Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-08 / 96. szám

DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. ÁPRILIS 8. 1300 LAKAS EGY HELYEM Esőben A tavaszhoz tartozik az eső is, a napsütés is. Az épü­lő Lvov-Kertvárosban — az Egri Gyula úttól délre lévő építési területen, amelyről oly rettentő nehéz levakarni a Sik­lósi városrész nevet — esőben és napsütésben járkáltam. Az egyik nap délutánján szakadó esőben, a rákövetkező nap dél­előttjén pedig ragyogó napsü­tésben gyűjtöttem az élménye­ket ott, ahol minden óra új­donságokat szül. Ott, ahol 1979-ben is Pécs új lakásainak a túlnyomó többsége épül. Egy földszinti ablakból mé­regetjük a terepet Állaga Zol­tánnal, a BÉV lakásépítési fő- üzemének a vezetőjével. A randevút délután 2-re beszél­tük meg, és most lóg már az eső. A délelőtti zápor síkosra lágyította az agyagot, a mun­kások nagy koloncokat cipel­nek a gumicsizmájukon, cipő­jükön. Egymásra nézünk: indul­junk? ... Indulunk . . . Az első Ivov-kertvárosi óvo­da-bölcsőde komplexumot néz­zük: az IMS-szerkezetet most öltöztetik fel ugyanazzal a faj­ta homlokzati elemmel, amibe a nevelési központ készülő ál­talános iskolája is öltözik. Szép épületnek ígérkezik (ép­pen a harmadik típus ezen a lakóterületen, s ki tudja hánya­dik a városban ...) A „riyak- kendős” ház előtt szemlátomást ideiglenes jellegű épületen munkálkodnak: az építkezés felvonulási étterme lesz. Itt a 2. tömb kellős közepén, ahol — ha minden jól megy — 1981 elejére befejeződik a lakásépít­kezés, utána hamarosan pedig a járulékosoké is. Óriási árok mellett megyünk el, a csöpögő esőben is serényen dolgoznak a nagy beton-valamin. Vagy félkilométernyi alagút épül itt gerincvezetékeknek, ez látja el majd a környéket mindenféle közművel. Neki is megy az alagút egy tízemeletesnek. Kísérőm nyom­ban helyreigazít. Nem tízeme­letes! Tizenegy szintes. Gyor­san megszámolom: csakugyan tizenegy. Hogyhogy? A magya­rázat: a BUFA—II. típusú zsa­luszerkezettel olyan szerencsé­sen lehet fogadószintet csinál­ni, hogy alul beiktathatnak egy szintet lépcsőházanként két la­kással úgy, hogy az előírt pár­kánymagasságon belül marad­hatnak és még nem lendülnek át a magasház-kategóriába. Ezentúl a KC—típusú épületek nem tíz, hanem tizenegy szin­tesek lesznek. Az eső rákap, be kell ugra­nunk az egyik házba. Időtölté­sül lakásokat nézünk. Szép, pi­ros padlószőnyegek, tapétázott falak, villanytűzhely, beépített szekrények — szokványos pa­nellakás. Egy valami azonban feltűnik: a konnektorok a pad­ló közelében, a vezetékek lent, szürke, szegélylécszerű burko­latban. A hat külföldi cég ezek­ben a lakásokban végezte sze­relési bemutatóját, aminek lé­nyege, hogy az elektromos ve­zetékeket esztétikus megoldá­sokkal falon kívül viszik. Há­rom esztendeje, hogy Szliven- ben ugyanezt már láttam, s ott már akkor sem volt ez új­Tavasz Lvov-Kertvárosban Újjászülető városrészek H Fehér Farkas kész és félkész épületek válto­gatják egymást. Szervezetlen összevisszaságnak tűnik, pedig nem az. Az eltérő alaprajz miatt csak egy bizonyos fajta daruval lehetett emelni, ezt pe­dig éppen akkor nem kaphat­ta meg a BÉV, amikor az épít­kezésen az ésszerűség megkí­vánta volna. Vannak ilyen dol­gok is . . . Jó ez? A föüzem ve­zetője szerint is: nem! Végig az út mentén most is nyomon követhető az építkezés minden mozzanata az alap­ásástól az emelésig. E percben is éppen egy lépcsőkar úszik a levegőben, hogy aztán valame­lyik munkás megtegye rajta az első lépéseket. A látványt egy csomó gyerek figyeli, a nap­fény őket is kicsalta. Az élet egyébként módszeresen kúszik előre, s egyre újabb és újabb házakon figyelhető meg a la- kottsóg ezernyi apró jele. Hogy az út jó darabon beto­nozott már, azt inkább érezni, semmint látni. Ahol a Csont- váry utca lesz majd, a beton­nak is vége. Most a mélyépí­tést kell megnyomni, hogy biz­tosítsák a szükséges előretar- tást. Ez a Csontváry utca most még minden egyéb, csak ép­pen utca nem. Hatalmas beton- tuskók hevernek itt. Hogyan kerülhettek ide, ahol semmi épület nem volt korábban? Csak lett volna ... Felvonulási épületeket épített volna az itt kijelölt helyen a BÉV, de ami­kor a sok-sok mázsa kavics és cement benne volt már az ala­pokban, derült ki, hogy még­sem itt, hanem másutt építsen. A majdani Darvas József ut­ca páratlan oldalán elkészül­tek már a házak, a páros ol­dalon még csak egy áll, s az építkezés idén kiér a térképen már létező, a Táncsics Mihály út folytatásaként építendő Haj­dú Gyula útig. Jövőre egy jó nagyot kellene markolni, hogy az épületek sora visszaérjen az Egri Gyula útra, egészen odá­ig, ahol nemrég robbantották fel a Mesterséges Termékenyí­tő Állomás épületeit, mert azok helyén is lakóházak lesznek. Hársfai István A Fehér Farkas nem volt sem farkas, sem fehér. Mégis létezett. Méghozzá nagyon is. Híres, sőt hírhedt volt. Karádi Pál, a Pécsi Vendéglősök Egyesülete egykori alelnöké- nek véleménye szerint közön­sége miatt a város legsöté­tebb, legrosszabb hírű ven­déglője. A Fehér Farkas napjai meg vannak számlálva. Hamaro­san már csak híre-hamva ma­rad. Eltűnik azokkal az embe­rekkel együtt, akik még ismer­ték, akik még tudták, hogy ott állt az Irányi Dániel ne­vet kapott hajdani búzapiac — pécsiesen ,,Búza tér" —dél­keleti sarkán. Valamikor itt volt a város széle, s a Zsol- nay Vilmos utca felől érkező falusi lovaskocsiknak itt volt az utolsó lehetőségük, hogy hosszabban leállhassanak. Nos, a Fehér Farkas is egy ilyen „beszálló vendéglő” volt. A beszálló annyiban különbö­zött a többi vendéglőtől, hogy az ilyennek nagy udvara volt, sőt rendszerint védettséget nyújtó nyitott pajtája is, eset­leg még éjszakázásra szolgá­ló istállóval is rendelkezett. A lovakért, kocsikért külön „par­kolási” díjat nem szedtek. Volt ugyan itt mindig egy ember, aki a dolgokra vigyá­zott, a lovaknak abrakot, vi­zet adott, de a borravalókból megélt. Valamikor a külvárosok tele voltak „beszálló vendéglők”- kel. Csak a Zsolnay utcában, a gyár oldalán a Búza térig az Aparácz, a Gerber, a Weg- mann, a sarkon a Fehér Far­kas, majd bekanyarodva a Faubl hentes és vendéglős, valamint a nagyon jó névnek örvendő Szieb-féle beszálló vendéglő működött, a Balo- kónyi strand oldalán pedig a Sárga Csikó és a sarkon a szerényebb szobákkal is ren­delkező, tehát már rangosabb Karádi Vendégfogadó, amely ma már arról is nevezetes, hogy az egyetemre néző szár­nyán 1933 őszétől fél évig tartó joghallgatói minőségé­ben itt lakott Weöres Sándor. Az említett vendéglátó egy­ségek közül ma csupán az Aparóczból lett Jó barát és a Karádi Vendégfogadóból lett ifjúsági büfé működik. 1940-ben százhúsz vendég­látó egység állt Pécs közönsé­gének szolgálatára. A ven­déglősök általában családi alapon dolgoztak. Nyitvatar­tási idejük reggel hat órától éjfélig, esetleg két óráig tar­tott. Szünnap nem volt. A vendéglősök speciális étel- és italkínálataikkal ver­sengtek az elismerésért, jó hírért. A megelégedett ven­dég volt a legjobb reklám. Természetesen akkor is vol­tak, ahogy ma is vannak rangsorolt, tehát I. osztályú egységek. Ám az udvarias, kulturált kiszolgálás, a „há­zias” ételek, kitűnően kezelt italok szempontjából minden csárda, minden kocsma I. osz­tályú volt. Ma nagy alapterületű, ön- kiszolgáló rendszerű, s a „quick lunch", azaz ebédet helyettesítő, gyorskiszolgáló és önkiszolgáló egységek szapo­rítását tekintjük fő fejlesztési feladatnak. De az önkiszolgá­ló éttermek gyarapítása mel­lett a kisvendéglőknek is meg­marad a létjogosultságuk, ahol megtermelődhetnek azok a sajátos minőségi változa­tok, amit mindenki ízlése, tet­szése szerint kiválaszthat ma­gának. Harcos Ottó donság. De aztán diszkréten nem feszegetjük a dolgot. Az eső ömlik, a helyszíni szemlével felhagyunk és be­csúszkálunk az irodába. Egy fontos információ: a lakósépí­az előző délutáni bágyadtság- nak. Az építkezés hullámai át­csaptak már a Sarohin tábor­nok útja másik oldalára; a te­rület a beruházási programban tési főüzem paneles terve meg­egyezik a vállalati tervvel: 1387 lakás, amiből csak a Fürst Sándor úti házat kell levonni, a többi itt épül. Az év jól in­dult: januárban minden hiány­pótlás elvégzésével letudták az 1978-as évet. Napsütésben Ez egy olyan üzem, ahol a kívülálló soha nem unhatja meg a bámészkodást, hát még egy ilyen szép tavaszi délelőt- tön, amikor minden pezsgő mozgásban van, s nyoma sincs az 1. tömb nevet viseli. Az út mentén sorban állnak a mixer­kocsik, beljebb egy középma­gas (11 szintes I) ház alapja nyeli a két Schwing-szivattyú ormányából ömlő betont. Mel­lette a következő épületek alapjának körvonalai bontakoz­nak. Amott, ahol a Sarohin tábornok útjáról elválik a Mó­lomba vezető út, áll már az első két házgyári ház. Az ele­mek Kecskemétről utaznak ide, a házakat Bács megyei építő­munkások szerelik. A saroknál, ahol fordulnak a házak, s ahonnan látni a má- lom-faluvégi levélszekrénysort, Alkotó fiatalok A harmadik ő az egyetlen nő, aki önál­lóan vett részt a pályázaton. Dolgozatában olyan probléma okaira adott magyarázatot, me­lyeket megszüntetve jelentős szén mennyiséget takaríthat majd meg a pécsi hőerőmű. Kiss Má­ria mindössze 26 éves. Általá­nos iskolai végzettséggel, labo­ratóriumi segédmunkásként vett részt a vállalat Alkotó ifjúság pályázatán. Személyből jár Pécsre a hő­erőműbe dolgozni, immár több mint nyolc éve. Mindennap fél ötkor kel, hatkor kezdi a mű­szakot. Két órakor fejezi be a munkát, négy körül ér haza. Otthon olvasással tölti az ideje nagy részét. Bent a munkahe­lyén, az erőmű vegyi üzemének laboratóriumában pedig többek között az ő feladatai közé tar­tozik a bányától átvett, illetve a már feldolgozás alatt lévő szén mintáinak elemzése, minő­ségének ellenőrzése. Ehhez kapcsolódik dolgozatá­nak témája. Az erőműben elsősorban fe­keteszén melléktermékeket hasz­nálnak tüzelésre. Ezek fűtőérté­ke, nedvesség- és illóanyagtar. talma nagyon eltérő, a szem­cseméretük is különböző. Csak megfelelő előkészítés után al­kalmasak az eltüzelésre. Ez az előkészítés pedig lényegében két fő részre osztható. Az első­ben viszonylag szűk tartomány­ban változó fűtőértékű keveré­ket állítanak elő. Ezt nevezik nyersszénnek. A második lép­csőben pedig megőrlik és egy­ben szárítják a szenet. így ál­lítják elő a porszenet, melyet a hombárokból — a kazán szén. szükségletének megfelelő meny- nyiségben — levegőáram szállít a tűztérbe. A nyersszén és a porszén -mi­nőségét napi vizsgálatokkal el­lenőrzik, s ezek során találkoz­tak a problémával, nevezetesen', hogy a porszén fűtőértéke gyak­ran kisebb, mint a nyersszéné. E jelenség okaira adott magya­rázatot Kiss Mária a pályázatra készített dolgozatában. Egy méréssorozat eredménye­ként megállapította, hogy a szén 200 Celsius fok feletti tar­tós melegítése esetén csökken a fűtőérték, s minél tovább nő a melegítés hőfoka, annál in­kább felgyorsul ez a folyamat. A fűtőérték csökkenésével együtt jár a hamutartalom nö­vekedése. Eddig az ő munkája. A jövőben a technológiai vál­toztatással megszüntethetik ezt a veszteséget. Bizonyára lesz­nek vállalkozó szellemű fiata­lok, akik ha nem is egyedül, hanem a munkatársaik, brigád­társaik segítségével rátalálnak a megoldásra. Kiss Mária sem egyedül ké­szítette a pályamunkát. Mint mondja sokat segítettek neki a mérésekben, elemzésekben a szocialista brigádjuk tagjai. így a harmadik hely, a pénzjuta­lom és oklevél mellett még va­lamit kapott e pályázattól: — Az jár a fejemben — mond­ja —, hogy talán többre is ké­pes vagyok annál, amit eddig csináltam, önbizalmat adott ne­kem ez a munka, a társaim se­gítsége. Most arra gondolok, hogy egy év múlva, ha befeje­zem a gimnáziumot, jelentke­zem a vegyipari szakközépisko­lába. T. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom