Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-21 / 79. szám
1979. március 21., szerda Dunántúli napló 11 Internacionalisták és a Tanácsköztársaság Megemlékezések a Szovjetunióban Nyina Bakanova, a Szovjet—. Magyar Baráti Társaság elnökségének helyettes elnöke nemrégen védte meg kandidátusi értekezését, amelynek témája az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt külföldi csoportjainak munkássága 1918 és 1920 között. A disszertációban igen nagy figyelmet szentelt a magyar csoportnak, amely a Magyar Tanácsköztársaság sok részvevőjének és vezetőjének iskolája lett. Beszélgetésünk természetesen most, a Tanács- köztársaság 60. évfordulója előtt az akkori időkre terelődik. — A témaválasztás után a levéltárakba ástam be magam és igen gazdag anyagot találtam. Ennek jelentős része a magyar internacionalisták tevékenységéről szólt. Igyekeztem feltárni az OK(b)P magyar csoportjának történetét, azt, milyen szerepe volt a magyar munkás- mozgalomban, gépeink barátságának szilárdításában. Lenin többször találkozott a magyar internacionalistákkal, köztük Kun Bélával, Szamuely Tiborral és másokkal. Kun Bélát kiváló kommunistának tartotta. A szovjet és a magyar történészek ma gondosan kutatják azokat a dokumentumokat, amelyek képet adnak a magyar internacionalisták részvételéről az októberi forradalomban és a polgárháborúban. Az utóbbi években országaink levéltáraiban óriási mennyiségű dokumentumanyagot tanulmányoztak ót, s az új adatokat könyvekben, gyűjteményekben publikálták. — Ez a téma mégis az egyik legfontosabb kutatási terület marad. . . — Nem vitás, mert a kutatómunka, a kutatás és az eredmények újabb ösztönzést adnak a tanulmányozásra. A magyar internacionalisták tevékenységéről képet adó dokumentumokat megismerve, akaratlanul azokra az orosz hadifoglyokra is gondol az ember, akik 1919- ben Magyarországon harcoltak az orosz zászlóaljban, s azokra a hősökre, akik 1945-ben felszabadították Magyarországot a fasiszta megszállás alól, s egészen a jelenig jut el. — ön néhány év óta tagja az SZMBT elnökségének. A társaság sokat tesz azért, hogy népeink október napjaiban született barátságának hagyományai fejlődjenek, erősödjenek. Hogyan készült az SZMBT a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára? — Mintegy húsz megemlékezést, nagygyűlést tartottunk, elsősorban vállalatoknál, a társaság kollektív tagjainál, mint a Vlagyimir lljics elektrotechnikai és az „1905-ös Forradalom Emlékezete" nevű villamosgépgyárban. Ezekre magyar küldöttségek is érkeztek, s mi is küldünk delegációt a magyar- országi ünnepségekre. A Tanácsköztársaság évfordulójáról a Szovjetunió minden részén megemlékezünk, s több tízezer ember részvételére számítunk. Jelen leszpek azokon a KGST építkezéseken dolgozó magyar szakemberek és a nálunk tanuló magyar diákok is. Végül arra kértem Nyina Ba- kanovát, mint a ZNANYIJE szovjet ismeretterjesztő társaság elnökhelyettesét, hogy beszéljen a két ismeretterjesztő társaság — a magyar és a szovjet együttműködéséről is. — Nagyon érdekes munkát végez a magyar Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és kapcsolataink nagyon előnyösek. Szemináriumokat szervezünk közösen, a gazdasági, tudományos és a kulturális témákkal foglalkozó előadóink felkeresik Magyarországot is. Az onnan érkező tudósokat, szakembereket nemcsak Moszkva fogadja, nagy az érdeklődés más városokban is. A két társaság kiadóvállalata is sikeresen együttműködik — nálunk a ZNANYIJE, Magyarországon pedig a Gondolat, s van kapcsolat folyóirataink szerkesztőségei között. Kiállítási anyagokat cserélünk. Kapcsolataink egyik megnyilvánulása a tudomány és technika napjainak megrendezése, amely módot ad széles körű tapasztalatcserére. Az idén ugyancsak több magyar előadót várunk, akik megismertetik majd az érdeklődőket a Tanácsköztársaság 133 napjának eseményeivel. A ZNANYIJE ismeretterjesztő társaság szorosan együttműködik a Szovjet— Magyar Baráti Társasággal és tevékenyen bekapcsolódik rendezvényeibe. G. Geraszimova APN—K'S Á moszkvai olimpiai falu Ilyen lesz az olimpiai falu az építkezések befejezése után Csehszlovákia - ma A Kreml rubinfénye A Kreml tornyai fölött fénylő rubinszínű csillagokat belülről ritkaságszámba menő lámpák világítják meg. E lámpák konstrukcióját a Lenin nevét viselő elektrotechnikai egyetem világítástechnikai laboratóriumában dolgozták ki, több mint negyven éve, és a gyártást a Moszkvai Lámpagyárra bízták. A Szpaszkaja, a Nyikolszkaja és a Troickaja nevű tornyokon fénylő csillagot 5 ezer wattos, a Borovickaja és a Vodovoznaja csillagait "pedig 3700 wattos lámpák világítják meg. * „Gumírozott” út A folyamatos gumiszőnyegre emlékeztető újfajta útburkolaton a gépkocsik jobban tapadnak, ami növeli a vezető biztonságérzetét és a kocsi stabilitását. Télen az ilyen burkolatot nem kell homokkal leszórni, mivel a jéghártya a rugalmas útfelületen az autók súlya alatt szétrepedezik. A „gumírozott” útfelület vol- gográdi szakemberek találmánya: a hagyományos aszfalt- betonba apróra darabolt használt gumicikkekből — elsősorban gumiabroncsokból — készült komponenst adnak. A Szovjetunióban már több útszakasz készült el az új burkolattal — eddig jól állják a próbát. * A plzeni sörmúzeum A Plzenbe látogató turisták egyik első útja rendszerint a városi sörmúzeumba vezet. A cseh sörgyártás fellegvárá- •ban létesített múzeum gyűjteményét 1972-ben átrendezték, felújították. Azóta 200 ezer, többségében külföldi látogató fordult meg termeiben. A múzeum különleges tárgyai közül is kiemelkedik az az 1500-ból származó vasnyakörv, amelybe a sörhamísítókat zárták. Érdeklődésre tarthatnak számot a sörgyártás kezdeteiből származó eszközök, berendezések is. A múzeum most egy olyan gőzgéppel gyarapodott, amelyet a Plzen meletti Bletná Sörgyár berendezéséből kaptak. A gép az 1800-as évekből származik. Az olimpiai viadalok résztvevőinek lakóhelyét a hagyományok alapján nevezik olimpiai falunak. A moszkvai olimpiai falut bátran nevezhetnénk városnak a városban: az épületek 107 hektár területen fekszenek és az olimpiai játékok idején 12 ezren élnek majd itt. A moszkvai olimpiai falu a főváros délnyugati részén. a Micsurinszkij és Vernadszkij sugárutak közötti területen fekszik. A hely kiválasztása nem véletlen. Innen körülbelül 20 perc alatt lehet megközelíteni az olimpiai játékok két fontos színhelyét. A XXII- olimpiai játékok résztvevői 16—17 emeletes házakban laknak majd. Mindegyik háznak három bejárata lesz. A lakások 2 vagy 3 ágyas szobákból, konyhából, tágas előszobából állnak. A szobákat korszerű bútorokkal rendezik be. A különösen magas növésű sportolók számára 2 méter 30 centiméter hosszúságú ágyak állnak rendelkezésre. Csehszlovákiai tartózkodásom alatt beszélgettem dr. Katerina Grofovával, a Csehszlovák Szocialista Akadémia tagjával. — Ipari és mezőgazdasági szempontból milyen helyet foglal el jelenleg Csehszlovákia? — 1948-ban befejeződött az ipar államosítása. Azóta az ipari termelés ötszörösére és a korszerű növényvédőszerek alkalmazásával mezőgazdasági termelésünk a tízszeresére emelkedett. — Az ipari termelés felfutásával egyidőben hogyan sikerült a háttéripar megteremtése? — Az ipari felfutás eredményeképpen műszaki és konstruktőrgárdánk is kellőképpen felfejlődött. Természetesen az új automata gépek munkába állítása, illetve azok kiszolgálása a háttérpia r nagyarányú fejlesztését kívánta volna meg, amelyre személyi feltételeink nem voltak meg. Azt az utat választottuk, hogy meghagytuk a kevésbé körszerű gépparkunkat és teljes mértékben megoldottuk ezek legteljesebb kihasználását, két, sőt a három műszak bevezetésével, és a modern technikák licenced eladtuk a nálunk fejlettebb háttériparral rendelkező országoknak. Termelésünk így kiegyenlítetté vált, gépeink ki- használtsági foka maximális. Egyetlen üzemünk sincs, ahol értékes gépek állnának, vagy nem teljes kapacitással dolgoznának alapanyag-, illetve mun. kaerőhiány miatt. — Milyen a szolgáltatóipar helyzete? — Mivel nálunk magánkisipar nincs, az egész országban javítógyárakat hoztunk létre, városainkban és nagyobb lélekszámú településeinken. E korszerűen felszerelt gyárak biztosítják a lakosság igényeinek széles körű ellátását. — Mit nyújtanak szociálpolitikai területen? — fia alapszabadság két naptári hét, de aki ugyanazon a munkahelyen öt évet ledolgozott, annak az alapszabadsága három hétre emelkedik. Természetesen megjár kétévenként az egy nap pótszabadság. Az ösz- szes szabadság azonban nem lépheti túl az egy naptári hónapot. Bevezettük a gyermekgondozási segélyt. Egy gyermek után 27 hét szülési szabadságot biztosítunk, az egyedülálló nő esetében e szabadság 35 hét. Szüléskor gyermekenként 2000 korona segélyt is adunk. Az első gyermek után gyermekgondozási szabadság nem jár, mivel a bölcsődei ellátás teljes mértékben biztosított. Mivel ezt még nem mondhatjuk el az óvodai ellátásról, így a második gyermek után két év gyermekgondozási szabadság illeti meg a dolgozó nőt a szülési szabadság letelte után. Ez időszakra kormányunk 500 korona fizetést biztosít. Három évvel ezelőtt bevezettük a 40 órás munkahetet, tehát minden szombat szabad. Jelenleg az iparban az egy főre eső kereset 2500 korona. — Kérem, szíveskedjék a lakáshelyzetről is áttekintést nyújtani. — Nálunk háromféle lakásépítés folyik a tanácsi, a szövetkezeti és az önerőből történő építkezés. Lakásépítkezéseink hatékonyak, azonban nálunk is probléma a kivitelező hiánya. A tanácsi lakásokra beköltözéskor fizetni nem kell. Akinek szövetkezeti lakásra van igénye, jelentkezéskor 30 ezer koronát kell befizetnie, engedmény nincs, de kölcsön, felvehető. A tanácsi lakásoknál a lakbér három kategóriába van sorolva és az ország bármely helyén azonos lakbért fizetnek. Az első kategóriában 26, a másodikban 24, a harmadikban 22 korona a lakbér négyzetméterenként. Elég hosszú a várakozási idő. Tanácsi lakások esetében négy-öt év, szövetkezeti la- kások esetében még ennél is több. — Hány gépkocsiigénylést tartanak nyilván? — Skoda gépkocsit azonnal lehet kapni, sőt kevesebb az igény, mint ahány gépkocsit el tudnának adni. Az ára 52—58 ezer korona, a nagyságától függően. A külföldi kocsikra a sorszám szerint várni kell, de befizetni nem. Részlet egyik esetben sincs, azonnal készpénzben kell a vételárat kifizetni. — Ma a nemzetközi integrációk korszakát éljük ... — Mindennemű problémánk megoldásában eddig is nagyon sokat köszönhetünk a KGST országainak, köztük Magyarországnak is. Reméljük, hogy kapcsolataink tovább szélesednek, országaink, népeink javára. Gelencsér Mihály Wilson vagy Lenin? A békeeszme terjedése a világháborúban és a forradalmak idején Jól ismertek a képek: újjon- gó tömegek köszöntik az I. világháború kitörését, lelkesen búcsúztatják a hadba induló katonákat, szidalmazzák az ellenfeleket. A nemzet föl- virágzását, nagyságát mások kárára ígérő nacionalizmus rövid időre a háború mellé állította a hadviselő országok lakosságának a többségét. A II. Internacionálé szociáldemokrata pártjai közül csak az oroszországi bolsevik frakció tagadta meg a hadihitelek megszavazását és néhány nyugat-európai szocialista fordult szembe a soviniszta közhangulattal. A háború véres realitásai, a fronton átélt megpróbáltatások és a hátországokra szakadó nélkülözés ugyan hamarosan lelonasz- totta a kezdeti lelkesedést, de tartotta magát a felülről nagy erővel sulykolt illúzió, hogy a szenvedéseket az ellenség okozza, az áldozatokért a kárpótlást csak a győzelem hozhatja meg. Majdnem három háborús évnek kellett eltelnie, amíg a szélesebb tömegek is eljutottak arra a fölismerésre, hogy tartós békét imperialista alapon, hódításokkal nem lehet létrehozni, hogy az adott társadalmi és politikai szisztéma fönnmaradása esetén aligha valósul meg a kormányoknak az az ígérete, hogy ez lesz a történelem utolsó háborúja. Az oroszországi februári forradalom győzelme után az Ideiglenes Kormány 1917, márciusi nyilatkozatában állást foglalt az „anne- xió és hadisarc nélküli béke" mellett, s ez a program világszerte fölgyújtotta az emberek képzeletét. Lehetséges, hogy a vérözönből tartós béke, jogon és igazságon alapuló új világrend születik? Mindkét táborban mind több irányzat és mozgalom vette át a „ne legyen annexió” jelszót, a német parlament többsége határozatot fogadott el ennek szellemében. A tömegek növekvő békevágyára válaszul a kormányok fokozták háborús eltökéltségüket, a Lenint követő baloldali szocialisták pedig az imperialista háború polgárháborúvá változtatásának, a szocialista forradalomnak a programját dolgozták ki. Az Októberi Forradalom óhajból reális lehetőséggé tette a békét. A szovjet kormány már a forradalom másnapján békefölhívással fordult „Anglia, Franciaország és Németország öntudatos munkásaihoz”, valamint a hadviselő kormányokhoz, javasolva a béketárgyalások azonnali megkezdését, az igazságos, annexiók és hadisarc nélküli békét. A központi hatalmak el is fogadták a javaslatot, nem mintha lemondtak volna hódító céljaikról, de azt remélték, hogy az Oroszországgal kötött különbéke meghozza számukra a győzelmet a nyugati fronton. Az antant elzárkózott mindenfajta béketárgyalástól, de közvéleményét nem tudta elzárni a keletről érkező hírektől, a szovjet kormány által nyilvánosságra hozott titkos szerződések szemeket fölnyitó hatásától. Már nemcsak a háborút kellett igazolni a néptömegek előtt, de a hadicélokat • is az igazságosság köntösébe kellett burkolni. Wilson, az Egyesült Államok elnöke ugyan tisztában volt szövetségesei valódi céljaival, saját magában azonban istentől eredő elhivatottságot érzett, hogy a világot jobbá tegye és magasztos elvek alapján rendezze újjá. az általa igazságosnak vélt békét rákényszerítve a harcoló felekre. Hiúságát erősen aggasztotta, hogy Lenin személyében más is jelentkezett, akire esetleg jobban fognak hallgatni az emberek. 1918. január 8-án 14 pontban meghirdetett külpolitikai programjával tehát a bolsevik bé- kejavaslatakkal szemben próbált vonzó és versenyképes alternatívát nyújtani, ezzel szövetségeseit is nyílt annexiós céljaik mérséklésére remélte szorítani, egyben pedig meg akarta győzni a szembenálló hatalmi csoportosulást, hogy az Egyesült Államoktól továbbra is méltányos békét várhat. A 14 pont általánosan megfogalmazott demokratikus törekvések mellett (mint a tiikos diplomácia megszüntetése, a tengerek szabadságának biztosítása stb.) a nemzetek önrendelkezését tette meg a háború utáni területi változások alap- elvének és ezen az alapon fogalmazta meg a háború befejezésének konkrét politikai előföltételeit. A fiatal szovjet államnak még nem volt meq az ereje ahhoz, hogy annexiómentes programját a Breszt-Litovszk- ban folytatott béketárgyalásokon elfogadtassa, sőt létének biztosítása érdekében kénytelen volt elfogadni a németek által diktált súlyos, megalázó, területi kérdésekben is rendkívül kedvezőtlen breszti békét. Ez azonban csak növelte a tömegek körében az orosz forradalom iránt érzett szimpátiát. Mindenütt erősödött a háborúval szembeni tiltakozás, a forradalmi erjedés a hátországról átterjedt a hadseregekre is. Az ellenfeleikkel szemben gazdaságilag és katonailag mind inkább hátrányba kerülő központi hatalmaknál 1918 őszén qyakorlatilag egyszerre következett be a katonai összeomlás és a forradalmi jelleget öltő belpolitikai krízis, így a játszma föladására kényszerültek. Elfogadható békére az egyetlen reményük Wilson maradt, ezért hozzá fordultak a fegyverszüneti kérelemmel és a 14 pontot fogadták el a jövendő béke alapjának. Népeik viszont a demokratikus belső változások támogatását várták az amerikai demoikrácia vezetőjétől. Az antan- orszáqok kormányai is kénytelenek voltak alkalmazkodni az Egyesült Államok hatalmi túlsúlyához és szintén elfogadták a 14 pontot, különösen miután Wilson bizalmas tanácsadója, House megnyugtatta őket, hogy a wilsoni általánosságokba belefér hódító céljaik java része. Az 1918 végén Európába érkező amerikai elnököt a tömegek tomboló lelkesedéssel, mint a béke megteremtőjét és a neki tulajdonított nemes elvek és célok bajnokát fogadták, az 1919-es párizsi béke- konferencia azonban nem Wilson, hanem szövetségesei programjának győzelmét eredményezte. Az elnök népszerűsége néhány hónap alatt elenyészett. A központi hatalmak népei a kapott béke- szerződésektől becsapva érezték magukat, hiszen a föltételek messze estek a 14 ponttól. Az antant progresszív közvéleménye az imperialista céloknak tett engedményekért, az imperialisták viszont céljaik bizonyos korlátozásáért haragudtak meg Wil- sonra. Mindennek betetőzéseként saját orszáqa megtagadta a Wilson által nagy fáradságqal kidolgozott Nemzetek Szövetségéhez való csatlakozást és a Párizs környéki békeszerződések ratifikálását. A Lenin által megfogalmazott alapelvek jóval időtállób- baknak bizonyultak. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése, a hódító háború nemzetközi büntető nyilvánítása, a* nemzetek (beleértve a gyarmati népek) önrendelkezése ma az ENSZ és általában a nemzetközi élet általánosan elfogadott normái közé tartozik. Jeszenszky Géza