Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-27 / 57. szám

2 Dunántúli napló 1979. február 27., kedd Tizedik alkalommal Március másodikén, pénteken Továbbképzés Szirmai Vanda (Széchenyi Gim­názium) és Mohay Gabriella (Nagy Lajos Gimnázium). A Ba- bits-téma körben: Dancsó Imre (Gépipari Szakközépiskola), Solymár Ildikó (Leöwey Gimná­zium) és Szikora Beáta (Siklós, Táncsics Gimnázium). A csa­patverseny helyezése a követ­kezőképp alakult: Gépipari Szakközépiskola; Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola; Leöwey Gimnázium. Öntözni kell, Jelentkezés munkaügyi tanfolyamra A vállalati és szövetke­zeti szakemberek részére március 19—23-a között munkaerő- és bérgazdálko­dási továbbképző tanfolya­mot szervez a megyei ta­nács munkaügyi osztálya és a TIT megyei szervezete. A tanfolyam célja, hogy a munkaügyi szakemberek általános gazdaságpolitikai és speciális munkaügyi szakismereteit tovább gyara­pítsák, ismertessék és meg­vitassák az időszerű válla­lati és szövetkezeti felada­tokat, meghatározzák a megoldás módozatait. Az előadások és a kon­zultációk megtartására ne­ves szakembereket kértek fel. Az első nap megnyitó előadását Koós László, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályveze­tője tartja, majd dr. Dányi Pál megyei tanácselnök-he­lyettes munkaerő-gazdálko­dásunk jelenével és jövőjé­vel foglalkozik a megyei gazdaságpolitikai célkitűzé­sek tükrében. A következő négy napban sorrendben dr. Rózsa József és Pong- rácz László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályveze­tői, dr. Gyenge András, a Munkaügyi Bíróság tanács­vezető bírája és dr. Kom- játi Zoltán kandidátus, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Ka­ra tanára tart előadást. Szó lesz a szociálpolitikai feladatokról, a rehabilitá­cióról, a-vállalati szociál­politikai munkáról; a válla­lati, szövetkezeti jövedelem­szabályozás és bérgazdál­kodás új vonásairól 1979- ben; a vállalati, szövetke­zeti munkajogi gyakorlat­ról, a vitás jogesetekről; a termelékenység növelésé­nek vállalati kérdéseiről, a műszaki színvonalról, a munkahelyi és szakmai struktúra változásainak ösz- szefüggéséről. A bentlakásos tanfolyam­ra a TIT Baranya megyei Szervezeténél (Pécs, Janus Pannonius u. 11.), március 5-ig lehet jelentkezni. Visszatért a tél Borult, hideg időre ébredt hétfő reggeJ az ország. A hő­mérő higanyszála mínusz 2, mí­nusz 6 Celsius fok között in­gadozik. Havazást jelentettek Baranya, Somogy, Veszprém és Zala megyéből, az Alföldről Jászberény, Kiskunhalas és Ba­ja térségéből. A leesett hó vastagsága 2—15 centiméter. A főközlekedési és az al­sóbb rendű utak a Tiszántúlon szárazok, az ország többi te­rületén, főként a hegyvidéken havasak, csúszósak. Az utak tisztításán, szórásán jelenleg is 300 gép dolgozik. S ok évszázados múltú farsangi hagyományt, a busójárást idén is a megszokott vidám hangulat, nyüzsgő forgatag, a karneváli ötletek kifogyhatatlansága jel­lemezte a Duna-parti város­ban, Mohácson. Vasárnap megindult az em­beráradat Mohács felé. A vá­rosba vezető utakon megszám­lálhatatlanul sok stoppos igye­kezett bejutni valamelyik jár­műbe — tegyük hozzá, hogy a korábbi rossz tapasztalatok miatt — nem sok sikerrel. Délután a Kóló téren már gyülekeztek a busók, a janke- lék, a néptáncegyüttesek — vagyis a leglátványosabb ren­dezvény, a délutáni felvonulás résztvevői voltak. S végül — ahogy a műsorfüzet is jelezte — „szürkületkor” magasra csa­pott a hatalmas máglya láng­ja, szimbolikusan temetve az idei kemény telet. Legyenek közérthetőbbek és tömörebbek az üzemi demok­rácia fórumai elé terjesztett tájékoztatók, javaslataikat pe­dig lehetőleg több változatban készítsék el a vállalatok, hogy a dolgozók azokat alaposab­ban mérlegelhessék — egye­bek között erre hívta fel a gaz­dasági vezetőket hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az üzemi demokrácia fóru­mai ma már alkalmasak arra, hogy állásfoglalásaikkal, ja­vaslataikkal segítsék a helyes vállalati döntések kidolgozását, azok végrehajtását. A vállalati szakszervezeti tanácsok és bi­zalmiak testületéi közvetleneb­bé tették a dolgozók részvéte­lét a vezetésben. A közelmúlt hetekben például nagy fele­lősséggel vizsgálták: milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a nehezebb felté­telek mellett is helytálljon a vállalat. Ahol több megoldást javasolt a vezetés, ott többnyi­re a nehezebbet választották, hogy az új feltételek mellett is mód legyen jelentősebb bér- fejlesztésre. A legkezdeményezőbb fóru­mok a szocialista brigádveze­tők tanácskozásai. Innen indul­tak el a munkaverseny-felaján- lások és egyben azok a ja­vaslatok is, amelyek a vállala­ti szervezés javítását, a jó munka feltételeinek megterem­tését szorgalmazzák. Az üzemi demokrácia fejlő­dése tehát jó úton halad, bár még távolról sem zökkenőmen­tes. A vállalatok javaslato nem mindig áttekinthetőek és nem ritka, hogy mór eldöntött intézkedésekhez „kérik 11 a dől­A Gépipari Szakközépiskola irodalmi versenye Tizedik alkalommal rendezte meg évente hagyományos ma­gyar és szovjet irodalmi verse­nyét tegnap a pécsi Zipernov- szky Károly Gépipari Szakközép­iskola. Az intézet joggal büsz­ke lehet arra, hogy a jövő szak­munkásainak és mérnökjelöltjei- nek alapos szakmai fölkészítése mellett különös gondot fordít a tanulók humán tárgyakban való jártasságára is. Ennek érdeké­ben a tantervi követelményeken túl iskolájuk nemegyszer orszá­gos vetélkedőkön is sikeresen szerepelt. Tíz évvel ezelőtt pedig ők kezdeményezték középiskolá­sok olvasási kultúrájának gyara­pítása érdekében ezt a megyei irodalmi versenyt is. A versenyre az idei évben Pécs és Baranya 19 középisko­lája jelentkezett. Magyar iroda­lomból Babits Mihály költészete; orosz irodalomból Lev Tolsztoj munkásságának legfontosabb művei álltak a vetélkedő kö­zéppontjában. Az ősszel lezaj­lott házi versenyek legjobbjai kerülhettek a tegnapi megyei döntőbe. »A délelőtti írásbeli feladat után dőlt el, melyik öt versenyző juthat — mindkét té­makörben a délutáni egyéni döntőbe. Az egyéni versenyek helyezett­jei, sorrendben: a Tolsztoj-téma- körben: Schukckmann Zoltán (Gépipari Szakközépiskola), Busójárás Mohácson Az üzemi demokráciaaSZOT elnökségének napirendjén Magyarországi német származású festők kiállítása A Pécsi Galéria és a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsé­gének közös rendezésében 1979. március 2-án nyílik meg a Szín­ház téri kiállítóteremben Bartl József, Lux Antal és Misch Ádám budapesti (soroksári) születésű festőművészek kiállí­tása. „Bartl, Lux és Misch ba­rátok gyermekkoruk óta, és bár művészetükben saját útjaikat járják, alkotásaikban az egy­kori szűkebb haza, a közös for­rás, a közös emlékek és élmé­nyek tisztán nyomon követhe­tők" — olvashatjuk a kataló­gus előszavában. Mindhármó­juk mögött komoly művészi, múlt és tevékenység áll. Bartl 1932-ben született. A budapes­ti Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol 1959-ben kapott dip­lomát. Tagja lett a Fiatal Kép­zőművészek Stúdiójának, majd a vezetőségnek is. önálló ki­állítása volt Budapesten (több­ször is), Szentendrén és Nagy­kőrösön. Külföldön Moszkvá­ban, Párizsban, Belgrádban, Delhiben és Bécsben vett részt kiállításokon. Lux Antal 1935- ben született. Tanulmányait a stuttgarti Képzőművészeti Főis­kolán végezte. 1965—70. között a tübingeni „Volkshochschule” festőszakának docense volt. Ki­állításai a következő városok­ban voltak: Stuttgart, Graz, Berlin, Párizs, Los Angeles, Isz­tambul, Madrid, Düsseldorf, Fi­renze, Heidelberg. Mind a három művész mun­káinak jellemző vonása, hogy a természeti formák átírásával, jelekre utaló, mozgalmas, szí­nes, lényegre koncentráló mű­veket alkotnak, amelyekben fi- gurációra emlékeztető formákat is találhatunk. .A megnyitót Lantos József, a Baranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának helyettes vezetője mondja, pénteken dél­után 4 órakor. A kiállítás meg­tekinthető március 26-ig, na­ponta 10—18 óráig, kedd szün­nap. de korszerűen Idén 2800—3000 hektár ter­mőföldet öntöznek a baranyai gazdaságok, bár az öntözésre berendezett terület ennek leg­alább kétszerese. Tavaly 46 gazdaság öntözött, míg idén 35 jelentette be az igényét. Cél, hogy végre kiala­kuljon a legmegfelelőbb öntö­zési színvonal. Ezt állapították meg Pécsett a termelési rend­szerek, a Dél-dunántúli VÍZIG, a Baranya megyei Tanács me­zőgazdasági osztályának képvi. selői. Elfogadtak egy intézkedé­si tervet. Szeretnék elérni, hogy a pa­takok, vízfolyások vize tiszta le­gyen, öntözésre alkalmas. Kar­bantartásra, rendezésre szorul a Kaíasica, a Csele-patak, a sá­roki és a lippói vízfolyás. Hang­súlyozták: a víztározókból több vizet használjanak fel öntözésre, legalább annyi mezőgazdasági területre jusson öntözővíz, amek­kora a tó felszíne. A gépen, hor­dozható berendezések kihasz­náltsága még alacsony fokon áll. Igaz, hogy sok elavult, alig használható. Idén 88 gépet al­kalmaznak, ebből csak 35 szá­mít modernnek. Még mindig drágán „állítanak elő" öntöző­vizet, köbméterenként majdnem egy forintért. Fontos szempont a vetésnél, hogy az öntözendő növények a patak, a vízfolyás közelébe kerüljenek. A tárolás­ban, a víznyerésben szép pél­dával szolgálnak az újmohácsi, a rózsafai tsz-ben. 1979-ben is főleg a zöldség­féléket, burgonyát, cukorrépát, a takarmánynövényeket, a réteket és legelőket kell öntözni, de csak úgy, ha a hektáronkénti termésátlagok valóban emelked­nek. (Cseri László felvételei) gozók véleményét. Még min­dig gyakoriak a párhuzamos értekezletek, vagyis ugyanazt o témát — gyakran ugyanazok a dolgozók — több helyen is megvitatják. A termelési tanácskozások stílusában egyelőre kevés vál­tozás figyelhető meg. Bár ezek az értekezletek rendszeresek többnyire csak tájékoztatások hangzanak el és feladatoké' osztanak ki. Ritka eset, ami­kor a problémák okait, meg­oldásuk lehetséges módjait is megvitatnák. Ebben közreját­szik az is, hogy a vállalati ha­táskörök nincsenek kellőkép­pen decentralizálva, az elha­tározások. a döntések mago­sabb vállalati szinteken tör­ténnek, a gyáregységben vagy üzemrészben legfeljebb a vég­rehajtást lehet megvitatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom