Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-19 / 106. szám

Dunántúlt napló 1979. április 19., csütörtök Változik a termékszerkezet Baranya ipari üzemeiben A z elmúlt másfél évben Baranya megye ipari üzemeinek többségé­ben történtek intézkedések a gazdaságtalannak bizo­nyult termékszerkezet megváltoztatására és meg­kezdték jó néhány új termék gyártását. Ennek eredmé­nyeképpen a nehézipar het­venes évek eleji 77,1 szá­zalékos részesedése az ipa­ri üzemek állóeszköz-va- gyonában 4,3 százalékkal csökkent a könnyűipar, élel­miszeripar és gépipar javá­ra, amelyek dinamikusab­ban fejlődő ágazatok. A megye ipari struktúrája azonban egyes területeken — bányászat, villamos- energia-ipar, gázgyártás — nem teszi lehetővé a terme­lési szerkezet megváltozta­tását. Mégy százalék a könnyűipar javára Mennyiség helyett minőség zervgyár 180 terméke közül ke­vés a gazdaságtalan, ezeknek a gyártását ellátási okok miatt központi rendelkezések írják elő. Arányok A Bőrgyárban a marha­puhabőrnél nőtt a nemes ter­mékek aránya, a sertésbőrnél pedig a ruházati bőrök része­sedése, alapanyaghiány miatt viszont ezeken a területeken a kapacitás kihasználtsága 64,4 százalékos. A Kesztyűgyárban a termelési szerkezet korszerűsí­tése a divatigényekhez való al­kalmazkodás folytán évek óta folyamatos. Gazdaságtalannak mondható termékük nincs. Nö­velik a tőkés exportban igen ke­resett és magas árszínvonalú sportkesztyűk gyártását és bőr- ruházati termékek előállításával is foglalkoznak. A kép természetesen nem tel­jes és ennek egyik legfonto­sabb oka a baranyai üzemek sajátos helyzete: a többségük ugyanis egy-egy trösztnek vagy vállalatnak egyik üzemegysége, így a termékszerkezet változta­tása jórészt a felsőbb gazda­sági szerv hatásköre. Ebből kö­vetkezik az is, hogy ezeknek az üzemeknek a többségénél nem­hogy a munkás, de még az üzem vezetői sem tudják, hogy melyik termékük gazdaságos, s milyen a piaci kereslete. Ez utóbbi azonban nemcsak az alárendelt üzemeknél tapasztal­ható. A termékszerkezet megváltoz­tatása leginkább a gépipart érinti, ahol 21 termékcsoport dinamikus fejlesztése és 35 termékcsoport gyártásának visszafejlesztése, illetve meg­szüntetése a cél. Tények, adatok Ha a termékszerkezet át­alakításának szemszögéből vizsgáljuk a baranyai ipari üzemek helyzetét, akkor a kö­vetkező vázlatos képet kaphat, juk: A MEZŐGÉP Vállalat össz­termelésében jelenleg 24,8 szá­zalékot képvisel az új termékek aránya a sikeres profilváltozta­tás következtében. A vágóhídi, konzervipari és tejipari gépek és berendezések gyártásával korszerű termékszerkezetet ala­kítottak ki. Ugyancsak korszerűsödött a MEGYESZER Vállalat termék- szerkezete az áramtalanító, szellőztető és elszívó berende­zések gyártásával, bár itt a profilváltás még a kezdetek kezdeténél tart. A Mechanikai Laboratórium­ban készülő STM 300-as és 600-as magnók minden piaci igényt kielégítenek és a gyár­tásuk idén már a termelési érték 67,3 százalékát adja. A Téglaipari Vállalat csökkentet­te a kisméretű téglát, és növel­te a B 30 blokk-tégla és a váz­kerámia gyártását. A Pécsi Porcelángyárban előállított 120 féle szigetelő közül 70—80 típus mondható korszerűnek, egyes termékféleségeknél tehát gaz­daságtalan a termelés. A Baranya megyei Építőipari Vállalatnál a közműalagútas építési mód tömeges alkalma­zására került sor, műanyag aj­tók, ablakok kísérleti felhasz­nálását tervezik, s a monolit zsaluzat alkalmazásával, az IMS technológia tavábbfejlesz. tésével és a DV—6—12-es köny- nyűszerkezetes építési rendszer alkalmazásával korszerűsítik a termelésüket. A Tejipari Vállalatnál gyártott sajtféleségeknek nyereség - tartalma 17—23 százalék között mozog. A Pannónia Sörgyár az üdítő italok termelését növel­te. A dohánygyár termékszer­kezete egyre inkább a mufti- filteres cigaretták gyártása ja­vára változik. A Szigetvári Kon­szerveknek támogatniuk kell a munkaerő társadalmilag hasz­nos mozgását, a bérpolitikában az olyan ösztönző rendszereket, amelyek a termékszerkezet átala­kítását és az exportképességet fokozzák. Ebben a szellemben szervezzék.,a munkaversenyeket, irányítsák az újítómozgalmat. Dunai Imre Tanácskozás a biztonságos városi közlekedésről A nagyvárosok balesetmen­tes közlekedési rendjének ki­alakításáról kezdődött szer­dán háromnapos tudományos tanácskozás Budapesten, a Technika Házában, ahol a Közlekedéstudományi Egyesü­let szervezésében tíz ország szakemberei összegzik a váro­si forgalom tervezésének ta­pasztalatait. A tanácskozás egyik leg­fontosabb témaköre a jelző­lámpa-rendszer összehangolt működtetése és az utcák egy- irányúsitása, mivel ezeknek igen nagy a szerepük a bal­esetmentes közlekedési rend kialakításában. A tanácskozás tapasztalatait ajánlások formájában összesí­tik. Wlunkasuedelem Fejtől lábig Orvos-műszaki találkozót rendezett tegnap délelőtt a Pé­csi Sütőipari Vállalat új ke­nyérgyárában az ÉDOSZ Bara­nya megyei Bizottsága, Pécs város üzemegészségügyi szol­gálata és a városi Vöröskereszt szervezete. A tanácskozás té­mája a dolgozók egészségének védelme, a védőfelszerelések használata az élelmiszeripari üzemekben. A tanácskozáshoz kötődően kiállítást rendeztek az egyéni védőeszközökből, amelyeket Radványi Vince, a SZOT Munkavédelmi Tudomá­nyos Kutató Intézetének osz­tályvezetője mutatott be. Tőle kérdeztük: Változó szemlélet A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa közgazdasági osztálya által készített felmé­rés szerint a megyében gyár­tott gazdaságtalan termékek részaránya a jelenleg hatályos gazdasági szabályozók alapján 5—6 százalékos, de vannak szélsőséges esetek is: a Bőrgyár­ban 14,6, a Faipari Szövetkezet­nél 23,1 ésa Húsipari Vállalatnál 56 százalék. Az eddigi intézkedések tük­röznek bizonyos szemlélet- változást — állapították meg az SZMT tegnapi elnökségi ülésén —, a részletes műszaki­gazdasági koncepciók azonban még nincsenek kimunkálva, s így a vállalatok nem mindenütt rendelkeznek a versenyképesség megítéléséhez szükséges infor­mációkkal. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa meghatároz­ta a szakszervezeti szervek fel­adatait a termékszerkezet át­alakításának segítésében. így többek között a szakszervezeti Sci-fi klub a Planetáriumban. Tudományos-fantasztikus klub alakul a TIT Ter­mészettudományi Stúdiójában, a Szőlő utcai Planetáriumban. Április 20ón, pénteken délután ó-kor Lantos László, az első csillagközi útról és a Bar- nard-progiámról fog beszélni, a levetftésre kerülő filmek pedig: az Or- sikló, az Universum és A Viking-program. A klub tervei között szerepel, hagy sci-fi témájú rajzokból, fotókból, festményekből kiállításokat is rendeznek. Fodor Attila grafikája lahrult a cigánylakosság helyzete a siklósi Járásban A VILÁGON ELŐSZÖR KÉ­SZÜLT ÉDESVÍZI HALBÓL NAGYÜZEMI FRIKADELLA ízpróba Bikaion Jó ütemben halad a Bikali Állami Gazdaság halfeldolgozó kombinátjá­nak építése. Tegnap dél­előtt a gazdaságban elő­zetes „kóstolót” tartottak, amelyen részt vett Fritz Gode, a halfeldolgozó berendezéseket szállító Baader cég tervezési me­nedzsere, Kroó László, a HALÉRT főosztályvezetője és dr. Zsigó István, az Élelmiszeripari Főiskola docense. Mint azt Zámbó István, a gazdaság igazgatója el­mondotta, a közelmúltban bikali halat — ezüstpon­tyot — küldtek az NSZK- ba, hogy az ottani gépso­ron feldolgozási próbáját megtartsák. A pontyból filézett terméket és pani- rozott terméket — úgyne­vezett frikadellát — ké­szítettek. Tegnap e ter­mék izpiróbáját tartották meg Bikaion, s az általá­nos vélemény: a frikadel- lának sikere lesz. Fritz Gode lapunknak a következő nyilatkozatot ad­ta: — Az előre csomagolt, panírozott, hűtött halnak korlátlan piaca van szer­te a világon. Kedvelt a háziasszonyok körében: csak forró zsírba kell ten­ni, s néhány perc alatt kész az ízletes étel. Dr. Zsigó István: — Mi készítjük el a magyaros ízű panírozás receptjét, mivel nyilván­valóan más a hazai igény, mint Nyugat-Európában. A Baader cég receptje az exportot segíti majd. — kf — Mind többen vállalnak munkát A megyei Cigányügyi Albi­zottság Alsószentmártonban tar­totta ülését. Az általános isko­la és napközi otthon rendje, tisztasága jelképezte azt a nagy haladást, amely a cigány­lakosság helyzetében a legki­sebbektől kezdve bekövetkezett. A cigány óvódások és kisiskolá­sok műsorral köszöntötték az ülés résztvevőit. A járás cigánylakosságának helyzetéről dr. Vida Sándor, a Siklósi Járási Hivatal elnöke számolt be. A járásban a mun­kaképes korú férfiak 81 száza­léka, a nőknek pedig 40 százalé­ka áll munkaviszonyban, leg­többen mezőgazdaságban. Két­ségtelen, hogy a munkahely­változtatás gyakoribb a cigá­nyoknál. További feladat fokoz­ni a szakmunkásképzést és oda­hatni, hogy a cigányok több ki­tartással tanuljanak valami szakmát. Még hat, a szociális követel­ményeknek meg nem felelő te­lep okoz problémát a járás­ban. Nehezíti a helyzetet, hogy sok esetben lakásjuttatásnál az elhagyott putriba új család köl­tözik. További probléma, hogy a falusi házak a kevésbé gon­dos kezelés alatt hamar tönkre­mennek. A járás területén működő vé­dőnők és vöröskeresztes aktívák kiterjedt és sokoldalú munkát végeznek. A legnagyobb sike­rük olyan rendezvényeknek volt, ahol az egészségügyi é? szo­ciális kérdéseket együtt tár­gyalták. A közelmúltban kb. 20 cigányasszony részvételével kisgyermekek és csecsemők táp­lálását oktató főzőtanfolyam valósult meg. Továbbra is gon­dot okoz a megfelelő ivóvíz, de a beszámoló szerint a tet­vesség és rühesség a járásban megszűnt. Egészségügyi és pedagógiai problémát jelent, hogy gyakran már 12—14 éves lányok „élettárssal” állnak össze és kimaradnak az iskolá­ból. A túl fiatal szülök utó­dai közt több az éretlen cse­csemő. A gyermekek iskola előtt román vagy cigány nyelven be­szélnek. Előkészítő iskolával, óvodával próbálják ezt a ne­hézséget áthidalni. Az egész éves iskola-előkészítőbe töb­ben járnak már, s nő a 8. osz­tályt elvégző cigánytanulók száma is, A felsőszentmártoni tanácsko­zás alapján a megyei Cigány­ügyi Albizottság ki fogja dol­gozni a határozati javaslatot. Ezeket dr. Görcs László, a Ci­gányügyi Albizottság elnöke a következőkben körvonalazta. A foglalkoztatottság és a szakképzettség folyamatossá té­tele érdekében tárgyalni kell az üzemek és vállalatok illetékes vezetőivel. A vezetőknek fog­lalkozni kell a cigány származó, sú dolgozóikkal a munkában való megtartás és szakmunkás- képzések eléréséért. A telepek felszámolásában a községi ta­nácsokat kell érdekeltté tenni. Csak jó állagú házak megvá­sárlásra indokolt és kötelezni kell a lakóikat külső-belső ta­tarozásra. A hangsúlyt in­kább a házépítés irányába kell szorgalmazni és a kivitele­zésekben igénybe kell venni az üzem segítségét kölcsön, bon­tott anyag juttatása és szállí­tás szempontjából. Indokolt a siklósi járásban az egyházaskozári és a magyar- mecskei iskola építése, illetve bővítése. Ez lehetővé tenné a cigánytanulók alaposabb be­iskolázását, egyben biztosítaná az egyéb szociális ellátás tel­jesebb végrehajtását. A diák­otthonokban való elhelyezés (Magyarbóly, Siklós) szintén hozzájárul az általános iskola nyolc osztályának elvégzéséhez. A cigánytanulók szakmunkás- képzésének eredményességét biztosítaná a szociális ösztön­díj. K. T. A. — Milyen szinten áll Magyar- országon a munkásvédelem? — Úgy érezzük, hogy nálunk mindent elkövetnek a dolgozók egészségének, testi épségének védelmében. Nagy feladatról van szó. Magyarországon a kü­lönböző munkavédelmi felsze­relések, eszközök használata 3,5 millió embert érint. A dol­gozók védelme egy-egy évben 4 milliárd forintot követel. A környező szocialista országok- hoz viszonyítva a munkásvéde­lem területén egyáltalában nem kell szégyelni magunkat, sem a felszerelések minősége, sem esztétikai oldala, sem védőké­pessége tekintetében. — Mi a tapasztalat: használ­ják a dolgozók az egyéni vé­dőeszközöket? — Kedvezőtlen a tapasztala­tunk, annak ellenére, hogy a védőfelszerelések jók. A dolgo­zók többsége ezeket nem hasz­nálja. Ennek okát abban lá­tom, hogy nálunk — mi így mondjuk — a munkavédelmi fegyelem nagyon laza. Ami azért feltűnő, mert szinte kény­szeríteni kell a dolgozókat, hoqy saját érdekükben hasz- náliák ezeket a felszereléseket. Van természetesen más ok is. A Magyarországon haszná­latos eavéni munkavédő esz­közök 80 százalékát nálunk gyártják. A kereskedelemben való forgalmazásuk azonban eddig nincs teljes mértékben megoldva. Példaként említem a zaj ellen védő kendőt. Már két éve ismert, ám eddig csak 3 ezer darabra érkezett megren­delés. Melyik az a vállalat, amelyik ilven kis széria legyár­tására kötelezné magát? — Tájékoztatójában említet­te: Magyarországon a mun­kásvédelmet a szakszervezetek politikai kérdésnek tekintik. — így van, éspedig azért, mert a dolgozóknak joga van követelni: minden munkahe­lyen megfelelő védelemben ré­szesüljenek. Ez az állam, a vállalatok feladata. Ha ez hiányzik — miközben a megfe­lelő védőeszközök rendelkezés­re állnak — joggal panaszkod­hatnak a dolgozók, s a kellő védelem hiánya a munkahelyi légkört is befolyásolja. Éppen ezért lenne nagy szükség az előbb már említett jobb keres­kedelmi ellátás megoldására. Bármilyen munkakörben dolgo­zókat — fejtől lábig — védelem­ben tudnánk részesíteni. Mészáros A. Hogyan tanítsanak a „kistanárok”? A pedagógiai pályára készü­lő főiskolások gyakorló iskolák­ban ismerkednek meg a tanítás gyakorlati módszereivel, itt ala­kul ki a szaktárgyak oktatásá­hoz szükséges jártasságuk. E fontos gyakorlóhelyek felügye­letét az anyaintézmény és a helyi tanács együtt látja el, a szemlélet, a célok kialakítása azonban nem mindig egysége­sen történik. Ez, továbbá a két évvel ezelőtt a gyakorlati kép­zésben történt módosítások új útmutató füzet kibocsátását tették szükségessé, amelynek anyagát tegnap, a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán vitatta meg az Oktatási Minisztérium gya­korlati képzési szakbizottsága. Ez a bizottság az ország ta­nár-, tanító- és óvónőképző fő­iskoláinak képviselőiből áll. Előző alkalommal a 11 napos tanítási ciklus bevezetésének tapasztalatait tárgyalták meg. A tegnap vitára bocsátott út­mutatót Gömöri Ferenc, a pécsi I. sz. gyakorló iskola tanára ké­szítette. Részletesen tartalmaz­za a főiskolai vezetés, a tan­székek, a gyakorló iskolák és a tanács feladatát a hallgatók gyakorlati képzésében. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom