Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-07 / 65. szám

Dunántúli napló 1979. március 7., szerda Közösen könnyebb a munka Lakóbizottság-választás és tanácstagi beszámoló Erzsébettelepen Közelíteni a városi állapotokhoz Pécsett, az erzsébettelepi kultúrházban választották meg hétfőn este, a 31-es tanácstagi választókerület két új lakóbizott­ságát. A területi pártalapszerve. zet és a Hazafias Népfront bi­zottság javaslatai alapján o választók egyhangúlag megvá­lasztották az új testületek el­nökeit, és tagjait. Az 1-es bi­zottság élére Schmidt Béla, a PlK dolgozója került, a 2-es lakóbizottság elnöke Nemes­hegyi Józsefné lett, Áz új bizottságoknak éppoly nehéz feladatokat kell majd megoldaniuk, mint elődeiknek. Ezen a területen nagyobb mun­kát jelent a lakók érdekkéovi- selete, mint a város központi részein. Mivel nagy területről van szó, s az itteniek többsége kertes, családi házban lakik, gondot jelent majd az emberek megközelítése, a lakógyűlések összehívása, melyekre a jövő­ben több figyelmet fordítanak, s a közös összejöveteleken be­szélik meg a telepiek problémá­it. Nagy szerepük lesz az új la­kóbizottságoknak abban is, hogy az erzsébettelepiek érde­keit egyesítsék a város célkitű­zéseivel, hiszen helyzetükből adódóan a múltban, s a ké­sőbbiekben is nyilvánvalóan fennállnak majd a különbségek. Az elmúlt tíz év fejlődése bi­zonyítja, hogy a területi-tár­sadalmi szervezetek és a taná­csi szervek jó kapcsolata eny­hítette a hátrányokat. A 2-es lakóbizottság újonnan megválasztott elnöke, Nemeshe­gyi Józsefné, aki gyermekkora óta ebben a városrészben él, jól ismeri az itt élő embereket, gondjaikat. Már a választáson megragadta az alkalmat, hogy néhány megoldandó feladatra felhívja a figyelmet: — A Bártfo utcai óvodával szemben lakom, s nap, mint nap elnézem a rendkívül rossz gyalogjárón bukdácsoló gyere­keket. Gyakran a forgalmas .út­testre kényszerülnek. Mivel rég­óta itt lakom, ismerem és sze­retem az embereket, örömmel segítek, bármivel fordulnak hoz­zám, s remélem, hogy kérik is a bizottság támogatását, mert mi is csak úgy tevékenykedhe­tünk eredményesen, ha a vá­lasztók feladatokkal látnak el bennünket. A lakóbizottsági választáson a választókerület tanácstagja, Czente Gyula, a Pécs városi Tanács elnöke számolt be vá­lasztóinak az előző évi munká­járól. Kiemelte, hogy 1978 is eredményes év volt a város fej­lődésében, Sikerült teljesíteni az MSZMP Pécs városi Bizottsága tanács terveit. Beszámolójában szólt a város peremterületeinek fejlesztéséről is, ami az erzsé- bettelepieket is érinti. A 15 éves lakásépítési program során nyí­lik lehetőség ezeknek a részek, nek a fejlődésére, a közműháló­zat kiterjesztésére. Gáldonyi M. Közelebb van, olcsóbb Műtrágyaipari együttműködés jugoszláv vállalatokkal Mindkét részről előnyös megállapodások Évi, mintegy 20 millió dollár értékű műtrágyaipari kooperá­ciós szállításról kötöttek szer­ződést kedden Budapesten, a Chemolimpex, a Péti Nitrogén Művek, a Borsodi Vegyi Kombi­nát, a jugoszláv partnerek részéről pedig a Bori Ipartelep RTB vegyipari trösztje, a Ge­neral Export és a Szabadkai Hemijska Industrija Zorka ipartelep vezetője. Az 1980— 1985-re szóló szerződés szerint a Péti Nitrogén Művek és a BVK nitrogén tartalmú műtrá­gya alapanyagot szállít a sza­badkai gyárnak továbbfeldolgo- zásra, amit a jugoszláv partner magas foszfortartalmú, komp­lex műtrágyával és takarmány, foszfáttal viszonoz. A jövő év­ben kezdi meg a munkát a szabadkai ipartelepen a koo­perációban résztvevő új üzem­rész. A kooperáció révén a sza­badkai partner fedezi teljes importunkat, a magas foszror- tartalmú, komplex műtrágyából, ugyanakkor export vegyialap­anyagainkat sem kell messzire szállítani. így a következő hat évben, várhatóan több mint 20 millió dollárt takarítanak meg a fuvarozási és vagonbérleti költ­ségekből. Újabb kiemelkedő munkasiker a Mecseki Szénbányáknál Az év első két hónapja a vágathajtás területén nagy­szerű eredményeket hozottá vállalatnál. Az elmúlt napok­ban Zobák-bányaüzem­ben Rigó Zoltán szocia­lista brigádja kimagasló eredményt ért el. Hasonló eredmény született Pécs-Bó- nyaüzemben is. Bibók István szocialista brigádja 20,6 négyzetméteres szelvényű vá­gatban 23 munkanap alatt 95 folyóméter vágatot haj­tott ki. A VI. szinti keleti fekvésű irányvágaton, aho' a brigád dolgozik, a TAM- ROCK fúrókocsira és az EIM- CO oldalürítős rakodógé­pekre sok-sok méter vágat vár, hiszen a tervek szerint még mintegy 1600 folyómé­ter kerül kihajtásra ezen a területen. A munkahelyre te­lepített 26 dolgozó mind gyakorlottabban és gyorsab­ban kezeli a berendezéseket. A csapat tagjai rövid idő alatt megszerették a gépe­ket, amelyek amellett, hogy elsősorban megkönnyítik a bányászok nehéz fizikai munkáját, nagyobb teljesít­mények elérését is lehetővé teszik. így közlekedünk mi Spőterieszfésf tanácskozás Pécseit Huszonöt év tapasztalatai Nagyüzemi bevált fajták: Rizling­szilváni, Chardonnay, Piros tramini Az elmúlt három évben Ba­ranya megye nagyüzemi sző­lőtermése hektáronként átlago­san 95-105 mázsa volt. Igaz, hogy az 1976-ban megkezdett rakétás jégelhárítás megvédte történelmi borvidékeinket a korábban szokásos súlyos jég­károktól. A megye szőlőter­melésének magas színvonala mégis elsősorban nagyüzeme­ink jó adaptációs készségének, a kutatási eredmények gyors átvételének és helyes gyakor­lati alkalmazásának köszönhe­tő. A tájegység figyelemremél­tó eredményeiben jelentős sze­repe van a Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet Pécsett mű­ködő kutató állomásának, amely kutatási eredményeit bemutatók, tanácskozások és rendszeres szaktanácsadás for­májában folyamatosan a sző­lőtermelők rendelkezésére bo­csátja. Ezeket az eredményeket teg­nap az ország más borvidé­kein működő szakemberek is megismerhették, abból az al­kalomból, hogy a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Pé­csett rendezte meg országos szőlőtermesztési tudományos ta­nácskozását. A tanácskozáson részt vett Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, a megyei párt- vb tagja és dr. Földvári Já­nos, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese is. A tudományos tanácskozá­son - melyet Cserkúton a Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Ál­lomáson tartottak meg — ku­tatók és gyakorlati szakem­berek vitatták meg a nagy­üzemi szőlőtermesztés időszerű problémáit és a jövő felada­tait. Dr. Diófási Lajos, az in­tézet pécsi kutató állomásá­nak igazgatója, az intenzív tőkeművelési és metszési mó­dokat ismertette. Az utóbbi 25 évben 15 tőkeformát és öt met­szési módot próbáltak ki — mondotta. A nagyüzemben mind közül a legjobban a Moser féle magasművelés, illetve az úgynevezett Sylvóz forma vált be a legjobban. Az így kiala­kított széles sortávolságú ül­tetvény kevés élőmunkát igé­nyel és megfelel a gépi beta­karítás követelményeinek. Nagy­üzemi termesztésre csak a ma­gasművelés alkalmas, jól lehet, ezeket a szőlőket télen nem lehet betakarni és emiatt fo­kozott a fagykár veszélye. A fagy elleni legbiztosabb védel­met a megfelelő tengerszintfe­letti magasság jelenti: 130» méterrel a tengerszint felett átlag kétévenként 150 méter magasan, vagy afelett csak 10 évenként egyszer szenved fagykárt a szőlő. A termésbiz­tonságot tehát mindenekelőtt a jó területi elhelyezés adja s csak részben a fajta. A fajta nagy eszköz a termelők kezé­ben. Az új, nagyüzemi techno­lógiákhoz más fajtákra van szükség, s az új követelmé­nyeknek a kutatási tapaszta­latok alapján leginkább a Rizlingszilváni, a Chardonnay és a Piros tramini fajták felel­nek meg. Dr. Lehoczky János, tudomá­nyos főmunkatárs a szőlő fás részének súlyos betegségéről, az úgynevezett Eutipás rákról tartott előadást a szakembe­reknek. A szőlőültetvények kor­szerű tápanyag ellátásáról dr. Diófási Lajos, dr. Eifert József tudományos főosztályvezető és Vezekényi Ernő tudományos ügyintéző szólották. A talaj­művelési kísérletek legújabb eredményeit dr. Lisicza István, tudományos segéd munkatárs és Hegedűs László tudományos ügyintéző ismertették. Tudományos ülésszak a Tanácsköz­társaság 60. évfordulója alkalmából — A Tanácsköztársaság a magyar nép XX. századi törté­nelmi fejlődésének e fejlődés fő irányát jelző első nagysze­rű felvillanása volt. Az akkor felvetődött és részben megfo­galmazódott kérdések rövid, át­meneti időre feledésre ítéltet­tek. Negyedszázaddal később merültek fel újra, jelenünk ad a maga gyakorlatával is vá­laszt e kérdésekre. Jelenünk, amelyen szabadon ünnepel­hetjük a nagy előfutár emlé­két, jelenünk, amely megte­remtette e történelmi esemény tudományos vizsgálatának le­Gazdaságos tűzvédelem A tűzveszélyhelyzet lénye­gében meghatározható ég­hető anyagokat fenyeget, valamint azokat az anyago­kat, amelyek az esetleges tűz terében jelen vannak. A tűzveszélyhelyzet nemcsak Mcal/m’-ben fejezhető ki, hanem Ft/m2-ben is. Azaz, amikor a szakszerű tűzvédel­mi intézkedéseik meghatáro­zásáról van szó, akkor ezt ci kettős szempontot kell figye­lembe venni. E fontos követ­keztetés köré csoportosultak annak az előadásnak a gon­dolatai, amelyet a Baranya megyei műszaki és közgazda- sági tudományos hetek kere­Tűzveszélyhelyzet - forintban Előadás az MTESZ Gépipari Tudományos Egyesületében tében az MTESZ Gépipari Tu­dományos Egyesületének ren­dezésében tegnap délután Pécsett, a Technika Házá­ban Lantos Sándor tűzoltó alezredes tartott meg az egyesület nemrég megalakult tűzvédelmi szakcsoportjának tagsága előtt. Az előadás két fő területét a legfrissebb tűzvédelmi kuta­tások eredményeinek ismerte­tése és a Műszaki Tervezés című folyóirat 1978/1. számá­ban megjelent „Az aktív- passzív tűzvédelem rendszere, elemeinek kölcsönhatása", valamint „A tűzvédelmi bizton­ság gazdaságos tervezése" című tanulmányaikban foglalt gondolatok i3mertetése, dia­vetítéses szemléltetése ké­pezte. A tűzvédelem, mint az előadás hangsúlyozta, csak akkor lehet gazdaságos, ha nemcsak az éghetőséget, ha­nem a veszélyeztetett értéket is messzemenően figyelembe veszi. Például egy alomszal- maszérű magas tűzveszély­szintet testesít meg, ugyan­akkor csekély az értéke. Ez­zel szemben egy magasrak­tár például ugyancsak ma­gas tűzveszélyszintet jelent,' de itt az érték is többnyire igen magas. A korszerű tűz­védelemnek ezt a kettősségét annál is inkább figyelembe kell vennie, mert a modern védelmi készülékek ára igen magas. Egy észielő-jelző-oltó automatika például 3000 fo­rintba kerül négyzetméteren­ként, tehát nem mindegy, ho­va tervezik be és szerelik fel. B. K. hetőségét is - mondotta Szent- ágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából kedden, az Akadémián kezdődött két­napos tudományos ülésszak megnyitóján. A nyitó plenáris ülésen meg­jelent Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, több minisztérium vezető kép­viselője. A tanácskozáson ott voltak a bolgár, a csehszlo­vák, a lengyel, a mongol, az NDK, a román és a szovjet tu­dományos akadémia képvise­lői, valamint az Osztrák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának és a görögországi Marxista Kutatások Központjá­nak küldöttei. A megnyitót követően Vass Henrik, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének igazgató­ja „A Tanácsköztársaság a magyar történelemben" cím­mel megtartott előadásában elemezte az 1919-es proletár­forradalom hatását a magyar történelemre. A Tanácsköztársaság létre­jöttének körülményeivel, szo­cialista gyakorlatával — mon­dotta —, sikereivel és kudar­caival mindmáig tanulmányo­zásra és tanulságokra érde­mes elméleti és tapasztalati anyagot nyújtott a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lomnak. Ily módon tanulságai nemcsak a honi, hanem a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom politikai és elméleti tárházába is beépültek — mu­tatott rá. Kezdűűik a kerékpáros­veszély Közlekednek, de nincs kötelező KRESZ-ismeret Még meg tudtunk állni. Az eset ugyan nem tegnap volt, de — mint nem is olyan ritka jelenséget - példaként érdemes felidézni. Imbolygóit egy ideig, 10—20 méteren keresztül még a nyeregben tudott maradni, az­után lassan, mint a zsák, el­dőlt. Különösebb baja nem lett a „hótrészeg" kerékpárosnak, de ha . . . Ha éppen mögötte jön egy gyors kocsi ... Ha nem sikerül időben megállni vagy kikerülni . . . "Nincsenek arról pontos ada­taink, hogy az elmúlt évben Baranyában hány kerékpáros okozott balesetet, illetve há­nyán voltak annak szenvedő alanyai, annyit azonban szá­mok nélkül is megjegyezhetünk, hogy nem tartoznak a legfe- gyelmezettebben közlekedők közé. Számos eset bizonyítja ezt, elég csak a sötétben kivi- lágítatlanul haladó kerékpáro­sokra gondolni. Jó néhány olyan esetet lehet­ne említeni, amikor hajszálon múlott a baleset, sőt: bizonyos körülmények között jószerével elkerülhetetlen az összeütközés a kivilágítatlan kerékpárral. De nemcsak ez okoz gondot. Jön a jó idő, egyre többen veszik elő a kerékpárt, közöttük nagyon sok gyermek. Ám akár gyerme­kekről, akár felnőttekről van szó, egyben — ha kerékpárra ülnek — megegyeznek: nem vár­ható el tőlük a közúti közleke­dés szabályainak ismerete. Járőrkocsink vezetője szerint a kerékpárosok 60 százaléka esetében lehet mondani, hogy valami a kötelező felszerelések közül hiányzik. Ez elsősorban a hátsó világításra vonatkozik, amelynek hiánya a veszélye­sebb. S ugyancsak az ő véle­ménye: a mai zsúfolt forgalmi viszonyok ismeretében hasznos lenne, ha a kerékpárosok részé­re is előírnának egy kötelező „minimumvizsgát" a közúti köz­lekedés szabályaiból. Mindezt annak tükrében ír­tuk, hogy — lévén a városnak hegyes-dombos utcái — kevés Pécsett a kerékpáros. Mégis, rövid délelőtti kőrútunk során csak olyanokkal találkoztunk, akiket volt oka megállítani a rendőrnek .. . M. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom