Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-11 / 41. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. FEBRUÁR I I. Fogorvosok friss Műszerekkel határozzák meg a közmüvek helyét Hol vannak a föld alatti vezetékek? A helyszíni adatokat térképek formájában dolgozzák fel Dr. Kossay Zsuzsa — Az első rendelésre hogy emlékszik? — Pontosan. — Izgult? — Egyáltalán. Amúgy sem vagyok izgulós típus, de úgy hiszem, az egyetemi évek soksok kínlódása beérett. Egy fél percig sem tétováztam, végeztem a munkám úgy, ahogyan azt megtanultam. Hozzáteszi: maga sem gondolta, hogy ilyen hamar „népszerű" lesz. A fogorvostól félnek, pláne ha kezdő. Az asz- szisztensnője is azon a véleményen volt: ha néhány hónapig nemigen lesz beteg, nem szabad elkeseredni ... — Már az első hét után napi ötven-hatvan beteg jött. Az elején azt hittem: sose érek a végére. Most, ha valahogy megürül a rendelő, nem tudom, mit kezdjek magammal ... Az idő is kínos lassúsággal telik. Szóval: csodajó érzés, hogy senki sem tekinti kezdőnek. Sikerélmény, ha a beteg visszajön. S Kassay Zsuzsához visz- szajönnek . . . o A sellyei fogorvoslakás minden fogorvos álma. Szép, tágas, vadonatúj: egybeépítve a rendelővel. Első lakója dr. Hammel Inez. — Bizony a Kossuth utca után más ez a sellyei élet... Oe talán furcsállni fogja, sokkal többet élünk itt, mint ott. Alig, hogy megérkeztünk, kaptuk a meghívásokat, befogadtak, lett baráti körünk. Most már éppen azon töprengünk, hogy mi legyen a kerttel. Egyikünk sem ért a megműveléshez, hát kérjük a tanácsokat. A ház előtt füvesíteni fogunk... — A rendelő forgalmas? Mosolyog. — Nemcsak rendelési időben! Beszélgettem a minap Zsuzsával — a siklósi fogorvos- kolléqámmal — hasonló a megterhelés. De tegyem hozzá: Sellyén már régen kellett volna egy fogorvos. — Idegesség? — Miért? És már mondja is az egyetemi listát: 500—(500 tömés, 150 foghúzás, 30—40 protetika, ugyanennyi híd. Volt ideje belejönni.-! Eddig hány betege volt a fél év alatt? — Úgy háromezer. Természetesen az iskolafogászattal együtt. Meséli, hogy egy kislány, kisiskolás, szinte naponta jött a doktor nénihez, a fogakat rend- betenni. S még akkor is beült, amikor már egy rossz foga sem volt. — Nem félnek* a gyerekek sem ... — önnek van rossz foga? Érti a kérdést. — Az egyetemi évek alatt rendbetettük mindnyájan. Egymásra bíztuk. o Egy fél év már bizonyít. A professzor büszke lehet tanítványaira: helyt állnak, nap mint nap, próbálják megszerettetni magukat. A fogorvosnak ez nehezen megy, nehezen menne — de jelen esetben a kínlódás évei bent maradtak az egyetem oktatótermeiben. Ugyanakkor ők húszán, az első fecskék, Kassay Zsuzsával, Hammel Inezzel együtt bizonyítják az új oktatási módszer eredményességét is. Azt, ami ritkán fordul elő főiskolákon, egyetemeken, s másutt: a fogorvosiról „kész emberek", szakemberek léptek ki a kapun ... Kozma Ferenc A Citrom utcai beépítés tervezéséhez szükség volt a közművek elhelyezkedéséről tájékoztató adatokra. A PÉTÁV átadott egy rajzot a távfűtő- vezetékről. A PTV „gyanakodott", ezért a vezeték térkép szerinti helyének egyik pontján lefúrtak. Eredmény: semmi. Nagysokára derült csak ki, hogy a térkép a vezeték tervezett helyét ábrázolja, ám a valóságban — nyilván megvolt az oka — egészen másképp vezették. Az 1976-ban épült vezeték pontos helye ily gyorsan merült feledésbe. A 6/a út Űjmecsekalján átvezető szakaszán a közművek átépítésével indul a munka, ami nem ígérkezik diadalme- ■ netnek, hiszen ma már nincs, aki emlékezne: valójában hová is fektették — mert „természetesen" a tervezettől eltérően fektették — a közmű-vezetékeket. A 60-as évek elején. Kirívó, ám nem egyedüli példák, amelyek bizonyítják: köz- műtérkép-ügyben sehogysem, vagy csak egy picivel jobban állunk. Mi is a közműtérkép, vagy ahogy a szakmabeliek nevezik: genplón? Olyan, legalább 500- as (sűrűn beépített városrészek esetében 250-es) méretarányú térkép, amelyen pontosan rögzítették valamennyi közművezeték tényleges, térbeli helyzetét. Minthogy a megvalósult állapotot rögzíti, állapotténkép- nek is szokták nevezni. Elkészítése fölöttébb egyszerű: a nyitott munkaárokban lévő vezetéket még a betemetés előtt pontosan bemérik, hogy aztán bármikor, bármi okból is szükséges, mindent meg lehessen tudni. Az utóbbi években mind sűrűbben van szó e térképfajtáról, ami a városok üzemeltetésének nélkülözhetetlen segédeszköze — lenne. Régen ilyen nem készült, s hiányát most érezzük, amikor az évtizedekkel ezelőtt épült vezetékek az öregkorba lépve mind gyakrabban kívánnak gyógykezelést. De vajon az újakról csinálunk-e állapottérképet? Hivatalosan, előírásszerűén — nem. Magánszorgalomból, esetenként — igen. Szükségessége ugyanis évek óta köztudott, de mivel kötelező erővel mindeddig nem írták elő, városméretű, mindenre kiterjedő mű nem is készült. Legtöbbször ugyanis egyenlőségjelet tettek a kiviteli terv és az állapot térkép között. Pedig mennyire igaza van egyik közüzemi vállalatunk ama szakemberének, aki mély meggyőződéssel jelentette ki egy alkalommal, hogy „nincs olyan vezeték, ami terv szerint épülne; valamit mindig ki kell kerülni". Új városrészek épültek és épülnek, alattuk közművezetékek sok-sok kilométere kanyarog, s közülük — felmérés szempontjából — az a néhány kilométernyi nem okoz majd gondot, amit Lvov-Kertváros- ban már közműalagútba bújtattak, Pécsett a 70-es évek eleje óta különösen felgyorsult a közműépítés, a pinceprogram jóvoltából pedig még erőteljesebb lett az ütem. Évente 25—30 kilométernyi különböző vezeték épül a városban, s ezeknek csak a kisebbik része az, amiről hiteles állapottérkép van. Pedig a lehetőség adott lett volna: a beteme- tetlen vezetékek felmérése jóval egyszerűbb, mint utólag, a sok-sok bizonytalansági tényezőt hordozó kutató-vizsgáló módszerrel megkeresni azt, ami megvolt. A Dél-Dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat 1972 óta saját geodézictí részlegével — főhatósági előírás alapján — végzi vezetékhálózatának felmérését, s abból évente 8^10 kilométernyit visz az állapottérképre. Vezetékfelújításoknál azonban nemcsak a sajátot, hanem az út alatt lévő többit is felmérik, mert csak azok helyzetének ismeretében helyezhetik el előírásszerűén az újat. Az idegen kivitelezésben készült gázvezetékek — pl. a Ivov-kertvárosi is — mindeddig kimaradt ebből, de az idei évtől kezdődően a részleg ezek felmérésére is vállalkozik. Lépéshátrányban van a Vízmű. Csak tavaly hozták létre azt a geodéziai csoportot, amelynek feladata lesz felmérni a vállalat kezelésében lévő víz, szennyvíz és csapadék- csatorna hálózatot. Legnagyobb lépéshátrányban azonban maga a város van, amelynek — a bevezetőben említett példa is ezt igazolja — igen nagy szüksége lenne végre a „genplán”-ra. Remélhetőleg nem sokáig lesz már így. Az ÉVM több mint három esztendeje született utasítás-tervezete ez év tavaszán végre utasítás-rangra emelkedik, megteremtve egyúttal minden feltételt ahhoz, hogy a városok megtegyék azt, amit utasítás nélkül is diktált önmaguk érdeke. E hosszantartó vajúdás közben Pécsett már rendszerezték a tennivalókat. Mindenekelőtt az egységes nyilvántartás alapjául szolgáló 760 térképlapról kell gondoskodni, hogy azonos térképsorozatra kerüljenek a szakági és az összesített közműtérképek. Aztán feltehetően létre kellene hozni azt a szervezetet is, aminek elsőrendű feladata lenne a térképeket tartalommal megtölteni, azaz az egységes nyilvántartás folyamatos készítése és vezetése. Ezen múlik, hogy ne csak holnap tudjuk, de 50 év múlva is tudják, mi került ma Pécs alá. Hársfai István diplomával Dr. Hammel Inez — Tényleg vonzó egy ilyen lakás? — Tényleg. — Amikor a pályázati lehetőségeket néztük, férjemmel lejöttünk Sellyére is. Mi tagadás, albérleti évek utón ez a lakás megfogott A férje itt kapott állást az Agrokémiánál, úgyhogy végleg idekötötték magukat Sely- lyére. Mit jelent ez egy ízig-vé- rig pécsinek? — Jó startot vettünk, mi tagadás - mondja kávétöltés közben - persze sok kínlódás van mögötte. Most így utólag, úgy hiszem mindnyájunk nevében mondhatom: megérte. A pécsi fogorvoshallgatók két év után az általános szakról léptek át a fogászati klinikára, s ott, három év után kapták a diplomát. A fogászati klinika professzora, dr. Szabó Imre, új oktatási módszer szerint képezte „fiait” — rengeteg gyakorlati munka van az oktatás mögött — se módszer próbája napjainkban zajlik... — Miféle kínlódások? Keresi a megfelelő kifejezéseket: — Rengeteget dolgoztunk, rengeteg szidás közepette. Már néha azon gondolkoztam, abbahagyom, nem bírom tovább. Csak összevetésképpen: 720 tömést végeztem az egyetemi évek alatt, s emellett még minden egyebet. . . Napról napra kellett az elméletet is hozni. Néha kutyául elfárad1 tam, de így-voltunk valameny- nyien. Csak összevetésképpen: a többi egyetemeken talán ha századrésze ennyi a gyakorlati munka ... Hozzáteszi: közbe jött a házasság, s egy terhesség és szülés. Fél esztendeje dolgoznak már az első Pécsett végzett fogorvosok; számszerint húszán. Tavaly nyáron kapták kézhez a diplomát, s indultak el, hogy megtegyék az első lépéseket . . . Útravalóul a lehető legtöbbet kapták: a „Szabó-iskola" bizonyítványát, egy új oktatási módszer örömeit és fáradságos munkáját. A szemesztereket nem ismerték. A félévi-évvégi vizsgaidőszakok éjt-nappallá olvasztó hajtását sem. Nekik mindennap bizonyítaniuk kellett; készültek hétfőről keddre, keddről szerdára... o A fotel hihetetlenül mélymerülésű; már-már idegesítően kényelmes. Dr. Kassay Zsuzsa éppen az előbb küldte át a szomszédba páresztendős kislányát, az uránvárosi bérház emeleti folyosóján szemközt lakik a nagymama.- Most Siklóson dolgozik ...- Igen. Naponta járok le Pécsről. így jó: a férjem is orvos, Pécsett mentőzik. Itt a lakásunk is, nem nagy, egy szoba-étkezőfülke. Siklóson a szerződéskötéskor amúgy is kikötötték: lakásra ne számítsak. Mondja: korábban amolyan átmenetképpen választotta ezta „kijáró" munkát, de ma már a világ semmi pénzéért sem jönne be Pécsre, szakrendelőbe. — Miért? — Megszerettem Siklóst, az embereket, önállóan dolgozhatom, nagyszerűen felszerelt rendelőben. A magam gazdája vagyok. Az új rendelő minden berendezését Kassay Zsuzsa választotta. Ö írta össze, rendelte meg. Minden úgy van, mint az egyetemi „oktatóteremben". Még a petri-csésze is úgy áll ott.. . Jól „alapoztak** az egyetemen Készülnek a közműtérképek Utódaink is tudják, mi került ma a város alá