Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-22 / 80. szám
2 Dunántúli napló 1979. március 22., csütörtök Díszünnepség a Pécsi Nemzeti Színházban (Folytatás az 1. oldalról) ünnepelték a fordulatot. A forradalmi hangulat a társadalom minden dolgozó osztályát, rétegét magával ragadta. Moszkvában az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Vili. kongresszusa ülésezett, amikor március 22-én szikratávírón megérkezett a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának hire. A kongresszus lelkesen üdvözölte az eseményt. Megkezdődött a szocializmus építése Az új hatalmi rendszerre való áttérés gyorsan és zökkenők nélkül zajlott le. A belügyi népbiztos intézkedésére felmentették a kormánybiztos főispánokat, és a tanácsok direktóriumai vették át a végrehajtó hatalmat. Az első szabad, általános és titkos választásokra április folyamán került sor. Baranya megye élére 34 tagú megyei munkástanács került. Az öt tagú direktórium tagjai lettek: Köndl János sásdi adóhivatalnok, Havas Kornél vasúti tisztviselő, Pintér György pályamunkás, Noé János pécsi asztalos és Zidarics József pécsi vasmunkás, A direktórium elnöke Török József lett. A tanácsok országos gyűlésébe 7 tagot választottak, köztük Hajdú Gyulát. A Forradalmi Kormányzótanács azonnal megkezdte azoknak az intézkedéseknek, rendeleteknek a kiadását, amelyek a proletárok szociális helyzetének javítását szolgálták. Gondoskodtak a városi szegénység lakáskörülményeinek javításáról. A gazdagok lefoglalt üres lakásaiban több mint 32 ezer proletárcsalád kapott otthont. Leszállították a lakbéreket. A pro- letárgyermékek számára lehetővé tették a köz- és magánfürdők ingyenes használatát, gondoskodtak üdültetésükről, egészségvédelmükről, megnyitották számukra a magánparkokat. Védelemben részesítették a tanoncokat, megtiltották a gyermekmunkát. Bevezették az általános munkakényszert, biztosították a munkához való jogot. A munkások, napszámosok, cselédek jelentős béremelést kaptak. Ingyenessé tették a betegellátást, általános lett a betegségi és balesetbiztosítás. A tanácskormány hozzáfogott a gazdaságszervezéshez. Legelső intézkedésként ellenőrzés alá vették a bankokat, pénzintézeteket, államosították a 20 főnél több munkást foglalkoztató nagykereskedéseket. Gyári munkástanácsok, kijelölt biztosok irányították a termelést. Bevezették a nyolcórás munkát és az egységes időbért. Az árucserét, a termékek elosztását szigorú állami felügyelet alá vonták. A szűkös készletek elosztására jegyrendszert vezettek be. A földreform kezdeményezése már a koalíciós kormány idején megindult. A földkérdés megoldása súlyos politikai kérdés volt, hiszen a parasztság képezte a lakosság legnagyobb arányát. A polgári földreform-rendelet örökbérletet, vagy megváltást helyezett kilátásba, a szegényparasztság azonban kisajátítást akart. Az uradalmi cselédség körében a termelőszövetkezeti gondolat is terjedt. A KMP ezt támogatta. A reform körüli késedelem azonban sok bizonytalanságot okozott a parasztságban. A nagybirtok rendelet április 4-én jelent meg. A termelőszövetkezetek létesítését részesítették előnyben. Az egész parasztpolitikát elsősorban az ellátás szempontjából és nem a politikai szövetségesek megnyerésének kérdéseként kezelték. Az országban 11 ezer termelőszövetkezet jött létre. Baranya megyében a hegyháti területen mintegy 16 nagybirtokot szocializáltok kb. 35 ezer kataszteri hold összterületen. A Tanácsköztársaság a művelődésügy. területén is hatalmas arányú építő munkába kezdett. A közoktatásban az óvodáktól az egyetemekig minden intézményre kiterjedő reformot kezdeményeztek. Lehetővé tették a legszegényebbek számára is a kultúra addig elzárt kincseinek birtokbavételét. A Tanácsköztársaság kikiáltását nagy örömmel fogadta a nemzetközi proletariátus. Lenin a világforradalom terjedéseként méltatta, nagy erkölcsi és eszmei jelentőséget tulajdonított neki, mert bebizonyította, hogy a szovjet típusú hatalom nem orosz sajátosság, valamint azt, hogy békés úton is győzhet a proletariátus. 133 napos hősi küzdelem A proletárdiktatúra megszületése politikailag és katonailag egyaránt érzékenyen érintette az imperialista hatalmakat, megzavarta a Szovjet- Oroszország elszigetelésére irányuló katonai terveiket. A váratlansággal magyarázható, hogy az első napokban még semmiféle szankciót nem rendeltek el. Néhány nap múlva azonban szigorú blokáddal vették körül. Az antant egyetértett abban, hogy a proletár- diktatúra nem maradhat fenn, de a megdöntés módszerében már eltértek a vélemények, elsősorban a franciák és angolok között. Az Egyesült Államok és Anglia a belső ellenzékre támaszkodva remélte a forradalom megdöntését, míg Franciaország a szomszédos burzsoá kormányokkal együtt intervencióra törekedett. Két héttel a Tanácsköztársaság kikiáltása után megkezdődött a szünet nélküli küzdelem az antant intervenciója ellen. Megindult a burzsoázia támadása és május elejéig a román csapatok a Tisza, a csehek pedig Miskolc, Eger, Salgótarján vonaláig jutottak. A veszélyhelyzetben a forradalmárok a proletár tömegekhez fordultak. A felszólításra a fővárosi üzemek dolgozói mellett csatasorba álltak a vidék munkása) is. Egymás után alakultak meg az önkéntes műnké szá szí óaljak és a nemzetközi ezredek. Ezek váltak a proletárdiktatúra legöntudatosabb, legelszántabb védelmezőivé. A Vörös Hadsereg megerősödése fordulatot teremtett a katonai események menetében. Május végén az északi harcvonal egész szélességében megindult a Vörös Hadsereg ellentámadása. A sikeres tavaszi hadjárat nemcsak a megszállt területeket szabadította fel, hanem eredményeként június 16-án Eperjesen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot is. Az ünnepség szónoka ezután ismertette azt a hősies küzdelmet, amelyet a Tanácsköztársaság az intervenciósok és a 'belső ellenforradalom ellen vívott. A túlerő nyomása alatt azonban végül is augusztusién a tanácskormány lemondott. 133 napos hősi küzdelem után lehanyatlott a proletárforradalom vörös lobogója Magyarországon. A Tanácsköztársaságot fegyveres harc közben katonai túlerő győzte le. A fehérterror kegyetlen bosz- szúja következett. Forradalmárok ezreit gyilkolták le, börtö- nözték be, kényszerítették emigrációba. Az ellenforradalmi rendszer negyedszázada alatt a proletárforradalomnak még az emlékét is ki akarták irtani. A munkásság legjobbjai- ban, a hazai illegalitásban és az emigrációban tevékenykedő kommunisták körében azonban élt az a meggyőződés, hogy a levert első munkáshatalmat szükségszereűn követi majd a győzelmes második. A magyar proletariátusnak sok könnyet és vért kellett áldoznia, míg 1945-ben újra eljött a szabadság. Ezt a szabadságot az a hadsereg hozta, amelyet a magyar forradalmárok 1919-ben annyira vártak. A felszabaduláskor a tanácshatalom egykori harcosai az elsők között léptek fel, hogy éljenek az új történelmi lehetőségekkel, hogy végleg diadalra juttassák a szocializmus ügyét Magyar- országon. Az egész nemzet programja Kedves Elvtársak! Népünk és pártunk mai munkájával továbbfejleszti és megvalósítja azokat az eszméket, amelyeket 1918-ban a proletár- forradalmárok írtak zászlajukra. A XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtása eredményesen folyik. A kongresszuson megfogalmazott Program- nyilatkozat az egész nemzet programjává lett. Népünk a fejlett szocializmus építésén munkálkodik. Pártunk politikája kifejezi minden osztály és réteg érdekeit. Ezen az alapon bontakozik ki és mélyül el a szocialista nemzeti egység. Az a forradalmi eszme, amely a Tanácsköztársaságot létrehozta, az eltelt hat évtized alatt világformáló erővé vált. Korunkban a nemzetközi helyzet fő jellemzője, hogy a szocializmus erői az egész világon tovább gyarapodtak, a kapitalizmus általános válsága elmélyült A nemzetközi kapcsolatokban a hidegháborús erők meg-meg- újuló támadásai ellenére is a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése a meghatározó. A Szovjetunió és a szocialista országok következetesen síkraszáll- nak a nemzetközi légkör enyhüléséért, a leszerelésért. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az imperializmus legreakciősabb, háborús kalandor erői egyre inkább szövetségesre találnak a nagyhatalmi, nacionalista, soviniszta agresszív politikát folytató kínai vezetőkben. Ezen a fórumon is elítéljük Kína Vietnam elleni agresszióját. Viktor Fjodorovics Dobrik, az Ukrán Kommunista Párt Lvov területi Bizottságának első titkára Testvéri együttműködés Kedves Elvtársak! Az Ukrán Kommunista Párt Lvov területi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának megbízásából, a Lenin-renddel kitüntetett Lvov terület kommunistái és összes dolgozója nevében köszöntőm önöket, s az önök személyében a Magyar Népköz- társaság minden dolgozóját történelmünk jelentős dátuma, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából. A munkásmozgalom élvonalában 1919. március 21-én örömteli hír járta be a világot és örvendeztette meg a haladó emberiséget: a magyar munkásosztály a Kommunisták Magyar- országi Pártjának vezetésével kezébe vette a hatalmat és kikiáltotta a Tanácsköztársaságot A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszországban aratott győzelme után ez az esemény újabb jelentős lapot írt a nemzetközi munkásmozgalom történetébe. Ahogy Vlagyimir lljics Lenin is kiemelte, a Magyar Tanácsköztársaság Október igazi gyermeke volt. A magyar nép nagy fia, Kun Béla pedig azt húzta alá, hogy „a proletárdiktatúra létrehozása a magyar munkásosztályt a nemzetközi munkásmozgalom élvonalába, az orosz munkás- osztály mellé emelte”. Vlagyimir lljics Lenin hatalmas jelentőséget tulajdonított a szovjethatalom magyarországi megteremtésének. 1919. április 3-án, a Munkás- és Katonaküldöttek Moszkvai Tanácsának plénumán erről a következőket mondta: „Egy országot nehéz időkben nem irányíthat más, csakis a szovjethatalom". Pártunk és kormányunk nemzetközi politikája egyértelmű és következetes. Népünk akaratának megfelelően alapvető törekvésünk, hogy az enyhülés folytatódjék, konkrét lépések következzenek a leszerelésben, szilárduljon meg a béke a világ minden táján. Tovább kívánjuk mélyíteni az együttműködést és barátságot a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Ez felel meg népeink érdekeinek és következetesen szolgálja nemzeti törekvéseinket. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének hívei vagyunk. Meggyőződésünk, hogy a közös osztályellenség elleni harcban erőinket megsokszorozza soraink egysége. Kedves Elvtársak! Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal, a világ haladó erőivel összefogva, a jövőben újabb sikereket érünk el a szocializmus építésében, a béke megszilárdításában. A fiatal Szovjet-Oroszország a Magyar Tanácsköztársaság létének első napjaitól kezdve testvéri segítséget és támogatást nyújtott a magyar dolgozóknak. Azonban a Magyar Tanácsköztársaság megalakítása, s az általa kifejtett hatalmas méretű alkotó tevékenység kihívta a belső és külső ellenség ádáz haragját. 1919. április 6-án, az antant-hatalmak agressziót indítottak a fiatal köztársaság ellen. Lenin, aki állandó figyelemmel kísérte a Magyar Tanácsköztársaság sorsát, utasitást adott a katonai segítségnyújtásra. Sajnos, a nemzetközi ellenforradalom szovjet-oroszországbeli ténykedése megakadályozta a lenini direktíva végrehajtását. A magyar burzsoá-földesúri ellen- forradalommal és a kormány áruló szociáldemokrata tagjaival szövetséges antant-hatalmak támadása következtében a Magyar Tanácsköztársaságot 133 napi hősies küzdelem után megdöntötte. Meghajtjuk fejünket a magyar dolgozó osztályok legjobb képviselői, a sok -tízezernyi kom- munista előtt, valamint azok előtt az orosz, ukrán, szlovák és más nemzetiségű internacionalisták előtt, akik életüket áldozták a magyar forradalom ügyéért. Vérük nem ömlött hiába. Szent ügyük a munkaszerető magyar nép jelenében győzedelmeskedik. A szovjet emberek szívében, akárcsak az önök szívében, drága magyar barátaink, örökkön élni fog a magyar nép kiemelkedő fiainak, a világforradalom lánglelkű harcosainak: Kun Bélának. Szamuely Tibornak, Zalka Máténak és a többi hősnek a neve; mindazoké, akik az emberiség boldog jövőjéért küzdöttek. A barátság szálai Hatvan évvel ezelőtt raktuk le á szovjet és magyar dolgozók testvéri szövetségének alap. jait. Magyarországnak 1945-ben a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása és a népi demokratikus államrend megteremtése után, a népeink közötti barátság szálai mérhetetlenül megsokszorozódtak és megerősödtek. A szovjet embereket nagy örömmel és büszkeséggel tölti el, hogy cselekvő részesei lehetnek a szovjet—magyar kapcsolatok alakulásának. Mint Kádár János és Leonyid Brezsnyev elvtársak március 5-i találkozóján aláhúzták, a szovjet-magyar gazdasági együttműködés, a termelés speciali- zálásánakés a termelési kooperációnak kölcsönösségi alapokon történő elmélyítése, akárcsak az együttműködés hosszútávú célprogramjainak a KGST keretei között történő megvalósítása szilárd alapot teremtenek a Szovjetunió és Magyarország további gazdasági felemelkedéséhez, az egész szocialista közösség gazdasági potenciáljának erősítéséhez. Lvov területet és Baranya megyét már hosszú évek óta a barátság erős szálai fűzik ösz- sze. Hagyományossá váltak megyéink párt-, állami, szakszervezeti és ifjúsági aktíváinak találkozói, melyek kölcsönös tapasztalatokkal gazdagítanak bennünket a gazdasági és pártmunka területén. Nagy népszerűségnek örvendett a Baranya megyét reprezentáló kiállítás Lvovban és Lvov terület bemutatkozása Pécsett. Állandósult a rádióműsorok és újságcikkek cseréje. Gyümölcsözővé vált a Znányije Társaság Lvov területi szervezete és a TIT Baranya megyei szervezete közötti kapcsolat. A Ivoviak széleskörűen megünneplik a magyar nép történetének jelentős eseményeit és dátumait, érdeklődéssel tekintik meg a magyar játék- és dokumentumfilmeket, ismerkednek a magyar irodalom, képzőművészet és zene klasszikus és modern képviselőinek alkotásaival. Testvérmegyéink között rendszeressé váltak a tudományos munkatársak, egyetemi és főiskolai hallgatók, gyakorló szakemberek, művészeti csoportok és sportküldöttségek cserelátogatásai. A megyéink dolgozói közötti együttműködés szélesítésében gyümölcsöző tevékenységet feit ki a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Lvov területi, valamint Lvov, Drogobics és a Sztrij városi szervezete. Különösen jelentős a megyéink ipari üzemei, tsz-ei és állami gazdaságai között kialakult sokoldalú termelési együttműködés, a rokonszakmák munkáskollektívái közötti szocialista munkaverseny továbbfejlődése, hiszen ezek a kapcsolatok már konkrét gazdasági eredménnyel járnak és szélesítik lehetőségeinket a népgazdasági tervek és a szocialista kötelezettségvállalások teljesítése terén. Gyorsan fejlődik gazdaságunk Élve a lehetőséggel, szeretnék arról is beszámolni önöknek, hogy Lvov terület dolgozói megfelelő eredményeket értek el a X. ötéves terv első 3 évének teljesítése terén. Gyakorlatilag a terv minden egyes mutatóját realizáltuk. Az ipari üzemek határidő előtt, december 15-én teljesítették éves tervüket, s az év végéig még mintegy 230 millió rubel értékű ipari terméket állítottak elő terven felül. Gyors ütemben fejlődik a mezőgazdaság is. A terület minden egyes mezőgazdasági termékkel kapcsolatosan sikerrel teljesítette a X. ötéves terv első 3 évének termelési és fel - vásárlási tervmutatóit. A mező- gazdasági termelés összességében mintegy 14 százalékkal növekedett az előző tervidőszak hasonló periódusához viszonyítva. Elégedettek lehetünk a mezőgazdasági egységek közötti alkotó együttműködés egyes kérdéseinek megoldásával kapcsolatosan is. Jó együttműködést alakítottunk ki a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttal a magas tojáshozamú hibridek tenyésztésében és az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszerrel a kukoricatermesztés területén. Lvovscsina dolgozói jogosan büszkék arra, hogy a terület már egymásután negyedik alkalommal nyerte el az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának, a Szakszervezetek össz-szövetségi Központi Tanácsának és a Lenini Komszomol Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját. Munkasikereikben, a szovjet emberek életszínvonalának jelentős emelésében dolgozóink a Kommunista Párt lenini nemzetiségi politika iának győzelmét ünnepük. Érezzük azt a gondoskodást, melyet pártunk a nép anyagi és szellemi jólétének megsokszorozása terén kifejt, tanúi vagyunk annak a meqalkuvás nélküli harcnak, melyet a béke és a haladás ügyének szolgálatában folytat. Eredményeinkben a szovjet emberek viszontlátják annak a testvéri eqyüttműködésnek gyümölcseit is, amely a szocialista közösség országai, s ezen belül a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között kialakult. Enqedjék meg, kedves elvtársak, hogy még egyszer köszöntsem önöket e jelentős napon, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóján. Tiszta szívből kívánok Baranya megye dogozóinak jó egészséget, sok boldogságot, új sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében. Ezután Talimka Jordanova emelkedett szólásra.
