Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-02 / 32. szám

1979. február 2., péntek Dtmantüil napló 3 36 vállalat közül hat válaszolt Hegyi Ferenc rokkant, a keresztespusztai szociális otthonban fa- esztergálást végez. Felkészülés új létesítmények építésére ló fogadtatást az új dolgozóknak Művezetők, kőművesek, gép­kezelők, ácsok - az építés sokféle szakmájának képviselői jöttek össze arra a beszámoló taggyűlésre, amelyet Pécsett, a 'Baranya megyei Építőipari Vál­lalat 1. sz. főépítésvezetőségé­nek pártalapszervezete tartott. Helyszín: az építésvezetőség Tüzér utcai központja. A pártala pszervezet vezető­ségének egyéves munkáját Kő­teleki Gyula, a pártalapszerve- zet titkára ismertette. A beszá­moló a tagfelvételi munkától a taggyűléseken tapasztalt ak­tivitásig a pártmunka sokrétű területét ölelte fel. Névre szóló dicséretek és bírálat is elhang­zott, döntő többségében azon­ban eredményes munkáról ad­hatott számot. A párttagság fegyelmi helyzetéről szólva ki­emelte:- „Fegyelmi ügyekkel nem kellett foglalkoznunk". Mi­ként érték ezt el? „Figyelem­mel kísérjük a párttagok mun­káját, magatartását, és ho szükséges, időben elbeszélge­tünk az illetővel, mielőtt még nagyobb probléma adódna." Eredményes munka A beszámoló a pártmegbí­zatások teljesítését személy sze­rint értékelte. Az alapszervezet valamennyi tagjának van párt­megbízatása - írásban névre szólóan határozták meg. A megállapítás: valamennyien teljesítették. A pártcsoportok munkája, a pártdemokrácia helyzetének értékelése, a tö­megszervezetek pártiráriyítása csakúgy „megméretett”, mint ahogy elemzésre került a női politikai, ifjúságpolitikai hatá­rozat végrehajtása. A fiatalok csatlakoztak a KlSZ-védnök- séghez, amely segítette, illetve segíti a lakásprogram teljesí­tését. Legtöbb szó a gazdaságpo­litikai munkáról esett. A vál­lalati pártbizottság már érté­kelte 1978. évi cselekvési prog­ramjának végrehajtását, a pártalapszervezet titkára ennek ismeretében tájékoztatta a tagságot. Csak néhány adat az ismertetőből: tovább növe­kedett az anyagi-technikai színvonal, megvalósultak azok a célkitűzések, amelyeket ma­gunk elé tűztünk: átadtunk 1455 lakást. Több mini; 200 fő­vel csökkent a létszám, a ter­melékenység 7 százalékkal nőtt. Idei feladatok Szólt a vállalat ez évi fel­adatairól is, többek között: 1387 lakást kell átadni, több mint 1000 négyzetméter keres­kedelmi, egészségügyi létesít­ményt kell felépíteni. A vállalati összmunkán belül külön hangsúlyt kapott az 1. sz. főépítésvezetőség tevékeny­sége. A múlt évben „átad­tuk" közt említette a barcsi »Chemikált, a POTE tornater­mét, az ÉPFU-irodaház átala­kítását, a sörgyári hűtésre­konstrukciót, a vállalat új köz­ponti telephelye számos léte­sítményét, a szigetvári kórház főbb munkált. Az idén folytatják a MÁV szociális épülete, a szigetvári kórház, a Pécsi Tanárképző Fő­iskola 600 fős kollégiuma, a tűzoltólaktanya, a BÉV közpon­ti telep, a Xavér utcai laká­sok, a halbisztró soron követ­kező munkáit. Megkezdik a pécsi sportcsarnok új egysé­geinek, a süteményüzem, a szigetvári új postaépület épí­tését. Számos létesítménynél ebben az évben nemcsak a munkát kell folytatni, hanem átadásokra is sor kerül. A fel­sorolásból is kitűnt, hogy az 1979. évi feladatok nem lesz­nek könnyűek. A feladatokat részben fokozott gépesítéssel, a munkaidő jobb kihasználá­sával, a munkaerő ésszerű átcsoportosításával kívánják megoldani. A beszámolót követően nyol­cán kértek szót. Szó esett a pártcsoportok működésének javításáról. A pártcsoportok tagjai szétszórtan, több mun­kahelyen dolgoznak, ez a kö­rülmény nehezíti a rendszeres összejövetelt, megbeszélést. „Igyekszem ezen úgy segíteni, hogy a munkahelyek látoga­tásakor felkeresem pártcsopor­tom tagjait, véleményüket ké­rem, kölcsönösen tájékoztatjuk egymást.” Az egyik felszólaló a beszámolóhoz kapcsolódva említette: a létszámhiány oka az is, hogy a barcsi munka befejezésével többen Barcson maradtak. Talán, ha egy ki­csit több pénzt ígértünk volna nekik, maradtak volna . . .' — tette hozzá. Nem késett a vá­lasz: nincs erre lehetőség. „Osztani csak abból lehet, amit az asztalra teszünk. Mi­lyen alapon ígérgetnénk? Tel­jesítménybér van, mindenki a munkája után részesül." Kétségtelen, hogy az építés- vezetőségnek jelenlegi létszá­ma kevés, több mint száz dol­gozót tudnának még foglal­koztatni. £rre azonban nem számíthatnak. A munkaerő megtartása érdekében emlí­tette az egyik felszólaló: „Nemsokára jönnek hozzánk a szakmunkásintézetekből a fiatalok. Sok múlik azon, mi­kéit foglalkozunk velük. Mind­annyiunknak van ebben fel­adata, de különösen a KISZ- szervezetnek kell nagyobb fi­gyelmet fordítani rájuk". ló előkészítést A beszámoló taggyűlés rész­vevőinek egyike szóvá tette: az eddiginél még nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az épít­kezés indításának jó előkészí­tésére. Mert megtörténik, az észrevétel megtételére nincs elég idő, de az építkezést in­dítani kell. Igaz, ennek ellen­kezőjére is sok jó példa van, amikor időben kapják kézhez a feladatot. Ezt a „módszert” kell állandósítani. Estébe nyúlt már a délután megkezdett számvetés, megbe­szélés, de kialakult az az egy­séges szemlélet, amely előfel­tétele az egységes cselekvés­nek. Garay Ferenc Ismeretterjesztő Nemzetiségi Munkabizottság alakult Új név — gazdagabb tar­talom: az anyanyelv hetét rendezik meg 1979-től a ha­gyományos magyar nyelv he­te helyett — jelentették: be a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos központjá­ban csütörtökön, az Orszá­gos Ismeretterjesztő Nemzeti­ségi Munkabizottság alakuló ülésén. A TIT ezentúl a ma­gyarországi nemzetiségek szövetségeit is bevonja e hét rendezésébe és a szövetsé­gekkel tavaly ősszel kötött öt évre szóló együttműködési megállapodás szerint anya­nyelvi ismeretterjesztő elő­adásokkal segíti a nemzeti­ségek anyanyelvi kultúrájá­nak ápolását. Az anyanyelv hetének köz­ponti rendezvényeit Békés­csabán április 23—24-én tu­dományos ülésszak nyitja meg. A nemzetiség lakta te­lepüléseken a nemzetiségek anyanyelvén tartanak majd előadássorozatokat ebben az időszakban. A nemzetiségi munkabi­zottság, amelynek a TIT or­szágos központjának és a nemzetiségek szövetségeinek képviselői a, tagjai, figyelem­mel kíséri és támogatja az ezután megalakuló megyei nemzetiségi munkabizottsá­gok tevékenységét, javasla­tokkal, előadói segédanya­gokkal, módszertani kiadvá­nyokkal segíti a nemzetiségi előadók munkáját, a TIT- szervezetek nemzetiségi is­meretterjesztő tevékenységét. Elakadt Pécsett a szociális foglalkoztató létesítése Jó lenne a bedolgozó rendszer is, de nincs munka 1. Egy tavalyi felmérés szerint Pécsett 405 férfi és 281 nő rok­kantat tartanak nyilván. Közülük 112 érrendszeri, 180 idegrend­szeri, 190 mozgásszervi, 126 lég­zőszervi, 53 egyéb megbetege­dés, míg 25 csökkent látás miatt tartozik e kategóriába. Ezek az adatok nem tartalmazzák a MÁV és a Mecseki Szénbányák rok- kantjait. A felderített 686 eset mellett óvatos becsléssel is lé­nyegesen több a felderítetlen. Az orvosi meghatározás: „Rokkantnak az minősül, akinek egészségromlása, illetve testi, vagy szellemi fogyatékossága olyan mértékű, hogy munkaké­pességének 67 százalékát el­vesztette és állapotában javulás legalább egy évig nem várható. Már mosolyogni, jóízűen ne­vetni is tud. Egy éve nyugtatót se szed. Tolókocsiban, négy fal között pergeti az órákat, napo­kat. Bal lábát tőből, a jobbat boka fölött amputálták. A la­kásban rend és tisztaság, új­ságok, könyvek, rádió és tv. Krapecz Imre 22 évi mozgal­mas élet után kényszerült tét­lenségre. Most 39 éves. Sose volt beteg, most sem az. — Voltam csillés, vájár, áru­kísérő, megszereztem a hivatá­sos jogosítványt, 1973 szeptem­berétől a Pécsi Szállító és Szol­gáltató Ipari Szövetkezet gép­kocsivezetője voltam. Egy ártat­lan baleset — tolatás közben feldöntöttem egy tolókocsis em­bert, akinek kutyabaja sem lett — esőstől hozta rám a bajt. Idegileg kiborultam, cukros let­tem, ez egy héten belül elmú­lott. Rá két hónapra elkezdett fájni a bal lábam. A diagnó­zis: súlyos érszűkület. Több mű­téten átestem. Reménykedtem. 1976 karácsonya előtt amputál­ták a bal lábamat, januárban a jobb bokámat is. Olyan hir­telen ért minden. Kegyetlen év következett. A krízisen a fele­ségem átsegített. Barátaim, is­merőseim, munkatársaim sem hagytak cserben. Bele kellett tö­rődnöm, hogy az állapotomon nem lehet változtatni. Viszont érzékenyebbé váltam. Jobban érzem, megértem mások tragé­diáját. Néha zavar, ha felnőtt emberek kiállítási tárgyként bá­mulnak, most már megmosoly- gom őket. Ne sajnáljanak! — A sajnálatból nem kér. Mégis, mi az, ami legjobban tudná feledtetni állapotát? — A munka, a közösség, a rendszeres, hasznos tevékeny­ség. Dolgozni mindig szerettem, bár sose voltam élmunkás. A munkával összefüggő napi gon­dok, feladatok, a munkatársak, a barátok, élő emberi kapcso­latok napjaim nagy részét kitöl­tötték. Ez az, ami hiányzik. A volt munkahelyem visszahív dol­gozni. Szinte naponta jönnek és kérdik: „Miben segíthetünk?” Röstellem, hogy örökké kérjek és elfogadjak. Dolgozni szeret­nék. — Mit, hol, hogyan? — Bármit. Azaz portás, éjje­liőr, telefonközpontos nem szí­vesen lennék. Mást is el tudnék látni. Kocsiirányító, garázsmes­ter, műhelyfőnöki teendőkkel is megbirkózhatnék, csak . . . hogy jutok el oda? A műlábaimmal sok a két-két és fél kilométer a szövetkezet telephelyéig, busz­ra nem szállhatok. Marad a négy fal. Két kézzel meghajtja kocsi­jának a gumikerekeit, megfor­dul, ügyesen kormányozza ma­gát. — Ez csak ide, a lakásba jó. Tavaly olvastam a Dunántúli Naplóban, hogy a Zsolnay gyá­ri tmk-sok csináltak valakinek egy motoros meghajtásút. A szö­vetkezeti elnökünk megígérte: készítenek nekem egyet, ha szer­zek tervrajzot. Egy tucat válla­latnak írtam, kérve, tervezzenek háromkerekű motorost, de vá­laszra sem méltattak. Az igazi álmom egy Trabant Hycomat, amivel munkába járnék. — Úgy tudom, van erre lehe­tőség. — Van, csak nincs elég pén­zem. A fele meglenne rá, de a többit nem tudom előkeríteni. Ha az OTP megelőlegezné a hiányzó részt! A feleségem szé­pen keres, a rokkantnyugdíjam is 21,70 forint, lenne miből tör­leszteni. A kocsival dolgozni jár­hatnék, úgy még könnyebb len­ne .. . így nem is merem be­adni a kocsikérvényt a tanács­hoz. — Hogy terveztük, mi min­dent fogunk csinálni, ha majd kirepülnek a gyerekek, hiszen még fiatalok leszünk. A lányom férjhez ment, a fiam elsős a katonai főiskolán. Tessék, ez lett a terveinkből. 3. A városi tanács szociális fog­lalkoztató létrehozását tervezte Pécsett, hogy munkával, tarta­lommal töltse ki a csökkent mun­kaképességűek életét. Megke­restek 36 vállalatot. Érdemi vá­laszt hat helyről kaptak. A több száz rokkantnak két folyamatos tevékenységet biztosító elfog­laltságot ajánlottak fel, így az elképzelés egyelőre zsákutcába jutott. Mi lenne valójában a szociá­lis foglalkoztató? Egy intézmény műhelyekkel, saját telephellyel, ahol valamennyi csökkent mun­kaképességű feldolgozó, átdol­gozó, vagy háziipari bérmunkát végezhetne. Telephely hiányá­ban megtenné a bedolgozói rendszer is, ha lenne bérmunka. A vállalatoknál jelenleg alkal­mazott csökkent munkaképessé­gűekkel sem jobb a helyzet. A rehabilitációs munkakörök több­sége nem fedi az ilyen felada­tot ellátó képességeit, ráter­mettségét, szakértelmét. Sok he­lyen szakmunkásokkal végeztet­nek olyan munkát, amit csök­kent munkaképességű is ellát­hatna. A csökkent munkaképes­ségűek nem sajnálatot, hanem rendszeres, számukra alkalmas munkát, munkaalkalmat kérnek. Hasznossá akarnak válni, dol­gozni akarnak. Murányi László Míg nem sikerült a zsanai gázkitörés elfojtása Csütörtökön még ered­ménytelenül küzdöttek az óriási erővel magasba tö­rő lángokkal a zsanai gáz­kitörés elfojtásával meg­bízott tűzoltók és. speciá­lis képzettségű kitörésvé­delmi csoportok. Mind­egyik kísérletet a több irányból is táplált oldal­lángok hiúsították meg: ezek újra és újra berob­bantották a fővezeték füg­gőleges lángoszlopát. Az utóbbit ugyanis egy-egy rövid időre sikerült elolta­ni. Napközben újabb intéz­kedések történtek azzal a céllal, hogy megoldják az úgynevezett kútakna meg­közelítését. Árokásó gép bevetésével és természetes vízfüggöny védelme mellett 100 méter hosszú folyosót képeztek ki erre a célra. Ez se hozta .meg a várt eredményt, ezért a munka irányítói úgy döntöttek, hogy péntek reggelre ha­lasztják el az újabb elfoj- tási kísérletet. Péntekre virradó éjjel a tűzoltók új állásokat építenek ki a turboreaktív generátorok­nak, hogy új helyzetből ostromolhassák intergázzal kevert víz- és légsugarak­kal a lángtengert. A párttagok személyes példa­mutatása a legjobb agitáció Épül a halbisztró Pécsett a Szabadság és a József Attila utca sarkán Beszámold taggyűlés a BÉV I. sz. főépítés vezetőségén

Next

/
Oldalképek
Tartalom