Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-17 / 75. szám
A budapesti felhívás K özhellyé vált szinte a kifejezés: korunkban felgyorsult a történelem, mindenesetre tény, a XX. század második felében egy-egy év alatt annyi változás zajlik le a világban, amennyihez azelőtt évtizedek kellettek. Ezért van az is, hogy egyes jeles dátumokról ma gyakrabban, kisebb időközönként emlékezünk meg, mint korábban, amikor legfeljebb ötven—százévenként ültek jubileumot. A tíz évvel ezelőtti esemény azonban olyan változási folyamat kezdetét jelzi, amely mindenképpen fontos fordulóponttá teszi a huszadik századi Európa számára. 1969, március 17- én fővárosunkból intézték kontinensünk országaihoz felhívásukat a Varsói Szerződés államainak vezetői, megismételve három évvel korábbi javaslatukat: Európa országai „működjenek együtt az összeurópai értekezlet összehívásában, és azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az értekezlet eredményes legyen és beváltsa a népek hozzá fűzött reményeit”. Ismeretes, az értekezlet 1975 augusztusának első napján összeült a finn fővárosban, és a részt vevő állam- és kormányfők aláírták a „zöld könyvet”, amely, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya vonult be a történelembe. Ez a dokumentum sok éves munka alapján készült el, s tartalmazta azokat a témákat, amelyeket a budapesti felhívás kijelölt: „Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, az államok közötti gazdasági, politikai és kulturális együttműködés erősítése, az országok egyenjogúságának, függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján. A szilárd európai biztonsági rendszer annak objektív lehetőségét és szükségességét, hogy az energetika, a közlekedésügy, a vízi és légtér hasznosítása, valamint az egészségügy területén az egész földrész lakosságának jólétével elválaszthatatlanul összefüggő nagy terveket valósítsunk meg”. Az, hogy a Varsói Szerződés felhívása meghallgatásra talált, rendeződött az NSZK és a szocialista országok viszonya; egyezmény született Nyugat- Berlin státusáról és a két német állam is szerződést kötött egymással, s megalkották Európa e rendkívül fontos dokumentumát is, a szocialista közösség országai következetesen békeszerető politikájának köszönhető. A Varsói Szerződés országai addig és azóta is számtalan alkalommal hangoztatták tárgyalókészségüket, megegyezési- szándékukat minden fontos, Európa és a világ biztonságával kapcsolatos ügyben. Tíz évvel ezelőtt Budapesten az összeurópai együttműködést alternati. vául ajánlották a fegyverkezési versennyel, a katonai szembenállással, a viszálykodásokkal szemben. A szocialista közösség egyeztetett külpolitikai lépéseinek célja mindiq is a leszerelés, a katonai tömbök együttes feloszlatása volt. Ismeretes, hogy az öt éve folyó bécsi csapatcsökkentési tárgyalásokon a Varsói Szerződés tárgyaló tagállamai több fontos — a nyugati elképzeléseket figyelembe vevő — javaslatot tettek a Kö- zép-Európában állomásozó csapatok és fegyverzetek csökkentésére. Az összeurópai együttműködést sokoldalúan értelmezve szorgalmazzák az államok sokoldalú gazdasági és kulturális együttműködését, az emberek közötti jó kapcsolatok erősítését. A megkülönböztetések nél. küli kereskedelem fontos kérdés: a KGST és a Közös Piac között mégsem sikerült még megfelelő megállapodást létrehozni, s lehetne tovább sorolni azokat a területeket, ahol megakadtak a szocialista országok kezdeményezései. Hazánk külpolitikája számára az európai együttműködés erősítése Helsinki és a budapesti felhívás szellemében elsőrendű politikai feladat. Ennek jegyében a Magyar Nép- köztársaság mindéi? szinten és minden téren igyekszik javítani kapcsolatát Európa összes országával. A helsinki értekezlet, a dokumentum elfogadása azt jelezte, hogy a kölcsönös akarat és jóindulat az enyhülést, a megértést szolgálja. A szocialista országok újabb felhívásai rámutatnak: mindez nem rekedhet meg a mostani szinten, s semmiképpen nem térhetünk vissza a hidegháborúba. Ehhez elsősorban katonai téren kell enyhülést elérni, A szocialista országok legutóbbi moszkvai csúcsértekezletén, 1978 novemberében ismét több fontos javaslatot tettek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, hogy „hatékony intézkedésekre kerüljön sor az európai politikai enyhülés kiegészítésére és a biztonság megszilárdítására”. A moszkvai közlemény aláhúzta: nincs olyan fegyverfajta, amelyről a szocialista országok ne lennének hajlandók tárgyalni. Válasz ez a keleti fenyegetésről szőtt nyugati mesékre, az aktív és nyugalmazott NATO- generálisok szocializmusellenes vádaskodásaira. A jövő évben újabb találkozóra ülnek össze a helsinki konferencia résztvevői. Ez alkalommal Madridban vitatják meg, miit végzett Európa a dokumentum ajánlásainak végrehajtásában és milyen feladatokat kell elvégezniük a kontinens országainak a jövőben. Több mint egy év még hátra van, s addiq is számos lehetőség kínálkozik. Leonyid Brezsnyev szovjet államfő, az SZKP KB főtitkára március 2-i választási beszédében javasolta: az európai országok kössenek kollektív meg nem támadási szerződést, ne növeljék katonai erőiket, fokozzák a bizalomerősítő intézkedések hatékonyságát, azaz a fegyverkezési hajsza helyett lássanak hozzá a béke építéséhez. A pécs—bicsérdi vasútvonal felújításához megérkeztek az első nagy teljesitményű gépek folyamatos sín- és zúzottkő-el- látásra van szükség. Közlekedik 16 sínmezőszállító szerelvény, egy 24 kocsiból áll. A 120 méteres síndarabokat állandóan szállítják a gyöngyösi gyárból, hogy naponta 1008 métert fektessenek le. A tapolcai Uzsa-bányából 9 szerelvény hordja a zúzott követ és egy nap alatt kétezer köbmétert helyeznek el az ágyazatban. Egy munkanapon 25 sín- és kőszállító szerelvény jár. A bicsérdi és a mecsekal- jai vasútállomást raktárbázisként használják. A rekonstrukció Bicsérd felől indul, és négy nap után felfejlődik teljes, vagyis ötkilométeres hosszában a munkalánc. Egy munkaterület ezerméteres. Elöl, az első fázisban tisztítják az ágyazatot, lerakják a műanyag szövetet, terítik a zúzott követ. Ezt követi az újabb, egy- kilométeres szakasz, ahová az anyagszállító szerelvények sorolnak be. A második fázisban bontják a régi vágányt, míg az újat fektetik, szabályozzák és a zúzottkő-ágyazatot kiegészítik. E mögött ismét egy kilométeren át a szerelvényék sorakoznak. A harmadik fázisban a pályába végleg beillesztik és összehegesztik a síneket. Meghatározták, hogy naponta mekkora területtel végeznek és eszerint a teljesítményeket órákra bontják. Nem csúszhatnak, hiszen az ötkilométeres munka- és géplánc így tevékenykedhet zavartalanul. Bi- csérden és Mecsekalján, az ellenőrző központban mérnökök rajzolják térképre a napi teljesítményeket, a részeredményeket óránként kapják URH rádióadó-vevők segítségével a helyszínen levő hat pályamester- től. így azonnal értesülnek a bajokról is és gyorsan átcsoportosíthatják a brigádokat. A mozdonyvezetők is URH-kap- csolatban lesznek a központtat és a pályamesterekkel. A munkanapot este fé| nyolckor értékelik és ekkor meghatározzák a másnapi teendőket, majd reggel a félnyolcas munkakezdés előtt felmérik, hol állnak az erőgépék, hol tartanak az éjszaka is vontató szerelvények. A 130 munkást levizsgáztatták a technológiaterv, vagyis a rekonstrukció „forgatókönyvének" ismeretéből: nemcsak a saját munkájukat tudják tüzetesen, de a másikét is. Kiképezték a forgalmistákat is. Pécs és Bicsérd között 24 óra alatt átlag 150 vonat megy el, aminek a zömét most éjjel közlekedtetik. Dombóváron irányvágányokon gyűjtik össze az egy irányba haladókat. Az áruszállítás nem érezheti meg a napi 12 órás vágányzárt, éjszaka ezért egyszerre hat szerelvény haladhat át egy irányban, óránként 40 kilométeres sebességgel. A szervizkocsik szakemberei a sínen javítják a munkaeszközöket, de tartalékoltak több vágányszabályozó berendezést is. Csak természeti katasztrófa esetén állhat meg a munka. Az eső sem zavarhat, mert ekkor a nagy teljesítményű hóolvasztókkal felszárítják at ágyazatot. A rekordidőn kívül előny még, hogy a vágányzár idejét felére mérséklik. A régi munkaszervezésben egy kilométer rekonstrukciója 12 ezer munkaórába és ötmillió forintbo kerül, míg most 7500 munkaórával, valamint 4 millió 200 ezer forinttal számolnak. Varga István osztályvezető, aki az egész tervet kidolgozta, azt állítja, hogy tartják a határidőt: április 23-ra teljesen felújítják a pécs—bicsérdi vasútszakaszt. — Csuti J. — Rakodás a Szaljut-6-on Rjumin csütörtökön nyitotta ki az összekötő ajtót az űrállomás és a Progressz teherűrhajó között s mindjárt hozzálátott a munkához. Először a postát nézték át: a Progressz leveleket hozott a családtagoktól, a barátoktól és eljuttatta az űrexpedíció tagjaihoz a családok kis ajándékait is. A két űrhajós csak annyit rakodik ki egyelőre a Progresszből, amennyit azonnal elhelyezhet a Szaljut tárolóiban. Az alkatrészek, berendezések például azonnal a helyükre kerülnek s az elhasználódott alkatrészeket a Progressz megüresedő polcain kell gondosan elhelyezni. Naponta 12 órában — szombat, vasárnap is — 130 építő- munkás, erőgépkezelő és kocsikísérő dolgozik, akiket az ország különböző pontjáról irányítottak át. Velük-együtt érkeztek hazánk legnagyobb teljesítményű és legmodernebb vasútépítő erőgépei, speciális berendezések. A két sínmező lerakó daru három perc alatt leemeli, a helyére rakja a 10,6 méteres sínt. A két ágyazattisztító óránként 110 méteres sebességgel halad. Itt lesz a MÁV összes fektető szerelvénye. Alkalmaznak még két ágyazatrendező-, négy aljköz- tömörítő-, egy vágányirányító-, két betonaljtömörítő-gépet. Maga a géplánc háromkilomé- teres, naponta egyszerre húsz berendezés üzemel. A „vezérmunka” a fektetés és a bontás, ehhez zavartalan, A tavaszias időjárás és a meleg napsütés hatására a déli fekvésű Mecsek-oldal kertjeiben rügyeznek a gyümölcsfák. Pécsett a Bar- bakán várkertben és a felszabadulási emlékműnél pedig már virágot bontottak a mandulafák. Kádár János fogadta Viktor Kulikovot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 75. szám 1979. március 17., szombat Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Losonczi Pál fogadta a török parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a parlament Munkácsy-termében fogadta a hazánkban tartózkodó török par. lamenti küldöttséget, amelyet dr. Cahit Karakas, a Török Köztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöke vezet. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és Tolat Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. Két eu helyett 34 nap alatt Yasűtfelűjítás Pécs-Bicsérd között A magyar vasútépítés történetében először próbálják meg, hogy két év helyett 34 nap alatt újítsanak fel egy 12 kilométeres szakaszt Pécs és Bicsérd állomás között. A rekonstrukció március 19-én kezdődik. „Bevetik” a legmodernebb gépeket Április 23-ra befejezik a munkát Az áruszállításban nem lesz fennakadás
