Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-22 / 52. szám
1979. február 22., csütörtök Dunántúli napló 3 A kutatás irányai és eredményei Kukoricanemesítés Nemrég Japánban járt egy ismerősöm, akit azzal a céllá! küldtek ki, hogy reklámot csináljon a magyar gyümölcskon- zerveknek, meséli:- Tokióban bementem egy szupermarketbe és jó óráig figyeltem a japán háziasszonyokat. A szépen csomagolt magyar eperlekvárhoz hozzá sem nyúltak, annál sűrűbben rakták kosarukba a magyar pecsenyecsibét, pedig volt ott olcsóbb holland, norvég és ki tudja még hány féle fóliába csomagolt broiler. Mégis ezt emelgették le sorban a hűtőpultról, pedig a magyar volt a legdrágább. Amikor megkérdeztem, lekvárunk miért nem kell, s miért fogy így a csirkénk, a japánok őszintén feleltek: azért, mert a lekvár nem eperízű, a csirke viszont szép sárga bőrű, s húsa ízletesebb a sápadt északi árpatápon meg egyében nevelt csirkékénél. Dehát mitől sárga a magyar csirke bőre? Adottság és minőség Túl minden genetikai tényezőn, legelsősorban a kukoricától. Magyarország kukorica zónában fekszik, a magyar hizlaló, nevelő tápokban a kukorica a legfőbb komponens, s ez olyan adottság, ami minőséget biztosíthat. Bár érvek tucatját lehetne sorolni, ez az egy példa is jól rávilágít, milyen fontos növényünk nekünk a kukorica, s milyen lényegi kérdés számunkra, hogy hazai kukoricanemesí- tőink lépést tartanak-e a világ élvonalával. A közelmúltban a Babarc- Bólyi Növénytermelési Rendszer vezetői hívták meg Siklósra a martonvásári kukoricanemesí- tőket, hogy a taggazdaságok szakemberei első kézből informálódjanak a legújabb kutatási eredményekről. Az MTA Martonvásári Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, dr. Györffy Béla előadásában a világ kukoricanemesítésének három fő irányzatára mutatott rá. Mindháromnak egyetlen közös célja van: a hektáronkénti csőszám emelés. Ezt a fontos célt* az egyik irányzat a gepetikailag egycsövű fajták tőszám besűrítésével kívánja elérni. A másik csoport - USA, Jugoszlávia — a genetikailag kétcsövű fajták kinemesítésén dolgozik, amikor 100 000 növény helyett 50 000 kétcsövű tő is megadja a kívánt csőszámot. A harmadik irányzat — Mexikó — hektáronként 20 000-30 000 növényszámmal dolgozik, de 'olyan fattyasodó fajtákkal, amelyek tövenként 3—4 hajtást, illetve csövet 'nevelnek. Létezik ezen kívül az Egyesült Államokban és itthon is egy fiatal, hibridellenes nemesítő gárda, akik nem hibridekkel, hanem fajtákkal kívánnak elérni magasabb genetikai célokat. Valamennyi irányzat végső célja a hektáronkénti minél több egyszerre érő cső. A hazai kukoricatermesztés kulcskérdése napjainkban a növényszám emelés. A martonvásári kutatók derékhada most a növényállomány besűrítésén dolgozik. Egyes fajták jól, mások kevésbé tűrik a sűrítést. Az a hibrid, ahol az anya érése egy hetet vagy 8—10 napot késik, az nem való sűrítésre. Az azonban máris megállapítható, hogy a korai érésű fajták jobban bírják a magas tőszámot. Vannak szűk optimumú és széles optimumú hibridek, ez utóbbiakhoz tartozók a ma és holnap jó hibridjei, mert ezek a talajadottságaktól függően hektáronként 40 000—10Ö 000 növényszámmal termeszthetők. Magyarországon ma jelen van minden kukoricafajta, ami á világon fellelhető. A szegediek az amerikai Pioneerrel Hektáronként minél több egyszerre érő cső dolgoznak, Martonvásár az USA JX és NK PX hibridekkel. A lépéstartás nem könnyű, különösen az utóbbi években, amikor egy igen érdekes folyamat játszódik le nyugaton. Az Egyesült Államokban működő nemesítő központok sorra beolvadnak egy-egy nagy olajvagy kémiai monopóliumba. A CYBA megvette a Funk-et, a Shell monopólium két éve beindította kukoricanemesítő részlegét, a Dupont fejeket vett, vagyis tudósokat vásárolt. A hazai nemesítés fejlesztése azért olyan fontos, hogy mi is adhassunk jó magyar törzseket, amiért a legjobb és legújabb amerikai törzseket kaphatjuk meg. Nem az a lényeg, hogy egy hibrid milyen névre hallgat, hanem az: jelent-e előrelépést a hazai termesztésben vagy nem. Tehát az előrelépés egyik útja a legjobb és legújabb amerikai törzsek behozatala és fenntartása, cseréje. A másik út a közös hibridek előállítása. Ilyen együttműködés eredménye a BENGOOD és a BEKE, és most van kialakulóban egy francia-magyar együttműködés. Az ajánlott magas növényszámot jól tűrő fajta az amerikai JX 92-es hibrid. Szára kiváló hidegtűrő, s így igen korán vethető. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban már termelik, szaporítása folyamatban van. Sűrű állományra alkalmasak az NSZK-beli KVSZ hibridek, az NK PX 32-es hibrid, az MV SC 342-es hibrid (hibája, hogy kevésbé reagál a műtrágyára) és jól sűríthető az UNITED, amelyet Kiss Károly magyar származású nemesítő állított elő Franciaországban. A gyors száradás is fontos tulajdonság, hisz az olajár emelkedésével 1 mázsa kukorica szárítási költsége 30—40 forint lett. A leggyorsabban száradó fajták a JX 92-es, a JX 62-es és a PX 20-as. Ma már a 200-as, a 300-as és az 5Q0-as FAO-számú érési csoportokban igen jó hibridek ajánlhatók. ígéretes a szegedi 444-es és a martonvásári 434-es új hibrid, de ebből vetőmag majd csak jövőre kapható. Megtérül a befektetés A kukoricába fektetett energia még akkor is nagyon jól térül vissza, ha termését szárítjuk. Ha mindent beleszámítunk — még a gépek előállításához felhasznált energiát is - a kukorica előállítására hektáronként 10—12 millió kilokalória energiát kell befektetni, amit a kukorica a hozamban — a szárat nem is számítva — 25— 26 millió kilokalóriával fizet vissza, vagyis megkétszerez, ami szinte egyedülálló. Fontos tényező a béltartalom. Szelektálni azonban eddig másra kellett: szárszilárdságra, rezisztenciára, gyorsan száradó, korai, jól sűríthető típusokra, mert ez volt a sürgős. Most következik a minőség, mint fontos nemesítési szempont. A ligninszegény kukoricaszór, silókukorica ízletesebb, íz- és zamatanyagokban gazdagabb. Martonvásáron most azon dolgoznak, hogy csökkentsék az ízrontó anyagokat a kukoricában. Az idén kerül ki a piacra a VEXI, a viaszos, vagy ipari kukorica, amely magas amilopek- tin tartalmú. Az amilopektint a papíripar eddig dollárért importálta. A jövőben itthon állíthatjuk elő. Martonvásáron és Szegeden egyaránt dolgoznak a nemesi- tők a -kukorica fehérjetartalmának növelésén, amit 8-9 százalékról 10—11 százalékra lehet komolyabb terméshozam csökkenés nélkül emelni. A kukoricában levő gyümölcscukornak óriási a jelentősége az elhízás elleni küzdelemben, hisz a kukoricacukorból fele annyi kell az édeskéshez, mint a répacukorból. A kukorica olajtartalmának a növelése is nemesítési feladat, a 6 százalék olajtartalom reálisan elérhető cél. Rné Mezőgazdasági szakfilmek bemutatója Villányban — Mezőgazdasági szakfilmek bemutatóját tartották meg szerdán Villányban, a Szársomlyó nevű filmszínházban, a Megyei Tanács, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a megyei Moziüzemi Vállalat szervezésében. A legújabb színes, szakmai filmek témája volt egyebek között a magyar bor előállítása, a termelési veszteségidők csökkentése, a háztáji kisgép-újdonságok, az integrált kisáru- termelés. A filmnapot dr. Tóth Sándor osztályvezetőhelyettes nyitotta meg. Mit terveznek az idei évre? Az Akkumulátor- és Szárazelemgyár pécsi telepén készítik az új akkumulátorokat — Szokolai felv. — Országos vállalatok baranyai üzemei Mérleghitelesítés, férfi felsőruházati cikkek exportra Országos vállalatok pécsi üzemében, kirendeltségén, szervizében érdeklődtünk, hogy melyek ez évi baranyai feladataik. A VBKM Akkumulátor- és Szárazelemgyárban még nem döntöttek a baranyai teendőkről, valószínű, hogy a pécsi egység új profillal jelentkezik. A Hőtechnikaépítő és Szigetelő Vállalat vasas részlege most egyezteti munkáját a központtal. A Csőszerelőipari Vállalat ki- rendeltségén 21 fizikai dolgozót alkalmaznak, idei munkájuk legalább 20 millió forint értékű. A megyeszékhelyen, a nyugatmecseki állami gazdasági és VIZIG-es szolgálati lakásokba távfűtővezetékeket kötnek. A Budai-városrészben, a Lánc utcai új lakótelephez, a 48-as térre, a dohánygyár felől távfűtő-vezetéket fektetnek, míg a 6/A út folytatásában a Tüzér utcától kifelé védőcsőbe helyezik a korábbi hőtávvezetékeket. Az ÉPGÉP új pécsi telephelyén most a fűtés- és a technológiai szerelvényeket szerelik, az urán. városi épületek hőközpontjaiban pedig a melegvíz-tárolókat újítják fel. Lvov-kertvárosban egy lakótömbi hőközpontot alakítanak ki. A hódmezővásárhelyi METRI- POND Mérleggyár az Edison utcában működtet egy kirendelt, séget: idén a tízfős, szinte állandóan utazó szerelőgárda a szerződéses karbantartásokat pontosan, határidőre akarja elvégezni. Javítanak a 15—20 kilós gyorsmérlegtől a 150 kilós cement-, illetve a 600 kilós ka- vicsadagoló-mérlegig sokféle mérőeszközt. Az Országos Mérésügyi Hivatal pécsi mérték, hitelesítő hivatala ebben az esz. tendőben egy nap alatt 5—6 egyenként 20 tonnás közúti hídmérleget fog hitelesíteni, a nagyobb gazdaságokban, vállalatoknál. összesen 300 helyet keresnek fel. Gyorsabban állítják be, pontosítják a mérlegeket, hiszen a speciális gépkocsiról daruval emelik le az 500 kilos hitelesítő konténerládákat. Korábban 20 kilós hitelesítő súlyokkal dolgoztak. A Kohászati Alapanyag előkészítő Közös Vállalat telepe több mint húsz vállalattól idén 27 ezer tonna lemezt, adagolható és nem adagolható vasat és forgácsot gyűjt be. összetörnek 4500 tonna öntvényt és lángvágóval felaprítanak 4000 tonna hulladékanyagot, hogy a Dunai Vasműnek és a dunántúli elekt. rokemencékhez küldjék el. Továbbra is csak 70 munkás dolgozik telepükön. A Kaposvári Ruhagyár telepén 1979-ben előállítanak 50— 55 millió forintos termelési értéket, elsősorban exportra így a Szovjetunióba és Angliába szállítanak felnőtt- és fiúzakókat. A lehetőség adott, de a kapacitástól függ, hogy gyapjúöltönyt és zakót is készítenek-e Kuvaitba. Már üzemel a bevágott zsebeket készítő, új automata: két műszakban 1200 zse. bet formáz meg. Cs. J. Korszerű gépeket vásároltak A Schwing cég nagy teljesítményű, vontatható, forgó betonsilója Két új csarnokot épít Baranyában az ÉPGÉP Vállalat Nyugatnémet licenc alapján gyártják a nagy teljesítményű forgé silét Az ÉPGÉP Vállalatnak Baranya megyében ’két helyen épül új csarnoka. Az egyiket Mohácson, az azóta már megszűnt Építőanyagipari Vállalattól örökölt szerelőműhely mellett. Kivitelezője a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. A mohácsi telepnek, ha előbbre akar lépni, feltétlen szüksége van erre az új csarnokra. A régi épületben ugyanis, mivel eredetileg nem erre a célra készült, a cementsilók ösz- szeszerelése nehézkes, a belmagasság ehhez nem megfelelő. Bár ennek ellenére az idei évben már elkészítettek 10 Elba-típusú cementsilót, amit az NSZK-ba szállítanak. Az export rendelés az idén erősen lecsökkent. A piac igénye egyre inkább a nagyobb méretű és teljesítményű berendezések felé fordul. Mohácson elkezdték már egy nagyobb siló tervezését, kivitelezése azonban csak az új csarnok felépülése után válik lehetővé.1 Már megvásárolták hozzá a svéd SAAB cégtől az automata hegesztő berendezést, amely időben meg is érkezett, azonban a határidő csúszások miatt egyelőre ládákban áll. Ezért lenne fontos, hogy a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat a szerződésben foglalt határidőket betartsa és minél előbb az ÉPGÉP rendelkezésére bocsássa az épületet. Pécsett, a Nagyárpádi úton épülő impozáns új 2-es számú csarnokban a belső szereléshez már felvonultak a CSŐSZER dolgozói, bár a dunaújvárosi 26-os Építőipari Vállalat még nem adta át teljesen a terepet. Igaz, részhatáridő eltolódások voltak —• ami miatt például nem tudták a soproni AFIT által készített festőkabin; a tervezett időben felszerelni — az ÉPGÉP dolgozói nyáron szeretnének beköltözni. Ha a téli hónapok viszonylagos nyugalma után a mostani intenzívebb munkatempót tartják, talán ez nem is lesz lehetetlen. Az új, 96 méter hosszú, 36 méter széles csarnokba 30 millió forint értékű gépeket vásároltak, amelyek az előzetes beruházási tervek szerint érkeztek, s a belső munkák csúszása miatt egyelőre ládákba zárva, fóliákba burkolva várják, hogy helyükre kerüljenek. Az idei évre 60—70 millió forint értékű termelést terveztek, ami év közben lényegesen megemelkedhet, ha az üzem már egyhelyen dolgozik. Az új csarnokba való költözéstől 5—10 százalékos termelékenységnövekedést várnak. Természetesen a Vasút utcában addig az utolsó percekig sem áll le a termelés. Az idei első félév legnagyobb feladatának elkészítése is rájuk hárul. A nyugatnémet Schwing cégtől megvásárolták egy nagy teljesítményű, vontatható, forgó siló licencét. Két hét múlva kezdik a gyártását, s hogy csak eg/ példával érzékeltessük a nehézségeket, ennek végső súlya 8,5—9 tonna, s a Vasút utcai műhely csak maximum 5 tonna teherbírású daruval rendelkezik. A prototípust a tavaszi BNV-n szeretnék bemutatni. S. Zs. Energetikusok a mezőgazdaságban Az energiatakarékosság °tí mezőgazdaságban is fontos feladat, mivel a gazdaságok energiaköltségei néhány év alatt megkétszereződtek. Tavaly a gazdaságok összesen 7 és fél- milliárd forintot költöttek olajra, gázra, villamos energiára és más fűtőanyagokra. Jelenleg a mezőgazdaság használja el az országos energiafogyasztásnak mintegy 6 százalékát. A MÉM a takarékosság érvényesítésére több intézkedést tett. Az elmúlt évben több mint 500 energetikust képeztek ki. A szakemberek a gazdaságokban megállapítják a helyi üzemanyagnormákat és segítik a takarékosabb módszerek bevezetését. Az állattartó telepeken ismételten felülvizsgálják a villamosberendezések fogyasztását. Sok gazdaságban ugyanis ha kell, ha nem, forgatják a ventillátorokat, más esetben pedig nem kellő hatásfokú villamosberendezéseket alkalmaznak.
