Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-17 / 75. szám

2 Dunántúli napló 1979. március 17., szombat Március végén megkezdik a személyi számok kiadását Hazánk valamennyi lakója személyi számat kapott, illetve kap. Gépi nyilvántartással egy­szerűsítik az államigazgatási munkát, a lakosság ügyeinek in­tézését — mondotta pénteken a Parlamentben tartott sajtótájé­koztatóján Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese, az állami népességnyilvántartó operatív bizottság elnöke. A lakosság 1975 elején ösz- szeírt adatait számítógépes rendszerrel dolgozta fel, s azóta naprakészen vezeti az Állami Népességnyilvántartó Hivatal. A személyi szóm, amelynek át­adására március végétől kerül sor, az azonosítás, a tévedés ki­zárásának technikai eszköze. Először Budapest és a megyei jogú városok, később a városok majd november 30-ig a többi település lakossága kapja meg folyamatosan a helyi tanácstól személyi számát, amelyet a sze­mélyi igazolványba ragaszta­nak, illetve — akinek nincs sze­mélyi igazolványa — annak sze­mélyi lapot adnak át. Az átvé­tel helyéről és időpontjáról kellő időben értesítik az érintetteket. “Ä-személyi szám 11 számjegy­ből áll, amely a lakos nemét, magyar, vagy külföldi állampol­gárságát, születésének időpont­ját, az azonos napon születet­teknél a napon belüli sorszá­mot tartalmazza. Jó évet zárt a TSZKER Baranyában tíz esztendővel ezelőtt alakult meg a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek ke­reskedelmi tevékenységét bo­nyolító területi központ. Az el ső évben huszonhárommillió fo rintos forgalmat ért el, amely évről évre emelkedett és az el múlt esztendőben már megha­ladta a négyszázhetvenmillió forintot. Tegnap délelőtt Pécsett, c Ságvári Művelődési Házban tar tották meg a részközgyűlést. A területi bizottság jelentését dr. Héjjá József területi igazgató terjesztette elő a taggazdasó- gok képviselőinek Dr. Héjjá József részletesen elemezte a TSZKER területi köz­pontjának tavalyi munkáját, többek között elmondta, hogy 1978-ban a 473 000 000 forintos forgalom negyvenhárom száza­lékát tette ki az export. A leg­nagyobb mennyiségben növényi lisztpeletet, olajos- és apró­magvakat, valamint fát és házi nyulat szállítottak külföldre a megye termelőszövetkezetei a TSZKER közreműködésével. A beszámoló arra is kitért, hogy a taggazdaságok, a forgalom után képződött két és fél millió forintos visszatérítést ebben az évben a TSZKER betétállomá­nyának növelésére fordítják. A rongy- és textilhulladék nem szemét Sokféle hasznos anyag készül tárgyalóteremből Felháborító ügyben hozott szigorító ítéletet a Pécsi Me­gyei Bíróság. Vukovics András felsőszent- mártoni lakos, a helybeli Zrí­nyi Termelőszövetkezet mag- tárosa, tavaly a mákgubó be­gyűjtésénél és raktározásánál 10—15 év közötti gyermekeket foglalkoztatott, így a veszé­lyes szállítószalag mellett is kioktatás, felügyelet nélkül, napi 10-12 órán keresztül. Erre a termelőszövetkezet ve­zetősége ugyan előzetes en­gedélyt nem adott, de tudott róla és szemethunyt. A gyer­A ruhagyárak, fonodák, var­rodák ezer és ezer tonna szám­ra, a háztartások kilószámra „termelik” a különböző alap­anyagú textilhulladékot, ron­gyot, fonalmaradékot. Ezek így magukban értéktelenek, de az ebből nyert termékek forintért és dollárért egyaránt kereset­tek. A TEMAFORG Textilhasznosí­tó Vállalat mohácsi üzemegysé­ge 25 éves tevékenységével is igazolja: a rongy nem szemét­be való! Tavaly 1200 vagon tex­tilhulladékot dolgoztak fel - ebből 317 vagonnal ment ex­portra — a termelési értékük meghaladta a 200 millió forin­tot. A hulladékból előállítottak 400 tonna Temaforg fonalat, mintegy 4000 tonna ipari bélés­vattát és 2500 tonna géptisztí­tó rongyot. A bedolgozó tsz üzemegységek 300 dolgozójá­nak segítségével 5000 tonna rongyot válogattak — jó részét exportra küldték —, bérmunká­ban más vállalatoknak fonalak kiszerelését is végzik. Két éve gyártják az egyre népszerűbb Zsenilia díszítő- és kötőfonalat. Apród János, az üzemegység párttitkára kalauzol a gépek, rongyok és fonalak birodalmá­ban. Az előfonógépek a műszá­las vattából gyártják a kész fo­nalat. Jól megférnek a lengyel, olasz és magyar gépek, de köz­tük az osztrák Fehrer a legter­melékenyebb: nyújt, fon és egyszerre hat csévét teker. Oláh Magdolna a gép „okosságát” dicsérve kiabálja túl a zajon: „Csak felügyelni kell rá, meg az új csévéket indítani, ha vé­konyabb a szál, magától kikap­csol." A 100 és 140 orsós fonó­gépek szürke, fehér, világos- és sötétkék fonalakat ontanak, kü­lönböző szálvastagságban. — A DREF rendszerű Fehrer fonógép egymaga felér egy 100-as fonóval, idővel erre sze­retnénk átállni — mondja kalau­zom. A fonalkiszerelőben makramé fonalakat fonnak össze több szállá, csévéről orsóra, vagy motringgá. Hosszú gépen Ani­ta kézimunkafonalat motringol- nak. Schmidt Jánosné és Nagy Jánosné egy percre sem állhat meg, a 10 dekós adagokból 115 ■kilónyi fonal címkézése, zacs­kózása, ragasztása a norma. A bolyhozógépek egyszerre 50 da­rab 15—17 dekás mohair mot­ringot készítenek acrylszálak- ból. A cérnázóban a megrende­lő kívánsága szerint — hiszen ezt bérmunkában végzik — 2- 3-4 szálassá „engedik össze" az egyszálas anyagot. Másutt olasz gépek cérnavezető szálra fonják a tűzpiros treviraanya- gat, ez az újdonság a Zsenilia, mélyet 3 vagy 12 milliméteres átmérővel készítenek. A készáru raktárban zsákok, bálák és hatalmas dobozok kö­zött nagy halom színhibás mot­ring vár visszaküldésre. Festés­sel a mohácsiak nem foglalkoz­nak. Színes fonalat mégis elő­állítanak, úgy, hogy a feldolgo­zandó alapanyagot eleve szín szerint válogatják szét. A Mohácsi TEMAFORG rongytépő üzeme a Budapesti országúton van, ahol 600 va- gonnyi rongybála várja a sor­sát. A beérkező textilhulladékot először egy vágógépen viszik át, mely a fémdarabkákat is kisze­di. Utána a tépőgépek követ­keznek. A francia gépsort Sza­bó Ottóné figyeli. Időnként hosszú farúddal letisztítja a Szombat délután - a Pécsi Stúdió mai műsorában Második alkalommal jelent­kezik a Pécsi Stúdió zenés in­formációs szolgáltató műsora, a SZOMBAT DÉLUTÁN. Az első jelentkezés után ér­kezett levelek, vélemények, ja­vaslatok és ötletek mind azt bi­zonyítják, hogy a hallgatók örömmel fogadták a kísérleti adást és várják a folytatást. — Ezért ezentúl minden má­sodik szombaton jelentkezünk, hogy az adáskörzetünkben la­kókkal az élő adás adta lehe­tőséget kihasználva közérdekű információk, programjavaslatok és kedvelt melódiák sugárzásán túl a hallgatók többségét érin­tő problémákra is választ ad­junk — mondották a műsor szer­kesztői. — Mai műsorunkban a központi tv-antenna szakembe­reit hívjuk meg stúdiónkba, hogy a még sokunk által bonyolult­nak tűnő és néha bosszúságot okozó antennarendszerrel, an­nak meghibásodásával, beállí­tásával kapcsolatos kérdésekre válaszoljanak, amelyeket a hall­gatók a 10-424-es telefonszá­mon tehetnek fel. Ezúttal is be­számolunk a hétvége fontosabb sport-, kulturális eseményeiről, a szórakozási lehetőségekről, és a mozi. a színház, a tévé,- illet­ve a rádióműsor előzetese sem marad el. Szeretnénk, ha a mű­sorba minél több hallgatónk aktívan is bekapcsolódna, ezért minden alkalommal egy-egy ér­dekesnek ígérkező játékot — flekken-, nyárssütő, autószerelő stb. versenyt — ,is tervezünk. Mai műsorunkban a Hullám-uszodá­ban rendezünk úszóversenyt a Centrum és a Mecsek Áruház nő dolgozói között. A 17 óra 5 perckor kezdődő műsor riportere a stúdióban Fel­ső Pál és Görgényi Zoltán, míg a város különböző pontjairól je­lentkező URH-s közvetítőkocsi­ból Müller István adja a leg­frissebb tudósításokat. Tízhónapi fogházra ítélték a jogszabályokat megsértő magtárost mekeit közül egy tizenhárom éves fiú a sötét padlástérben elhelyezett szállítószalag alá nyúlt, amely tőből kitépte a karját, élet-halál között szál­lították el a mentők. Sérült testrészét a gondos orvosi el­látás ellenére végleg elveszí­tette. A Siklósi Járásbíróság foglalkozás körében elköve­tett, súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés bűn­tettéért tíz hónapi fegyház­büntetésre ítélte a magtárost, de a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. A másodfokon eljáró Pécsi Megyei Bíróság ítéletében mellőzte a büntetés végrehaj­tásának felfüggesztését. A szigorítást azzal indokolta, hogy jogszabályok sora tiltja a tizenhat éven aluliak fog­lalkoztatását, s ezen a körön belül is csak megfelelő kiok­tatás és ellenőrzés mellett dolgozhatnak fiatalok. Az eset tehát felháborító akkor is, ha nem következik be a súlyos sérülés. Ezenkívül nem először foglalkoztattak gyer­mekeket, csupán azért nem derült rá fény, mert nem tör­tént baleset. Az ítélet jogerős. Hné gépben felgyülemlett port, ne­hogy berobbanjon. A gépsor végén a tépett vattaszerű anya­got olasz hidraulikus géppel tö­möríti és bálázza Zelán János és Kovács Mihály. A fonodái hulladékokból garnettáló gép készít finom szálbontásos anya­got. A válogatóban ügyeskezű asszonyok szín- és anyagminő­ség szerint válogatják szét c rongyokat. A nyújtóüzemben hat géppel termelik a géptörlő gyapotot. A farkasolást, az anyagok lazítását és összekeve­rését végző két gépet éppen ja­vítják. Rövidesen ismét innen küldik az anyagot az előfonó­ba. Murányi László Pályázat tiszthelyettes- iskolái jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgo­zó népünk fegyveres szolgálata iránt érdeklődő és azt hivatá­suknak választó fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg tiszthe­lyettesei kívánnak lenni. 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, — büntetlen és feddhetetlen előélet, — erkölcsi-politikai megbíz, hatóság, — a hivatásos szolgálatra va­ló egészségi és fizikai al­kalmasság, — általános iskolai végzett­ség, — nőtlen családi állapot, — A betöltött 17. életév, de 23 évnél nem idősebb életkor A Pécsi Állami Gazdaság megkezdi a próbatermelést Uszögpusztán a volt borpincét előkészítik a gombatermesztésre Csiperkegomba a pécsi pincékből Néhány év múlva elláthatják egész Baranya megyét ünnepnapnak számít a gom­bakedvelők körében, amikor hozzájutnak kedvenc ételükhöz. Magyarországon a csepeli Du­na Termelőszövetkezet adja a hazai csiperkegomba-termelés 90 százalékát, de az általuk ter­melt mennyiség még Budapest ellátásához is kevés, vidékre épphogy csurran-cseppen vala­mi. Nemrégiben országos prog­ram kezdődött e rendkívül fe­hérjedús, egészséges táplálék nagytömegű termesztésére. Ba­ranyában a Pécsi Állami Gaz­daság vállalkozott arra, hogy megszervezze a Pécs és Bara­nya ellátását biztosító nagyüze­mi gombatermesztést. Nem koc­kázatmentes vállalkozás ez, hi­szen a gomba igen kényes nö­vény, szigorú, pontos technoló­giát követel a termelőhely meg­választásától a táptalajon ke­resztül a levegő összetételéig, hőmérsékletéig. Az egyik feltétel adott. Az ál­lami gazdaság mintegy kétezer- ötszáz négyzetméter alapterüle­tű pincével rendelkezik. Az oly sok gondot, kárt okozó pécsi pincerendszerből ezt akár 10 ezer négyzetméterre is lehet nö­velni. A többi feltétel pedig gondos előkészülettel, igyeke­zettel és-szakértelemmel meg­teremthető. A kezdeti lépések már megtörténtek. — Egyelőre a Duna Termelő- szövetkezet szakmai és tárgyi segítségével kezdjük el a kísér­leti termelést — mondta Rózsai Antal, a Pécsi Állami Gazdaság körzetvezető helyettese. — Ala­pos körültekintés után a csiper­kegomba termesztése mellett döntöttünk, részben népszerűsé­ge miatt, másrészt mert ehhez kész technológiát kapunk. És nemcsak azt, hanem a tápta lajt, a komposztált pasztörizált lótrágyát, továbbá a csíraanya­got is. Kezdetben 150 négyzet- méter alapterületen egyik üszögpusztai pincénkben pró­batermesztést végzünk, a szük­séges alapanyagokat a Duna Termelőszövetkezettől vásárol­juk. Ha a kísérlet sikerrel jár, fokozatosan felfejlesztjük a ter­melést. A pincét már kitakarították, fertőtlenítették. Jövő hét kedd­jén érkezik a komposzt Csepel­ről. Remélik, hogy az első pró­bálkozás eredménye már mint­egy 15 mázsa csiperkegomba lesz. Évente három, négyhónapos ciklusban folyik majd a termesz­tés. Ha mind a tízezer négyzet- métert felhasználják, egy év alatt 40-50 vagon gombát szál­líthatnak Pécs és Baranya me- gye^boltjaiba. Talán az export­ra is kínálkozik lehetőség. Ilyen tömegű termelés mellett azonban már szükségessé válik egy saját komposztüzem létesí­tése, mert a beszerzés megle­hetősen drága és nagy mennyi­ségű, évi 300 vagon táptalaj kell ekkora területre. A saját üzem megindításával azonban lehetővé válna a kistermelők bevonása, segítése is. K. Gy. 2. A tiszthelyettes iskolára pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi (Budapesten a Fő­városi Hadkiegészítő) parancs­nokságtól, a szakmunkástanu­lók az iskola igazgatójától, a sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: — saját kezűleg írt önéletraj­zot, — erkölcsi bizonyítványt, — 2. számú statisztikai lapot, — a legmagasabb iskolai végzettségről szóló bizo­nyítványt, — a TBC gondozóintézet ál­tal kiadott, 3 hónapnál nem régebbi mellkas-rönt- genernyő fényképet vagy igazolást. 3. A jelentkezők pályázhat­nak: — parancsnoki és anyagellá­tási profilban gépesített lövész, harckocsizó, csapatfelderítő, rá­diófelderítő, tábori- és rakéta- tüzér, légvédelmi-rakétatüzér, híradó, vegyivédelmi, hadtáp (általános hadtáp, élelmezési, ruházati, szállító, üzemanyagos, egészségügyi) elhelyezési és ügyviteli; — technikai profilban harc­kocsi és gépjármű, híradó, lo­kátorfegyverzeti, (fegyver és lő­szer, műszer, rakéta) repülő­műszaki (vadász és helikopter sárkányhajtómű, helikopter elektromos-műszer és oxigénbe­rendezés. rádiótechnikai, fegy­ver üzembentartó) és műszaki szakokra. Abban, hogy a jelentkező mely szakra nyer felvételt, a fel­vételi vizsgán a pályázó elért eredményének, a tanult szak­májának, valamint kérelmének figyelembevételével történik döntés. 4. A pályázók évenként má­jusban felvételi vizsgán vesznek részt, melynek időpontjáról ér­tesítést kapnak. A felvételi vizsga anyaga: —- egészségi, illetve katonai pályaalkalmasság megál­lapítása, — teszt útján az általános is­kolák matematika, fizika tantárgyi követelményei is­meretszintjének, valamint a napi politikai események­ben való tájékozottság fel­mérése. Az iskolák parancsnokai dön. tésükről a pályázókat július 15-ig írásban értesítik. A felvé­telt nem nyertek — a tanulmá­nyi és egészségi okok miatt el­utasítottak kivételével — az ér­tesítéstől számított 15 napon belül az MN Személyügyi Fő­csoportfőnökségre fellebbezhet­nek. A tiszthelyettes iskolák első évfolyamán a tanulmányi év kezdete: szeptember 1. A hallgatók teljes ellátásban, illetményben, a második félév­től kezdődően — az elért tanul­mányi eredményektől függően — tanulmányi pótlékban része­sülnek. A tanulmányokhoz szűk. séges tanszereket, könyveket, segédeszközöket az iskola pa­rancsnoksága térítésmentesen biztosítja és gondoskodik a hall­gatók kulturális- és sportigé­nyeinek kielégítéséről, 5. A tiszthelyettes iskolák ta­nulmányi ideje kettő év. A tanulmányaikat eredménye­sen befejező hallgatók hivatá­sos állományba kerülnek, tiszt- helyettesi rendfokozatot kapnak és ezzel egyidejűleg a vonatko­zó rendelkezésekben meghatá­rozott szakokon, a katonai szak- képzettség mellett polgári szak­munkásképesítést, vagy szakmai gyakorlatot szereznek. 6. A pályázati határidő: éven­ként április 20. Honvédelmi Minisztérium

Next

/
Oldalképek
Tartalom