Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-19 / 106. szám

1979. április 19., csütörtök Dunantmt napló 3 A legkorszerűbb technológiával Újdonságok a Pécsi Vízműnél Csökkenteni a hálózati veszteséget! P écs ivóvízellátásban nem szenved hiányt, bár nincs bővi- ben sem. A naponta kitermelhető mennyiségnél több vi­zet nem adhat a Pécsi Vizmű, de a hálózati veszteségeik csökkentésével, az így nyert többlethozammal elérhetik, hogy valóban minden csapból folyjon a viz. A jó pár év előtti 17 helyett ma mór mindössze a víz 12 szá­zalékát teszi ki a hálózati vesz. teségük. Sok ez vagy kevés? A napi 50—60 ezer köbméter víz esetében sok, ám a hasonló vízellátó rendszerek veszteségé­hez mérve kevés. Ezt tovább szeretnék csökkenteni, vagy legalább szinten tartani. Szintentartás Mit tesznek a Pécsi Vízmű dolgozói, hogy a nem éppen új és kifogástalan csőhálózat ellenére ezt a „szintentartást" elérjék? — Mindenekelőtt kor­szerűsítik a hálózatot, képezik a szakembergárdát, technikai újításokon törik a fejüket és befogadják az új technológiá­kat. Közismert már az IBAK ipari televízió berendezés, mellyel a csatornákat vallatják, sokat hallatott magáról a csőgörény- család, mellyel a vízvezetékeket tisztítják. Egy éve vetették be először a MANIBS ,,csoda” szerelvényeket, idomokat, be­rendezéseket és a VIRAX cső­fagyasztót. Csőtörés vagy más műszaki meghibásodás esetén a hagyo­mányos módszerrel jobb eset­ben is több órán át tart a hely­reállítás, közben ömlik a víz és az érintett terület házaiban kényszerű a vízszünet. A MA­NIBS termékekkel szinte bár­milyen vizes hálózati hiba a korábbi javítási idő egynegye­de alatt kijavítható nyomás alatti vezetékszakaszon. Tehát a javítással egyidejűleg nem kell vízhiánytól tartani. Emellett egyszerűbb, biztosabb, gyor­sabb a hagyományosnál, keve­sebb munkaerőt igényel. Laikus számára bonyolultnak tűnő szer­kezetek, a szakembereknek egy­szerűségükkel és megbízható­ságukkal jelentik a műszaki tö­kélyt. Aki ért a vizes szak­mához, az pillanatok alatt el­sajátíthatja a csőfúrás, a le- ágaztatás, a csőtörés elhárí­tásának valamennyi fortélyát, nyomás alatti vezetéken is. Vi­szont drágább. Ez az egy, ami visszafogja, hogy ne ezt hasz­nálják fel minden esetben. Emellett újabb előnyei kifejezet­ten jól jönnek: általa lecsökken a felszín autóforgalmának bé- nultsági ideje, víz- és gázveze­tékekre egyaránt használha. tők, „örökéletűek”, minden anyagú és bármely átmérőjű csőre használhatók. (Olyan cső­méretekhez is gyártanak ido­mot, melyeket a hazai gyártá­suk megszűnése miatt eleddig házilag kellett barkácsolni, pél­dául a 125-ös és 175-ös mé­retekhez, amiből még jócskán van a földben.) A mostani valuta-ínséges időkben talán pazarlásnak tű­nik a MANIBS szerelvények, idomok és berendezések ilyen elterjedt használata. A varázs­szó remélem megnyugtatja az aggályoskodókat: forintért kaphatók. Ennek egy jól bevált gazdasági együttműködés a magyarázata. A nyugatnémet cég magyar szakemberekkel épít­tetett Solingenben könnyűszer­kezetes elemekből raktárt és szerelőcsarnokot. Azóta a fővá­rosi gázművek és vízművek stabil forintos vevőik, harmadik­ként a Pécsi Vízmű is. A nyugatnémet Permatight műanyag tömítések gyakorlati­lag végtelen időtartamúak. Használatukkal nem kell a faggyús vagy grafitos tömítések megfolyósodásától, tehát a há­lózati vízveszteségtől tartani. Ezt ma már szabadalmuk alapján Vulkollán tömítés néven magyar cég, a PEMÜ is gyárt­ja tolózárakhoz és karimás kö­tésekhez. Ezek egy részét a MA­NIBS visszavásárolja és cseré­be olyan méretűeket is ad, aminek nem fizetődne ki az itt­honi gyártása. MANIBS-szerelvényekkel ké­szítették az ÁFOR-telep tüzivíz vezetékének rákötését a tortyo- gói főnyomóvezetékre, a Rá­kóczi úton, a Bem utca és a Zsolnay szobor közti területen két hibát ilyen idomokkal há­rítottak el minimális idő alatt, ilyen került a földbe a Szalai András úton, a Rózsa Ferenc út kereszteződése előtt, de a Káptalan és a Katalin utcában is. Gyors, tiszta A VIRAX-ot eredetileg a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalat vá­sárolta. A csőfagyasztó beren­dezés lényege: kis átmérőjű házi bekötéseknél nem kell az utcai fővezetéket elzárni, egy­méteres szakaszon két speci­ális muffal fagyaszt, a csőben Kiváló műszerész verseny jégdugó keletkezik, ami elzár­ja a vizet. Gyors és tiszta — amellett mindenféle munkát le­hetővé tesz. Használható épü­let-karbantartásoknál, lépcső­házi csővezetékek, központi fűtés vízvezetékeinek szerelésé­nél, hegesztésénél is úgy, hogy nem kell elzárni, illetve a rend­szerből leengedni a vizet. A PIK másfél, a Pécsi Vízmű egy éve használja ezt az ötletes berendezést. Technikai újdonságok. Vizet egyikkel se lehet fakasztani, de használatukkal nagyon sok ivóvíz menthető meg. Murányi László Felújítják a Baranya- bisztrót A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat márciusban lezárta az el* avult Baranya-bisztrőti, s inéhány napja elkezdték a felújítását. A jú­nius végére befejeződő átalakítás eredményeként a város e központi helyén korszerű bisztró segít majd a gyors étkezés lebonyolításában. Az eladótér higiénikus és esztétikus lesz: a falakat csempével burkolják, kor­szerű pultsort állítanak be, s a tel­jes régi felszerelést új gépekkel cse­rélik föl. Növelik a hűtőkapacitást, javulnak az ott dolgozók szociális körülményei is. Bővül az ételválaszték: a melegen tartó pultok gasztrofol- és mirelit­ételeket kínálnak, a Kontakt gyors­sütő lehetővé teszi, hogy állandó jelleggel szerepeljenek az étlapon frissensültek, s végül a grill-csirke kedvelői sem fognak csalódni. Emel- lett természetesen köretek, saláták, cukrászkészítmények közül válogat­hatnak a vendégek. Cornelius automatákkal biztosítják a többféle üdítő italt, emellett palac­kozott bort és sört, kávé és dohány­árut is forgalmaznak. A rövid italok árusítását azonban beszüntetik. Az új bisztróban bevezetik a reg­geliztetést is. Az utca felé pedig jégkrémet és hot dog-ot árusítanak majd. A közelmúltban rendezték meg a Baranya megyei Kiváló műsze­rész versenyt a pécsi 0201—GELKA szervizben. A műszerészek­nek elméleti és gyakorlati tudásukat kellett bebizonyítaniuk. A képen Tóth Ödön látható gyakorlati munka közben. Fotó: Szalai Tibor Gebines cipészek Varia sor a tüzödében Túl sok pénz nem jutott a Baranya megyei Cipőipari Szö­vetkezetnek ebben az ötéves tervidőszakban a megyei szol­gáltatásfejlesztési alapból: másfél millió forint. Ezt is — megegyezés alapján — 1980- ban tudják majd felhasználni.' Ennek ellenére a szövetkezet az utóbbi években jelentős fejlesz, téseket hajtott végre saját erő­ből. S a napokban tartott köz­gyűlésükön többek között ar­ról is beszámolhatott a vezető­ség, hogy ismét nyereséggel zárták az évet, ami a szolgál­tatásokkal foglalkozó szövet­kezetek esetében nem mindig természetes. 1970-ben az ipari tevékeny­ségükből eredő árbevételük 2 303 000 forint volt, a fogyasz­tói szolgáltatásokból pedig 9 090 000 forint. Ezek a számok a múlt évben így alakultak: 30 867 000. illetve 6 569 000 fo­rint. Ebből mór sejthető, hogy a szövetkezet nyereségességét döntően az árutermelés biztosít­ja. Van természetesen más ma­gyarázat is: amikor az áruter­meléssel elkezdtek foglalkozni, sok „hulladék" keletkezett Eze­ket az utóbbi években már felhasználták a cipők javításá­hoz, s ez jelentős megtakarítást eredményezett az anyagfelhasz­nálásban. Gyarapodott a szövetkezet fejlesztési alapja is. Ez tette le­hetővé az önerőből megvaló­sított fejlesztéseket. A beren­dezéseket korábban csak im­portból tudták beszerezni, pár éve azonban már egy szegedi szövetkezet készíti. Az utóbbi három évben 1 millió forint ér­tékben szereztek be a pécsiek munkájukat megkönnyítő, mi­nőségileg jobb eredményt biz­tosító gépeket. Mi az, amit mi közvetlenül tapasztalunk a beruházásaik­ból? Ebben az évben két új sza­lont nyitnak meg Pécsett: egyet a Bajcsy-Zsilinszky utcai üzletsoron, a másikat pedig Lvov-Kertvárosban. Valószínű­leg még ebben az évben sza- lonjeilegűvé alakítják a Bem utcai javítóműhelyt, az Irányi Dániel téren, illetve az Urán­városban lévőt is. A megyében összesen 37 ja­vítóműhelye van a szövetkezet­nek, ebből 17 Pécsett. Lehetne több — mondják a vezetők —, de gond a szakemberellátás. Az utóbbi években csak elvét­ve jelentkezett hozzájuk szak­munkás tanuló. A javító-szolgál­tató tevékenységgel foglalkozó 70 szakemberüknek mintegy 70 százaléka egy-két éven be­lül nyugdíjba megy . . . És akkor még meg kell bir­kózni az ismert gonddal: sok baranyai községben nincsen cipész. Hogyan lehetne javítani az ellátáson? Az egyik meg­oldás, hogy a szövetkezet szak­emberei — sokan járnak be vidékről — vállalják lakóhe­lyükön munkaidő utón a szol­gáltatást. Ezt a szövetkezet tá­mogatja, anyaggal segíti. A má­sik: úgynevezett gebin-rend- szert dolgoztak ki, aminek ered­ményeként többet, jobbat és szívesebben dolgoznak az em­berek. Meglátszik ez a szövet­kezet bevételein is. És érdemes ezt azért is szorgalmazni, mert az utóbbi két évben megnöve­kedtek az igények. Ma már drágábbak a cipők, nehezeb­ben dobják el a használtakat a tulajdonosaik. Elsősorban a vá­rosokban jellemző ez. Említettük: árutermelésből a múlt évben csaknem 40 mil­lió forint voh a szövetkezet ár­bevétele. Gyermekcipőkről van szó: 1978-ban 250 000 párat készítettek. Nagyon jó ez ne­künk — mondják a szövetkezet­nél —, mert ha kell, akkor mindössze 3 ezer páros tételek gyártására is vállalkozunk . . . M. A. II POTE Közegészségtani és lárványtani Intézetének pályamunkája első dijat nyert A munka energetikai jellemzése I felmérést Vasas-bányán készítenék T öbb mint ötven pályamun­ka közül nyerte el az el­ső díjat a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem Köz­egészségtani és Járványtani Intézetének tudományos érte­kezése a MOTESZ-pályázaton. A vájárok munkájának ener­getikai jellemzését adták a szerzők: Vasas-bányán, a bá­nyászok mellé szegődtek, perc­ről percre végigkísérték mun­kájukat. Mint azt dr. Bíró Gyógy egyetemi tanár, az in­tézet vezetője említette: az energetikai jellemzés a ma­ga nemében úttörő vállalko­zás volt, eddig e témakörben hazai adatok alig álltak ren­delkezésre. Az első díjas pályamunka egy hosszabb lélegzetű, tudo­mányos igényű vizsgálatsoro­zat egyik fázisa csupán, az öt esztendőre tervezett program első értékelésére 1980-ban ke­rül sor. Ifj. dr. Pórszász Já­nos és dr. Bíró György szer­zőpáros a vájárok által vég­zett munka energetikai jellem­zését végezték el — a komp­lex kutatás egyik lépcsőjeként —, s munkájuk nagy érdeklő­dést váltott ki. Az első díjas pályamunka néhány következtetését érde­mes közkinccsé tenni. Minde­nekelőtt azt, hogy a vájár­munka magasabb energiaigé­nyű, mint azt a vizsgálat előtt gondolni lehetett. A nehéz fi­zikai munkát végző ember napi kalóriaigénye 3100 kaló­ria körül van, ugyanakkor a vájár 3600-4000 kalóriát is elhasznál. Tehát sokkal na­gyobb terhelés éri, mint az egyéb fizikai munkát végzőket. Tegyük hozzá: a nagyobb terhelés a bányabeli körülmé­nyek miatt többnyire „kény- szertesttartással” is jár, ami melegágya a különféle moz­gásszervi elváltozásoknak. Fő- leq a gerinc sínyli meg a kényszerű, meggörnyedt álla­potban végzett munkát. A munkaidő mérése során a vizsgálatot végzők többek kö­zött az alábbi megállapításo­kat tették. A teljes munkaidő 1/4-ed része utazással telik szinte minden bányabeli mun­kakör esetében: a munkahely megközelítése és a kiszállás a nyolc órából 2 órát elvesz. A fejtésben a bányászok a mun­kaidő 71 százalékát fizikai munkával töltik, a munkaidő 6 százalékát fordítiák pihe­nésre, a maradék ki- és be­szállás ideje. Vágathajtás ese­tében az effektiv munkaidő a nyolc óra 54-61 százaléka, a munkahelyi pihenőidő pedig 13—24 százalék. E mellett bi­zonyos kényszer pihenők is csökkentik az effektiv munká­ra szánt időt: meghibásodik a szállítószalag, akadozik a csil­le ellátás, nincs a biztosítás­hoz elegendő faanyag stb. Az orvosok szerint a fejtés­ben dolgozók lényegesen ke­vesebbet, az elővójásban dol­gozók pedig lényegesen töb­bet pihennek, mint az ener­getikai szempontból indokolt. (Ez utóbbinak feltehetően az az oka, hogy ez a munka fo­kozott koncentrálást, figyelmet igényel, s ezért nem végezhe­tő olyan intenzitással, mint a fejtés.) A bányász munkája 34 féle tevékenységfázisra osztható, s e tevékenységek kalóriaszük­séglete különböző. E fázisok közül 13 igényel kényszer testta rtást. Időigény szempontjából a fejtésben a leglényegesebb munkafolyamat a jövesztés, az effektiv termelő munka. A tel­jes munkaidő 26 százalékát teszi ki. Ergonómiai szempont­ból lényeges, hogy ez a mun­kafolyamat statikus és dinami­kus elemeket is tartalmaz, to­vábbá, hogy ez idő alatt mindkét kart vibráció éri és zajártalmaknak is ki van téve a bányász. Ugyanakkor ezen idő alatt nemcsak normális, álló testtartásban kell dolgoz­ni, hanem kb. kétharmad rész­ben a legkülönbözőbb kény­szertesttartásokat kell felvenni. A második helyen a mun­kaidőigény szempontjából a készlettovábbítás szerepel. Energiaigénye alig marad el a jövesztés mögött. További nagy terheléseket a lejtőkön való mozgások, illetve az anyag- szállítások jelentik. Az elővájásban lényegesen másképpen alakul a terhelés mértéke. A leghosszabb mun­kafolyamat a fúrás. E munka- folyamatban főleg vibrációs ártalmak érik a bányászt, sa rendkívül éles, magas frekven­ciájú zaj okozhat gondot. Je­lentősek g különféle szerelési munkálatok, amelyekkel kap­csolatban foglalkozási ártal­makkal nem kell számolni. Ugyanakkor a nagyobb fele­lősséget és figyelmet igénylő elővájásban sokkal több a holt idő, mint a fejtésben, össze­foglalva megállapítható: a fejtés lényegesen nagyobb erő­kifejtést igényel, mint az elő- vájás. A felmérés készítői kitértek még a kényszertesttartást igénylő munkafolyamatok egészségügyi jelentőségére, a munkahelyi klímakörnyezet ér­tékelésére is. A fejtésben át­lagban 19,4 fok a hőmérsék­let, s gyakori a 100 százalé­kos relatív páratartalom. Az elővájásban a hőmérséklet magasabb, 22—26 fok körüli, s a páratartalom 60—80 szá­zalék. M int azt az írás elején említettük, az első díjas pályamunka egy komp­lexebb — morbiditási, munkahigiéniás és táplálko­zási — vizsgálat része csupán. A tárcaszintű kutatást a POTE Közegészségtani és Járványta­ni Intézete és a Mecseki Szénbányák Bányaegészség­ügyi Szolgálata végzi közösen, bevonva e munkába a Bara­nya megyei Köjált, és az or­szágos higiéniás intézeteket, köztük az Országos Munka- és üzemegészségügyi Intéze­tet. E széles alapokon nyugvó, a hatótényezőket a lehető leg­teljesebben feltáró tudományos igényű megfigyeléssorozat szolgáltat majd alapot a min­dennapok gyakorlatához, ha­tározza meg az egészségügyi és műszaki vezetés legszüksé­gesebb teendőinek körét ah­hoz, hogy a bányászok mun­kaképességét, egészségét meg­őrizhessük, meghosszabbíthas­suk. S tegyük hozzá: a pályadí­jas munka már az első lépcső­ben adott megszívlelendő, ka­matoztatható javaslatokat. Kozma Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom