEX szennyvíztisztító-telep exportjáról írt alá megállapodást a csehszlovák St oj - export külkereskedelmi vállalattal. Délelőtt az Akadémia sajtótájékoztatóján elmondták: a kutetóintézetek a gazdaságos gyártmányválaszték kialakításában is segítik a vállalatokat, kezdeményezik a legkorszerűbb eljárások, technológiák alkalmazását, a félvezetők, mikroprocesszorok, automatikaelemek gyorsabb elterjesztését. Kiállításukon egyebek között korszerű robotgépeket, számítástechnikai egységeket, s más kutatási eredményeiket sorakoztatják fel. Ugyancsak délelőtt a járműipari bemutatón ismertették az újságírókkal az Ikarus, a Csepel Autó, a Rába Gyár, az MHD és a Ganz-MÁVAG fejlesztési programjait. Bemutatták egyebek között az új távolsági autóbuszokat és azt az új konténert, amely a záhonyi átrakóban gyorsítja majd a tranzitszállításokat.
