Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-28 / 115. szám

Dunántúli napló 1979. április 28., szombat Kitüntetések szakszervezeti munkáért Május 1. alkalrróból tegnap délelőtt Pécsett az SZMT-szék- házban ünnepséget rendeztek, amelyen részt vett o'r. Jerszi Ist­ván, a megyei párt-vb tagja, o Baranya megyei Pártbizottság titkára; Szokola Ferenc, az SZMT elnöke, Koós Lászlóné, az SZMT titkára. A nemzetközi munkásosztály ünnepét Neu- öauer József vezető titkár mél­tatta. majd kitüntetéseket adott át. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatában ré­szesült Kolonics Mihályné, a Pécsi Állami Gazdaság szociá­lis igazgatója, a MEDOSZ me­gyei bizottsága nőbizottságó- nak tagja, Nagy Sándorné, o megyei szakszervezeti iskola vezetője. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta: Csaba Károly, a Szakszerveze­tek Társadalombiztosítási Igaz­gatóságának osztályvezetője, Major József, a DDGáz cso­portvezetője, az SZMT Szerve­zési és Káderbizottságának tagja. A Szakszervezeti Munkáért Oklevél kitüntetésben részesült Tátrai Zoltánná, a Mecseki Szénbányák pécsújhegyi szén- előkészítő üzeme laboratóriu­mának dolgozója, az SZMT Szervezési és Káderbizottságá nak tagja, Ambrus Andrásné, a szentlászlói postahivatal veze tője, a községi szakmaközi bi­zottság titkára, Szakács János. a Szentlőrinci Tanács igazgató si osztályának dolgozója, a szentlőrinci szakmaközi bízott ság titkára. Baranya községeiben, váro­saiban, valamint a szakmai me gyebizottságon a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatát 17-en, a kitüntetés ezüst fokozatát 20 an vették ót. Oklevelet 143 ki­emelkedő munkát végző szak- szervezeti aktíva kapott. Egyenértékű a kazaí és küllöldi követelmény Számítás- technikát tanulnak a revizorok Terjedőben a számitógépes elszá­molások. A vállalatok egyre széle­sebb körben alkalmazzák a számí­tástechnikát, bízzák ügyviteli tömeg­munkáikat a saját vagy a bérmun­kairoda számitógépére, korszerűsít­ve pénzügyi-számviteli elszámolásu­kat. Budapest és Győr után a közel­múltban Pécsett is 'megkezdődött a PM Bevételi Főigazgatóság Pé­csi Területi Igazgatósága revizorai­nak hároméves tanfolyanla. A húsz revizor havonta két foglalkozás során sajátítja el a számítástechnika isme­reteit, félévenként vizsgát tesz, majd a harmadik év végén, kellő ismeret- anyag és gyakorlat birtokában, ok­levéllel elismerve fejezi be a kurzust. Az élelmiszer-ellenőrzés tapasztalatai (Kiküldött munkatársunk tele- lonjelentése) Az élelmiszerek élelme­zésegészségügyi és minőségi hatósági ellenőrzésének ta­pasztalatairól tartott sajtótájé­koztatót dri Dénes Lajos me­zőgazdasági es élelmezésügyi miniszterhelyettes pénteken a MÉM-ben. Elmondotta, hogy a magyar élelmiszeripar alapve­tő feladata a megfelelő meny- nyiségű és minőségű élelmiszer előállítása, a lakosság növekvő igényeinek a kielégítése és az export dinamikus növelése. A belföldön felhasználásra kerü­lő és a külföldön értékesített élelmiszerrel szemben egyaránt követelmény, hogy az élelmezés­egészségügyi szempontból ki­fogástalan legyen, minősége megfeleljen a hazai és külföldi előírásoknak. Az 1976-ban megjelent új élelmiszertörvény szabályozza a hatósági ellenőrzés rendsze­rét és módját. Az ellenőrzés kétirányú, élelmezésegészség­ügyi és -minőségi. A feladat ellenőrzését az állategészség­ügyi szolgálat különböző szer­vezetei látják el. A vizsgálatok célja, hogy a fogyasztó teljes biológiai értékű, kifogástalan élelmet kapjon. A vizsgálatokat a termelés helyén, a feldolgo­zásban és a forgalmazásban ellenőrzik az állategészségügyi szervek. A kisállaltermelők ter­mékeit 20, területileg illetékes megyei állategészségügyi állo­más hatósági állatorvosai vég­zik. Az ipari feldolgozók tevé­kenységét (a hazai forgalma­zású élelmiszerek 85 százalé­kát ipari üzemek állítják elő) a MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat látja el. amelynél 60 szervezeti egység­ben 26 laboratóriumban dol­goznak az élelmiszeregészség­ügyi specialisták. 1978-ban 1040 főfoglalkozású élelmiszer­higiénikus állatorvos, illetve specialista vett részt az ellen­őrzésben. És további 1680 azok­nak az állatorvosoknak száma, akik a gyógyítási munkájuk mellett élelmezés-egészségügyi ellenőrzéssel is foglalkoznak az ország 953 vágóhídjánál és valamelyik feldolgozó üzemé­ben. Tavaly összesen 6,2 millió vágóállatot (sertést, szarvas- marhát, juhot és lovat) vizsgál­tak meg húsminőség szempont­iából. Csak az állami húsipar 100 ezer tonna gyorsan romló terméket állított elő. Ezenkívül 3,9 millió kiegészítő laborató­riumi vizsgálatot végeztek el. Laboratóriumukban vizsgálják a szervezetre káros, úgyneve­zett maradékanyagok (növény­védőszerek stb.) tartalmát is. A 100 ezer tonna hús mel­lett 51 900 tonna konzervet, 170 831 tonna baromfit, 296 Sajtótájékoztató a MÉM-ben millió darab tojást, 169 000 tonna hűtött terméket vizsgál­nak meg. A késztermékek minőségét a MÉM élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló központja irányí­tásával 468 fő végzi. Ellenőr­zéseik célja, hogy a vásárló az árban kifejezett értékű, meg­felelő minőségű élelmiszert kapjon. Mindkét szolgálat alapvető feladata a fogyasztói érdek- védelem. A tapasztalatok sze­rint a szabálysértésekre kisza­bott büntetés összege ala­csony, nem eléggé elrettentő hatású, nem szolgálja a meg­előzést. A jövőben a forgalma­zott élelmiszereken több infor­mációt tüntetnek fel a vásár­lóknak. A felhasználásukkal kapcsolatos tanácsok mellett feltüntetik a termék kalóriaér­tékét, fehérjetartalmát. Rövide­sen megkezdik a diabetikus élelmiszerek, elsősorban a lek­várfélék hazai gyártását. 1980- tól minőségjavulás várható a tejtermékeknél is, mivel az ipar áttér a csíratartalom szerinti tejátvételre. Fontos feladat az exportra kerülő ~ élelmiszerek minőségé­nek javítása. Az élelmiszerek minőségi színvonalát a külföl­di piacok egyre szigorodó kö- vefelményeihez kell igazítani. Rónaszéki Ferencné Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést ta rtott. Az új Büntető Törvény­könyvvel összhangban az El­nöki Tanács törvényerejű ren­delettel módosította a sza­bálysértésekről szóló 1969. évi I. törvényt. Minthogy az új Büntető Törvénykönyv szűkíti a bűncselekmények körét és egy sor, társadalmilag kevésbé veszélyes magatartást szabály- sértéssé minősít, a törvényere­jű rendelet bővíti a szabály- sértések körét, ugyanakkor gyorsítja és egyszerűsíti a sza­bálysértési eljárást és haté­konyabbá teszi a bírságolási rendszert. Az új Büntető Törvénykönyv célkitűzéseinek megvalósítá­sa érdekében az Elnöki Ta­nács átfogó új törvényerejű rendeletet alkotott a bünteté­Szerelik a hangszórókat a Szalai András utcában Készülünk a május elsejei felvonulásra Mától virágok ezrei pompáz­nak a május 1-i ünnepi menet vonalán Pécsett a Szalai And­rás úton és környékén. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla­lat dolgozói ötezer muskátlit, bársonykát, begóniát és szal- viát ültettek ki a mintegy száz­ötven kőtálba. Május 1-én reggel öt zene­kar ébreszti a város lakóit, s fél kilenckor kezdődik az. ün­nepi felvonulás. Az üzemek, vállalatok dolgozói, valamint a tanulók és sportolók öt gyüle­kezési helyen találkoznak. Az I. sz. kiindulóponton: a Jó­zsef Attila utca, Szendrey Jú­lia utca, Hőgyes Endre utca, Jászai Mari utca, Petőfi Sán­dor utca, Madách Imre utca és Kun Béla tér környékén többek között a bányászok, bőripari, gázgyári, egészségügyi dolgo­zók gyülekeznek. A második gyülekezési he­lyen: a Szabadság út, Lenin tér, Vasút utca vidékén a vas­utasok, postások, Volán-dolgo­zók készülnek a felvonulásra. A harmadik helyszínről: Rét utca, Köztársaság tér, Semmel­weis utca területéről a KPVDSZ, az ÉDOSZ, a MEDOSZ dolgo­Kiállítás a Színház téri galériában A volt növendékek csoportos bemutatkozása A Pécsi Galéria és a Kép­zőművészeti Szövetség dél-du­nántúli szervezete hívta életre azt a kiállítást, amely a pécsi Művészeti Gimnázium — jelen­leg Szakközépiskola — hajdani diákjainak, 31 művésznek al­kotásait mutatja be. Újváriné Füzy Ágnes, a Pécs városi Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak csoportvezetője nyitotta meg tegnap délután a Szín­ház téri galériában ezt a rendkívül sokszínű kiállítást, melynek alapján egy város alkothat véleményt arról, mi­lyen indíttatást adott az isko­la képző- és iparművész ta­gozata, és diákjai hogyan kamatoztatták azt. A kiállítás 15-20 évről ad áttekintést, a bemutatkozó hivatásos művé­szek között vannak, akik 1961- ben érettségiztek, és olyanok is, akik 1979 januárjában sze­reztek diplomát a Képző- és Iparművészeti Főiskolán.- A művészetiből kilépő művészek indulása nem volt könnyű — mondotta bevezető szavaiban Üjváriné Füzy Ág­nes. - Nehéz teherként kel­lett magukkal vinniük a pá­lyakezdést megelőző időszak hagyományait. Ugyanakkor zuhatagként áradt rájuk a ré­gi és az új művészi törekvé­sek megtanulni, megérteni kö­telező stilóris és gondolati ka- valkádja. Szerencsés az volt, aki képessége és tehetsége szerint az olykor egymást ki­záró örökségek értelmezésének embert, művészt próbára tevő feszültségében a valóság irán­ti érzékenységet, a szakma tö­kéletes birtokba vételét és az igényességet kívánta útrava- lóul megszerezni. G. O. Pécs, május 3—U-. Országos szolgáltatási konferenciát rendez az SZVT Nehezebb a gazdasági hely­zetünk, vajon a jövőben mi­lyen lehetőségek lesznek a szolgáltatások - mint az élet­színvonal-politika fontos részé­nek — fejlesztésére. Nagyjá­ból erre a kérdésre kíván vá­laszt adni az országos szol­gáltatási konferencia, melyet május 3—4-én a pécsi Ifjúsági Házban rendez o Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság Baranya megyei Szer­vezete. A konferenciát, melyre kétszáz résztvevőt várnak, a program szerint Lukács János, a megvei párt-vb tagja, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első titkára, az SZVT megyei elnöke nyitja meg, majd Sim- kó József, az MSZMP KB ipa­ri, építőipari és közlekedési osztályának munkatársa tart előadást a szolgáltatások megítélésének alapkérdéseiről a gazdaságpolitikában. A nyi­tó nap délelőttjén még há­rom előadás hangzik el: Szi- las Pál, az OT Központi Szol­gáltatásfejlesztési Bizottságá­nak titkára: A fogyasztói szol­gáltatások helyzete, a fejlődés iránya és a közgazdasági hát­tér; dr. Földvári János, a Ba­ranya megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese: A taná­csok szerepe a helyi ellátás biztosításában; dr. Drexler Bé­la (Központi Szolgáltatásfej­lesztési Kutató Intézet): A la­kossági szolgáltatások terve­zési, szervezési kérdései. A konferencia délután három — a könnyűipari, o kohó- és gépipari, s az építőipari — szekcióban folytatja munkáját, itt az illetékes minisztériumok vezető munkatársai tartanak vitaindító előadást. Május 4- én előadás hangzik el a kis­ipar szerepéről a szolgáltatási igények kielégítésében, majd összefoglalják a szekcióülése­ken elhangzottakat, s ajánlá­sokat terjesztenek elő. zói és a közalkalmazottak in­dulnak. A negyedik találkozóhelyen: Petőfi Sándor utca déli része, Kolozsvár utca, Marosvásárhely utca, Nagyvárad utca a peda­gógusok, HVDSZ- és KISZÖV- dolgozók várják az indulást. Az ötödik helyről: Móricz Zsigmond körtér, Jókai utca környéke, a középiskolások, a főiskolások, egyetemek diákjai vonulnak a díszemelvény elé. Az SZMT-székház előtti dísz­emelvény előtt, melyen Baranya ’és Pécs párt-, állami és moz­galmi szervezeteinek vezetői, száz kitüntetett dolgozó és a munkásmozgalom veteránjai foglalnak helyet, elsőként a Gyárvárosi Általános Iskola fú­vószenekara vonul el. A gye­rekeket a megye és Pécs város vezetői, az ötszáz fős úttörő- díszegység követi. Majd a sportolók következnek és a vá­ros 187 üzemének, vállalatá­nak dolgozói vonulnak fel. Az ünnepi menet utón Pé­csett színes programokon vesz­nek részt a dolgozók. Majáli­sok kezdődnek a Mandulás­ban, az Ifjúsági parkban és a sétatéren. A Mecseki Kultúr- park színpadán a Bóbita báb­együttes és az Evirt tánc­együttese ad műsort, valamint a kertvárosi Barátság forrásnál a Szélkiáltó és a Minaret együt­tes lép fel. Felvonulnak Komlón, Mohá­cson, Szigetváron és Siklóson is, majd délután mindenütt színes programokat rendeznek. Mohácson a művelődési köz­pont szabadtéri színpadán amatőr művészeti együttesek lépnek fel. Szigetváron a vár szabadtéri színpadán a gyere­keknek mókaparódét rendez­nek, majd a Vasas 'Izzó nép­tánc együttese ad műsort, s este utcabál következik. Komló— Sikondán ezen a napon avat­ják fel a tószínpadot népi és amatőr együttesek bemutatói­val. » sek és intézkedések végrehaj­tásáról. A jogszabály korszerűsíti és továbbfejleszti büntetésvég­rehajtásunk egész rendszerét. Mindkét törvényerejű rendelet. 1979. július 1-é'n lép hatály­ba. A Magyar Népköztársaság Hőse elnevezéssel az Elnöki Tanács új kitüntetést és ki­tüntető címet alapított. Az Elnöki Tanács — a kép­viselői helyek megüresedése miatt — időközi képviselővá­lasztást tűzött ki 1979. június hó 10. napjára a budapesti 28. számú és a Zala megyei 10-es számú országgyűlési kép­viselői választókerületben. Az Elnöki Tanács ezután bí­rákat mentett fel és választott meg, végül egyéb ügyekben döntött. Fehér Sándor- emlékkiállítás Volt tanárára emlékezett teg­nap délután a Zrínyi Miklós Ke­reskedelmi Szakközépiskola a Fehér Sándor életútját bemuta­tó kiállítással. A megnyitón megjelent dr. Csanálosi Sán­dorné, az MSZMP Pécs városi Bizottságának munkatársa. Dr. Sas Gábor igazgató megnyitó szavai után a Baranya megyei Levéltár munkatársa, ifj. Erdő- di Gyula mutatta be a kiállítás általa összegyűjtött anyagát és Fehér Sándor életútját. Ez a pá­lya értékes emlék nemcsak a szakközépiskola, hanem Pécs város múltjában is; példát mu­tathat a ma pedagógusainak és diákjainak. Fehér Sándor 1908-tól volt tanára a pécsi Felsőkereskedel­mi Iskolának, magyar és fran­cia kereskedelmi levelezést ta­nított, s az önképzőkört vezet­te. Diákjai mindig szeretettel beszéltek róla. Fehér Sándor a tanári munka mellett az iro­dalomban és később a politi­kai életben is elkötelezte mo- gát. Foglalkozott a francia iro­dalom fordításával, illetve ma­ga is irt; novelláit a Kiss Jó­zsef szerkesztette Hét, az Új Idők és a Nyugat is közölte. A tizes években a polgári ra­dikális beállítottságú tanár tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak majd a pécsi Szocia­lista Pártnak, szoros kapcso­latban állt dr. Doktor Sándor­ral és Hajdú Gyulával. Az el­ső világháború eseményei meg­gyorsították politikai fejlődését: 1918-ban bátor hangú felhívá­sa jelent meg a Pécsi Napló­ban, életre híva a pedagógu­sok pécsi szakszervezetét. Po­litikai tevékenysége a Tanács- köztársaság idején — Pécs szerb megszállása alatt - érte el csúcsát: 1919. április 30-án Ady-emlékünnepséget rende­zett az iskolában a költő leg­forradalmibb verseiből. Az ün­nepségen elhangzott a Mar­seillaise mellett az Internacio- nálé, vagy ahogyan a műsor­ban szerepelt, a proletár in­duló. Ez év májusában pedig a pécsi Szocialista Párt meg­bízásából nagyszabású Ady- demonstrációt szervezett. Tevé­kenységéért felelősségre von­ták, ezért 1920-ban lemondott tanári állásáról, majd rövide­sen Párizsba, később az USA- ba emigrált. Ott halt meg az ötvenes évek közepén. Ma délután 3 órakor az If­júsági Házban a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola diákjai újból felelevenítik a hatvan évvel ezelőtt elhang­zott Ady-műsort. G. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom