Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-02 / 32. szám
2 Dunántúlt napló 1979. február 2., péntek Pártnap Komlón a Kossuth bányaüzemben Sajtótájékoztató a Magyar Nemzeti Bankban fltgondollabb, következetesebb, fegyelmezettebb munkát kell lolytatni Dr. Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője tegnap Baranyába látogatott. Találkozott dr. Nagy Józseffel, az MSZMP KB tagjával, a Baranya megyei Pártbizottság első titkárával és időszerű pártpolitikai kérdésekről folytattak eszmecserét. A beszélgetésen részt vett dr. Jer- szi István, a megyei pártbizottság titkára, a megyei végrehajtó bizottság tagja, Rózsahegyi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Jakab Sándor délután a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüzemében pártnapon időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartott előadást. A Mecseki Szénbányák Kossuth bányaüzeme nagytermében több százan gyűltek össze tegnap, hogy meghallgassák a szabad pártnap előadóját, dr. Jakab Sándort, az MS2MP KB tagját, a Központi Bizottság osztályvezetőjét. A pártnapon jelen volt .-dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, a megyei vb. tagja. Beszédének- első részében dr. Jakab Sándor kifejtette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájában vezető helyet foglalnak el a gazdasági kérdések. Az ilyenkor, év elején szokásos számvetés és további feladatmeghatározás- is abból indul ki, hogy reálisak-e a kitűzött célok, megvannak-e megvalósításukhoz a megfelelő alapok, és a társadalom egységes segítő, együttműködő szándéka. Gazdasági helyzetünket jellemezve elmondta, hogy az 1978-as év a dinamikus növekedés jegyében telt, de a minőség és a hatékonyság tekintetében elmaradtunk a várakozástól. Az ipari termelés 5—6 százalék körüli növekedése a tervnek megfelelő volt, ezen belül azonban nem teljesítette a kitűzött célt az élelmiszer- ipar és a kohászat. Elismerően szólt a 15 évvel ezelőtt szocialista útra lépett mezőgazdaság teljesítményeiről, amely — különösen a hústermelés és a kenyérgabona- termesztés mennyiségét tekintve — az élenjáró európai országok sorába emelte hazánkat. Ugyancsak figyelemre méltó eredményeink közé sorolhatjuk az ország lakosságának szociális ellátásában tapasztalható fejlődést. Többek között megemlítette a 93 ezer lakás, 1250 kórházi ágy és mintegy Javult a termelőszövetkezeti tag- ság áruellátása, erősödtek a szövetkezetek közötti társadalmi kapcsolatok, s mind szélesebb körű együttműködés alakult ki a közművelődéspolitikai feladatok megvalósításában — ezt állapították meg a TOT és a SZOVOSZ vezetői csütörtöki együttes értekezletükön, amelyen a tsz-ek és a fogyasztási szövetkezetek együttműködésének helyzetéről és a további lehetőségekről tanácskoztak. A népgazdaság helyzetének javítására megvannak a feltételek Dr. Jakab Sándor beszéde időszerű gazdaságpolitikai témákról 900 általános iskolai tanterem átadását. Ugyanakkor - hangsúlyozta az előadó — nem nőtt a kívánt mértékben a nemzeti jövedelem. A párt és a kormány határozatai ellenére a megengedett mértéket meghaladták a beruházások, az export és import aránya az utóbbi javára billent, s ez a fizetési mérleg további romlásához vezetett. Ezután jelenlegi gazdasági lemaradásainknak külső és belső okairól is szólt. A közismert külső okok — a cserearány romlás, energiaválság stb. — mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a belső okokra. A vezetőknek kell elsősorban átgondoltabb, következetesebb, az ésszerűséget kereső munkát folytatni. A munkafegyelem a szervezéssel is összefügg, de természetesen az sem közömbös, hogy mennyire, milyen megfontolásból nézzük el egymás hibáit. A népgazdaság jelenlegi helyzetének javítására megvannak az objektív feltételek. Az eszközök között kiemelt helyen szerepel a hazai energiahordozók minél nagyobb mértékű kitermelése. Ezzel kapcsolatban elismerését és köszönetét fejezte ki a Mecseki Szénbányák dolgozóinak, hozzátéve, hogy több, korszerűbb géppel, a munkaszervezés további javításával ezután is eleget tesznek a népgazdaság igényeinek. A további célokkal kapcsolatban elmondta, hogy az ipari fejlődés üteme nem lesz olyan mértékű, mint néhány évvel ezelőtt. De egy-egy területen a két százalékos növekedés jóval nagyobb mennyiséget jelent, mint tíz évvel ezelőtt nyolc százalék. Az egyik terméknél az a jó, ha a tervet nem teljesítik túl a másiknál viszont épben kívánatos a minél nagyobb termelés. Ide tartozik többek között a szénbányászat is. A további célok között említette dr. Jakab Sándor azt is, hogy hazánknak tovább kell fokozni a gazdasági együttműA két vezető testület tanácskozásán nagy hangsúlyt kaptak az 1979. évi népgazdasági terv' végrehajtásából következő feladatok. Megállapodtak abban, hogy sajátos eszközeikkel segítik a zöldség-gyümölcs termelés és felvásárlás szervezettebbé tételét, a szerződéses fegyelem erősítését és gondoskodnak a ház- * táji és a kisgazdaságok számára nyújtott segítség folyamatosságáról. ködést a lobbi szocialista országgal, elsősorban a Szovjetunióval. Különösen az energia, a gépipar és a fogyasztási cikkek területén. Ezzel is elviselhetőbbé tehetjük, csökkenthetjük a tőkés világ gazdasági válságainak hatását. K. Gy. A Baranya megyei NEB ülése Megyénkben 1868 népi ellenőr tevékenykedik. Tavaly átlagban 4,6 munkanapot töltöttek országos, megyei, járási, illetve téma- és célvizsgálatokkal. Vizsgálták a háztartási gépek és egyéb műszaki cikkek garanciális és általános javító szolgáltatását, a kereskedelem és vendéglátó egységek hűtő- berendezéseinek üzemeltetését és karbantartását, foglalkoztak a tejtermelés, -feldolgozás és a -fogyasztás helyzetével. Ellenőrizték az egészségügyi ellátás színvonalát és műszerezettségét, a tankötelezettségi törvény végrehajtását. A bútorellátás, az új lakótelepek járulékos és kommunális beruházásainak késedelme, az újítómozgalom helyzete és számos egyéb közérdekű téma foglalkoztatta őket. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok — számuk az előző évihez képest csökkent — legtöbbje a kereskedelmet és a vendéglátóipart marasztalta el. A névtelen leveleket — mint utóbb kiderült — számtalan esetben az emberi bosszúállás diktálta. Tegnap délelőtt Pécsett a városi tanács tanácstermében tartotta, ülését a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, dr. Szabó József megyei elnök elnökletével. Megtárgyalták és elfogadták az 1978. évi munkájukról szóló jelentést, jóváhagyták az ez évi megyei, járási, városi NEB-ek ellenőrzési terveit és az első félévi üléstervet. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese, Orbán István rendőr vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. az 1979. január 31-én megtartott január havi lottó jutalomsorsolásról, melyen a 3. heti szelvények vettek részt. Az alábbiakban közöljük a ,,P" jelű nyertes számokat. A gyors- listában az alábbi rövidítéseket használtuk: a táskarádió (2000 Ft) b Lada 1200 tip. személygépkocsira utalvány c vásárlási utalv. (30 000 Ft) d szines tv I. (28 000 Ft) e színes tv III. (22 300 Ft) f „Zenesarok" utalv. (20 000 Ft) g „Otthon" lakberendezési utalv. (15 000 Ft) h ismerje meg a Szovjetuniót, az 1980. évi olimpiai játékok országát (14 000 Ft) i televízió I. (10 000 Ft) j televízió II. (9000 Ft) k hűtőgép I. (9000 Ft) I hűtőgép II. (7000 Ft) m vásárlási utalvány (7000 Ft) n vásárlási utalvány (5000 Ft) 0 vásárlási utalvány (3000 Ft) p vásárlási utalvány (9000 Ft) r vásárlási utalvány (10 000 Ft) 1 657 885 r, 2 360 438 r, 2 376 527 n, 2 381 890 p, 2 387 253 n, 2 392 616 k, Gyorslista 2 397 979 m, 2 403 342 m, 2 419 431 n. 2 424 794 P. 2 430 1 57 j, 2 440 883 P. 2 446 246 h, 2 451 609 m, 2 473 061 P. 2 483 787 c. 2 494 523 m, 2 499 876 P. 2 505 239 ■’» 2 5t0 602 p, 2 515 965 r, 2 532 054 r, 2 537 417 n, 2 542 780 r, 2 558 869 f, 2 569 595 1, 2 580 321 n, 2 585 684 m, 2 596 410 o, 2 612 499 r, 2 628 588 r, 2 639 314 r, 2 671 492 r, 2 676 855 P. 2 698 307 p, 2 709 033 n, 2 714 396 r. 2 725 122 r, 2 730 485 o, 2 735 848 r, 2 741 211 r, 2 757 300 r. 2 768 026 i, 2 773 389 r. 2 784 115 r. 2 789 478 r. 2 794 841 p, 2 805 567 P. 2 816 293 m, 2 821 656 p, 2 827 019 r, 2 832 382 r, 2 853 834 1, 2 869 923 P. 2 880 649 P. 2 886 012 m, 2 891 375 k, 2 896 738 o, 2 902 101 r, 2 912 827 r, 2 918 190 m, 2 950 368 p, 2 955 731 n, 2 961 094 r, 2 966 457 p, 2 971 820 r, 2 982 546 r, 2 998 635 c, 44 577 974 r, 44 583 337 m, 44 594 063 d, 55 577 487 p, 55 593 576 r, 55 598 939 r, 55 834 911 p, 55 840 274 p, 55 845 637 f, 62 002 361 r, 62 029 176 o, 62 034 539 p, 62 039 902 r, 62 050 628 r, 62 061 354 n, 62 066 717 k, 62 082 806 o, 62 088 169 r, 62 1 04 258 o, 62 1 09 621 r, 62 120 347 p, 62 125 710 r, 62 131 073 p, 62 1 36 436 of 62 147 162 r, 62 190 066 o, 62 206 1 55 0, 62 222 244 r, 62 238 333 i, 62 249 059 m, 62 254 422 p, 62 259 785 r, 62 270 511 o, 62 281 237«, 62 286 600 n, 62 291 963 p, 62 297 326 r, 62 324 1 41 m, 62 329 504 j, 62 340 230 r, 62 345 593 r, 62 356 319 r, 62 377 771 d, 62 415 312 r, 62 426 038 r, 62 436 764 j, 64 463 579 f, 62 468 942 k, 62 474 305 p, 62 479 668 d, 62 485 031 p, 62 490 394 r, 62 501 120 r, 62 506 483 r, 62 511 846 n. A nyertes szelvényeket 1979. február 25-ig kell a totó—lottó kirendeltségek, az OTP. fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Hitelek a kis- és középvállalatoknak exportfejlesztésre Képünkön: Tímár Mátyás, az MNB elnöke válaszol a kérdésekre. Szorgalmazzák a minden piacon értékesíthető áruk termelését Februártól a turistaforgalmat érintő változások várhatók (Kiküldött munkatársunktól) Nincs alapvető változás a hitelpolitikában, bár a néhány kisebb módosítás és az elvek szigorúbb érvényesítése éreztetni fogja hatását mind a fejlesztésekben, mind a forgóeszközök finanszírozásában. A Magyar Nemzeti Bank elsősorban a gazdaságos termék- szerkezet kialakítását, a minden piacon jól értékesíthető áruk termelésének fejlesztését szorgalmazza. Új fejlemény: 6 —10 milliárd forinttal felemelték az 5. ötéves tervidőszakra előirányzott 45 milliárd forintnyi exportfejlesztő hiteleket, számítanak a kis- és közép- vállalatok, az ipari szövetkezetek erőteljesebb hitelfelvételére is, gyorsan megtérülő, exportfejlesztő beruházásokra. Nagyjából ebben lehet összegezni a Magyar Nemzeti Bank budapesti székházában tegnap tartott sajtótájékoztatón elhangzottakat. Beruházási hitelek A bank idei feladatait Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ismertette. Az idén beruházási hitelekre a vállalatoknak — ez a felső határ — 26 milliárd forint áll rendelkezésükre, ebből 11 milliárd forintot a minden piacon értékesíthető áruk termelésének fejlesztésére lehet fordítani, 12 milliárd jut az ágazatok struktúrajavító fejlesztéseinek pénzelésére, 3 milliárd forint pedig egyéb célokra. Az iparban, az élelmiszer- iparban és az építőiparban a korábban aláírt hitelszerződések ez évi folyósítási üteme nagyjából kimeríti a részükre jóváhagyott ágazati hitellerve- ket. Ezért új hitelszerződések megkötésére csak igen kivételesen és indokolt esetben lesz mód. A mezőgazdaságban, a közlekedésben és a kereskedelemben kisebb ugyan a bank előzetes elkötelezettsége, de az idei ágazati előirányzatok a korábbi évekhez képest itt is kevesebb hitel nyújtására adnak lehetőséget. Az új hitelek nyújtásánál ezért a bank növeli a követelményeket, és csak azokhoz a fejlesztésekhez engedélyez hitelt, amelyek megfelelnek az egyensúly javítására, a gazdaságos termékszerkezet kialakítására vonatkozó céloknak, és megfelelnek a szigorú feltételeknek. Az ágazati beruházási hitelek igénybevételének feltételeit a bank lényegében közelítette az exporthitelek feltételeihez. Az exportfejlesztő hitelekkel kapcsolatban a kormány hozzájárult a 45 milliárd forintos hitelkeretnek 1980-ig 6—10 milliárd forinttal való felemeléséhez. Az előirányzat megemelése következtében a bank —a meghirdetett keret erejéig — köt új hitelszerződéseket. Mellesleg az 5. ötéves tervidőszakra exportfejlesztési célra rendelkezésre álló 45 milliárd forintot a bank az eddig vállalt hitelfolyósítási kötelezettséggel már teljes egészében kimerítette. A bank az exportfejlesztő hiteleket az idén főleg olyan fejlesztésekhez nyújtja, amelyek legkésőbb 1980 végéig üzembe helyezhetők és legkésőbb 1981-től többlet- export árualapot hoznak létre. Ezek a feltételek azt jelentik, hogy elsősorban a kisebb és a közepes gazdálkodó egységektől várják a kezdeményezést, mert nem lesz szó nagy építkezéssel járó, hosszabb átfutási idejű fejlesztésekről. Olyan gépi beruházásokat, új gépek beállítását szorgalmazzák, amelyek lehetővé teszik a minden piacon exportképes áruk gazdaságos termelését. Az exporthitelek egyik lényeges, szigorú feltétele, hogy a vállalati befektetés a nettó devizahozamból (az exportból származó bevételekből levonva a devizakiadásokat, tehát a tiszta devizaárbevételből) három év alatt megtérül. Korábban ez a megtérülési idő öt év is lehetett. Tímár Mátyás többek között kitért arra is, hogy a szabályozó rendszer szigorítása egyes vállalatoknál és szövetkezeteknél várhatóan nehéz pénzügyi helyzetet, átmeneti finanszírozási problémákat is okozhat. Ha a vállalatnak van határozott elképzeléseken alapuló intézkedési terve, amely ellensúlyozza a szabályzó rendszer hatásait, illetve biztosítja, hogy a vállalat rövidesen pótolja a hiányzó forrásokat, a bank erre az időre hajlandó a szükséges hiteleket biztosítani. Ha a vállalat veszteségessé válik, és csak hosszabb idő alatt tudja reális elképzeléseivel, illetve hatékony intézkedésekkel a veszteségeket megszüntetni, a bank egy vagy két évig — meghatározott garanciák mellett — a veszteséget meghitelezi. Azokra a vállalatokra, amelyek nem tudnak gyorsan alkalmazkodni az új helyzethez és alapos változtatásokra — a kapacitások átalakítására, egyesek kiiktatására, a termelés megszüntetésére — van szükség, a szanálási eljárás szabályait kell alkalmazni. Külföldi hitelek A népgazdasági terv célkitűzéseivel összhangban, a külgazdasági egyensúlyi helyzet javítását szem előtt tartva a Magyar Nemzeti Bank 1979- ben is folytatja a külföldi hitelek felvételét. Ennek során ismét igénybe akarjuk venni a Szovjetunió részéről rendelkezésre álló közép és hosszú lejáratú hitelt, s élni akarunk a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknál fennálló hitellehetőségekkel is. A bank a nemzetközi pénzpiacon továbbra is felvesz középlejáratú finánchiteleket kötvénykibocsátás révén, illetvö konzorciális hitelek formájában. Jelenleg aláírás előtt áll egy 300 millió dolláros kölcsönszerződés. A külföldről felvett hiteleket változatlanul olyan célokra fordítjuk, melyek megvalósítása elősegíti olyan gazdasági szerkezet létrejöttét, amely összhangban van a világpiac követelményeivel, igényeivel. Progresszív, előrevivő ágazatokban megvalósuló beruházások finanszírozására kerül sor ilyen módon, melyek megfelelő fajtájú és minőségű exportképes áruk termelésével teremtik meg a felvett hitelek visszafizetésének lehetőségét. Egyébként a nem rubel viszonylaté exportnövelés ez évi előirányzata megköveteli, hogy újabb kiviteli lehetőségeket tárjunk fel. A bankelnök ezzel kapcsolatban ismét hangsúlyozta, véleményük szerint a kis- és középvállalatok ilyen vonatkozásban külön figyelmet érdemelnek. T urista- forgalom Hazánk idegenforgalmával kapcsolatban Tímár Mátyás, többek között bejelentette, az idegenforgalom nagymértékű emelkedésével párhuzamosan jelentkeztek, illetve szélesedtek a gazdaságilag, társadalmilag és politikailag egyaránt káros, áru- és valutaspekulációs jelenségek, amelyek visszaszorítására az érdekelt állami szervek megfelelő döntéseket hoztak. Ennek alapján különböző intézkedésekre kerül sor, így például a devizagazdálkodásról szóló törvényerejű rendelet módosítására és más, az utas- forgalmat érintő rendelkezésekre. Ezekről a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank február 13-án tájékoztatja a sajtót és a közvéleményt. A bankelnök végezetül kérdésekre válaszolva megnyugta- . tásul közölte, az intézkedések összességükben pozitívan érintik a magyar turistákat. Miklósvári Zoltán Balaton-védelem A Balatonnak és vidékének környezetvédelmi vizsgálatáról tanácskozott csütörtökön Veszprémben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága mellett működő környezetvédelmi tanácsodé szervezet magyarországi munkacsoportja. Az egyes országoknak kutatási célra kijelölt mintegy 60 témából a magyarországi munkacsoportnak a környezetvédelem gazdaság» hátterének vizsgálata jutott feladatul. A vizsgálat modell-területének a Balatont és vízgyűjtő területét választották, s a munkára hároméves programot dolgoztak ki. A mostani ülésen a munkacsoport egyéves működésének tapasztalatait és a közeljövő feladatait vitatták meg. Az eddigi tapasztalatok alapján az ülés résztvevőt* javasolták, hogy a Balaton körzetében ne csak a természetvédelemmel hanem a környezetvédelemmel is hatósági jogkörben foglalkozzanak. Tanácskoztak a TOT és a SZOVOSZ vezetői
