Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-04 / 62. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAjÁNLAT 1979. MÁRCIUS 4. A jövő heti képernyő-műsor egyik érdekessége a Casanova ifjú­kora című olasz film, melynek címszerepeit Claudio de Kunért és Leonard Whiting, alakítja. A filmben megismerkedhetünk a nyolc­éves Casanova hányatott gyermekkorával, s nyomon követhetjük sorsát az ifjúkori felismerésig: nem a papi reverenda a megfe­lelő öltözék számára. Az adás időpontja: március 6. 21.45, második csatornán. Segítségre szoruló emberek Legfőbb érték az ember, óv­juk, vigyázunk rá, törődünk ve­le — ha dolgozik. De vajon ak­kor is így van-e^ha esetleg már nem teljes éftékű a munká­ja? Erre a kérdésre kereste a választ a Pannon Krónika ja­nuári számának egyik műsor­blokkja, s ez a központi gon­dolata a magazin márciusi adásának is, amelyet március 9-én, 18 órakor sugároz a te­levízió. Nagyon fontos társadalmi és gazdasági gondról van szó, hiszen Magyarországon félmil­lió csökkent munkaképességűt tartanak nyilván. Csak Bara­nyában kétezer olyan bányász van, aki eredeti munkakörét már nem tudja betölteni. Nem mindegy, hogy ezeknek az em­bereknek Ihilyen a közérzetük, s milyen módon tudnak értel­mes munkát végezni. Mert dol­gozni akarnak, hasznossá akar­ják tenni magukat, csak a tár­sadalom nem mindig biztosítja ehhez a megfelelő feltételeket. Van persze olyan pozitív példa is, mint a pécsi Szőlő és Gyü­mölcstermelő ÁFÉSZ műanyag­üzeme, ahol elsősorban csök­kent munkaképességűeket al­kalmaznak. Talán helyesebb lenne nem is csökkent munka- képességről, hanem megválto­zott munkaképességről beszélni, hiszen a Pannon Krónikában megszólalók sorsa, munkája egyértelműen ezt bizonyítja. Az embereket nem sajnálni, hanem segíteni kell, s ennek a segítségnek egyik formája ez a film is, amelyet Hídvégi József szerkesztett és Erdőss Pál rendezett. A riporterek Pánics György és Füzes János, az operatőr Pálfi István. Ambrus György Könyv Bihari Klóra: A menyasszony című új novellóskötetében tár­sadalmi osztályainkról ad ke­resztmetszetet, a legkülönbö­zőbb rétegek életmódjáról be­szél közvetlenül, mintha is­merősökről, családtagokról szólna. Mindennapi életünk humoros vagy tragikus színei­re irányítja a figyelmet, bizo­nyítva, hogy mennyi kaland és dráma rejlik korunkban is, mely a közhiedelemmel ellen­tétben - nem szürke és esemény­telen. A kötet a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában je­lent meg, akárcsak Sárközi György történelmi regénye Mint oldott kéve címmel. A levert 1848/49-es szabad­ságharc reményvesztett nemze­dékéről szól a regény. A könyv méltán viseli a Tompa Mihály allegóriájából vett címet: „Mondd meg neki, hogy pusz­tulunk, veszünk, Mint oldott kéve. Széthull nemzetünk .. — a főalakok sorsán keresztül döbbenetes erővel elévened- nek meg a vers látomásos so­rai. Egy nép vérbe fojtott for­radalmának eseményeit, a ku­darc történelmi okait, szerep­lőinek pusztító szenvedélyekkel terhes életútját filmszerű moz­galmassággal állítja elénk a szerző. Ugyancsak most jelent meg Kőszegi Imre történelmi regé­nye, az Isteni Beatrice is. A regény krónikás hőse egy sze­gény nápolyi fiatalember, Ro­berto. Fiatalon Aragóniái Be­atrice íródeákja lesz, vele uta­zik Magyarországra, és úrnője oldalán közeli szemlélője Má­tyás király politikai törekvései­nek, a nagyravágyó királyné intrikáinak, majd Mátyás ha­lála után a hatalom birtoklá­sáért folytatott cselszövések­nek. Ő írja a királyné levele­it, így talán mindenkinél töb­bet tud a nápolyi királylány titkaiból. Valóban közönséges, ledér perszóna volt Beatrice? Mi történt valójában Mátyás és Beatrice között? Roberto, az íródeák naplója ad felele­tet ezekre, s még számos iz­galmas kérdésre. A kötetet a Magvető adta ki, akárcsak a „Magyar Tallózó” sorozatban megjelent, Faludi Ferenc válo­gatott prózai műveit tartalma­zó összeállítást Téli éjszakák címmel. A XVIII. század egyik legjelentősebb barokk próza­írója ékes magyar stílusával európai színvonalra emelte a magyar prózát. Gazdag élet­művéből, sokirányú törekvései­ből ad körképet ez a váloga­tás. T. S. Hanglemez A magyar kiadású meselemezek egyik legszebb példánya ez a Grimm- album. Rónay György fordításában A brémai muzsikusok, Az ördög három aranyhajszála, A palackba zárt szel­lem, A paraszt meg az ördög, vala­mint A kristálygolyó című meséket játsszák el ■ magyar színészek. A me­semondók igen fontos szerepét a leg­szebb hangú, magas verskultúrájú művészek töltik be, közöttük: Ruttkai Éva, Lukács Margit és Szemes Mari. ÖTTÖL HATIG jelentkezik március első hétfőjén az esti hangos újság, melynek tartal­máról Kovács Imre szerkesztő­riporter tájékoztatott: — Felkerestem Gulyás Józse­fet, a Pécsi Kesztyűgyár vezér- igazgatóját és többek között arról beszélgettünk, miképp hasznosítja napi munkájában a Pártiskolán eltöltött éveket. Folytatódik a nemzetközi gyer­mekév alkalmából. indított portrésorozat. A műsor heté­ben — amely egyúttal a nő­nap hete is — Leonóra, Fran­ciska és Ildikó név található a naptárban. Franciskát és Il­dikót sikerült mikrofon elé kér­nem, de Leonórával gondban vagyok. Ezúton is kérem, ha akad Pécsett Leonóra, hétfőn délelőtt még közölheti a cí­mét. Előre is köszönjük... A horgászok ötpercében meg­kezdjük a dél-dunántúli vizek bemutatását. Elsőként a Pogá- nyi-tóval ismerkedhetnek meg a hallgatók. Kedden hangzik el a sziget­vári Konzervgyár és „hátor­szága" című riportműsor. Fel­ső Pál összeállítása azt mutat­ja be, hol tart a felkészülés a konzervgyári főidényre, mi­lyen az együttműködés a gyár és az alapanyagot szállító ter­melőszövetkezet között. A ri­porter ellátogat a mozsgói és a kétújfalui közös gazdaságba is, hogy az ő véleményüket is kikérje a gyárral közös té­mákról. A HÉT KÖZBEN című szer­dai aktuális magazin alapté­mája a tavasz közeledte. A László Lajos szerkesztésében jelentkező műsorban elsősor­ban mezőgazdasági üzemeket, gépjavítókat keresnek fel, va­lamint a körképben igyekez­nek átfogni a három dél-du­nántúli megye törekvéseit. Csütörtökön új sorozat indul: a nyugdíjasok számára. A címadó, az első adásban sze­replő egyik riportalany, aki a feltett kérdésre így válaszolt: „Szólítson csak nyugdíjas­nak ..." A műsorban, melyet Tiszay László szerkeszt, nyug­díjasok mondják el a hivata­losan befejezett „munkájuk” utáni tevékenységüket, és re­mélhetőleg jó tanácsokkal is szolgálnak azoknak, akik csak most kezdik megérdemelt nyug­díjaséveiket. Többször is ki­csendül a mottó: A munkát nem szabad abbahagyni, va­lamit dolgozni kell, mert a tétlenség a testi és szellemi betegség előidézője. Gyakori panasz, hogy a vá­rosokban, főként az új lakóte­lepeken kevés mozgási lehe­tőségük van a gyermekek­nek, hogy a tervezésnél kiala­kított játszóterek a megvaló­sítás során középületek, üzle­tek és más, egyébként szüksé­ges létesítmények megépítése következtében tenyérnyivé zsu­gorodnak. Persze, vannak jó példák, amelyek követésre mél­tóak. Elsősorban ezeket kutat­ja fel pénteken elhangzó ri­portjában Eszterhai Katalin. Ismét néhány muzeális érté­kű felvétel szólal meg szom­Szólítson csak nyugdíjasnak baton: régi operettsikerek a Pécsi Nemzeti Színházban, amikor még Bárdos Anna, Ta­kács Margit, Tomanek Nándor A szerb-horvát nyelvű műsor­ban szerdán Filákovity Bránkó dr. Pánics Miklóssal, a volt sokszoros válogatott labdarú­góval beszélget, aki aktívan kiveszi részét a közéletben is, és akit nem véletlenül válasz­tottak meg a Délszláv Szö­vetség Vili. kongresszusán OV- tagnak. A csütörtöki műsorban a régi mesterségek sorában Kulutácz Mátyás mohácsi fa­zekasmester beszél e kihaló- félben levő szép szakmáról, ő, aki immár hatvan éve dolgo­zik a korong mellett. . . Fran- kovics György zenés riportmű­sora, mely a pénteki adásban hangzik el, a Bajai Finomposz­tógyárban készült és mun­kásportrékat mutat be. A Gráf Vilmos szerkeszté­sében készülő hétfői német műsor három fiatal német származású képzőművészt mu­tat be, aki először lép Pécsett és Wágner József énekelte a főszerepeket. Megismételnek egy 1959. júniusi adást: Arra alá Baranyában . .'. gyűjteményes kiállítással a közönség elé. Szerdán IV. éves tanárjelöltekkel beszélget ta­nítási gyakorlat után Knipf Erzsébet. Csütörtökön a gyü­mölcsösben végzendő tavaszi munkákról tájékoztat Hetényi Árpád riportja. Kéthetenként vasárnap jelentkezik „A nagy­mamától az unokának" című műsor, melyet Regina Metzler és Wild Katalin, a Pécsi Ta­nárképző Főiskola tanárai szerkesztenek és vezetnek, ez­úttal a tavasszal játszható magyarországi német gyermek- játékokat mutatják be. A gye­rekek megtanulhatnak egy ki- számoló-versikét, feladatnak pedig hasonló jellegű versiké­ket kell beküldeni a szerkesz­tőség címére, ahová a soro­zat eddigi adatai kapcsán már eddig is sok száz levél érke­zett nemcsak az unokáktól, hanem a nagymamáktól is. Hol? DOKTOR SÁNDOR MŰVELŐ­DÉSI KÖZPONT: „Többet ész­szel ..." — a Bóbita bábegyüt­tes új műsorát március 4-én és 11-én, délelőtt 10 órai kezdettel nézhetik meg a gyerekek. KPVDSZ MŰVELŐDÉSI HÁZ: március 10-én 17 órakor délszláv táncház lesz. IFJÚSÁGI HÁZ: Pénteken 19 órakor az IH-filmklubban Welt­mann: Különös eset című film­jét vetítik. 10-én 9 és 16 óra kö­zött, a megyei diáknap kereté­ben a megyei helikoni műsorok bemutatója zajlik. 11-én, vasár­nap 18 órától a Szélrózsa Klubban IH-est lesz. Az est műsora: „Csináld magad!" — A szabás- varrás kör divatbemutatója; Az IH-zenekar és az IH-kórus kon­certje; Tám László fotóművész diaporáma-összeállítása; Hang- múzeum — Alfred Cortot Cho- pin-műveket zongorázik; „harc­ban születtek" — filmvet tés a Tanácsköztársaság plakátművé­szetéről; A folk mesterei V.: Mi­ke Seeger. Házigazda Muzsay András előadóművész. A holdbéli csónakos Pécsi bemutató négy évtized után Derűs, tündén ez a játék. Néha kicsit csibészes is. Pél­dául ez a röpke párbeszéd: Pávaszem: Találd ki! Medvefia: Hogy találjam ki? Pávaszem: Sehogy! E néhány szóval Sír Katalin - régóta megérdemelt főszerep birtokában — és Tomanek Gá­bor illeszkedik éppen Weöres Sándor világába. Nem nehéz, hiszen már a szövegtől ragyog ez a történet. Ahogy Szegváry Menyhért, mint Vitéz László e szöveggel csupaszín figurát for­mál és bevezeti a játékot. Ahogy a próbán Nagy Réka pillanatok alatt mesehanqulatú sólyomáruslány lesz, eladja a varázserejű madarat, és megte­remti ezzel az alapot Weöres Sándor mesehangulatú histó­riájához. De próba közben sok minden előbukkan nemcsak a darabból, hanem amögül, meg akörül is. A majd négy évti­zedes pécsi tervek, amikor a fiatal pécsi költő ezt a darabot írta, ennek a színháznak. Ami­kor Martyn Ferenc díszletet ter­vezett, Takács Jenő zenét köl­tött hozzá. Amikor a magyar színháztörténet nagy egyénisé­ge, dr. Németh Antal lejárt Pestről, hogy tárgyaljon ezzel az alkotóhármassal. Amikor semmi sem lett a tervekből, mert elvitte a háború. A pesti előadás terve is elvetélt akarat maradt csupán. Most — való­ság. Az alkotóhármas — ugyan­az. De előtűnik A holdbéli csó­nakos láttán más is — az euró­pai dráma nagy törése, messze távol ettől a darabtól. Hiszen a görögök szülte két és fél ezer esztendős európai drámairoda­lom jó 24 évszázadon át szer­ves, hús-vér műveket adott, s ezekben szervesen élt egy filo­zófia is. Kimondatlanul. Aztán, valahol a századfordulón már gondolathoz, eszméhez, filozó­fiához kezdtek írni drámát. A nézőnek ettől gyakran meg­csappant a játéköröme, hogy őt ott a széksorokban éppen okítják. Pedig jobb a játék észrevétlen hatása. A szerves dráma. Ez, éppen ez a szerves, hús-vér drámaírói stílus süt ki Weöres Sándor Holdbéli csó- nakásából és már a próbán a bűvös játék áramkörébe húz. Okítás, hál' isten — sehol. Ép­pen ettől okít, valahol mélyen. Miképpen, s milyen történettel? Ezzel ne előzzük a néző örö­mét. Van tehát mit gondolni már a próbán, és méq mennyi lesz az előadásokon. Ne mélyediünk előre bele, inkább szívleljük meg a rendező, Sík Ferenc ál­talános gondolatait A holdbéli csónakos ürügyén: — Sajnos, ez a darab, sok más kiváló magyar drámával együtt későn került színpadra. Ha a magyar színház idejében vállalta volna azt, amit a ma­gyar drámairodalom vállalt — — Kassákot, Déryt, Weörest pél­dául —, akkor Európát megelőz­ve, saját anyanyelvén találta volna meq a korszerű színházi formanyelvet. A mai gyakorlat: a külföldi irányzatok átvétele sem oldja meq ezt a gondot, csak megkerüli. A kölcsönzött dráma nem segíti a magyar dráma fejlődését, színpadi ki­virágzását. Ezért, ha késve is, de el kell jutni az élő magyar irodalom jobb ápolásáig. Ne­hogy a mai születő dráma ja­Pávaszemet Sir Katalin alakítja. (Képünkön) Az előadás többi szereplője: Nagy Réka, Fabó Györgyi, Faluhelyi Magda, Só­lyom Kati, illetve Horváth Ist- váz, Faludi László, Tomanek Gábor, Bobor György, Garay Róbert, Takács Gyula, György- falvay Péter, Mester István, Fülöp Mihály, Szegváry Meny­hért, Katona János. Vallai Pé­ter, Szivler József, Kovács Dé­nes, Monori Ferenc. (Fotó: dr. Varga Gyula) va valamilyen kifogás miatt el­vesszen. Sajnos, divat nálunk külföldi modern drámát színre vinni, pedig a mai magyar iro­dalom Becketnél, Jonescunál sokkal érvényesebben válaszol a mai magyar valóság kérdé­seire. Érvényesebben, mint a mai magyar színház. Most új lehetőség nyílik a szerencsés találkozásra. A szer­ves játékba szőtt filozófia — okító ízű sok darab helyett — tündéri derűjével bizonyára vonzza majd a nézőt. De a fi­lozófia és a darab kibontását hagyjuk meg a kritikának. Mert arra már nem lehet érvé­nyes Pávaszem válasza Medve- fiának: „tfogy találjam ki?" — „Sehogy!” Földessy Dénes V Moto-rock-tervek KÖNNYŰZENE Demjénék telefonvonalai ugyan „megúszták szárazon” a múlt heti beázást, de csak sokadik kísérletünkre sikerült vonalvégre kapni Lerch Ist­vánt, a V’ MOTO-ROCK nép­szerű billentyűsjátékosát. — Bizony elég nehéz ben­nünket elérni. Szinte állan­dóan úton vagyunk. Vidéki turnénk során nap mint nap fellépünk. A koncertsorozat legjelentősebb állomása a pécsi.- Ha már itt tartunk: Lesz száz lóerő az IH-ban? — Természetesen. Koncert­jeinken az első albumunk anyagát csaknem teljes egé­szében lejátsszak, de az új számaink közül is megismer­het kettőt a közönség. Itt jegyezném meg, hogy elké­szültünk a második nagyle­mezünk anyagával és rövi­desen elkezdjük a stúdió­munkát. — Stílusotokban hoz-e va­lami változást az új album? — Továbbra is eddigi el­képzeléseinket próbáljuk megvalósítani. Célunk az, hogy a lemezen' gondolat- ébresztő és kamaszos hang­vételű számok egységes öt­vözetét hozzuk létre. A hang­versenyeinken pedig arra tö­rekszünk, hogy improvizatív részek beépítésével igazi koncertélményt nyújtsunk. Ez biztosítja azt is, hogy a má­sodik albumunk még átgon­doltabb, kiforrottabb lesz. — Nemcsak mint zenészek, de mint szerzők is népszerű­ek vagytok! — Sokat komponálunk. A sajátjainkon kívül „Rózsival" írtuk Kovács Kati új nagyle­mezét és nagyrészt ugyan­csak Demjén szerezte Ka­tona Klári nemrég megje­lent albumának legtöbb szá­mát.- További tervek? — Áprilisban Csehszlová­kiába, Gottwaldovba utazunk. Az itt évente megrendezett fesztiválon négy alkalommal lépünk közönség elé. Ké­sőbb egy hosszú koncertso­rozat vár ránk: két hónapig a Szovjetunióban turnézunk. Az együttes 'rajongói már rég tudják, de a rend ked­véért leírjuk: március 6-án, kedden este hétkor az Ifjú­sági Házban a V MOTO- ROCK ad koncertet. Nógrádi Attila Páncsics, a focista Az isteni Beatrice

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom