Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-25 / 83. szám
DN HÉTVÉGÉ 4. BELPOLITIKA 1979. MÁRCIUS 25. Szakértelem és rátermettség: zöld út a pályán Szocialista mezőgazdaságunk bölcsőjénél gazdaságonként még alig néhány szakember bábáskodott: legtöbbször egy agronómus és egy állatorvos. Ma, amikor az iparszerű gazdálkodás rohamléptekkel nyer teret, a mezőgazdaság szakem- beréhségfe is egyre mohóbb. Sok milliós géppark, költséges, tudományosan előkészített technológiák speciális, felsőfokú szakképzettséget igényelnek. Évről évre fiatal mezőgazdasági mérnökök százai jutnak szinte közvetlenül a diploma megszerzése után felelős beosztás- ba, s bizonyítják rátermettségüket. Három portrét villantunk most fel, amelyekben pályakezdésükről, munkájukról beszélnek fiatal mezőgazdászok. Sövényiék Bikaion Fiatal szakemberek a mezőgazdaságban Sövényi András Sövény/ András és felesége 26 évesek. Lengyelországban, az olsztyni halászati főiskolán szerezték meg a diplomájukat. A magyar fiú és a lengyel asz- szonyka a Bikali Állami Gazdaságban dolgoznak: András a halászati főágazat központi ag- ronómusa, Barbara hidrobioló- gus. A pályakezdés Barbarának volt valamivel nehezebb, hiszen meg kellett küzdenie a nyelvi nehézségekkel. . Kissé idegen ízzel, lassan, de tökéletes nyelvhelyességgel mondja magyarul: — A kollégák türelmesek voltak hozzám. Segítettek, meg akartak érteni. — 1977 októberében jöttünk az állami gazdaságba dolgozni — meséli Sövényi András. — munkafeltételek előnyösek voltak, noha a gazdaság vezetői nem ígérgettek. Abban állapodtunk meg, hogy ha megfejelünk egymásnak, megkapjuk a kinevezést. Ez 1978. május 1- én megtörtént. Kellemes meglepetés volt, hogy még a kinevezés előtt, januárban lakást kaptunk. Ez annál is nagyobb öröm volt számunkra, mert már a gazdqságban eltöltött első napokban kiderült: itt tenni is kell azért valamit, hogy elismerjenek. Kétségkívül a lakás, a gyors kinevezés is a munkafeltételekhez, a jó munkahelyi közérzethez tartozik, de számunkra nem ez a legfontosabb. A Bikali Állami Gazdaság olyan munkaterület, ahol az elméletben megtanultakat gyakorlati tapasztalatokkal tudjuk kiegészíteni. A bikali haltermelési rendszer gyakorlatilag 5000 hektár terület irányítását végzi. Úttörő munkát, szakmai újításokat várnak el ettől a gazdaságtól. Ez egy fiatal szakember számára nagy lehetőségeket ígér, talán göröngyös, fárasztó utat, de izgalmas pályát. — A hidrobiológus a vizek élővilágával, a vizek életfeltételeivel foglalkozik. De mi a munkája egy központi agronó- musnak? — A központi agronómus feladatköre irodai munka: a gazdasági mutatók állandó figyelemmel kísérésével, vizsgálatával foglalkozik. Én halászati mérnök vagyok, s nemcsak ez tölti ki a munkámat. Több hónapos, a termelés gazdaságosságát felmérő biológiai felmérést végeztünk 8 tó rendszeres vizsgálatával. Tapasztaltuk, hogy a természetben levő lehetőségeket jól kihasználja a gazdaság, de az összegyűjtött tényanyag azt bizonyítja, vannak még lehetőségek a gazdálkodás tökéletesítésében. Néhány év kell, amíg eldől, hogy beválnak-e a javasolt újítások. Ezt akkor majd kilogrammok és forintok fejezik ki. Gáspár Endre titkai Gáspár Endre 1971-ben kapott diplomát általános mező- gazdasági mérnökként a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. A szalántai Hunyadi Mgtsz ösztöndíjasa volt. Már általános iskolás korában a nyári szünetekben dolgozott a szövetkezetben. Ez akkor jó zsebpénzkiegészítés volt, később a fiatal mezőgazdász gyakorlati tapasztalatainak az alapja. Kezdetben a sertéstelep helyettes vezetője, majd tavalytót telepvezető. Precíz és rendkívül lelkiismeretes szakember. Szinte az egész napját a telepen tölti — mondja róla a termelőszövetkezet elnöke. A gazda szeme hizlalja a jószágot — tartja a régi paraszti szólás és ez nemcsak a kisgazdaságokban igaz. A szalántai termelőszövetkezet sertéstelepének évi kapacitása 4800 mázsa. Tavaly 6040 mázsát teljesítettek. Ez 120 százaléknak felel meg. A bevétel tizenhét és fél millió forint volt. Egy mezőgazdász számára ennél is többet mondanak a következő adatok: a sertéstelepen a napi átlagos súlygyarapodás 548 gramm, a hízósertéseknél 577 gramm volt: 1 kilogramm sertéshúst 3,88 kilogramm takarmány felhasználásával állítottak elő, a hízókGáspár Endre nál 3,53 kilogramm volt ez a mennyiség. (A takarmányfelhasználásban az országos átlag megközelíti az 5 kilogrammot!) Ezekkel a gazdasági mutatókkal a szalántai a megye egyik legjobb sertéstelepe.- Mi a titka ezeknek az eredményeknek? - kérdeztük Gáspár Endrét, aki nem egykönnyen tudott elfoglaltsága miatt időt- szakítani erre a beszélgetésre.- Nincs titok. A képlet nagyon egyszerű. Az a harminc ember, akik munkatársaim a telepen, már évek óta együtt dolgozik. Lényegében nincs főnök és beosztott viszony, a kapcsolatunk szinte családias. Bár szakmunkásunk nem túl sok van, de akik itt dolgoznak, szakmunkás-szinten dolgoznak - tapasztalatból. Szeretik az állatokat s természetük, hogy lelkiismeretesen lássák el a feladataikat. Emellett anyagilag is érdekeltek az eredményekben. Az itt dolgozók többsége nő. Az állatokkal való foglalkozás állandó figyelmet, gondoskodást igényel, s ezen a területen a női alaposság „ráver" a férfiakéra. A másik ok talán a munkaszervezés. A lelkiismeretes, pontos munkához megfelelő kiszolgálásnak, folyamatos takarmányellátásnak, karbantartó munkáknak kell csatlakozniuk. Ami a legszűkebb szakmai része az eredményeinknek, hogy követni kell a sertés étvágyát a takarmányozással. Bár ellentmondás, de így igaz, ahol az egy kilogramm hús előállítására kivetített takarmányfelhasználás 5 kilogramm körüli, ott tulajdonképpen az állatok nem kapnak elegendő takarmányt. Hiszen, ha nem követik szinte napról napra a sertés étvágyát, a takarmány hiába fogy, nincs megfelelő súlygyarapodás. Ha ezt egyáltalán titoknak lehet nevezni, akkor ez a munkánk titka. Ács László: szívvel-lélekkel Az oktatás és a gyakorlati valóság közti konfliktusokra, az ambíciókra és a pályakezdés apróbb buktatóira terelődik a szó mindjárt a beszélgetésünk elején. Ács László 25 éves, 1975-ben növényvédő szakon szerzett diplomát a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. Szívesen emlékezik vissza a szentlőrinci mezőgazdasági szakközépiskolára: nagyon jó alap volt az egyetemi tanulmányokhoz. Nincs keserűség a hangjában, amikor előző munkahelye kerül szóba, noha ott egy sima gimnáziumi végzettség is elegendő lett volna feladatkörének ellátásához. Ott is lehetett tanulni, főként gyakorlati dolgokat — mondja -, de előbb-utóbb úgy érezte az ember, hogy tovább kell lépni ezen a pályán, ha a munkám értelmét keresem. Egy éve került a boksái termelőszövetkezethez, ahol most növényvédelmi és talajerő- gazdálkodási agronómus. így tavasz elején a mezőgazdász kora reggeltől késő estig kint dolgozik a földeken. Három nap kellett hozzá, míg végre sikerült összefutnunk erre a beszélgetésre. Feltűnő, hogy milyen sokszor szól a felelősségről Ács László. — Ezt a munkát szívvel-lélekkel kell végezni, akár a magánélet rovására is — mondja —, másképpen nem megy. A lehetőségek egyre nagyobbak, a követelmények egyre magasabbak. A szövetkezetünkben közvetlenül egyedül én foglalkozom agronómusaink közül növényvédelemmel és talajerőgazdálkodással. Gazdaságunk tízmilliós tételt fordít erre a két területre. A kemikáliák egyre drágábbak és a környezetvédelmi szempontok egyre fontosabbak, ezért a műtrágyák, növényvédőszerek gazdaságos felhasználása nagy technológiai fegyelmet követel. Ugyanakkor a talajerő-utánpótlásnál minden tábla, minden növényfajta külön gondoskodást igényel. A növényvédelemnél pedig most a 100-200 hektáros nagytáblák idején egy-egy kórokozó, vagy rovarfajta milliós károkat okozhat, ha nem tökéletes, nem egyenletes a védekezés. Most tavasszal például Ács László a gabonánkért aggódhatunk, mert rosszul telelt, s így kevésbé ellenállóképes. Ezek a táblák idén megkülönböztetett figyelmet követelnek a növény- védelemtől.- Véleménye szerint milyen lehetőségekkel kezdhetik pályájukat ma a fiatal mezőgazdászok?- Eddig úgy tapasztaltam, hogy a szakértelem és a rátermettség zöld utat biztosít ezen a pályán minden fiatal mezőgazdász számára. Szívvel- lélekkel kell dolgozni, akkor évről évre megtaláljuk munkánk értelmét. Dunai Imre Ideális volna valamennyi csecsemő szűrővizsgálata Csípőficam ■ Idejében kell orvoshoz fordulni ■ Nem helyes a gyermeket „produkciókra” kényszeríteni Gyakran előforduló világrahozott fejlődési rendellenesség a csípőficam. Nagyobb számban fordul elő, mint valamennyi mozgásszervi rendellenesség együttvéve. Harminc év óta végeznek szűréseket, s ennek eredményeképpen a skandináv államokban és Nagy Britanniában már 90 százalékig sikerült kiszűrni az elváltozást Magyarországon a csecsemők közel 3 százaléka születik olyan csípőízületi elváltozással, melyből csípőizületi ficam fejlődhet ki. Megelőzésére nálunk is szűrővizsgálatokat végeznek. Baranya me. gye és Pécs gyermeklakosságát (havonta 1600—1700-at) dr. Ungor Erzsébet ortopédszakorvos szűri:- Az első ilyen jellegű vizsgálatot általában még a szülőintézetben elvégzik 5-6 napos korban. 2681 közül 243-at rendeltünk vissza ellenőrzésre és preventív kezeléssel elértük, hogy csak egy- harmadukat kellett három hónapos kor után is kezelésben részesíteni. Ideális lenne, ha minden újszülött szűrő- vizsgálatra kerülne, ezt próbáljuk megvalósítani a POTE Ortopéd Klinikája kezdeményezésére.- Milyen gyanúval forduljon szakorvoshoz kisgyermekével a szülő?- Ha volt, van a családban hasonló elváltozás; ha a szülésnél rendellenesség lép fel a csecsemő fekvése miatt és ha valószínűségjelek láthatók a gyermeken. Azaz redőaszimmetria a combokon, rövidebb vagy kifelé forduló végtagok esetében. A kifejlett csípőficamnál pedig az izületi mozqáskor kattanásra lehet felfigyelni.- Hogy alakulhat ki a csípő fi cam?- Maga a csípőficam csak az esetek kisebb százalékában veleszületett. Az egyetlen biztos tényező: a combcsont fejét magába foglaló ízületi tető túlságosan meredek vagy sekély, s nem képes befogadni és rögzíteni a combcsont fejét, így lassan kicsúszik az ízületi vápából és ezzel kialakul a csípőficam. De kialakulhat helytelen pelenkázás, erőszakos lábnyújtás és lekötés miatt is. Tudvalevő, hogy a forró égöv alatt született, és alsó végtagjukat szabadon mozgató gyermekek gyakorlatilag nem kapják meg ezt a rendellenességet, mivel a csípő- izület aktív mozgása közben az „éretlen" ízületi vápa kiformálódik, s az esetleg fejlődési visszamaradottság megszűnik. — Nálunk milyen eljárást alkalmaznak a gyógyulás érdekében? — A csípőficam megelőző szakaszában terpeszbetétes Rugi-pelenkázó nadrágot kell használni, amely biztosítja a helyes és természetes pózt. A későbbi esetekben Pavlik-há- mot kapnak, de ez csak a felülésig használható. Súlyosabb esetekben már csak a gipszelés. a húzatás vagy a műtét segít. — Mennyi ideig tart a kezelés? — Ha időben orvoshoz fordulnak, akkor a kéthónapos gyermeknél 4, a hathónaposnál 12, az egyévesnél 24 hónap a gyógyulási idő, s ez teljes gyógyulással jár. Ennél súlyosabb esetekben sajnos, általában nem kerülhető el a műtét. — Mikor alakulnak ki súlyosabb esetek? — Akkor, ha későn látja orvos, és akkor, ha a szülő idő előtt kényszeríti ülésre, állásra, járásra, mert a szomszéd gyermeke már ül . . . Pedig ha az izomzat megerősödött, magától megtesz mindent, ami korával jár. Kecskeméti M. Merre billen a mérleg? A jövő kereskedői Hivatástudat, áruismeret, udvariasság Mindenkinek vannak elképzelései arról, milyennek kellene lennie egy jó kereskedőnek — bolti eladónak, pincérnek, üzletvezetőnek. Jó és rossz tapasztalatok alapján az emberek általában kialakítottak egy képet arról, milyen e foglalkozások eszményi megtestesítője. A szakmai ismereteket, a követelményeket persze tanítják is, de az elméletben megtanultakat nem mindig tükrözi a gyakorlat. A pécsi kereskedelmitanulóiskola négy diákjával beszélgettem. Müller István harmadikos, jármű- és műszaki áru eladó lesz; Fetter Csaba elsős, ő felszolgálónak készül; Stark Éva és Szili Irma harmadikosok, s mindketten élelmiszerbolti eladóként kerülnek ki az iskolából. Azért választották ezt a pályát, mert valami miatt vonzó volt számukra. Abban azonban mind a négyen megegyeztek, hogy a szakmai vonatkozásokon túl tetszett az, hogy emberekkel kell foglalkozni. — Kapcsolatot kell teremteni az emberekkel, olyant, hogy legközelebb is szívesen jöjjenek vásárolni, s aki ezt jól csinálja, az így ki tud alakítani egy állandó vevőkört, akár egy ön- kiszolgáló üzletben is. - fogalmazta meg Szili Irma. - De ezt a munkát, az emberekkel való foglalkozást csak hivatástudattal lehet végezni. Olyan negatív eladói magatartásról kérdezem őket, amik a gyakorlatban még igen sokszor előfordulnak.- Ha egy vevő belép az üzletbe, s azt látja, hogy az eladók észre sem veszik, ehelyett egymással társalognak, akkor könnyen előfordulhat, hogy az a vevő elmegy. Vagy ha ki is várja, míg foglalkoznak vele, akkor sem biztos, hogy egyhamar abba az üzletbe visszatér — mondja egyikük. Kértem őket, soroljanak föl olyan tulajdonságokat, melyek nélkülözhetetlenek az általuk választott pályán. íme néhány: a kereskedelmi vagy vendéglátóipari dolgozó ápolt legyen, köpenye, körmei tiszták, haja ne lógjon a szemébe, legyen jó mozgású, gyors, határozott, udvarias, lelkiismeretes, jól képzett. — Egyik legfontosabb tantárgyatok az áruismeret. — Tanulunk az áruk — élelmiszerek — összetételéről, a vitaminokról, tápanyagokról, mérgezésről. Megismerjük a legkülönbözőbb termékek minőségét, felhasználhatóságát, eltarthatóságát, műszaki cikkeknél kezelési módját, s minden fontos tulajdonságát. A tanácstalan vásárlón nem sokat segít, ha odamegy az üzletben föl-alá sétáló felügyelő eladóhoz, s egy új termék után érdeklődve azt a választ kapja, hogy „nem tudom". Pedig előfordul ilyen, nem is egyszer. Van egy szakkifejezés, a „konzultáns eladó”, ami éppen azt a törekvést fejezi ki, hogy az eladók lehetőleg tanácsot adjanak a vásárlóknak, s az áru ismeretének birtokában propagálják a termékeket. Nem állítható, hogy ez ma általános lenne. Persze ennek több oka van: az érdekeltség hiánya, a saját munka iránti érdektelenség, azaz a már sokat emlegetett hivatástudat kihalása. Ebből a beszélgetésből már menet közben kiderült, hogy — ha lehet hinni a fiatalkori lelkesedésnek —, ők máshogy akarják csinálni. Dücsö Csilla
