Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-22 / 52. szám

Dunántúli napló 1979. február 22., csütörtök Bírói értekezlet összevont bírói értekezletet tartottak tegnap Pécsett, a Mégyei Bíróságon. Ezen dr. Tamásfy József, a Pécsi Megyei Bíróság elnöke adott tájékozta­tást a Igazságügyi Miniszté­riumban 1979. január 17-18- ón rendezett országos vezetői értekezletről, amelyen dr. Mar­kója Imre igazságügy-miniszter értékelte az MSZMP XI. kong­resszusa határozataiból az igazságügyi szervezetre háruló feladatok végrehajtását és a jövő teendőit. Az összevont bírói értekezle­ten részt vett dr. Kása Ferenc, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, dr. Garányi László, a megyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettese, dr. Orbán László, az Igazságügyi Minisztérium osz­tályvezető-helyettese, dr. Szal- másy Lajos megyei főügyész, valamint a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság és a Pé­csi ügyvédi Kamara képviselő­je is. Hj utakon a hazai ludományszervezés Sajtótájékoztató az Oktatási Minisztériumban Minden egyetemi városban számítóközpont lesz (Munkatársunk telefonjelentése) A felsőoktatáshoz kapcsoló­dó számítástechnikai, környe­zetvédelmi és tudományszer­vezési kérdésekről tartott szer­dán sajtótájékoztatót Paris György főosztályvezető az Ok­tatási Minisztériumban. E há­rom, látszólag ellentétes téma­kört nem csupán az tartja ösz- sze, hogy patronálásukra kü­Pártpropagandisták tanácskozása az Oktatási Igazgatóságon A pártoktatás néhány idő­szerű pedagógiai és módszer­tani kérdése címmel rendezett konferenciát tegnap Pécsett, a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztálya, és az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága az igazgatóság épületében. A tanácskozáson, melyen jelen volt Rajnai Jó­zsef, a megyei pártbizottság osztályvezetője is, a pártokta­tást irányító megyei, városi, járási és • üzemi vezetők, a propagandamunkát hivatás­ként, illetve pártmegbizatós- ként végzők közül több mint 200-an vettek részt. A konferencia céljáról kér­deztük Földes Andrásáét, az oktatási igazgatóság vezető­jét: — Meg kell birkóznunk az­zal a feladattal, hogy a pro­pagandamunka időről időre tóépüljön a marxizmus—leniniz- mus, a pórt politikájának szi­lárd alapjára, a társadalmi fejlődés mély és sokoldalú elemzésére. Tehát a pártokta­tásban nem csupán oktató cé­lú szemináriumi foglalkozások­ra van szükség, hanem a marxizmus-leninizmus elsajátí­tására, a társadalmi cselek­vést ösztönző előadások, kon­zultációk és vitavezetések mód­szertanára. Olyan módszertan­ra, amely szem előtt tartja a konkrét társadalmi politikai szi­tuációt, a szociális környeze­tet, a meggyőzés fontosságát és felszínre hozza a tapaszta­latokat, az elvárásokat és az aktivitást.- Milyen főbb jellemzők je­gyében formálják a pártokta­tás pedagógiáját, módszerta­nát? — A nevelő jellegű oktatási, képzési formákhoz kötött pro­pagandamunkánk elsősorban a szocialista neveléstől, még­pedig a felnőtt nemzedék ne­velésének tudományától köl­csönözte elméletét. Ám kerülni akarjuk azokat a módszereket, — előadás, kikérdezés egysíkú alkalmazása — formális voná,- sokat, meiyek nem segítik kel­lőképpen a világnézeti meg­győződést, az önálló gondol­kodást, a bátor személyiség- fejlődést biztosító eszmecserét. Ezért törekszünk a saját mód­szertanunk megteremtésére, amely felhasználja a nevelés- tudomány vívmányait, de min­denekelőtt az eddigi propa­gandista gyakorlat feltárásá­ra, annak elemzésére épül és számos más tudományágból — többek között a politika tu- dományábó1, szociológiából, fi­lozófiából, pszichológiából — is merít. A tegnapi tanácskozás dél­előttjén Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának titkára A propaganda szerepe, tapasztalatainak hasz­nosítása a pártmunkában, dr. Kottái Dénes, az oktatási igaz­gatóság pedagógiai-módszer­tani szakcsoportjának vezetője A pedagógiai tudatosság sze­repe a politikai felnőttokta­tásban, dr. Szatmári Miklós, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának alosz­tály-vezetője A politikai moz­galmi jelleg erősítésének fel­adatai a propagandamunká­ban címmel tartott előadást. Délután négy szekcióban a gyakorlatból vett módszertani, pedagógiai tapasztalataikról tartottak vitaindító előadáso­kat a pártpropagandisták. T. É. Vendégünk a Kubai Nemzeti Balett Aurora Bosch, Ivan Tenorio, Josefina Mendez és Adolfo Robal a Hotel Pannónia halijában Interbalett, Negyedszer járnak Magyar- országon a Kubai Nemzeti Ba­lett tagjai. Az együttes tavaly ünnepélte megalakulásának harmincadik évfordulóját, mely a havannai VI. nemzetközi ba­lett fesztivál idejével esett egy­be. A Kubai Nemzeti Balett­nek 186 tagja van. Közülük negyvenötén lépnek fel az In­terbalett rendezvénysorozatá­ban. — Társulatunk másik része Lengyelországban ad előadá­sokat, ugyanis ott most tartják a kubai kultúra hetét. Egy ki­sebb csapatunk pedig Havan­nában maradt, ők az otthoni közönség előtt lépnek föl — vi­lágosít fel a művészeti vezető, Törekedni kell a be- és kirakodás zavartalan megszervezésére Az év elejei, az első félévi előszállítások fontosságát hangsúlyozták a Baranya me­gyei Szállítási Bizottság szer. dán megtartott ülésén. Amennyiben ezek zökkenő- mentessé, folyamatossá és rendszeressé válnak, úgy a hagyományos őszi szállítási csúcsok feszítettsége mérsék­lődik. Hét végén és hét elején továbbra is több fuvaroztatót várnak: érvényben a különféle kedvezmények, például a ka­vics, homok, kő, betonáru, kohósalak, műtrágya szállítá­sának élénkítésére. A kavics­és kőbányák közül már jó- páran jelentős készletet hal­moznak fel, hogy az állandó ellátást biztosítsák. Szép pél­dával jár elöl például Gyé­kényes és Nagyharsány. Min. denképpen szükséges arra tö­rekedni, hogy ne csak a ki- és berakodás legyen zavartalan, hanem az árut időben és mindig fogadja az, aki igé­nyelte. A gyártó, a szállító, a ki- és berakó, valamint a megrendelő együttes, kitűnő­en szervezett munkája nélkül aligha képzelhető el tartós eredmény. Az egységrakomá­nyoké, a konténereké a jövő, de ezt még kevesen értik meg, és jókora még az ide­genkedés. A ki- és berako­dás gyorsabb gépesítésében egyaránt érdekelt a fuvarozó és a megrendelő cég is: ezt az égetően aktuális feladatot semmiképpen sem szabad most már elodázni Alkalmi, de inkább nagyon is korszerűen felszerelt rak­tárakra van szükség, egyebek között a rakodás színhelyén, hogy minél hamarább sza­baddá váljanak a vagonok, a szállítójárművek. Ahol nem segít más, ne maradjon el a fegyelmi felelősségre vonás, vagy épp a prémiumelvonós. A Volán ebben az évben IFA bútorszállító-szerelvénye. két szerez be, hogy kevesebb- szer rakják ót a könnyen sé­rülő bútorokat. Ezenkívül újabb tehertaxikat is munká­ba állítanak. Az ülésen dr. Földvári Já­nos elnökölt. Adolfo Robal, aki tegnap este érkezett az együttessel Pécsre. — Úgy tudom, hogy a társu­lat klasszikus és modern tán­cokat is előad. — Igen. Kezdettől fogva ar­ra törekedtünk, hogy minden­fajta stílust felöleljünk. A klasz- szikus balett próbája a táncos­nak és a technikai színvonal­nak is. De figyelünk az új irányzatokra is — válaszolja Adolfo Robal. — Hogyan foglalná össze néhány mondattal a Kubai Nemzeti Balett sajátosságát, egyéni stílusát? — Együttesünk feldolgozza a folklorisztikus hagyományokat, de nem épít kizárólag a folk­lórra. A nemzeti örökségünkből indulunk ki, azt fejlesztjük to­vább — mondja Ivan Tenorio koreográfus. — Az együttes­nek éppen ez a széles műfaji skála adja az egyik jellemző vonását. A Kubai Nemzeti Balett feb­ruár 23-án este lép a pécsi kö­zönség elé. Műsoruk is az előbb említett sokszínűség je­gyében állt -össze. Bemutatják Lorca Bernarda Álba háza című drámájára írt balettjüket, mely­nek koreográfiáját Ivan Tenorio készítette. Zenéjét Sergio Fer­nandez Barroso szerezte. E da­rab folklorisztikus. A „Danzon" című műsorszámuk a hasonló elnevezésű ismert kubai táncot dolgozza föl. A „Genesis" ez­zel szemben egyetemességre törekszik, a „Rara vis" pedig el- vontabb fogalmakat fejez ki, elvontabb koreográfiával. A balettegyüttes a világ min­den részében turnézott már. Jártak Európában és Ázsiában, felléptek az Egyesült Államok­ban. Ebben az évben a Kubát környező országokba látogattak el, valamint Olaszországban, a Szovjetunióban, Hollandiában, Spanyolországban is jártak a társulat csoportjai. A Pécsen is fellépő együttes primabaleri- nái, Jisefina Mendez és Aurora Bosch számos nemzetközi nagy­díjat nyertek el. g ^ Megkezdődött a BCM idei cement- exportja Az idén 220 ezer tonna cementet szállítanak a Be- remendi Cement- és Mész- műből Jugoszláviába. Az elmúlt napokban gördült ki az első szállítmány, ok­tóber végéig pontos havi és napi ütemezésben kerül lebonyolításra a BCM ex­portja. Közúton és vasúton egé­szen Belgrádig eljut a be- remendi cement, természe­tesen az építőanyag na­gyobb hányadát a magyar határhoz közelebb fekvő területeken használják fel. Ebben az évben az ed­digieknél gördülékenyebb külkereskedelmi kapcsolat­ra lehet számítani, a jugo­szláv partner ugyanis az egész esztendei igényét most egyszerre lekötötte, a BCM a főhatósági enge­délyt ennek megfelelően 220 ezer tonnára megsze­rezte, nem kell az idén kü- lön-külön a kisebb meg­rendelésekhez az ÉVM jó­váhagyását megszerezni. A BCM 350/10-es minő­ségű cementje (a régi 500- as portlandnak megfelelő) a vevő igényeinek teljes egészében megfelel, azzal elégedettek. A számítások szerint a népgazdaság számára is előnyös a BCM exportja. lön főosztály jött létre a mi­nisztériumban, bár tagadha­tatlan, hogy a csoportosítás első pillanatra meglepő. Páris György rövid történeti áttekin­téssel kezdte tájékoztatóját. Elmondta, hogy a tudományok bölcsője évszázadok óta az egyetem, a főiskola. Magyar- országon az 50-es évek elején ugyan megpróbálták átértékel­ni a felsőoktatás tudomány- szervező szerepét, később azon­ban bebizonyosodott, hogy ez a tudománypolitikai koncepció hibás volt. Egy évtizeddel ezelőtt kez­dődött meg a komplexebb ok­tatásra való áttérés a ma­gyar egyetemeken. Többek kö­zött ekkor kezdeményezte Kal­már László szegedi matemati­kus professzor a számítástech­nika hazai oktatását, akkor in­dult meg a környezetvédelmi szckemberek képzése is. A tájékoztatón elhangzottak­ból kiemelek néhány gondo­latot: új kezdeményezés volt az elmúlt évben, hogy az ok­tatási, egészségügyi, valamint a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium országos kutatási témapályázatot írt ki egyetemi és főiskolai oktatók számára. Az oktatási tárcához több mint 250 pályázat érke­zett, ebből kb. 100-at fogad­tak el, és ezek számára biz­tosítják a kutatáshoz szüksé­ges. pénzt. A minisztérium azt tervezi, hogy az 1980-as évek elejétől kezdve háromféle kép- pen támogatja majd a felső- oktatási intézményekben folyó kutatásokat: bizonyos összege­ket közvetlenül kiutalnak az in­tézmények számára. Ennek a pénznek elosztásáról az intéz­mények maguk döntenek, a ta­valyihoz hasonló témapályáza­tot írnak ki, és a legfonto­sabb témák kutatását közpon­tilag finanszírozzák; a minisz­térium maga jelöl meg témá­kat és kéri fel ezek kutatásá­ra a kiszemelt intézményeket. (Ez azonban nem KK-munka lesz.) Páris Györcjy elmondta, hogy folyamatban van az oktatási célú- számítógépes-hálózat ki­építése. A következő ötéves terv végéig 12—13 nagy telje­sítményű számítóközpont műkö­dik majd az egyetemi váro­sokban. Jelenleg már üzemel o szegedi R-40-es gép, termi­náljai kiépültek. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola R-22- es gépéhez most építik ki a terminálhálózatot. 1980-ig el­készül még két budapesti köz­pont, azután kerül sor a töb­biekre. Nem egészen 10 év múlva 400 kisebb-nagyobb szá­mítógépes egység működ:k majd az oktatás szolgálatú- bon. A közeljövőben pedagógu­sok és egyetemi oktatók ré­szére kézikönyv jelenik meg, amely az újítások jogáról és az újítási eljárásról tájékoztat­ja őket. Áprilisban országos­tanácskozásra hívják össze a felsőoktatási intézményekben dolgozó újítókat. Néhány na­gyobb egyetemen a közeljövő­ben szabadalmi ügyekkel fog­lalkozó iroda nyílik meg. H. J. Napirenden a pártoktatás médszertani kérdései Érvénybe« a különféle kedvezmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom