Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-08 / 96. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. ÁPRILIS 8. 1300 LAKAS EGY HELYEM Esőben A tavaszhoz tartozik az eső is, a napsütés is. Az épülő Lvov-Kertvárosban — az Egri Gyula úttól délre lévő építési területen, amelyről oly rettentő nehéz levakarni a Siklósi városrész nevet — esőben és napsütésben járkáltam. Az egyik nap délutánján szakadó esőben, a rákövetkező nap délelőttjén pedig ragyogó napsütésben gyűjtöttem az élményeket ott, ahol minden óra újdonságokat szül. Ott, ahol 1979-ben is Pécs új lakásainak a túlnyomó többsége épül. Egy földszinti ablakból méregetjük a terepet Állaga Zoltánnal, a BÉV lakásépítési fő- üzemének a vezetőjével. A randevút délután 2-re beszéltük meg, és most lóg már az eső. A délelőtti zápor síkosra lágyította az agyagot, a munkások nagy koloncokat cipelnek a gumicsizmájukon, cipőjükön. Egymásra nézünk: induljunk? ... Indulunk . . . Az első Ivov-kertvárosi óvoda-bölcsőde komplexumot nézzük: az IMS-szerkezetet most öltöztetik fel ugyanazzal a fajta homlokzati elemmel, amibe a nevelési központ készülő általános iskolája is öltözik. Szép épületnek ígérkezik (éppen a harmadik típus ezen a lakóterületen, s ki tudja hányadik a városban ...) A „riyak- kendős” ház előtt szemlátomást ideiglenes jellegű épületen munkálkodnak: az építkezés felvonulási étterme lesz. Itt a 2. tömb kellős közepén, ahol — ha minden jól megy — 1981 elejére befejeződik a lakásépítkezés, utána hamarosan pedig a járulékosoké is. Óriási árok mellett megyünk el, a csöpögő esőben is serényen dolgoznak a nagy beton-valamin. Vagy félkilométernyi alagút épül itt gerincvezetékeknek, ez látja el majd a környéket mindenféle közművel. Neki is megy az alagút egy tízemeletesnek. Kísérőm nyomban helyreigazít. Nem tízemeletes! Tizenegy szintes. Gyorsan megszámolom: csakugyan tizenegy. Hogyhogy? A magyarázat: a BUFA—II. típusú zsaluszerkezettel olyan szerencsésen lehet fogadószintet csinálni, hogy alul beiktathatnak egy szintet lépcsőházanként két lakással úgy, hogy az előírt párkánymagasságon belül maradhatnak és még nem lendülnek át a magasház-kategóriába. Ezentúl a KC—típusú épületek nem tíz, hanem tizenegy szintesek lesznek. Az eső rákap, be kell ugranunk az egyik házba. Időtöltésül lakásokat nézünk. Szép, piros padlószőnyegek, tapétázott falak, villanytűzhely, beépített szekrények — szokványos panellakás. Egy valami azonban feltűnik: a konnektorok a padló közelében, a vezetékek lent, szürke, szegélylécszerű burkolatban. A hat külföldi cég ezekben a lakásokban végezte szerelési bemutatóját, aminek lényege, hogy az elektromos vezetékeket esztétikus megoldásokkal falon kívül viszik. Három esztendeje, hogy Szliven- ben ugyanezt már láttam, s ott már akkor sem volt ez újTavasz Lvov-Kertvárosban Újjászülető városrészek H Fehér Farkas kész és félkész épületek váltogatják egymást. Szervezetlen összevisszaságnak tűnik, pedig nem az. Az eltérő alaprajz miatt csak egy bizonyos fajta daruval lehetett emelni, ezt pedig éppen akkor nem kaphatta meg a BÉV, amikor az építkezésen az ésszerűség megkívánta volna. Vannak ilyen dolgok is . . . Jó ez? A föüzem vezetője szerint is: nem! Végig az út mentén most is nyomon követhető az építkezés minden mozzanata az alapásástól az emelésig. E percben is éppen egy lépcsőkar úszik a levegőben, hogy aztán valamelyik munkás megtegye rajta az első lépéseket. A látványt egy csomó gyerek figyeli, a napfény őket is kicsalta. Az élet egyébként módszeresen kúszik előre, s egyre újabb és újabb házakon figyelhető meg a la- kottsóg ezernyi apró jele. Hogy az út jó darabon betonozott már, azt inkább érezni, semmint látni. Ahol a Csont- váry utca lesz majd, a betonnak is vége. Most a mélyépítést kell megnyomni, hogy biztosítsák a szükséges előretar- tást. Ez a Csontváry utca most még minden egyéb, csak éppen utca nem. Hatalmas beton- tuskók hevernek itt. Hogyan kerülhettek ide, ahol semmi épület nem volt korábban? Csak lett volna ... Felvonulási épületeket épített volna az itt kijelölt helyen a BÉV, de amikor a sok-sok mázsa kavics és cement benne volt már az alapokban, derült ki, hogy mégsem itt, hanem másutt építsen. A majdani Darvas József utca páratlan oldalán elkészültek már a házak, a páros oldalon még csak egy áll, s az építkezés idén kiér a térképen már létező, a Táncsics Mihály út folytatásaként építendő Hajdú Gyula útig. Jövőre egy jó nagyot kellene markolni, hogy az épületek sora visszaérjen az Egri Gyula útra, egészen odáig, ahol nemrég robbantották fel a Mesterséges Termékenyítő Állomás épületeit, mert azok helyén is lakóházak lesznek. Hársfai István A Fehér Farkas nem volt sem farkas, sem fehér. Mégis létezett. Méghozzá nagyon is. Híres, sőt hírhedt volt. Karádi Pál, a Pécsi Vendéglősök Egyesülete egykori alelnöké- nek véleménye szerint közönsége miatt a város legsötétebb, legrosszabb hírű vendéglője. A Fehér Farkas napjai meg vannak számlálva. Hamarosan már csak híre-hamva marad. Eltűnik azokkal az emberekkel együtt, akik még ismerték, akik még tudták, hogy ott állt az Irányi Dániel nevet kapott hajdani búzapiac — pécsiesen ,,Búza tér" —délkeleti sarkán. Valamikor itt volt a város széle, s a Zsol- nay Vilmos utca felől érkező falusi lovaskocsiknak itt volt az utolsó lehetőségük, hogy hosszabban leállhassanak. Nos, a Fehér Farkas is egy ilyen „beszálló vendéglő” volt. A beszálló annyiban különbözött a többi vendéglőtől, hogy az ilyennek nagy udvara volt, sőt rendszerint védettséget nyújtó nyitott pajtája is, esetleg még éjszakázásra szolgáló istállóval is rendelkezett. A lovakért, kocsikért külön „parkolási” díjat nem szedtek. Volt ugyan itt mindig egy ember, aki a dolgokra vigyázott, a lovaknak abrakot, vizet adott, de a borravalókból megélt. Valamikor a külvárosok tele voltak „beszálló vendéglők”- kel. Csak a Zsolnay utcában, a gyár oldalán a Búza térig az Aparácz, a Gerber, a Weg- mann, a sarkon a Fehér Farkas, majd bekanyarodva a Faubl hentes és vendéglős, valamint a nagyon jó névnek örvendő Szieb-féle beszálló vendéglő működött, a Balo- kónyi strand oldalán pedig a Sárga Csikó és a sarkon a szerényebb szobákkal is rendelkező, tehát már rangosabb Karádi Vendégfogadó, amely ma már arról is nevezetes, hogy az egyetemre néző szárnyán 1933 őszétől fél évig tartó joghallgatói minőségében itt lakott Weöres Sándor. Az említett vendéglátó egységek közül ma csupán az Aparóczból lett Jó barát és a Karádi Vendégfogadóból lett ifjúsági büfé működik. 1940-ben százhúsz vendéglátó egység állt Pécs közönségének szolgálatára. A vendéglősök általában családi alapon dolgoztak. Nyitvatartási idejük reggel hat órától éjfélig, esetleg két óráig tartott. Szünnap nem volt. A vendéglősök speciális étel- és italkínálataikkal versengtek az elismerésért, jó hírért. A megelégedett vendég volt a legjobb reklám. Természetesen akkor is voltak, ahogy ma is vannak rangsorolt, tehát I. osztályú egységek. Ám az udvarias, kulturált kiszolgálás, a „házias” ételek, kitűnően kezelt italok szempontjából minden csárda, minden kocsma I. osztályú volt. Ma nagy alapterületű, ön- kiszolgáló rendszerű, s a „quick lunch", azaz ebédet helyettesítő, gyorskiszolgáló és önkiszolgáló egységek szaporítását tekintjük fő fejlesztési feladatnak. De az önkiszolgáló éttermek gyarapítása mellett a kisvendéglőknek is megmarad a létjogosultságuk, ahol megtermelődhetnek azok a sajátos minőségi változatok, amit mindenki ízlése, tetszése szerint kiválaszthat magának. Harcos Ottó donság. De aztán diszkréten nem feszegetjük a dolgot. Az eső ömlik, a helyszíni szemlével felhagyunk és becsúszkálunk az irodába. Egy fontos információ: a lakósépíaz előző délutáni bágyadtság- nak. Az építkezés hullámai átcsaptak már a Sarohin tábornok útja másik oldalára; a terület a beruházási programban tési főüzem paneles terve megegyezik a vállalati tervvel: 1387 lakás, amiből csak a Fürst Sándor úti házat kell levonni, a többi itt épül. Az év jól indult: januárban minden hiánypótlás elvégzésével letudták az 1978-as évet. Napsütésben Ez egy olyan üzem, ahol a kívülálló soha nem unhatja meg a bámészkodást, hát még egy ilyen szép tavaszi délelőt- tön, amikor minden pezsgő mozgásban van, s nyoma sincs az 1. tömb nevet viseli. Az út mentén sorban állnak a mixerkocsik, beljebb egy középmagas (11 szintes I) ház alapja nyeli a két Schwing-szivattyú ormányából ömlő betont. Mellette a következő épületek alapjának körvonalai bontakoznak. Amott, ahol a Sarohin tábornok útjáról elválik a Mólomba vezető út, áll már az első két házgyári ház. Az elemek Kecskemétről utaznak ide, a házakat Bács megyei építőmunkások szerelik. A saroknál, ahol fordulnak a házak, s ahonnan látni a má- lom-faluvégi levélszekrénysort, Alkotó fiatalok A harmadik ő az egyetlen nő, aki önállóan vett részt a pályázaton. Dolgozatában olyan probléma okaira adott magyarázatot, melyeket megszüntetve jelentős szén mennyiséget takaríthat majd meg a pécsi hőerőmű. Kiss Mária mindössze 26 éves. Általános iskolai végzettséggel, laboratóriumi segédmunkásként vett részt a vállalat Alkotó ifjúság pályázatán. Személyből jár Pécsre a hőerőműbe dolgozni, immár több mint nyolc éve. Mindennap fél ötkor kel, hatkor kezdi a műszakot. Két órakor fejezi be a munkát, négy körül ér haza. Otthon olvasással tölti az ideje nagy részét. Bent a munkahelyén, az erőmű vegyi üzemének laboratóriumában pedig többek között az ő feladatai közé tartozik a bányától átvett, illetve a már feldolgozás alatt lévő szén mintáinak elemzése, minőségének ellenőrzése. Ehhez kapcsolódik dolgozatának témája. Az erőműben elsősorban feketeszén melléktermékeket használnak tüzelésre. Ezek fűtőértéke, nedvesség- és illóanyagtar. talma nagyon eltérő, a szemcseméretük is különböző. Csak megfelelő előkészítés után alkalmasak az eltüzelésre. Ez az előkészítés pedig lényegében két fő részre osztható. Az elsőben viszonylag szűk tartományban változó fűtőértékű keveréket állítanak elő. Ezt nevezik nyersszénnek. A második lépcsőben pedig megőrlik és egyben szárítják a szenet. így állítják elő a porszenet, melyet a hombárokból — a kazán szén. szükségletének megfelelő meny- nyiségben — levegőáram szállít a tűztérbe. A nyersszén és a porszén -minőségét napi vizsgálatokkal ellenőrzik, s ezek során találkoztak a problémával, nevezetesen', hogy a porszén fűtőértéke gyakran kisebb, mint a nyersszéné. E jelenség okaira adott magyarázatot Kiss Mária a pályázatra készített dolgozatában. Egy méréssorozat eredményeként megállapította, hogy a szén 200 Celsius fok feletti tartós melegítése esetén csökken a fűtőérték, s minél tovább nő a melegítés hőfoka, annál inkább felgyorsul ez a folyamat. A fűtőérték csökkenésével együtt jár a hamutartalom növekedése. Eddig az ő munkája. A jövőben a technológiai változtatással megszüntethetik ezt a veszteséget. Bizonyára lesznek vállalkozó szellemű fiatalok, akik ha nem is egyedül, hanem a munkatársaik, brigádtársaik segítségével rátalálnak a megoldásra. Kiss Mária sem egyedül készítette a pályamunkát. Mint mondja sokat segítettek neki a mérésekben, elemzésekben a szocialista brigádjuk tagjai. így a harmadik hely, a pénzjutalom és oklevél mellett még valamit kapott e pályázattól: — Az jár a fejemben — mondja —, hogy talán többre is képes vagyok annál, amit eddig csináltam, önbizalmat adott nekem ez a munka, a társaim segítsége. Most arra gondolok, hogy egy év múlva, ha befejezem a gimnáziumot, jelentkezem a vegyipari szakközépiskolába. T. É.
