Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-06 / 36. szám
2 _ 1979. február 6., kedd Dunántúli napló ______________________________________ A rany után - utazás Lengyelországban szerepel a Dobó utcai Gimnázium kamarakórusa Az .Éneklő Ifjúsóg”- mozgalom szombati dísz- hangversenyén arany fokozatot elért kórus ma reggel száll vonatra, hogy vasárnap a lengyelországi Bydgoszcz-ban, a nemzetközi ifjúsági kamarakórus- fesztivál közönsége előtt is bizonyítsa tehetségét. Ötödik éve, hogy megalakult a gimnáziumban a Bartók Béláról elnevezett kamarakórus, s szinte kezdettől fogva sikerek jelzik működését. Többek között a Magyar Rádió kétszeri nagydíja, az idén megjelenő második lemez, s a mostani, negyedik külföldi út fémjelzi a Kertész Attila vezette kórus tevékenységét. Az ifjúsági dalmozgalomban példásan aktív együttest az Oktatási Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a KÓTA jelölte legújabb útjára. — A teljes kórus fele utazik - tájékoztatott az elutazás előtti utolsó próbán. tegnap délután Kertész Attila. - Vasárnap lesz a koncertünk, melynek első felében reneszánsz és barokk műveket énekelünk, a második részt magyar szerzők — Bartók, Kodály, Balassa Sándor és Várnai Ferenc — műveiből állítottuk össze, s készültünk két lengyel zeneszerzőből is. Az előzetes tervek szerint a lengyel rádió is felveszi műsorunkat. Az ének- és zenetagozatos gimnázium tizenhat növendéke és a karnagy egy hét múlva érkezik haza. Nem sok idő lesz kipihenni az utazási fáradalmakat, hiszen az iskolai tanulmányok mellett készülniük kell a következő erőpróbára. Az „Éneklő Ifjúság” másik három nagydíjasával ugyanis április 5-én közös hangversenyt adnak a pécsi Liszt-teremben. b. I. Kiállítás az oktatási igazgatóságon Bemutatkozik Sellye fejlődő vegyipara Az AGROKÉMIA Szövetkezet új termékekkel lép piacra A már hagyománnyá vált bemutatkozik sorozat keretében tegnap délután a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezet fejlődéséről, termékeiből nyílt kiállítás az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. Az Ormánság „fővárosát” Bozsics József, az MSZMP Sellyei Nagyközségi Bizottságának titkára mutatta be. Sellye mezőgazdasági jellegű nagyközség, amely dinamikusan fejlődő helyi iparral rendelkezik. A vonzáskörzete aránylag nagy, ipari üzemeiben, a sütő, a sajtüzemben, a malomban és az AGROKÉMIA Szövetkezetben, valamint a termelőszövetkezeteiben munkaalkalmat találnak a környékbeli falvak lakói. A 3460 fős nagyközség életében jelentős volt az előző év, ekkor fejezték be a szennyvíz- csatorna hálózat kiépítését, melyre harmincmillió forintot költöttek. A napokban kezdték meg egy 150 személyes óvoda építését. Az AGROKÉMIA Szövetkezet termékeit, fejlődését bemutató Megbízás a cipőkereskedelemtől Milyen legyen a gyermekcipő? Tanulmányt készít a Tudomány- egyetem Közgazdaságtudományi Karának piacszervezési tanszéke Miért lúdtalpas majdnem minden második óvodáskorú gyermek? Egészséges-e a lapos talpú szandál, a nyitott sarkú cipő? A magas szár a lényeg, avagy hogy a sarok tartsa a lábat? Bőrtalp vagy lábhoz idomuló, porózus műanyagtalp? Hány cipője legyen a gyereknek? Mit hordkiállítást Soós Attila, a szövetkezet elnöke nyitotta meg. Az 1964-ben alakult vegyipari szövetkezet termelése az első évben még csak kilencmilliónyolcszázezer forint volt, idén már a kétszáznegyvenmillió forintot szeretnék elérni. A termékprofilt 1970-re sikerült kialakítaniuk, addig foglalkoztak egyebek között ládagyártással, hypó és különböző vegyi anyagok kiszerelésével is. Ma már három fő területre koncentrálják erőiket: növényvédőszereket, festékeket és háztartásvegyipari anyagokat gyártanak. Termékeik között sok olyan cikk szerepel, amit ezideig valutáért, importból szereztünk be. A jövőben a 194 dolgozót foglalkoztató szövetkezetben bevezetik az építőiparban oly fontos szigetelők és segédanyagok, valamint a növényvédőszer segédanyagok előállítását, és tervezik a csomagolástechnika fejlesztését. G. M. Csúcsforgalom a pécsi áruházakban Ilyenkor, engedményes vásár idején különösen kedveli a közönség a nagy áruházakat, ahol sokféle árucikket lehet egy helyen megkapni. Nem túlzás, ha azt mondjuk: tegnap nagy türelemre volt szükségük az eladóknak, hogy állni tudják a vevők „ostromát”. A Centrum Áruházban mintegy 7 ezren vásároltak, kétszer annyian mint egy átlagos napon. A bevétel másfél millió forint volt. A Mecsek Áruházban a szokásos 11 —12 ezerrel szemben 16 ezren vásároltak, egymillió-hatszázezer forintért. A Konzum ruházati osztályán csaknem háromszorosa volt a forgalom a megszokottnak: 8 ezer vevő kétmillió forintot hagyott a kasz- száknál. A cipőosztályon 1600- an találtak ízlésüknek megfelelő lábbelit. A Szliven Áruház 1800 vevője 450 ezer forint értékben vásárolt — ez a forgalom is háromszorosa az átlagosnak. Valamennyi áruházban ugyanazok a cikkek voltak a slágerek: a férfi-, női-, és gyermekkonfekció áruk, közülük is elsősorban a télikabátok, a cipők, csizmák, pulóverek, férfiingek, a női bőr-, és műbőr táskák, valamint a szövet és jersey- méteráruk. Bár a sok éves tapasztalat azt mutatja, hogy az első napon a legnagyobb az érdeklődés, most az áruházakból azt az információt kaptuk, hogy a továbbiakban is érdemes lesz érdeklődni, mert a készletek nem fognak kiapadni, sőt lesznek újabb árucikkek is, olyanok, amelyeket az első napon nem tudtak kitenni a pultokra, fogasokra. Bz ifjúsági turisztikai kölcsönző szolgálat ez évi tervei Barkácsműhely a II. félévben Csoportoknak árkedvezmény Gj helyre költöznek, bővítik a választékot és megváltoztatják a hétvégi nyitvatartási időt. így lehet összefoglalni azokat a változásokat, melyeket ez évben tervez az Ezermester és Űttö- rőbolt pécsi ifjúsági turisztikai kölcsönző szolgálata. Az 1978. áprilisában létesült kölcsönzőszolgálat legfontosabb feladata segíteni, erősíteni az ifjúsági turizmust. Ehhez kíván hozzájárulni téli és nyári sporteszközök, kiránduláshoz szükséges felszerelések bérelésének lehetőségével. A téli hónapokban sílécet, szánkót, síszánkót kölcsönözhetnek a fiatalok. Közülük idén a szovjet gyártmányú, kétszemélyes síszánkó volt a legnépszerűbb, ami kormányozható és fékbetétes. A szánkót is vitték a fiatalok, míg a háromféle méretben rendelkezésre álló síléceknek nem volt nagy keletjük. Ennek egyik legfőbb oka, hogy hozzávaló bakancsot — KÖJÁL-hozzájárulás hiányában — nem. lehet kölcsönözni. Akiknek pedig van síbakancsuk, többnyire a rendszeresen síelők táborába tartoznak, és sílécet is vásárolnak. Egyik sem olcsó. A tavaszi, nyári kirándulási, sportolási eszközök iránt lényegesen nagyobb az érdeklődés. A fiatalok többsége túrázni, táborozni szeret, s az ehhez szükséges eszközök bérleti díja lényegesen olcsóbb, mint a téli sportkellékeké. Kétféle sátorból, női, férfi kerékpárokból, bográcsokból, hátizsákokból, egy- és kétszemélyes gumimatracokból nagy a választék. Csoportos kirándulók — télen-nyáron egyaránt — átlag 25 százalékos kölcsönzési árkedvezményben részesülnek. Agatics Antal, a kölcsönzőszolgálat vezetője elmondta, hogy az év második felében — amikor a jelenlegi Landler utcai 175 négyzetméter alapterületű helyiségből a Lvov-kert- városi hét helyiségből álló, csaknem ötszáz négyzetméter alapterületű új helyükre költöznek— barkács szolgáltatással is jelentkeznek. Vasipari, faipari gépeket és szerszámokat kölcsönözhetnek majd a pécsi ifjú ezermesterek. Terveik között szerepel egy kulcsmásológépnek a vásárlása, melyet szakember fog kezelni. A közeljövőben pedig megváltoztatják a hétvégi nyitvatartási rendjüket. A jelenlegi 8-tól 10 óráig tartó szombati nyit- vatartással szemben, április 10-től 8-tól 12 óráig kölcsönözhetnek a fiatalok. Nagyobb, szervezett csoportok esetén — akik előre jelzik megrendelésüket és érkezésüket — vasárnap is kinyitnak. jón otthon, mit az óvodában? Beleszólhat-e a gyerek a vásárlásba? Ilyen és ehhez hasonló kérdések, s a kérdések nyomán válaszok és vélemények sorjáztak tegnap a pécsi Technika Háza Széchenyi-klub- jában tartott szakértői anké- ton, ha tetszik, ötletrohamon, melyre csupa olyan szakembert hívtak meg, akiknek igencsak közük, véleményük (és javaslatuk) van — a kielégítőnek éppen nem mondható — gyermekcipő-ellátásról. Az ankét bevezetője volt annak a széles körű tudományos vizsgálódásnak, melyre a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kqra piacszervezési tanszéke vállalkozott: nevezetesen felmérni a gyermekcipők keresletének országos helyzetét 1979-ben, várható alakulását 1985-ig, megfogalmazni a gyermekcipőkkel szembeni fogyasztói igényeket. A gyermekcipők forgalmának vizsgálatára az ország több cipőkereskedelmi vállalata adott megbízást, képviseletükben o Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat kötött szerződést az egyetem piacszervezési tanszékével. A munka során a tanszék .oktatói és a felkért szakértők — az orvostól a divatfőnökig — dr. Zeller Gyula tanszék- vezető irányításával országos felmérést, széles körű közvéleménykutatást végeznek, szakértői megbeszéléseket tartanak. A kérdezőbiztosok — a kar piacszervezési, illetve áruforgalmi szakjainak harmad- és negyedéves hallgatói, mintegy negyvenen — több ezer különböző korú, nemű és másmás tájakon lakó fogyasztót, továbbá boltvezetőket, gyermekintézmények vezetőit faggatják meg, mélyinterjúkat készítenek, megfigyeléseket, lábméret-vizsgálatokat végeznek. A szakértői ankétokon kikérik a kutatást megrendelő kereskedelmi vállalatok, az illetékes minisztériumok, a kiskereskedelmi vállalatok, az orthopéd- orvosok, a minőségellenőrök, a divatszakértők és a kereskedelmi újságírók véleményét. Az így összeállt gazdag anyagot számítógépen dolgozzák fel. A kutatás eredményeit összegező tanulmányokat év végéig készítik el. Választ kapunk tehát: milyen gyermekcipőket is vár a fogyasztó és a kereskedelem az ipartól. Eloltották Pákolitz-versek az éterben Czigány György Pákolitz Istvánnal beszélget — Szokolai felv. Fél hét előtt tíz perccel lép be az idős úr a Magyar írók Könyvesboltjába. Régi pécsi zenebarát. Körülnéz, s halkan megjegyzi: — Azt hittem, nem férek be. Erre még várni kell egy kicsit. A tömeg egyelőre az ajtó előtt csoportosul, bent a rádiófelvétel stábja, s a meghi- vottak kávéznak. A könyvespolcok között kábelek kígyóznak, az egyik sarokban a Mecsek Fúvósötös hangol. A Magyar Rádió Könyvklub című adásának hétfőn este Pákolitz István pécsi költő a vendége. Czigány György műsorvezetővel beszélik meg az utolsó megbeszélendőket, míg a technikusok rendezik a mikrofonok sorát, s a közönség lassan a helyére szállingózik. A fúvósötössel most felvétel készül, közben mások — igaz, halkan- sétafikáinak. Végre Pákolitz István és Czigány György elhelyezkedik kék és piros mikrofonja előtt, a bemondó konferál. Akadozva indul a beszélgetés, a versek annál beszédesebbek. Csernus Mariann, Új- laky László és Pathó István, mintha magától a költőtől kért volna instrukciókat. Érezni lehet, hogy nemcsak rutinból azonosultak a leírt sorokkal. Különösen azután, hogy Pákolitz István is bemelegszik, és kerek, csattanói történetekkel rajzolja meg versei hátterét. A közönség, a színészek, zenészek és technikusok egyre gyakrabban nevetnek. Már régen elfelejtette mindenki az ágaskodó mikrofonokat. Az őszinte költői nyilatkozatot, a költemények sorát időnként megszakítja, aztán lezárja a zene, amely bebújik a könyvek közé, végigfut a polcok mentén: Zádor Jenő, Várnai Ferenc és Claude Debussy alkalomhoz illő művei. Elalszik a lámpa, megköny- nyebbült sóhaj. Albert Zsuzsa, a szerkesztő nevetve vonja föl a vállát: — Hányadik Könyvklub? Nem tudom. A sokadik. A következő Mosdóson lesz, Takáts Gyulával és Tatay Sándorral. Az asztal mellett, nagy boly közepén Pákolitz István dedikál. H. J. Szocialista brigádvezetök tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) pék gondozatlanok. Sok problémát okoz a bányamozdonyok javítása a rossz alkatrész-ellátás miatt. Kérte a vállalat vezetőit, hogy mielőbb szerezzenek be új bányamozdonyokat, mert állapotuk termelésakadályozó tényező lesz. A szerszámgépek egy része cserére szorul, a kisgépek beszerzése akadozik. Mivel sok berendezést és anyagot az udvarban tárolnak, kérte, hogy a műhely területét bővítsék. Dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkára értékelte a hozzászólásokat, majd vázolta az elkövetkezendő időszak fontosabb feladatait. A tanácskozás végén Caramvölgyi János igazgató válaszolt a kérdésekre, javaslatokra. a lángokat Tizenhárom napi megfeszített küzdelem után hétfőn eloltották a zsanai gázkitörés lángját. A mintegy 40 méter magasra felcsapó lángoszlopok 9 óra 10 perckor aludtak ki o nagyerejű, vízzel és speciális vegyianyaggal kevert légsugaraktól. öt speciális felkészültségű brigád — együttesen mintegy 40 ember — fegyelmezett, összehangolt munkájának százak teremtették meg a biztonsági feltételeit. A fővároson kívül több megye, illetve város egy-egy tűzoltó osztaga teljesített szolgálatot, részt vett a munkában a honvédség és a rendőrség is. Az orkánerővel lobogó lángok elaludtak, a gáz azonban jelenleg is 200 atmoszféra nyomással ömlik a kútból, s ezt a szél a vártnál nagyobb körzetben teríti szét. Rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe: biztonsági sáv mögé terelik a forgalmat, s közben állandóan mérik a levegő gáztelítettségét.
